Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-05 / 286. szám

r 6 B Itt-Hon 1995. December 5., Kedd A mellékletben megjelenő hirdetéseket a megjelenést megelőző hét közepéig (legkésőbb szerdáig) kérjük eljuttatni szerkesztőségünk címére. TISZAÚJVÁROS BARTÓK BÉLA ü. 7. SZ Ráczkevi Erzsébet Tiszaújváros 16 éves „Adhat-e drágábbat az égi szeretet: mint téged minekünk és minket teneked.” j Szeretettel köszöntünk: szüleid P id. FELEDY SAMUELNE Felsőnyárád, Dózsa György út 17. Születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszú boldog életet kíván: Férje és gyermekei ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradtságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Tiszaújváros, Bartók Béla út 7.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró) illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 050 Ft+áfa 1/8" 6 100 Ft+áfa 1/4" 12 100 Ft+áfa 1/2" 23 950 Ft+áfa 1/1" 47 900 Ft+áfa 2/2" 48 600 Ft+áfa 2/1" 97 200 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás-áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 06/49/343-316 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. December 5., Kedd Itt-Hon B 3 Megsokszorozódott a jelentkezők száma Gyógy- és fűszernövényekre szerződhet a csereháti lakosság lépéshátrányba kerültünk, mi­Gagyvendégi (ÉM - T.K.) - A Gagyvendégi Csereháti Te­lepülésszövetség Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ­ja a Gagyvendégiben lévő Állami Gazdaság telepének megvásárlásával és annak korszerűsítésével ez év ja­nuárjától felkészült a gyógy- és fűszernövények, valamint a vadon termő gyógynövények gyűjtetésé- re és felvásárlására. Dsupin Levente területi szervezőtől érdeklődtünk az idei év eredményeiről. □ Milyen megfontolás alapján kezd térségünkben gyógy- és fű­szernövények termeltetésébe a Csereháti Településszövetség? • Térségünk adottságai nem igazán kedveznek a hagyomá­nyos ipari növényeknek, értem ezalatt a búzát, az árpát, a ku­koricát, így ha az európai pia­con versenyképes mezőgazda- sági termékekkel akarunk megjelenni, akkor váltanunk kell a hagyományos növények­ről a gyógy- és fűszernövények­re. Ennek révén minimális rá­fordítással, jelentősebb kézi munkaerővel megfelelő jövede­lem érhető el. □ Milyen szervezőmunka előz­te meg a gyógy- és fűszernövé­nyek termeltetését és mikor in­dult el ez a program? • Ez év február közepén indult el a program. Régebbi ismeret­ségemnek köszönhetően felke­restem azokat a szakembere­ket, akik már foglalkoztak gyógynövénytermesztéssel, va­lamint vadon termő gyógynövé­nyek felvásárlásával. Kértem a segítségüket és tanácsukat, hogy milyen lépéseket tegyek meg a termesztéssel kapcsolat­ban, melyek azok a növények, amelyek kevés költséggel, je­lentősebb kézi munkaerővel a belső csereháti települések la­kosainak jövedelemkiegészíté­sére szolgálna. Megtörtént a ja­vasolt vetőmagok beszerzése, s akiktől vásároltunk, előszer­ződést kötöttünk a termesztés­re és felvásárlásra. Igaz kissé vei már az év olyan időszaká­ba kerültünk, amikor javában benne voltunk a vetésidőben. Éppen ezért mórmályvát, má­riatövist és olajtököt tudtunk csak termeltetni. □ Kik jelentkeztek az önök ál­tal meghirdetett programra? • A máriatövisre vetőmaghiány miatt mindössze 15 jelentkezőt tudtunk csak fogadni, de a mórmályva és az olajtök ter­mesztésre több mint kétszázan vállalkoztak a belső Cserehát településeiről. □ A jövő évre vonatkozóan mi­lyen új növényekkel bővítik a skálát, kik jelentkezhetnek, il­letve milyen értékesítési ered­ményre számítanak? • Az eddigi felméréseim alapján nem megduplázódott, hanem többszörösére emelkedett a ter­melői igény. A növényskála bő­vítve lett mustárral, olajlennel, máriatövissel, édesköménnyel, fuszerköménnyel, héjnélküli tökmaggal. A kistermelők a má­riatövis, a mustár, az olajlen és a fuszerkömény felé orientálód­nak leginkább. A termesztésre javasolt növényfajták nem ide­genek a területen, mivel a me­zőgazdasági szakvezetők a ko­rábbi években már termesztet­ték ezen növények egyes fajtá­it. Az értékesítési eredmények növelése érdekében a már meg­lévő kapcsolatainkat nem csak „itthon”, hanem külföldön is próbáljuk kiterjeszteni. A ter­meltetésre mindazok jelentke­zését várjuk, akiknek van sza­bad földterületük. Értem eza­latt a szakszövetkezeteket, ma­gángazdálkodókat, kistermelő­ket. A mórmályva termeszté­sére akár 50-100 négyzetméte­res földterület is elegendő (ez je­lentős kézimunkát igénylő gyógynövény), míg a többi fii- szer- és gyógynövényeknél 1-10 hektárnyi földrésszel rendelke­zők jelentkezését várjuk. Ez utóbbinál gabonavetőgéppel tör­ténik az elvetés és a búza be­takarítása után a kombájnnal való learatás. □ Hol és kinél érdeklődhetnek a vállalkozók az esetleges szer­ződéskötéssel kapcsolatban? • A gagyvendégi központba vá­rom a jelentkezéseket, ahol el- készíljük a szerződést, amelyek alapján az adott földterülethez biztosítjuk a vetőmagot, az igény szerinti szaktanácsadást, a részletes termesztési és tech­nológiai leírást, valamint az árú átvételekor a készpénzben történő kifizetést - utólagos el­számolással. Azok a cégek, me­lyek a jövő évre biztosítják a ve­tőmagot, egyben vállalják a fel­vásárlást is, s a következő év­re magasabb árat ígérnek az idei felvásárlási áraknál mind a termesztett, mind pedig a va­don termő gyógynövényekre. (Az utóbbi növényfajták gyűjteté- sére és felvásárlására vonatkozó információkra későbbi lapszá­munkban visszatérünk, -aszerk.) A gyógynövények gyűjtése nehezebb feladat A gondoskodás veszi körül őket Uraj (ÉM) - Ózd egyik perem- kerületében, Urajon a közel­múltban köszöntötték az idős­korú embereket. (Ezt megelő­zően Susán hasonló programot rendeztek a település öregjei­nek). A helyi kultúrházban tar­tott ünnepséget Tartó Lajos te­rületi képviselő nyitotta meg, majd Strohmayer László, Ózd polgármestere mondott rövid beszédet, jóleső érzéssel megál­lapítva, hogy a községekben az összetartozás jobban érvénye­sül, s az idős polgárokról való gondoskodás ezúttal is elérte célját, amit ápolni, szélesíteni kell. Ézt követően a település két legidősebb lakosát Hango- nyi Kálmánnét és Begezi Lász­lót köszöntötték. A helyi fiata­lok műsora: a tánc', a vers, a tréfás jelenetek osztatlan sikert arattak. A kérges, munkában elfáradt kezek ütemes tapssal köszönték meg a produkciókat. A mindvégig családi hangula­tot árasztó ünnepség közös es­tebéddel, régi idők szép emlé­keinek felidézésével ért véget. HETI TEGYZF.T A mai Mikulás Fekete Béla A legkisebbek, s talán a nagyobbacs­kák is szorongva várják Mikulás apót, s tőle, rajta keresztül a szülői gondos­kodásnak köszönhető ajándékosztást. A meglepetés - az utóbbi években - egyre szerényebb-szegényesebb, ha­sonlít a negyvenes évekéhez, különö­sen az 7 945-46-os időkhöz, amikor a lyukas talpú elnyűtt cipőcskékbe, a száraz megbámult fűzfavesszők mellé - jobb híján - néhány kockacukor, ap­róra formázott kukoricagörhe került. Mégis boldogság volt december 6-án a deres kora reggelen bepillantani, az ablakokba kirakott lábbelikbe túrni, s felfedezni örömmel a kedves ajándé­kokat. Miközben a szülők szorongva lesték csemetéik viselkedését az aján­dék láttán. A ma ötvenesei, hatvanasai emlékezetében kitörölhetetlen nyo­mokat hagyott a háborús Mikulás aján­dékosztása. S mert az ember - ha jobb körülményeket is megélve - gyorsan túlteszi magát a múló nehézségeken, iparkodik „jóvátenni" az elmaradt ajándékozás keserveit, egyre többet és szépet gyömöszölnek a fényesre suvic- kolt topánkákba. Tartott is ez a kedves hagyomány - ajándékozás - majd öt évtizedig, leg­újabb kori történelmünk beköszöntésé­ig. Aztán újra sorvadni kezdett, de most nem a teljes nincstelenség, a földi javak hiánya miatt. Hiszen a boltok, áruhá­zak polcai roskadnak a szebbnél szebb édességek, játékok súlya alatt. Csak ép­pen egyre kevesebb a pénz, amiből megvehetnék mindezt. A fokozatosan leépülő munkahelyek, a keresetcsökke­nés mind velejárói ennek a folyamat­nak, amelynek végeredményeként az öröm helyett csendes csalódottságot tükröznek a kipirult orcák. Mostanság talán az egyik legnehezebb szülői feladat elmondani gyermekünk­nek, unokánknak, hogy az ezernyi féle édes portéka miért nem ékesítheti a kis- cipőket, s miért nem viseltet kellő meg­értéssel irántuk a mai Mikulás. Egyre több helyen, egyre szélesebb körben hangzik el felszólítás a gyűjtésre, e hőn vágyott ünnep gazdagabb megünnep­lésére. A világon kivétel nélkül minden gyermek várja ezt a napot, az ajándék- osztás re'ményében. Sajnos azonban vagy háború, gazdasági kilátástalanság, belső elszegényedés, nincstelenség akadályozza meg az adományozást. Az idei esztendő Mikulására úgy tűnik szerényebb-szegényebb lesz minta ta­valyi, vagy az azt megelőző években. Nehéz lesz megmagyarázni, hogy a jó öreg apóka már nehezen tudja cipelni puttonyát, lehet hogy lyukas volt, és ki­szóródott belőle a sok szép ajándék. Ez a mese szomorúsággal tölti el a gyere­ket, aki még nem tudja megérteni: a mai Mikulás miért szegényebb, mint ennek előtte.

Next

/
Thumbnails
Contents