Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

1996. Tanuár 9«, Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Végrehajtási utasításra várva Hegyalján megalakult, Bükkalján szervezik a hegyközségeket A szakemberek fontosnak tartják, hogy a termelők hosszú távú érdekeit vé­di a törvény Fotó: Farkas Maya Utazás ’96 ismét Miskolcon Miskolc (ÉM) - Megkezdődtek az előkészületei a „Menjünk világ­gá...!” idei miskolci utazási kiállí­tásnak.- A már hagyományossá vált kiállí­tást ezúttal április 4-6. között ren­dezzük meg - tájékoztatta lapun­kat Ócsai Agnes, a B.-A-.Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ide­genforgalmi osztályának elnöke és Bárdos István, a Szerviz Iroda Uta­zásszervező Kft. vásármanagere. - A kiállításra a „Vendégségben Ma­gyarországon” idei rendezvénysoro­zat keretén belül máris számos ha­zai és külföldi utazási iroda jelezte részvételi szándékát. A korábbi si­kerekre alapozva a „Menjünk világ­gá...!” a millecentenáriumi eszten­dőben felkerült az IKM turizmus fő­osztályának (volt Országos Idegen- forgalmi Hivatal) rendezvénynap­tárába is, sőt a főosztály anyagilag is támogatja a kiállítást, amely így még nívósabb lehet. Hatszázalékos termelésnövekedés Budapest (MTI) - Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium előzetes adatai szerint az ipar termelése 1995-ben mintegy 6 százalékkal nö­vekedett a megelőző évhez képest. A termelés alakulásában júniustól éreztették hatásukat a belföldi ke­resletet szűkítő intézkedések. Összehasonlító áron a megelőző esztendőhöz képest az év első öt hó­napjában 9,5 százalékkal bővült az ipar termelése, július és szeptember között már csak 3,8 százalékkal, az utolsó negyedévben pedig valame­lyest még ehhez képest is tovább mérséklődött. A termelés elsősorban a közvetlenül lakossági fogyasztást szolgáló ága­zatoknál - az élelmiszer-, textil- és vegyiparban — csökkent. Az ipari feldolgozásra szánt termékek bel­földi értékesítése az export húzóha­tása következtében bővült. Ez első­sorban a gépiparra volt jellemző. Legdinamikusabban a közepes mé­retű - 50-300 alkalmazottat foglal­koztató- vállalatok növelték terme­lésüket. A kisebb cégek termelésnö­vekedési üteme az átlag körül moz­gott. Az ipari termelői árak növeke­dési üteme hasonló volt a fogyasztói árakéhoz, az év egészében pedig mintegy 28 százalékos. Az iparvál­lalatok pénzügyi helyzete nem volt kielégítő. A tőkemegtérülési muta­tók elmaradtak a belföldi banki ka­matszintektől. Főleg a kisebb cégek jutottak kevesebb anyagi forráshoz, a közepes és nagyobb, illetve a kül­földi tulajdonú vállalatok helyzete e szempontból kedvezőbb volt. Állásajánlat holnapi számunkban Miskolc (ÉM) - A megyei munka­ügyi központ állásajánlata anyag­torlódás miatt mai számunkból ki­maradt. Holnapi lapunkban azon­ban ismét megtalálhatják olvasóink a munkahelykínálatot. Nagy Zoltán Miskolc (ÉM) - Évszázados ha­gyományokat folytatva közel 50 esztendős szünet után, a ’94-ben megszületett új törvény alapján országszerte, így - mint arról már lapunkban is beszámol­tunk - megyénkben is újjáala­kulnak a hegyközségek szőlő- termelő tájainkon. A termelő­ket érintő fejleményről kértünk tájékoztatást Farkas Attilától, a kertbarátkörök megyei, egyben a Nyékládházán most alakult hegyközség elnökétől, valamint Németh Lászlótól, a Földműve­lésügyi Minisztérium B.-A.-Z. Megyei Hivatalának főkertészé­től. Ma már csak az idősebbek emlékeznek: mit is jelentett an­nak idején a hegyközség, érde­mes hát megfogalmazni lénye­gét a jelen körülmények között. • Olyan szervezetek, köztestületek, amelyek hatósági jogköröket is kap­nak megalakulásuk után a törvény értelmében - mondja Németh Lász­ló. - Ezt 1994-ben alkotta meg az Országgyűlés, és a napokban vár­juk a végrehajtási utasítás megjele­nését. A hegyközségek megalakítá­sát a szőlősgazdák kezdeményezik érdekeik hosszú távú védelméért. A 17/1995. (VI. 1) FM rendelet alapján 2000 forint támogatásban részesül­nek a hegyközségek tagonként. Ez eddig több mint 31 millió forintot je­lent a megyében. □ A hegyközségek intézménye nem új találmány, már a múltban is szerveztek ilyeneket. • A görögök és a rómaiak már az ókorban törvénnyel szabályozták a szőlő termelését, a bor készítését és forgalmazását - veszi át a szót Far­kas Attila. Hazánkban a 16-17. században alkották meg őseink és választottak hegybírót, hegymes­tert. (A mai elnök és hegybíró előd­jét.) Századunkban 1929-ben szüle­tett meg az első, majd 1938-ban az európai igényekhez igazodó máso­dik hegyközségi törvény, amely már a gyümölcstermeléssel is foglalko­zott. A második világháborút köve­tően 1949-ben államosították eze­ket, és közös vagyonukat térítés, kárpótlás nélkül állami birtokokká alakították. □ Milyenek a szőlő- és bortermelés országos mutatói, hogyan alakul­nak ezek az utóbbi években? • Hazánkban mintegy százezer hektár szőlőterület van, sajnos het­ven százalékúk korszerűtlen fajta­szerkezettel, leromlott álaggal - mondja Farkas Attila. ’94-ben 4-4,2 millió hektoliterre becsülhető a megtermelt bor. ’95-ben az ismert okok miatt ez kevesebb volt. ’94-ben a borfogyasztás hazánkban megha­ladta az évi 30 liter/fős átlagot, ami hárommillió hektolitert jelent or­szágosan. Fejlődőben van az export is, ’90-hez képest megduplázódott, mára közelíti a 0,8 millió hektoli­tert. A hiányzó borkészletet az „élelmes” hamisítók pótolják, és vi­szonylag alacsony áron kínálják a fogyasztók egészségének rovására. Miközben a forgalmazásból, hami­sításból egyesek jól élnek, addig a termelők tönkremennek, elhagyják ültetvényeiket. A szőlőtőkék kivá­gása, a terület elhagyása megha­ladja az évi 1500 hektárt, ’94-ben vi­szont csak száz hektár pótlását vál­lalták. A telepítés ugyanis igen drá­ga, egy hektár költsége másfél mil­lió forint körül van. Egy hektár mű­velése körülbelül 150 ezer forint, miközben egy kilogramm szőlő át­lagára tavaly nem érte el a 27 forin­tot. D Nézzük ezek után konkrétan a me­gyei helyzetet! • A hegyközségek szerveződése a törvény megjelenését követően ta­valy indult meg - tudjuk meg a fő­kertésztől. Mostanra Tokaj-Hegyal- ja minden szőlőtermelő településén megalakult, és közös szervezetüket a hegyközségi tanácsot is létrehoz­ták. Bükkalján még nem tartanak itt, jelenleg a terület hetven-nyolc- van százalékát fogják át. Előkészü­leti stádium jellemző Miskolcon, amely korábban jelentős borforgal­mat bonyolított le. A hegyközség létrejöttével a tagság megválasztja a vezetőséget, az elnököt, aki aztán automatikusan tagja az adott terü­let hegyközségi tanácsának, vala­mint a hegybírót, aki szakember­ként segíti az ügyes-bajos dolgok megoldását. A megyében egyébként Tokaj-Hegyalján ötezer hektárra te­hető a szőlőterület, ami 240 ezer hektoliter bort jelentett ’94-ben. A Bükkalján közel kétezer hektár a szőlőterület, itt ugyancsak ’94-ben 120 ezer hektó bort termeltek. Ezen kívül valamivel meghaladja a két­ezer hektárt az úgynevezett szór­vány szőlőterület. □ Végül a kitűzött célok megvalósí­tásához milyen jogosítványokat biz­tosít a törvény? • A szőlő- és bortermelésre vonat­kozó jogszabályban meghatározott keretek között működési területén kötelező érvényű szakmai jogszabá­lyokat állapít meg és ellenőrzi azok betartását, illetve szankciókat al­kalmaz a szabályszegőkkel szem­ben. Eljár a hatáskörébe utalt közi­gazgatási ügyekben, így a törvény végrehajtási utasításának megjele­nése után a szőlőtelepítés és kivá­gás, valamint a műveletlenül ha­gyott ültetvények dolgaiban, hason­lóképpen a borászati üzemek létesí­tése és működésük engedélyezése ügyében. Mindezzel együtt a hegyközség javaslattételi és véle­ményezési jogkörrel részt vesz a szőlő- és borgazdálkodással kap­csolatos egyéb közigazgatási eljárá­sokban. A Budapesti Értéktőzsde 1. heti forgalma < t _-.... '__ R észvény neve Üzletek száma IEGYZETT KATEGÓRIA Danubius Rt. EGIS Gyógyszergyár Rt. Fotex Rt. Graboplast Rt. IbuszRt. Konzum bank MÓL Rt. OTP Rt. Pick Szeged Rt. Richter Gedeon Rt. Soproni Sörgyár Rt. Zalakerámia Rt. Zwack Unicum Rt. forgalmazotti kategória Agrimpex Rt. (bem. sz.) Agrimpex Rt. (névre sz.) Balaton Fiiszért Rt Bonbon Hemingway Rt. Domus Kereskedelmi Rt GLOBAL TH Rt. Globus Konzervipart Rt Goldsun Hűtőipari Rt. HUMAN Rt Inter-Európa Bank Rt. : Martfű Árfolyam értek Ft 9WfcAáá&iJ. ÜÜ Értékpapír darab Minimumár Maximumár 1996. január 04-től január 05-ig Ti f-jr t* B®» S \ ífc' Átlagár előző heti Változás 114 211 399 760 79 381 1 280 1 400 1332 PannonflaxRt Pannonplasl Rl. Pharmavit Rt. piisl Prímagáz Hungária Rt. I . 1 Kárpótlási jegy 1 291 A fenti aHatnLat a Rndanesti Értéktőzsde információi alapján közöljük. ..................................>..... 41 78 635 486 240 98 713 3 065 3 430 3219 3 032 187 | 'f r. " 42 21 729 932 336 640 360 000 108 941 92 200 88 1 800 810 106 1 850 950 100 88 12 nyv . ; 5 3 1830 900 1 795 988 35-88 5 328 200 486 300 350 338 370-32 85 115 44 77 7 8 252550920 146 321 610 244403 990 145 986 550 1 660 340 56 877 540 98254 72 209 22 581 25 627 343 8 650 1 135 935 5 250 2 600 2 390 3 280 1 945 1 235 6 000 3 500 2 440 3 500 1285 1013 5412 2848 2420 3288 1 114 946 5 200 2 635 2 397 3 252 171 67 212 213 23 36 7 730 200 146 2 005 2 006 2501 2 500 1 1 .. 2 2 37 500 10 11 800 11 950 11875 11 110 765 2 69 000 6 4 000 7 500 5750 3 773 1 977 1 95 400 30 1 590 1 590 1590 0 1 590 1 312 000 300 520 520 520 505 15' 3 336 000 120 1 400 1 400 1400 1 401- 1 1 3 229 020 123 930 940 . 931 975-44 6 2 389 140 4 209 280 295 284 294-10 20 17235 020 9 841 870 895 876 843 33 33 13 766 700 628 10 100 11 500 10969 10 030 939 |- -■ '-.1 ■ . 86 000 20 2150 2150 2150 2100 50 1 139 200 120 580 580 580 600- 20 j 5 669 740 774. 410 435 426 420 6 I 9 16 492 500 4 350 1 805 1 950 1896 1 794 102 2 804 500 50 8 000 8150 8045 8 092-47 12 6 678 600 799 4 100 4 100 4225 4 179 46 í**"*^* 'v<, ' 37 21 508 558 71 321 143 160 151 149 2 ! „ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Tőzsde Index január 8. 1779,10 +89,39 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. január 8. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 214,62 218,86 216,19 Ausztrál dollár 103,32 105,36 103,82 Belga és lux.frk. *467,45 476,59 471,09 Dán korona 24,85 25,33 25,04 Finn márka 31,78 32,40 31,96 Francia frank ' 28,03 28,57 28,24 Holland forint 85,82 87,50 86,49 ír font 221,51 225,83 223.02 Japán yen* 131,52 134,20 132,20 Kanadai dollár 101,95 10.3,95 102,40 Kuvaiti dinár 462,72 471,66 465,42 Német márka 96,12 98,00 96,85 Norvég korona 21,79 22,21 21,96 Olasz lira** 87,46 89,12 88,27 Osztrák schill. 13,67 13,93 13,77 Portugál esc.* 91,79 93,59 93,16 Spanyol pes.* 114,00 116,16 115,15 Svájci frank 119,01 121,35 120,07 Svéd korona 20,91 21,29 21,05 USA dollár 138,49 141,17 139,30 ECU (K.P.) 177,62 181,08 179,64 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység------------1 Pénz­in tézetek | Betétek Hitelek irányadó kamatai Gazdálkodó szervezetek Magán­személyek 'O JZ tn l CM ‘3 1 'V 3 hó ‘ O j= CM 3 hó 12hó j j 1996. 01. 08. | i 1. Agrobank 27,0 28,5 27,0 28,5 28,0 28,0­38,0 38,0 2. Budapest Bank 22.0 23.0 24,0 25,5 33,0 33,0 33,0 ír » — * ­25,0 25,5 27,0 28,0 41,0 41,0 41,0 3. MHB 26,25 27,25 26,50 28,50 31,5 31,5 33,0 28,50 29,25 27,50 29,50 4. IBUSZ Bank 20,0 22,0 26,5 29,5 33,0 35,0 35,0 5. Postabank _ _ 22,0 28,0 _ _ _ 6. OTP Bank 22,5 25.0 20,0 24.0 34,0 34,0 35,0 23,0 27,0 | 7. Mezőbank 25,5 26,5 26,5 27,0 34,0 34,0 36,0 27,0 28,0 27,5 28,0 37,0 37,0 39,0 8. Kereskedelmi 8. 26,5 28,0 _ 36,0 36,5 36,5 9. Corvinbank 25,0 28,0 25,0 28,0 28,0 28,0 28,0 35,0 35,0 35,0 10. Konzumbank 27,0 30,0 24.5 29,0 35,0 36,5 40,0 39,0 40,5 43,0 11. Dunabank 24,5 28,0 27,0 29,0 32,0 29,0 34,0 31,0 36.0 12, Takarékbank 27,5 29,5 27.24 28,0 32,5 32.5 33,5 36,5 36,5 37,5 A Magyar Nemzeti Bank a lapkama ta: 28 % | A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelei j részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bank fiókok adnak felvilágosítást. J ÉRTÉKPAPÍRPIAC Budapest (ÉM) - Megérkezett az igazi hossz a Budapesti Értéktőzsdére! Az előző héten fel­vetett kérdésre adandó válasz eldőlni látszik: a fellendülés nem csupán az év végi záróárak beállítását szolgálta. A külföldi vásárlók által gerjesztett - egyes elemzők szerint túl gyors - árfolyamemelkedés minden várakozást felül­múlt. Pénteken 4 részvény is pályafutásának legmagasabb árán szerepelt a parketten. Első helyen említhető a Mól. Az olajpapír 1450 fo­rinton zárta a hetet. A Richter Gedeon piacán volt vevő, aki 3500 forintot is megadott a gyógyszergyári részvényért, a reális ár azon­ban 3100 forint körül alakult. Szárnyal az OTP is. A sokáig igen gyengén szereplő bank- részvény elérte kibocsátási árfolyamát, az 1200 forintot. A Danubius 1385, az EGIS 3430 forintig emelkedett az eufórikus hangulatban. Újra 100 forint fölé került a Fotex. A Pick két nap alatt 700 forintot emelkedett és megköze­lítette a 6000 forintos szintet. A forgalmazotti kategóriában az erősödés lényegesen kisebb mértékű. Itt az igen stabil Prímagáz (4200 fo­rint) és az Inter-Európa Bank (11 500 Ft) emelhető ki. A tőzsdén kívüli piacon - termé­szetszerűleg a vevők hiányában - befagytak az árfolyamok. Árnyalatnyi erősödést csupán a Budapest Bank (47 százalék) és a Chinoin (315 százalék) tud felmutatni. Az összeolva­dást követően 12 százalékos a leg­jobb vételi ajánlat a Mezőbank régi részvényeire.A kárpótlási jegy 160 forinton zárta a hetet. Az elemzést készítette az: O )) ELSŐ MISKOLCI BRÓKERHÁZ «Í0 MISKOLC UET7 B U 2 SZ TIL./FAX 46Í35M4Ó, 356-832

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents