Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
1996. Tanuár 10», Szerda i Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Amerikai követség: már adnak vízumot Budapest (MTI) - Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége visszaállította megszokott tevékenységét és nyitvatartási rendjét. A turistavízumokat reggel 8-11 óra között adják ki, a bevándorló-vízu- mok kiadása, valamint amerikai állampolgároknak nyújtott szolgáltatások 13.00-16.30 óra között történnek. Az viszont még nem biztos, hogy a Malév megindíthatja Bu- dapest-New York-i repülőjáratát szerdán. A Malév hétfőn kényszerült felfüggeszteni az Amerika keleti partjára tartó légijáratot, az ott uralkodó rendkívüli téli időjárás miatt. Ismét bevezetnék a munkakönyvét Budapest (MTI) - Átmeneti megoldások helyett már most kezdjék meg a munkakönyv bevezetésének előkészítését. Ezt a munkaadói oldaljavasolta az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságának keddi ülésén. A kormány és a munkavállalói oldal nem zárkózott el attól, hogy tárgyalásokat kezdjen a központi munkaügyi nyilvántartás, illetve a korábbi munkakönyv módosított formájú bevezetéséről, de szerintük a munkaügyi nyilvántartást már ezt megelőzően is szigorítani szükséges. Ezt szolgálná a munkahelyeken alkalmazandó foglalkoztatási napló, amelyben sorszámot kapna valamennyi dolgozó. A napló több más fontosabb adatot is tartalmazna. A munkaadói oldal szerint a jelenlegi nyilvántartások is elégségesek erre a célra. Az egyeztetés folytatódik. Új alkotmány — önkormányzatok Budapest (MTI) - Mintegy háromhetes szünet után kedden folytatta munkáját az Országgyűlés Alkot- mányelókészítő Bizottsága. A tanácskozást követően Gál Zoltán házelnök elmondta, hogy a testület elsősorban a helyi önkormányzatokat érintő alkotmánykoncepcióról tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alaptörvényhez képest különösebb eltérést nem terveznek e kérdésben az új alkotmányban. Más témát érintve a bizottság egyetért azzal, hogy a jövőben - koncepcionálisan - az alaptörvény rendelkezzen majd a köztestületekről is. Reményeik szerint ? testület februárban befejezi a teljes alkotmánykoncepció készítését. NATO: arizonai programszervezők Pécs (MTI) - Pécs arizonai testvér- városából, Tucsonból befektetési és gazdasági tanácsadó szakértők tanulmányozzák Baranya megyében az amerikai NATO-katonák szabadidejét kitöltő helyi programok illetve magyar-amerikai vegyes vállalatok alapításának lehetőségeit. Az Egyesült Államokból érkezett háromtagú küldöttség vezetője William A. Welsh, az Arizona Egyetem politikatudományi professzora kedden átadta Páva, Zsolt polgármesternek Arizona Állam,-illetve Tucson város díszpolgári címét, a magyar-amerikai együttműködés, valamint a két város kapcsolatainak fejlesztéséért. William A. Welsh hangsúlyozta: az amerikai csapatok külföldi megjelenését a tapasztalatok szerint világszerte gazdasági fellendülés kísérte. Lezárult a szajoli kártérítés Budapest (MTI) — Megtörtént az 1994 decemberi szajoli tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek kártalanítása. Az e célra kifizetett teljes összeg 77 millió forint volt. A MÁV Rt. az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek — együttesen 96 esetben — fizetett kártérítést. Az esetenkénti ösz- szeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjedt. A MÁV keddi tájékoztatása szerint mindössze egy ügyben nem sikerült megegyezni. A katasztrófáért felelős MÁV még tavalyelőtt levélben megkereste a sérülteket, az elhunytak hozzátartozóit. Ezt követően két elhunyt hozzátartozójának kivételével valamennyi érintett bejelentette kártérítési igényét Összességében kedvezőtlen Február: átlagosan 30-35 százalékkal drágulnak a gyógyszerek A kiemelten támogatott gyógyszerek drágulnak most leginkább Fotó: F. M. Budapest (MTI) - Amennyiben e heti ülésén a kormány is egyetért a népjóléti tárca és az egészségbiztosító elképzelésével, február 1-jén hatályba lép az új gyógyszerár-támogatási rendszer. Ezzel egy időben várhatóan átlagosan 30-35 százalékkal drágulnak majd a patikaszerek - mondta kedden Kökény Mihály népjóléti politikai államtitkár. Az áremelkedés oka részben a 13,1 százalékos termelői-beszerzői árnövekedés, részben pedig az, hogy az új támogatási rendszer bevezetésével számos patikaszerért is többet kell majd fizetni - indokolta a döntést Matejka Zsuzsanna, az egészségbiztosító főgyógyszerésze. Az eddigi térítési díj legalább kétszeresét kell majd fizetni azokért - a betegséghez kötötten - kiemelten támogatott gyógyszerekért, amelyeket eddig 95, ezentúl viszont csak 90 százalékban támogat majd a biztosító. Ebbe a körbe tartoznak például a cukorbetegség, az epilepszia vagy a Parkinson-kór elleni szerek. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben drágulnak az úgynevezett alaplistán található, ugyancsak kiemelten támogatott patikaszerek. Ezek ára ugyanis az elmúlt évben egyszer sem emelkedett, most viszont az új támogatási mértékeket már az új árakhoz igazítják. Továbbra is ingyen juthatnak ugyanakkor medicinájukhoz például a rákbetegek és más súlyos betegségben szenvedők. A gyógyszerek jelentős részét sorolták a 70, illetve az újonnan bevezetendő 50 százalékos támogatási körbe, míg sok patikaszer, így például bizonyos altatók, nyugtatok támogatását megvonták. Nem csökkentették viszont az antibiotikumok dotációját, és tovább bővül a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek köre is. Matejka Zsuzsanna a lakosságra nézve összességében kedvezőtlennek nevezte a februártól várható változásokat. Kökény Mihály ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a krónikus, életük végéig gyógyszerszedésre kényszerülő betegek számára nem lesz drámai a támogatásmódosítás. Hozzátette: nem csökken, sőt várhatóan valamelyest még növekszik is a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen megvásárolható gyógyszerek száma. Mire telik húsz forintból? Hét település új orvosi ügyeletet akar Bükkábrányban Mezőnyárád (ÉM - Cs.KA.) - Februártól - reményeik szerint - hét község új, hétvégi orvosi ügyeletet hoz létre Bükkábrányban. Miért volt erre szükség, ezt mondta el lapunknak Mezőnyárád polgármestere, Horváth László. Egy kicsit magára hagyták ebben a dologban az önkormányzatokat — kezdi a polgármester -, hiszen a nehéz anyagi körülmények között is biztosítani kell a lakosság ellátását. Mezőkövesd nem igazán tudta fogadni ezt a hét települést -10 ezer emberről van szó -, s ezért a polgár- mesterek összeültek az önkormányzatok megbízásából, hogy kialakítsanak egy új rendszert, ami a lakosságnak is megfelelő. A községek: Bükkábrány, Gelej, Kács, Sály, Tibolddaróc, Mezőnyárád, Mezőnagy- mihály. Ábrányban, mikor megépítették a rendelőt, már gondoltak erre a lehetőségre. Persze a rendelőt fel kell szerelni, gépkocsit, mobiltelefont kell vásárolni. A beinduláshoz minden önkormányzat befizet lakosonként mintegy 120 forint egyszeri összeget, hogy a megfelelő eszközöket megvásárolják. A későbbiekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt ad 20 forintot egy főre, egy hónapra, de sajnos ez nem elég. Az önkormányzatoknak ezt ki kell pótolni 10 forinttal, természetesen itt is havonta, egy főre értve ezt az összeget.- Szóba került az is, hogy csatlakozhatnánk Emődhöz vagy Kereszteshez, de némelyik községtől az már nagyon messzire esik - magyarázza a polgármester. A jó és hatékony ügyeleti rendszerhez természetesen szükség van gyógyszertárra is. Tudomásom szerint ezt az állandó ügyeletet az ábrányi gyógyszerész vállalja. Gondként jelentkezik még, hogy a kisebb településeken a hétközi ügyelet állandó, s a társadalombiztosítás szerint ennek díját is abból a bizonyos húsz forintból kell fizetni, mint a hétvégi orvosi ügyeletét. Kérdés, hogy mire elég ez a húsz forint? Természetesen az orvosoknak és önkormányzatoknak kell megegyezni ebben a kérdésben. Az érintett községeknek öt orvosa van, ók fogják a hétvégi ügyeleteket tartani, így havonta egyszer kerül mindenkire a sor. A lakosságnak véleményem szerint mindenképpen jobb lesz, mert nem kell messzire utazni, főleg betegen - mondta a polgármester. Kétséges a béremelés finanszírozása Csaknem 20 milliárd az egészségbiztosítási alap tavalyi hiánya Budapest (MTI) - Az egészség- biztosítási alap 1995. évi várható hiánya megközelíti a 20 milliárd forintot - közölte kedden újságírók előtt az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke. Simsa Péter elmondta, hogy az alap bevételei mintegy 10 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, míg a kiadások körülbelül 9 milliárd forinttal lépték túl az előirányzatot. Simsa Péter szólt arról is, hogy az egészségbiztosító számításai szerint a 215 milliárd forintra tervezett gyógyító-megelőző előirányzatból akkor sem fedezhető az egészségügyieknek beígért béremelés, ha tízezerrel csökkentik az aktív kórházi ágyak számát. Az ágy- számleépítés április 1-jéig nem valósítható meg, az abból származó megtakarítás tehát nem használható fel béremelésre. Ráadásul az ágy- számcsökkentés 15 százalékos létszámleépítéssel járna, Simsa szerint pedig kétséges, hogy egy ilyen intézkedés vállalható. Á biztosító ezért a közeljövőben egyeztetni kíván a béremelés kérdésében a népjóléti tárcával. A hiány okai közül Simsa Péter a járulékalap „fogyását” emelte ki, amely nagyrészt a munkahelyek megszűnésével magyarázható. Szerinte ez azért kritikus, mert a szakértők az idén a járulékalap további szűkülésétől tartanak, sőt emiatt 1996-ban 10 milliárd forintos bevételkiesésre számítanak. A tavalyi hiányt egyébként ötmil- liárd forinttal növelte a járulékelmaradás, míg az Alkotmánybíróság döntései - a betegszabadság megemelésének és a szellemi tevékenységjárulék alá vonásának megvétó- zása - hétmilliárddal „gyarapították” a deficitet. i Privatizációs bevétel foglalkoztatásra Budapest (MTI) - A Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége (VDSZSZ) számít arra, hogy a tavaly nyáron kötött megállapodás értelmében a villamosenergia-ipar privatizációjából befolyt vételár 5 százaléka az ágazat dolgozóinak átképzését, a munkahelyteremtést fogja szolgálni. A következő öt-tíz év során ugyanis minden bizonnyal elbocsátanak legalább 10 ezer embert. A leépítést egyrészt a mélyművelésű bányák fokozatos bezárása teszi szükségessé. A hat áramszolgáltató és két erőműtársaság részvényeinek eladásából mintegy 180 milliárd forint bevétel keletkezett, ebből 9 milliárd forint jut erre a célra. A tervek szerint közalapítványt, esetleg segélypénztárat hoznak majd létre, amely a céloknak megfelelően hasznosítja az összeget. Az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, Künszler Béla szerint az alap feltöltésére az év első negyedében sor kerül. Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke elmondta: a privatizációs tranzakciók befejeztével felvették a kapcsolatot az ÁPV Rt. illetékes vezetőivel. A privatizációs szervezet hivatalos válasza után, a következő hetekben összeül a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Villamos Művek Rt., az ÁPV Rt., valamint a szakszervezetek képviselőiből álló munkabizottság, amely dönt a hasznosítás technikai kérdéseiről, az alap felálhtásáról. Emlékezetes, hogy az ágazati szakszervezetek által létrehozott sztrájkbizottság tavaly júniusban állapodott meg Suchman Tamással, hogy az ágazat cégeinek értékesítéséből származó bevétel öt százaléka kerüljön vissza foglalkoztatási célokra. Ezt az indokolja, hogy a privatizációt követően várhatóan létszámleépítésre kerül sor. A jelenlegi 50 ezres létszám csökken, a következő öt-tíz év során minden bizonnyal elbocsátanak legalább 10 ezer embert. A leépítést egyrészt a mélyművelésű bányák fokozatos bezárása teszi szükségessé. A bánya- erőmű integrációk során mintegy 18 ezer bányászt soroltak a villamosener- giä'fP^hoz. Az erőművek modernizációjával majd további 5000 ember válhat feleslegessé. Apadás és árkárok Miskolc (ÉM) - A napokban ugyan csapadékos volt az időjárás, de az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén folytatódott az apadás. Ennek hatására a Tiszakeszi- Tokaj, valamint az Inérhát-Tiszafóldvár közötti védelmi szakaszon megszűnt az elsőfokú készültség is. Jelenleg a Tiszán Újlórincfalva és Tiszakeszi között - piajdnem 70 kilométeres szakaszon - van még érvényben első fokú árvízvédelmi készültség. Az árvízvédelmi szakaszok mentén elöntött hullámtéri területek jelentősen csökkentek. Tegnap az igazgatóság 3300 hektárnyit tartott nyilván. Az elöntött területek főleg bevetetlen szántót, legelőt, réteket érintettek. Viszont a területet elöntő víz gyors apadása miatt a korábban megfagyott, s most lassan olvadó jégpáncél a gátak elé telepített fiatal védőerdőkben okoz nagy károkat. Előzetes felmérés szerint ez 1,1 millió forintotjelent. Összességében 24 milliós kár keletkezett az áradás miatt az igazgatóság területén. Sok helyen megrongálódtak a műtárgyak, javításra szorulnak a védőtöltések, s a partvédő szerkezetek. Taszár: több rendőr Kaposvár (MTI) - Az eddigieknél szorosabb közlekedési együttműködést sürgetnek a magyar hatóságok a Taszár és Kaposvár térségében állomásozó amerikaiakkal; a Somogy megyei koordinációs bizottság emellett azt is kéri, hogy a katonai helikopterekkel ne lakott területek felett repüljenek, amit egyébként nemzetközi előírások is tiltanak. A távirati iroda tudósítójával közölték: erre azért is hívták fel az amerikaiak figyelmét, mert nem kis riadalmat okozott, amikor a minap az egyik Chinook típusú helikopter kényszerleszállást hajtott végre egy kaposvári kertben. A közutakon eddig húsz balesetet okoztak amerikai járművek, ám szakértők szerint ez a rendkívüli nagy katonai forgalomhoz képest elenyésző. A közlekedésbiztosítás szolgálatára, ideiglenes jelleggel egy hétfős rendőrőrsöt szerveztek Ta- száron, ám a létszámot a közeljövőben húszra szeretnék bővíteni. Az állomány megerősítéséhez az kell, hogy máshonnan vezényeljenek ide rendőröket. Magyar kisebbségek: nemzetpolitika Budapest (MTI) - Kovács László külügyminiszter szerint 1996-ban megmarad a magyar külpolitika eddigi három cselekvési fő iránya, vagyis a közeledés az euroatlanti szervezetekhez, a jó viszonyra törekvés a szomszéd országokkal, valamint a határon túli magyarság támogatása. E három fő irány között folyamatos összhangot kell teremteni - mondta a miniszter kedden újságírók előtt. Ami az első fő hányt illeti, Kovács úgy vélekedett, hogy a most kezdődött év nem a látványos eredményeknek, hanem az 1997-98-ban várható előrelépés előkészítésének az esztendeje lesz. Budapesti remények szerint a magyar csatlakozási tárgyalások 1997 végén, illetve legkésőbb 1998 elején megkezdődhetnek. Magyarország — a többi társult országgal együtt - addig is folytatja az Unióval a strukturált párbeszédet, ami évente legkevesebb egy miniszterelnöki közös találkozót, két külügyminiszteri szintű közös, valamint más tárcaközi eszmecseréket jelent. Kovács László arra lát lehetőséget, hogy az észak-atlanti szövetség 1997-ben meg tudja majd határozni, mely országok csatlakozhatnak hozzá az elsők között. A szomszédságpolitika tekintetében az Ausztriával és Szlovéniával ápolt viszonyt modellértékűnek, az Ukrajnával és Horvátországgal való kapcsolatokat pedig jó irányba fejlődőnek nevezte Kovács László. Szlovákia és Románia vonatkozásában viszont megállapította, hogy miközben Magyarország kapcsolatai ezekkel az országokkal is számos területen bővültek, az ott élő magyarság helyzete romlott. A szomszédságpolitika és a határon túli magyarság helyzete sajátos kölcsönhatásban áll egymással - fejtette ki. Miközben az országok közötti kapcsolatok bővítése csak hosszú távon és közvetve gyakorol kedvező hatást a kisebbségi helyzetre, addig a kisebbség helyzetének változása azonnal és közvetlenül kihat a kétoldalú kapcsolatépítés légkörére - állapította meg. Kiemelte, hogy a kormány, a külpolitika alakításakor folytatni kívánja a hatpárti konzultáció gyakorlatát. Szólt arról, hogy a határon túli magyarság támogatását nemzetpolitikának kell tekinteni, és ezért nem szerencsés az, ha a határon túli magyar politikusok bekapcsolódnak a magyarországi belpolitikai csatározásokba, részt vesznek magyar ellenzéki párt olyan rendezvényén, amelyen együttesen bírálják a magyar kormánypolitikát.-LAPZÁRTA • E HÉTEN KIFIZETIK a rendőrök 13. havi illetményét - jelentette be tegnap Pintér Sándor országos főkapitány.
