Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-05 / 286. szám

4 A ItT'Hon 1995. December 5., Kedd „PROGRAMAJÁNLAT Az Encsi Közművelődési Intézmé­nyek ajánlata, szolgáltatásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjasklub: hétfői napokon 16 órától Balett: keddi napokon 16 órától < óvo­dásoknak) Fittnes klub: szerdánként 17 és 18,30 órai kezdettel (két csoportban). Speci­ális tornagyakorlatok nők részére Fazekasszakkör: csütörtöki napokon 15 órától Könyvtári szolgáltatások: A mint­egy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyóiratokkal, napilapokkal várják az érdeklődőket, leendő és új olvasóikat. Játszóház: szerdai és csütörtöki na­pokon előzetes csoportbeosztás alapján A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Ház programjai: A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd-csütörtök 10-17 óráig, péntek 13-18 óráig, szombaton 8-12 óráig váija az olvasókat. A Városi Televízió Szikszó műso­ra: minden héten hétfőn 19 órától ma­gazinműsor, kedden 17 órától, vasár­nap 19 órától a hétfői adás ismétlése. Nyugdíjasklub: december 11-én 16 órá­tól Alma Fittnes klub: hétfő-péntek: 8-21 óráig, szombat: 8-16 óráig Telefonon információ kérhető: 396-052 Hidasnémeti Művelődési Ház programajánlata: December 5-én 15 óra: Néptánc - gyer­mek csoport; 16 óra: Sakk; 17 óra: For- mációs tánc. December 6-án 15 óra: Furulya szak­kör; 17 óra: Néptánc - felnőtt csoport. December 7-én 15 óra: kézműves szak­kör - alsós csoport; 16 óra: kézműves szakkör - felsős csoport; 17 óra: klub foglalkozás December 9-én 14 óra: Önvédelmi tan­folyam; 17 óra: Néptánc - felnőtt cso­port. Könyvtári nyitvatartás: kedden és csü­törtökön: 13—15-ig, szombaton: 14-16 óráig. Mi otthonában is ITT-HON vagyunk ' "v.: vvV;"-. ■ ■ .ö A pénzvilág kivaló szakembere Gulyás János Enes-Abaújdevecser (ÉM) - Barangolok az abaújdeve- cseri temetőben. Megszólal­nak a néma sírok, gondola­tokat ébresztenek. Eszembe jut, hogy a természet­ben és a történelemben látszó­lag az elmúlás uralkodik: pusz­tulnak a fakeresztek, a fejfák, a sírkövek, idővel elpusztulnak még az emberi csontok is. Csak az élet különféle területén vég­zett alkotómunka és annak em­lékezete örök. Az abaújdevecse- ri temetőben Csorna József és Nyulászi János sírja nem csak tudományos munkájuk múltjá­nak sugárzó emlékműve, de jö­vőjének záloga is. Lesznek, akik utánuk jönnek, erős ifjú lábukkal a nyomukba lépnek, munkájukat folytatják, s az éle­tük örökkévaló lesz bennünk. A temető északi sarkában egy süppedő apró fakereszt bir­kózik a megmaradással. Rajta jövőbe néző emberi arc, amelyet átkarol egy gazdag múltat hor­dozó név: Nyulászi János. 1869. április 29-én született a Kassa melletti Csontosfalván. Szüle­tésekor ez az apró kis település mindössze 297 lakossal dicse­kedhetett. A trianoni szerződés új névvel jegyezte be az új köz- igazgatásba: VALALI’KY. Édesapja egy jelentős földbir­tok gazdálkodását irányította. A családra mindig jellemző volt a gazdag gyermekáldás. Iskoláit Kassán, egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon végezte. Szakirodalmi te­vékenységét már joghallgató korában megkezdte. Ki kell emelni Grosschmid Béni, orszá­gosan neves magánjogpro­fesszor korszakalkotó tanainak előadásairól írott jegyzeteit. Jogtudori értekezését „Tanul­mányok a magyar örökjogi iro­dalom köréből” címmel jelesre minősítették 1893-ban. Tevé­keny munkatársa volt a Kassai Jogi Közlönynek és a Jogtudo­mányi Közlönynek. Jelentős és folyamatos szakirodalmi tevé­kenységet fejtett ki a jogi és közgazdasági szakterületen. A kassai közigazgatási tanfolya­mon előadója volt a magánjog­nak. Ügyvédi irodáját Kassán nyitotta meg, csakhamar a leg­tekintélyesebb ügyvédnek szá­mított. Az Ügyvédi Kamarának állandóan választmányi tagja volt. Főként földbirtokproblé- mákkal foglalkozott. Elismert gazdasági szaktekintéllyé vált. Bárcán és Boldogkőváralján főldbérlő-szövetkezetet alakí­tott. Alapszabályzata mintául szolgált az egész országban. Te­vékeny tagja volt Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bi­zottságának. Mint a Kassai Hitelbank el­nöke igen buzgó tevékenységet fejtett ki a vidék pénzintézeté­nek érdekében, aminek követ­kezményeként 1916-ban meg­hívják a Pénzintézetek Orszá­gos Szövetsége igazgatójának Budapestre. Itt kiadja a Pénz­intézeti Szemle című folyóira­tot. Megválasztják az Országos Ügyvédszövetség másodelnöké­vé. A Nemzetközi Ügyvádi Unió, az Internatoinales An- waltverein s az utódállamok ügyvádi kongresszusán Párizs­ban, Bécsben, Pozsonyban és Budapesten vezető szerepet ját­szott. Sokrétű, kiemelkedő munkájáért 1916-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1921-től 1945-ig igazgatója volt a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének. 1929- ben megalakítja a Takarék- pénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztárát. Mint kiváló pénzügyi szakember nemzetkö­zi tárgyalásokon hazánkat kép­viselte. Alapos szakértelméért 1923-ban kincstári főtanácsosi címmel tüntették ki. Alig volt olyan törvényes intézkedés 1921 és 1944 között, melynek előkészítésében részt ne vett volna. Mint a Polgári Jog fő- szerkesztője mintegy 120 tudo­mányos cikkével gazdagította a közgazdaságtudomány, a hitel­jog, a pénzügyi jog és banktech­nika körét. 1921-től - a pénz­ügyminiszterjelölése alapján- tagja volt a Pénzintézeti Köz­pont igazgatóságának, vala­mint a Magyar Szavatossági Bank és a Magyar Pénzügyi Szindikátus igazgatóságának. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a Magyar Jogász­egyesület tevékeny tagja volt. Ezt a rendkívül gazdag, óri­ási szakértelmet igénylő élet- utat csak hézagosán, olykor hi­ányosan lehet felsorolni. Tudo­mányos munkásságának ered­ménye nem ismeri az időt. Túl a 75 éven, átélte a főváros ost­romának testi-lelki gyötrelme­it, tele volt tettvággyal, tenni akarással. Felkereste volt mun­katársait, hogy egy új élet út­jára indítsa a romokba hevert gazdasági életet. Csakhamar be kellett látnia, hogy a jog fegyvere nem ad védelmet a te­kintet nélküli könyökkel harco­ló és vastag arcbőrrel felvérte­zett ellenfelekkel szemben. Az „új rend” keménykönyökű lo­vagjai munkálkodását lehetet­lenné tették és nyugdíj nélkül távozásra késztették. Befejeződött egy- gazdag élet­út, a szakmai tudást felváltot­ta a politikai megbízhatóság. 1947-ben túl a 75. életévén vég­leg Abaújdevecserbe költözik, az általa mindig szeretett bir­tokára. Sajnos, újabb csalódás érte. Megfosztották állatállo­mányától, földjeit szétosztották. 1952-ig a viszonylag kulturált elhelyezést adó házából kitet­ték és egy szobát jelöltek ki a család számára. Bár a község és a környező falvak lakóinak többsége változatlanul nagy tisztelettel viseltettek a „méltó” és hozzátartozói iránt, ennek ellenére felbukkantak olyan alakok, akik ellenségnek kiál­tották ki és igyekeztek hátra­lévő életét pokollá tenni. A megpróbáltatások keser­vei, a mindennapos zaklatások egyre koptatták rendkívül szí­vós erejét és 1952. szeptember 20-án örökre lehunyta szemeit, hogy végső nyugalmat találjon az abaújdevecseri temetőben. Utolsó útjára a falu apraja és nagyja kísérte őszinte részvét­tel. Elment egy ember, aki egész életét a köznek szentelte, mégis koporsóját a társadalmi közöny szemfedője borította. Nyílt nap a szikszói gimnáziumban Szikszó (ÉM) - Nyílt napot tartottak december 1-jén reg­gel 8 órától a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium­ban. Az érdeklődőket tájékoz­tatták az iskolában folyó mun­káról, a négy- és hatosztályos képzésről. Ezt követően óralá­togatáson vehettek részt az érdeklődők. 1995. December 5., Kedd Itt-Hon A 5 Hódolhatunk a téli szenvedélyeknek Szikszó (ÉM) - Ha ügyesek vagyunk, sícipőt már tízezer fo­rintért vehetünk. Aztán kell léc, ami szintén pár ezer forin­tért megvehető használtan. Szükségünk van még egy kö­tésre, amivel a síbakancsot a léchez rögzítjük. Mondjuk ez is tízezer körül van. Veszünk még két síbotot is, melynek darab­ja egy ezres. A síruha szintén tízezer, kétezer a sapka, s ugyanennyiért kaphatunk szem­üveget is. Pamutzokni, alsóne­mű - mondjuk elég rá ötezer. Összességében ötven-hatvane- zer forintért már hódolhatunk téli szenvedélyünknek. Bárme­lyik irányba is mozdulunk el, előbb-utóbb hegynek ütközünk. Föltéve, ha az utazáshoz ele­gendő pénzt vettünk magunk­hoz. De igazán akkor vagyunk ügyesek, ha már nyáron gon­doskodunk a téli tüzelőről, ami­kor még olcsón kínálják a fű­tőanyag mázsáját. Ha így te­szünk, télen nincs gondunk a fűtéssel. De ha még előrelátób­bak vagyunk, akkor már júni­usban beszereztük a 100-150 forintos cseresznyét is, és el­készítettük magunknak és a családnak a sok jó befőttet. Tet­tünk el lecsót is, szárított zel­lerlevelet, petrezselymet, a pin­cébe fáradtságos munkával sár­gahomokot fuvaroztunk, mely­be beleágyaztuk a sárga- és a fehérrépát, a karalábét és a zel­lert. De akadnak kicsiny ha­zánkban olyanok is, akik nem gondolnak sem a méregdrága sífelszerelésre, sem a príma né­met brikettre, de bizony még a téli vitaminok eltevésére sem. De nehogy azt higgye bárki is, hogy ezáltal ők gondtalanok a tél beállta után. Mennyire örülnének ilyen­kor egy jó meleg téli sapkának, csizmának. A meleget sugárzó kályháról már nem is beszélve. Ezen emberek már annak is örülni tudnak, ha a mínusz ti­zenöt fokos éjszakán beférnek valamelyik menedékhelyre. A napok múlását sovány ebéde­lésben vagy elmaradt étkezé­sekben mérik, s nincs előttük hosszú távú terv. Egy dolgot szeretnének: túlélni ezt a telet is. Az Itt-Hon keresztrejtvénye HÁRMASFOGAT Ez az ábra három kis rejtvényt tartalmaz. Megfejtésük nem könnyű, mivel újra kell szer­keszteni mindegyiket. Fekete négyzetet nem tartalmaznak, csak elválasztó vonalakat, amit be kell rajzolni. Elhelyezésük nem szimmetrikus. A megha­tározásokat számozás nélkül közöljük, a vízszinteseket felül­ről lefelé, a függőlegeseket bal­ról jobbra. A vastagított függő­leges oszlop közös a szomszé­dos rejtvényekben. Tehát a bal oldali vízszintes sorai ott vég­ződnek, a jobb oldaliak ott kez­dődnek, míg a középső mind­kettőre kiteljed. Megfejtés után egy ismert szállóige olvasható a függőleges oszlopokban, me­lyet Széchenyi István írt le elő­ször a Hitel című munkájában. BAL OLDALI REJTVÉNY: Vízszintes: Folyó Szlovákiában- Gyilkol - Rangjelző előtag - Helyrag - Egyesület egyede - Pest megyei község - Iratköteg- Nincs jó hangulata - Betű ki­ejtve - Kő a Blikkben - Műsor­újság - Francia arany - Elad egyneműi - Esőt kérő gyermek­dal első szava -Nagy' madár - Névelő - Adnának neki belőle- Beszédkar képződik - Fran­cia színész (Alain) - Régi hossz­mérték - Átadott labdának is lehet. Függőleges: A tokaji múzeum egykori tulajdonosa ez volt - Fundamentum - Főütőér - Egyforma hangzók - Lengyel félsziget - Szovjet vadászgépek voltak - Finom munka régies jelzője - Madárral emlegetett férfi becenév - Orvul, becste­lenül - Őszi hónap röv. KÖZÉPSŐ REJTVÉNY: Vízszintes: Beszélem - Idegen női név - Gyönyör - Gallium - Avion, fon. - Jugoszlávia, Kam­bodzsa gépkocsijelzése - Egyik sportág röv. - Nincsen kislány, ki megöntse... (népdal) -..., haj­rá! - Sóhaj - Belső honvágy! - Rossz minőségű szőlő - Ilyen vad az őz — Japán valuta - Népszerű köszönés - Szolmizá- ciós hang - Utolsó királynénk - Egymást előző betűk - Pá­kában van! - Talál - Örökle­tes tényezők hordozója - ... de France - Gyermekét sirató mi­tológiai anya fogalmával kap­csolatos - Mekka centruma! - Vezérkari főnők volt az első vi­lágháborúban. Függőleges: Tanítási időt köve­tően - Kedves erdei vadjaink - Erre kerül a póráz - Mitológi­ai óriások - Erdélyi település - A házi szárnyas - Kettős bece­név - Kojakot így hívják bará­tai - Néró, keverve - Meg bír fogni JOBB OLDALI REJTVÉNY: Vízszintes: Zárt tenyér - Illatos kerti virág - Ilyen halász is akad - Orosz elöljáró - Elem!- Mosópor márka - Esetleg - Játszótéri felszerelés - Gépko­csi fontos része - Veszett fej­sze ... - Döntetlen - Község a Hortobágyon - Némán olvas!- Ének egyneműi - Ritka női név - Házastárs testvére - Középre hozhat! - Régi űrmér­ték. Függőleges: Légi. postával - Visz- sza: külföldön élő honfitársaink érzik - Iskolai értesítés - Pá­ratlan lónévre! - Nemecsek el­lenfele - Járom - Nehéz fém - Ellenséghez pártol - Dél-ame­rikai hegyvonulat - Tambur- major vezényelte együttes. „ITT HON KONYHA Omlós almás Kovács nénitől (2 tepsire való) Hozzávalók: 3 bögre liszt, 1 bögre kris­tálycukor, 25 dkg margarin, 1 csomag sütőpor, 2 tojás sárgája (fehérjével a tész­ta tetejét kenjük), 1 doboz tejföl. Tölte­lékhez: 2 kg alma, 1 csomag vaníliás cu­kor, 1 kávéskanál (csapott) őrölt fahéj, 20 dkg kristályomkor, 1 citrom reszelt hé­ja, zsemlemorzsa (2-szer félmarék). A lisztet, cukrot, sütőport, marga­rint jól elmorzsoljuk, hozzátesszük a tojássárgákat, a tejfölt és közepes ke­ménységű tésztává gyúrjuk. (Ha kis­sé keménynek érezzük, aludt tejjel, vagy kefirrel puhíthatjuk. ) Félretesz- szük, leborítjuk, és addig pihentetjük, amíg az almát legyaluljuk. Ezután a tésztát hengerré formáljuk és négy fe­lé vágjuk. Egyenként tepsi nagyságú­ra nyújtjuk. A kivajazott, lisztezett tep­sibe beletesszük a tésztalapot, meg­szórjuk a zsemlemorzsával. Ékkor íze­sítjük az almát cukorral, fahéjjal, va­níliás cukorral, citromhéjjal. A massza felét rátesszük a tepsiben lévő tészta­lapra, majd következhet a fedő tész­talap. Széleit benyomkodjuk, tetejét villával megszurkáljuk, megkenjük to­jás fehérjével, megszórjuk kristálycu­korral és betesszük az előmelegített sü­tőbe. Szép barnára sütjük mindkét tep­si süteményt, melegen szeleteljük a tepsiben, majd tálra rakjuk. Kelkáp.leves Némethy-módra (2 személyre) Hozzávalók: 2 kisebb fej kelkáposzta, 1 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, 1 do­boz tejföl, só, pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma. A kelkáposztát vékony csíkokra vágjuk és sós vízben megfőzzük. A zsír­ból és a lisztből világos rántást készí­tünk, majd az összezúzott fokhagymát beletesszük, megfonnyasztjuk, rá­tesszük a pirospaprikát, s hideg víz­zel felengedve ráöntjük a kelkáposztá­ra és összeforraljuk. Vághatunk bele virslikarikákat, így' ízletesebb. Végül a tejföllel behabarjuk. Ohöm mérai-módra Hozzávalók: 1 nagy fej vöröshagyma, fél kiló burgonya, 4 félnraroknvi tarho­nya, só, pirospaprika, 10 dkg füstölt szalonna. A szalonnát apró kockákra vágjuk, jól kisütjük. A kockákra vágott hagy­mát beletesszük és aranysárgára pirít­juk. A pirospaprikával összekeverve félrehúzzuk, beleöntjük a kockákra vá­gott burgonyát és saját levében néhány percig dinszteljük. Amikor kezd üve- gesedni, felengedjük annyi vízzel, hogy bőségesen ellepje a krumplit. Ezután sózzuk és 10-15 perces főzés után be­letesszük a tarhonyát. Gyakori kever­getés mellett addig főzzük, míg a tar­honya majdnem teljes egészében ma­gába szívja a levet, s közben puhára fő. Forrón tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents