Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-30 / 306. szám
December 30., Szombat Dal-oldal ÉM-hétvége VII gos személyekkel, két szál gitárral, nagy tervekkel; amelyekbe éppúgy beletartozott a csápolós közönség, a kazetta, a CD, a televíziós fellépés, mint a siker reményének az a biztos jele, hogy slágereiket a suszterinasok is fütyülik, ahogy az illik... Sok év telt el azóta. Lényegében semmi sem történt. De az álmok megmaradtak, s a makacs hit: egyszer hátha összejön valami, s világgá kiálthatják... Mit is? Keveset próbáltak, a tagok gyakran cserélődtek, s csak egy (!) saját számuk volt. Kölcsönbe kapták a dobfelszerelést és a hangosító apparátust. Az együttes Limes néven lépett fel egyetemi klubokban, de - a szójátéknál maradva - a szűkebb határokat sem voltak képesek átlépni. Újítani kellett. Szilágyi István Zoltán mesél. Néha szakállt visel, néha nem, de az biztos, hogy autóbuszon, villamoson mindig bliccel. Általában szép lányokkal jár, de eddig egyik kapcsolat sem bizonyult tartósnak. Szatmárnémetiből való, szülei most is ott élnek. Miskolcon kezdte az egyetemet, s a fővárosban szerzett üzemgazdász oklevelet. Négy nyelven beszél, egy időben óvodásokat okított angolra az Avason, de francia tudásán még van finomítanivaló. Pár hónapig egy miskolci cégnél könyvelősködött, s harmadmagával bérelt lakásban lakott. Ősztől újra diák, kollégista, s még egy diplomát szeretne szerezni. Addig jó lenne megvalósítani a nagy álmot, a zenekart. Ám tőke nélkül nem lehet belevágni az üzletbe. így aztán beállt egy vendéglőbe csaposnak. így kerek a világ... Napközben az ő fejébe töltik az ismereteket a tudós professzorok, esténként ő méri a sört a duhaj vendégeknek. A „Cigány” becenéven ismert fiatalember akusztikus gitáron és szájharmonikán játszik, s tűrhetően énekel. A majdani banda neve Elwood Blues Hunters, de ez még változhat. Hasonlóképpen változhat a banda felállása is. Ugyanis a másik gitáros (bányagépész és villamosmérnök, ösztöndíjjal megjárva Amerikát is) egyetemi elfoglaltsága és családi kötelezettségei miatt (van egy kislánya) kevés szabadidővel rendelkezik, s zenemániája kimerül más zenekarok technikai apparátusának bütykölésével. Problémás a basszusgitáros személye is. Elhagyván a várost, Szatmárnémetiben muzsikál, jól fut a szekér, ritkán jön Miskolcra. A dobosnak nincs dobfelszerelése és ideje. Végzős gépészhallgató, az utolsó megmérettetésre, a vizsgákra készül... A többi stimmel. Stimmel? Egy fantomzenekarhoz ilyen kép illik. Se csapat, se szerelés, csak a szándék... Pénz, paripa és fegyver híján hogyan lehet itt csatát nyerni? Zoli bevett a csapatba. Nem vagyok már tinédzser, nem tudok énekeim, s a furulyán kívül egyetlen hangszert sem bírok megszólaltatni. Menedzser, image-teremtő szakember sem lehetek, mert nincs mit eladni... Akkor viszont teremteni kell valamit. Olcsón, a semmiből. Ami aztán majd kamatozik. Ekkor született meg az ötlet, hogy újunk szövegeket. A dallam majd kikerekedik hozzá. Énekelhető, aktuális, mindenkinek tetsző versek kellenek. Bródy Jánosnál, Adamis Annánál nem adhatjuk alább. Tudtam, hogy a lehetetlenre, haszontalan dologra vállalkozunk. A hályogkovács magabiztosságával vágtunk bele, s még élveztük is a felelősség nélküli, de nem felelőtlen feladatot. Nagyokat röhögtünk, múlattuk az időt, s önmagunkat is mulattattuk. Játszottunk... Olcsóbb ez, mint bármely szerencsejáték, igaz, kevesebbet is hoz. A poémák végén olvasható kritikai megjegyzések arra utalnak, hogy örömünk és elégedettségünk nem felhőtlen. Igaz, írtak már ennél rosszabb verseket is, de nem biztos, hogy mindig a legjobb költő kapja a Nobel-dijat. Önnön - nagymellényes zsemalitáson alapuló - bátorságunkon felbuzdulva az illusztrációkat is magunk készítettük. Magad uram, ha szolgád nincs! Hadd szóljon! Brackó István Messziről indulok, hogy közel jussak a célhoz. S mint a mesében, a jó elnyerje jutalmát, s az igazság győzedelmeskedjék. Bevezető példaként fölemlegetem, hogy úgy is horgásznak érezheti magát az ember, ha nem fog halat. Vannak zseniális költők, akik sosem írnak verseket. Lehet zenélni hangtalanul is... Sosem felejtem el azt a - azóta már biztosan szélnek eresztett - kohászt, akinek élete nagy álma volt, hogy lakodalomban, elektromos orgonán játsszon. Hangszerre nem futotta, így a konyhaasztalra rajzolta föl a billentyűket, s úgy gyakorolt. Amikor összejött a pénz, s összeverbuválódott, technikailag is felszerelkezett az együttes, akkor újságban hirdették szolgáltatásaikat. Hívták őket, sikerük volt, hősöm boldognak érezhette magát. Csak egy baj volt. Bérházban lakván gyakorolni nem tudott. A szomszédok nem szerették a zenét. A drága, kényes, fényes hangszer áramtalanul gubbasztott a sarokban. Mit tehetett? Leült a konyhaasztal elé, s játszott a néma orgonán. Szükségből, s azért is, mert az embernek belső hallása is van. Hol volt, hol nem volt egy zenekar. Egy másik zenekar. Egy fantomcsapat, valósállyen csápolós, kortalan közönség a jó... Ars poetica Mi kell egy sikeres vállalkozáshoz'? Jó fej és biztos kéz. Ha nem. jut eszedbe semmi, s a kéz is tétlen, akkor fel kell támasztani. Illetve meg kell támasztani. A fejet a. kézzel. Aztán majd csak történik valami... Ballada a bolond tanulásról Csak rajta! Tanulj és gebedj! Szeresd a matematikát. Kettős könyvvitelt, is vezess, És rágd a filozófiát. Különb belőled úgyse lesz. Szemedben megtörik a fény - Anyádat sem ismered meg... Boldog, ki nem próbálta még. Állj sorba menzán óraszám. Gyomrod ég, nyálad elfolyik. Mire ebéded kihoznád, A szünet is épp elmúlik. Rohansz az előadásra: Érzed; katalógus-veszély - Nincs, mi bírjon maradásra. Boldog, ki nem próbálta még. Tán észre tér az ember végre, S otthagyja az egész bulit? Dehogy! Cáfolja száz kérvénye, S még akar, ha egyszer megbukik. Ki fejét tanulásra adta Már elherdálta ép eszét. Mérnök, jogász, vagy közgazda - Boldog, ki nem próbálta még. Diplomával a zsebedben Egér vagy és nem macska. Holt papírral a kezedben Megágyazhatsz. Kutya vacka. Jó lenne egy kégli végre, Ahol a báj foltja nem ég. Az ablak sem néz az égre - Boldog, ki nem próbálta még. Rektor! Te mindenek ura! Látod, milyen sok a beszéd? Diáknak lenni ma fura... Boldog, ki nem próbálta még. (Ez egy jó ballada, Villon után szabadon. De szabad-e ilyesmit felvenni a repertoárba? Valami dögös, rep-es nótának nagyobb sikere lenne. S különben is, e vágáns ének megzenésítéséhez legalább egy Carl OrffkelleParlamenti napló Giczy, Torgyán és Borkos - tyán, Surján, Szűrös és né - Torgyán, Szabad, Boross és Katona... Akad persze sok mazsola. Fodor szoknyája is gyűrött. Baja Feri csak gyürkőzött. Aki nem tanult meg Horn - ul, az elfuthat már, tikár a nyúl. Botos és Bőd és Békési - a bársonyszék nem érdekli? Orbán, Pető, Iván Szabó... Kuncze leime itt a szabó? De hová lett a Palotás? Csurka, s K B. Izabellás? Lám, a Király is megbukott, Kupa is kosarat kapott. A Szekeres szekerezget. Árpi bácsi kesereghet... Kónya Imi is magyaráz - A kormányfő meg paroláz. Refrén: Ó ez a ház, ó ez a ház! Ront? Javít? Vagy megmagyaráz? Narancs? Madár? Vagy szegfű-e? Nem marad más, csak a füge. (Ebből nem lesz örökzöld... Ki a fene emlékszik majd az aktuálpolitiku- sokra?! Valami olyasmi kellene, mint a „Kislány a zongoránál”, vagy a „Miszter Alkohol”. Ez kell a népnek és a világhírhez... A mai csodák nem érdekesek.) A’LA carte A miniszter azt mondta, hogy ne legyek ostoba: vegyek jegyet, ne gyógyszert, kárpótlást meg bulldózert. Partizán én sose voltam. 56-ról csak olvastam. Pártba soha be nem léptem: inkább égtem, mint égettem. Nyelveket is tanulgattam... Oroszból jól meg-megbuktam. Hová lettek a szovjetek? Who are vou Vlaevimir? Nvet? Megmásztam a hegyeket, fogdostam a legyeket. Csak a darázs csípett meg, mert a kígyók megléptek. Kimondom, mert kimondhatom: pattanás nő a faromon. Beleköptek levesembe; Hungary no a’la carte... (Jó az ötlet, de ki kellene fejteni, II- jicsnek mi köze 56-hoz, s mire ez a szám megjelenik, már eltűnnek a kárpótlási jegyek. Talán a legyek, a darazsak és a kígyók is. Talán Magyarország is.) Közmondások Aki másnak vermét ássa: vizet merít a szitába. Ki korán kel, aranyat lel. Csendre csak a visszhang felel. Hol dúl a fa, röpköd forgács, taniak ne húzd meg a copfját. Kecskére káposztát ne bízz, csak tiszta forrásból meríts! Fogadj Isten, adjon Isten... Ahol nincsen, ne keressen. Kutyából sem lesz szalonna. Nem őrölünk egy malomba’. Olcsó húsnak híg a leve. Medve táncol... Van-e kedve? Kakasé a szemét dombja, minden zsáknak van egy foltja. Tanulság: Egyedem-begyedem tengertánc... Te kis hülye mit kívánsz? Nem kívánok egyebet: Rakjunk jó nagy tüzeket! (Ez mind igaz, de nincs benne spiritusz. Közhelygyűjtemény; eszmei mondanivaló nélkül... Bár a begye- demben, illetve a begyemben van valami.) Beszélgetés a halakkal Itt ülök a stégen régen, nem láttalak régen, stégen. A halakkal beszélgetek mert nem hívnak, hát nem megvek. Nem láttalak régen stégen. Itt ülök a stégen, régen. Nem hívnak, hát nem megyek - a halakkal beszélgetek. Nem hívnak, hát nem megyek, a halakkal beszélgetek. Nem várlak a stégen, régen. Naplemente. Amott srégen... Készségem fölszerelem. Kiveszem és beteszem. Már elhagytál szerelem; zsákmányomat perelem. Utóirat: Hálómat ha leeresztem, vízbe köpök, megtehetem. Mind él, aki meg nem hal... Beszélj hozzám néma hal! (A hal jó partner, mert nem tud \ visszapofázni, De ha meghallja ezt a nótát, bánatában kiugrik a vízből. Nem kellene egy halászcsárdát nyitni, s egy cigányzenekart fogadni?!) Pro űrbe Miskolc Miskolc hegye az Avas. A rengeteg pince miatt, mint a sajt, olyan lyukas. Miskolcnak van kocsmája. Egy béka miatt híresült el kocsonyája. Miskolcnak van egyeteme. Nem az Isten teremtette. A nagy vezér nevét is viselte. Miskolcnak van fűje, fája. Mozgólépcsős áruháza. S panelból van a ruhája. (Nem túl lokálpatrióta ez az opusz? Bár az EDDA is írt Miskolcról, de nekik ahhoz el kellett menni, hogy megérkezzenek, illetve beérkezzenek. Ha ezen múlik, akkor üsse kő!) Szilveszteri mindenféle Folytassa Nicholson! A legjobban fizetett hollywoodi címet adományozta a Le Figaro a Száll a kakukk fészkére és számos más film főszereplőjének, Jack Nicholsonnak. Új filmje bemutatóján meg is kérdezték, vajon nem a szabadságát veszi meg ezzel a temérdek pénzzel?- Természetesen igen - mondta Nicholson. - Biztos, köny- nyebb lenne, ha lemondanék a pénzről, melyet a filmjeimmel keresek, ez azonban végül is hátrányt jelentene rájuk nézve. Tudja, a hollywoodi filmiparban elsősorban a pénzt tisztelik. És ahhoz, hogy ebben a dzsungelben eligazodjon az ember, számolni kell azzal is, hogy mindenki csak arra vár, hogy a helyedbe lépjen. így tehát folytatom. Hogyan tanult csókolózni Gina Lollobrigida? Az év végén, ki tudja hányadszor, ismét megkérdezték az immár 69. évébe lépő Gina Lollobrigidától, hogy' voltaképpen hogyan is kezdődött a filmmel való kapcsolat, egyáltalán hol, milyen előképzéssel jutott el a legszexisebb színésznő címéig? „Nos, a szüleim nem engedtek bármilyen filmet nézni, csak akkor mehettem moziba, ha Shirley Temple-filmet játszottak Subiacóban - válaszolt a művésznő. - Ezért aztán titokban lógtam be a nézőtérre. A gépész azonban a szövetségesem volt, kedvenceim valamennyi filmjéből kivágta a legfontosabb részleteket, például Gary Cooper csókolózását és Fred Astaire táncát. Azután ezekből a részletekből összevágtuk a tananyagot.” Japán Shakespeare Tokió közelében felépítik az angol drámaíró fejedelem szülőházának pontos mását. Minden olyan lesz, mint a Stratford on Avonban látható zarándokhely. Ismerve a japán precizitást, maga Shakespeare sem tudná megkülönböztetni az eredetitől, ha erre kényszerítené valamiféle különös feltámadás. A briteket meg is döbbentette a hír: elfeledkeztek volna valamilyen évfordulóról? Ha nem, akkor meg miért ez a nagy- nekibuzdulás? „Évente 75 ezer japán utazik azért Angliába, hogy megnézze Shakespeare szülőházát - nyilatkozta az illetékes. - Ha ez a pénz itthon maradhatna...” Mastroianni: Ha én Tarzan lehetnék...- Sajnos, egy álmom ebben az esztendőben sem valósult meg- nyilatkozta Marcello Mastroianni, világhírű olasz filmszínész. - Tarzant szerettem volna alakítani, orosz filmen. Ezért a címe is Tarzanovszki lett volna és a filmet nem a dzsungelben, hanem Szibéria jeges hómezőin forgattuk volna. S miért szeretnék Tarzanovszki lenni? Öniróniából. Gatyában játszanék, hogy mindenki jól láthassa a korommal járó hiányosságaimat. így talán véget lehetne vetni annak a hülye mániának, hogy ilyen a latin szerető, mint amilyen én vagyok. mm Ég jEggdi Miért szemérmes Woody Allen? A hatvanadik születésnap előtt egy kíváncsi újságíró azt kérdezte Woody Allentől, hogy' mivel ünnepel, és egyáltalán hogy érzi magát a bőrében? „Természetesen filmezni fogok. És elárulok egy titkot: jobban szeretnék harmincéves lenni.” Utolsó filmjének hölgypartnerétől, a 29 esztendős, szexis Bonham Cartertől várták, milyen is a valóságban a szerepe szerinti nőfaló Woody Allen, a felvételeken? „Az még megjáija, hogy ruhástól fekszik a takaró alatt, de még a cipőjét sem veti le. És amikor kíváncsi voltam, hogy miért csinálja, azt mondta: nem akar kellemetlen helyzetbe kerülni, ha netán felvétel közben tűz ütne ki a stúdióban.” Oscar-díjas szósz Paul Newman, Oscar-díjas filmszínész, számos amerikai sikerfilm főszereplője, vagy rendezője, két forgatás között a saját vállalkozásban előállított ételízesítőket, szószokat, salátaönteteket reklámozza. S hogy milyen sikerrel, ezt a címére küldött levél részlete is bizonyíthatja. „Tisztelt uram! Közlöm önnel, hogy' megvásároltam az ön egyik fúszerkészítményét- írta egy amerikai úr. - S ha az ön színészi képessége is ehhez fogható, akkor ön zseniális múvész lehet. írja meg postafordultával, hogy kaphatók e kazettán a filmjei, mert máris kedvet csinált legalább egy' megtekintéséhez...” Szöveg: MTI, Fotó: AP gBSgj Hol volt, hol nem volt egy zenekar FantómkísérIet gitárl<ist1 re;ltj a (bele)szólásra
