Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-30 / 306. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. December 30., Szombat _TÉKA Mozgó Világ 95/12. Horpácsi Sándor Megértem Máté Lászlót, hogy ideges a kellemetlen kérdésektől, de türelmesen válaszol Bossányi Katalinnak a Mozgó Világ legutóbbi számában („Nem morális kérdés ez”). Ennek a pártnak, de méginkább az elődjének (amelynek a nevében még egy M volt, de bölcsen, gyakorlatiasan elhagyták) nem illet, egyszerűen nem lehetett pimasz vagy rámenős kérdéseket feltenni. De ma ez a párt skizofrén helyzetben van, mint ahogyan az általa jelzett korszak is. A marxista szemináriumokon még úgy tanultuk (már akinek volt benne része), hogy a magántulajdon lényegében rablás, a kizsákmányolás pedig nagyon csúnya dolog. Embertelen, emberellenes. Lélegzetvisszafogva figyeltük, hogy mikor rohad semmivé a kapitalizmus. Nem győztük kivárni, ehelyett elkezdtünk mi is vállalkozni. Hogy honnan gründol- ták a vállalkozók a sokszor elátkozott tőkét? Hát kérem onnan, ahol volt: az államtól. A módszert nevessék firtatni, mert az már újságírói szemtelenség, kotnyelesség. Persze, a sajtónak ez a dolga - törődik bele rezignáltan az interjúalany. Tegye a dolgát. A vállalkozó gründol, a pártalelnök gazdálkodik (a pártkasszával) és szervez. Hogy a gonosz népnyelv Carleonénak nevezi? Jellemző és felháborító, hogy az emberek mit össze nem fecsegnek. Kérem itt minden legális, számlákkal, APEH-kel AVÜ-vel stb. igazolt, a múlt lezárva. Huncut, aki rosszat gondol. Magára vessen. Nagy úr a Mozgó Világ. Igazságosan oszt. Egyet ide, egyet oda. Mert a hülyeségért nem ment a szomszédba az előző kormánypárt sem. Emlékszünk? Holmi expót akart, mille- centenáriumi tűzijátékot. Nos, millecentená- rium lesz (az idő meg nem áll), az expót leszavazták a bölcs honatyák. Nem telik rá. Lassan kenyérre se. De jót lehet nevetgélni a tegnapi nagyratörő vágyakon. Nos, ezekből a vágyképekből, tervekből ad közre egy csokomyit Sep- rődi-Czárán György Szolnok megyéből. A hagyomány szent, nem illik viccelődni vele, mert lesújt Atilla tüzes kardja. Seprődi-Czárán se viccelődik, csak leír, regisztrál. Karcag határában fel akarták építeni Turulházát például mocsárral, szürkegulyával, rackajuhnyájjal, csikóssal, fokossal, a szovjetek által itt hagyott barakkokból átalakított igazi, ősmagyar faluval. Min bukott meg a terv? A pénzen? Is. Karcag városa egyszerűen nem adta a 800 hektárt. Mint ahogy nem adta Szolnok városa sem a Zagyvazugot a lebegő kastélyhoz, a tájfaluhoz, Túrkeve a hozzájárulást a luxushotelhez. Sztálin egy székesegyházat romboltatott az alapokig (most újjáépítik), hogy szuper-csodapalotát építessen helyére. Meghalt, nyomát mossa az eső. A magyar kastélyokat, udvarházakat széthordják a parasztok, a középületeink pusztulnak, a múzeumokban elbocsátások vannak. Megleszünk Turulháza, luxushotelek, lebegő kastély, rózsaszínbe játszó ködök nélkül. Maradtak viszont a zavaros napok. Zavaros napok - ez Petsching Mária Zita dolgozatának címe. Zavarosak, mert az uralkodó politikai elit is zavarban van. Bonifert Mária megszólaltatta az ügyeletes okost, Lengyel Lászlót is. A Mozgó Világban megjelent írás címe Áttörni az értelmiségi üvegbúrát. Gönci mesterek Gönc évszázadokon át jelentős szerepet töltött be Abaúj életében. A földműveléssel, kereskedelemmel foglalkozó lakosságon kívül jelentős iparosréteg élt a településen. Még a század elején is több mester dolgozott itt, de a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozat nemrégiben megjelent 521. számában már csak egy-egy fazekast (Veres Lajost), mé- zeskalácsost (Fojthó Gyulát), szíjgyártót (G. Menyhért Jánost) valamint két kádárt (Dévényi Istvánt és Takács Ferencet) mutathat be Pecze János, a kötet szerzője. A ma is művelt gönci mesterségeket ismertető kiadványt a település önkormányzatának megbízásából a B.-A.-Z. Megyei Idegenforgalmi Hivatal támogatásával a TKM Egyesület adta ki. Optimista nyitány Strauss-szal Sebestyén János orgonaművész - az újévi koncertről Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Lórin Maa- zel kilencéves korában már vezényelt... A Bécsi Filharmonikus Zenekar a világ legelső négy-öt zenekarának egyike... A bécsi Musikvereinsaal egyedülálló akusztikájú koncertterem... Sebestyén János orgonaművész pedig már több mint 25 éve hazai műsorvezetője a bécsi újévi koncertnek... □ Hát még nincs Becsben? - kérdeztük tegnap Sebestyén Jánost. • Nem is leszek... □ És nem is vágyik a Musikve- reinsaalba? • Meg kell mondanom, hogy nem. Ennek több oka van. Például, ha ott lennék, nem tudnám ezt csinálni, pedig már egy nagyon megszokott programom ez újév első napján. Aztán meg a Szabadság tér közelebb van, mint Bécs, nem kell órákig utazni hazafelé. Ráadásul így, ha az ember oda akar figyelni, többet lát. És annyi ország veszi át a közvetítést, hogy nem is férnénk el a koncertteremben... De sokszor előfordult már, hogy mikor a koncert után kimentem az utcára, rám csodálkoztak:„Jé, már itthon is van?” Persze, hisz’ el sem mentem... □ Viszont csak kell, hogy tudjon valamit előre a műsorról... • Két-három héttel a koncert előtt megkapom a forgatókönyvet. Ebben a műsoron kívül történetek, adatok is szerepelnek, így - bár nem doktoráltam a Strauss családból - sok érdekességet mondhatok el a nézőknek. □ Az idei koncertről mit tudhatunk? • Olyan régre nyúlik vissza a történet, hogy már nem könnyű újdonságokat kitalálni. Még a háború előtt kezdődött a bécsi újévi koncertek sorozata, akkor még nem elsején, hanem előző este rendezték a Stra- uss-hangversenyt. Talán egy eszA bécsi közönség által kedvelt Lórin Maazel lesz az újévi koncert karmestere ÉM-repró tendő maradt ki a háború miatt. Clemens Krauss kezdte, haláláig ő vezényelt. Aztán Willi Boskovsky következett, aki a Bécsi Filharmonikus Zenekar hangversenymestere is volt. Azt mondják, ő volt az igazi bécsi, hiszen - mint annak idején Strauss - hegedűvel a kezében dirigált. Amikor ő abbahagyta, elkezdték szerződtetni a híresebbnél híresebb karmestereket. Tavaly Zubin Mehta vezényelt, előtte többször is Carlos Kleiber, és sorolhatnám a neveket. De egyik sem aratott teljes sikert, mindenkiben találtak az erények mellett hibát is. Mert a bécsiek számára mindig az a legfontosabb értékelési szempont, mennyire tudta magával hozni a karmester a straussi hagyományt. A mostani koncertet Lórin Maazel vezényli, őt szeretik a bécsiek, hiszen hegedül is a zenekar élén. Két hegedűszólót is előad majd: Josef Strausstól A nasswaldi lányt, Johanntól pedig Az ész istennője-nyitányt. Egyébként a műsor összeállítói az utóbbi egy-két évben arra törekszenek, hogy minél több ritkábban hallott mű csendüljön fel... Az is érdekesség, hogy Ausztriának az újév millenniumi évet is jelent, ezer évvel ezelőtt említették először valahol az osztrák szót. Az ünnepi évet Johann Strauss Ünnepi indulója vezeti be. □ Néhány éve nálunk is van „központi” újévi koncert. Nyomába léphet ez a bécsinek ? • Tavaly belenéztem a pesti közvetítésbe, hát attól félek, nagyon tsikos-gulas hangulata lett. Összehasonlíthatatlan a bécsivel, hiszen az egy elegáns hangverseny, a legművészibb fokon előadott muzsika. Ünnepélyesen, és persze némi - a zenéből és a szilveszterből eredő - játékossággal idézik meg a straussi világot. Az nem lehet egy „vásári” koncert. □ Sokan nézik a bécsi közvetítést? • Rengetegen nézik, aztán később rengetegen kritizálják. Zenészkörökben is. Ráadásul homlok- egyenest eltérő véleményeket hallani. Nem értem, mi az oka. Talán attól függ, tetszett-e, vagy sem, hogyan volt hangolva a hallgató azon a délelőtt... □ Jó az nekünk, hogy Strauss-szal kezdjük az évet? • Van ebben valami optimizmus. Az év első napján, egy átszilveszterezett éjszaka után ez a színvonalas koncert is feledteti még néhány órára a gondokat. De természetesen másként is fel lehet fogni az újévet, hallottam én már IX. Szimfóniát is ebből az alkalomból. De az egy másik véglet. Talán jobb a könnyedség. Pláne abban a reményben, hogy egész évre megmarad valami ebből a hangulatból. A megkerült kép Budapest (MTI) - A magyar művelődési kormányzat visszaszolgáltatta Romániának Hollósy Simon Huszt vára című festményét, amelyet egy máig ismeretlen személy lopott el 1992-ben a máramarosszi- geti múzeumból. Az alkotást Fodor Gábor művelődési miniszter pénteken adta át loan Doncának, a Román Köztársaság budapesti nagykövetének. Fodor Gábor az eseményen utalt a két ország közötti politikai nézetkülönbségekre. Úgy vélte, hogy ez az aktus a két ország közeledését szolgálja. A román nagykövet is örömmel nyugtázta az esemény létrejöttét, és a kép átadását a Románia által kezdeményezett történelmi megbékélés részének nevezte. * Hollósy Simon Huszt vára című 2x3 méteres képét 1992-ben lopták el a máramarosszigeti múzeumból. A bűncselekmény elkövetőjét azóta sem találj ák. A képet megvásárló műgyűjtő az alkotást 1994-ben felajánlotta a Magyar Nemzeti Galériának. A galéria munkatársai jól ismerték a képet, tudták, hogy az a romániai múzeumból származik, és azonnal feljelentést tettek a rendőrségen. A Romániai Legfőbb Ügyészség bűnügyi jogsegély keretében kérte a kép visszaszolgáltatását. A hatályos magyar jogszabályok alapján erre nem volt lehetőség, mert a képet nem az elkövetőtől, illetve a tőle átvevő személytől foglalták le. A visszaszolgáltatás a két állam művelődési kormányzatának hatáskörébe tartozik az 1970-ben Párizsban elfogadott UNESCO egyezmény alapján, amelyhez mindkét állam csatlakozott. Ezért a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára - az egyezményre hivatkozva - levélben értesítette a román Kulturális Minisztérium államtitkárát arról, hogy Magyarország a festményt vissza kívánja szolgáltatni jogos tulajdonosának. A Magyar Nemzeti Galéria jövőre a nagybányai művésztelep - amelynek egyik alapítója Hollósy Simon - megalapításának centenáriumát kiállítással ünnepli. Reményeik szerint a romániai múzeumból is kapnak kölcsön festményeket. Feltárulhat Atilla sírja A sámán ős is súgott Túri Imre helytörténeti kutatónak Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Minden diák tudja, ki volt „Isten ostora”, viszont az egyelőre titok, hogy hol van a hun uralkodó sírja. Túri Imre, miskolci amatőr helytörténeti kutató (polgári foglalkozása szerint gumijavító) azt állítja: ő tudja, hol van Atilla sírja.- Ezekben mindent részletesen leírtam! - teszi le az asztalra a tíz darab sűrűn teleírt spirálfüzetet. Még térképvázlatokat is mutat. De nem szeretné, ha ezeket közzé- tennénk, hiszen ezt látva esetleg illetéktelenek is megbolygatnák az eddig feltáratlan területet. Illetve területeket, mert két feltételezett helyszínre esküszik. Az egyik változat szerint a megyénkben van a felbecsülhetetlen értékű kincs. (Hogy ki is Túri Imre? Családja eredetét egészen Atilla fősámánjáig vezeti vissza. Azt mondja, valamiképpen Túri táltos is vezette a tollát, ő is segített neki, és a családi örökség is kötelezi arra, hogy folytassa, amit ősei elkezdtek.!- Őseim a Tordai-Túrból származtak, így a Túri - Thúry név is innen eredeztethető. Tordán ma is van Túri-patak, Túri-malom, Túri-tó. A monda szerint Atilla hun király Túri nevű főtáltosát a Túrikő alá temették. De a Túriak elszármaztak Hont, Ung, Borsod és más megyékbe is. Sok kiváló ember élt és él a Túriak között. Túri György például az 1500-as években Debrecen város bírája volt, és rokoni kapcsolatban állt az Enyingi Török családdal... (Itt hosszú felsorolás következik az ősök érdemeiről, eddig tisztázatlan rokoni kapcsolatokról. Kiderül, mi mindent köszönhet a Miskolc városa a Túriaknak.)- A Túri családé volt az Avason a Szent György rész, a volt kilátó és a mai Avasi Gimnázium közötti területen lévő szőlő, a hegyen több borospince, gazdasági udvar, a városban több ház is. Sajnos, ezekből talán már egy sincs meg, így az utódoknak haszna nem volt az ősök iparkodásából. Kevesen tudják, de a Túriaknak lehet köszönni az első avasi kilátót, majd annak lebontása után a másodikat, amely 1956-ban leégett. A Bükk Egylet turistaszállását - amely szintén a tűz martaléka lett - Túrinak lehet köszönni, aki a gőzfürdő igazgatója volt. Túri munkájának köszönhető, hogy akkor az Avas útjai, korlátjai és a parkjai rendben voltak, ő szervezte meg a tűzoltók ügyeletét a város felett... (Időben a jelen felé közeledve fény derül egy eddig ismeretlen Petőfi-kézirat titkára is.)- A dédszüleim még sószállítással foglalkoztak, ami szintén régi foglalkozás a Túri családban. Túri volt az erdélyi sóaknák és aranybányák főfelügyelője. E család ivadéka Gyulai Pál író, aki Petőfi Sándor sógora volt... Édesapán 1956-ban rám bízott két ákombákomokkal teleírt lapot. Én akkor 11 éves voltam, nem nagyon törődtem az írással. Ez a két lap bekerült egy bibliába... Amikor a családi hagyatékból előkerült ez a dokumentum, a feleségemmel együtt a dátumból kiindulva fejtettük meg a rovásírással írt levelet. Annyit elárulhatok, hogy Petőfi írta Júliának, a feleségének Szitás- vagy Székelykeresztúrból 1849. augusztus 7-én. A levelet egy Csépai Túri vitte el Júliának, aki augusztus 14-én indult el a férjét felkeresni... (Az irodalmi titok megfejtése után még mindig nem tárul fel Atilla sírjának rejtélye. Rövid kitérőt teszünk a festészet felé.)- Dédszüleim a Zsolcai kapuban laktak, ahol ma a rendőrség épülete áll. Ott volt a sóhivatal háza. Közös udvarban laktak a Lieb családdal, Munkácsy szüleivel. Túri György vette feleségül Tisza- dadán Sovány Zsuzsannát, akinek anyja Munkácsy Mária volt... (A részletes családfa-ismertetés helyett elégedjünk meg any- nyival, hogy Túri Imre maga is fest. Elsősorban a falusi témákat kedveli. Néhány képét elajándékozta, néhány gyűjtőkhöz került.)- Mindig jó érzés fog el, ha egy- egy képem elkészül, és látom, hogy azt nem kell magyaráznom senkinek, mit akarok én a művemmel kifejezni. De emellett még írok is. Járom a könyvtárakat, levéltárakat, bekopogok a parókiákra, az anyakönyvi hivatalokba, gyűjtőutaimról nagyon ritkán térek haza üres kézzel. És ami meglepő, amikor elmondom, hogy mit is akarok, mindig szívesen fogadnak. Most fejezem be a „biblia folytatását”, ami Atilla hun fejedelem életét tárja elénk születésétől haláláig. (A tíz spirálfüzetnyi történet részletes ismertetésére itt nincs lehetőség. A sír feltételezett helyének közlésétől is el kell tekintenünk, viszont a szerző azt állítja, hogy a leírtak alapján könnyedén meg lehetne találni.)- Nem akarok hiú reményt táplálni, de a kincsek árából Magyar- ország adósságát szinte csikkzsebből ki lehetne fizetni... (Hogy mit szól ehhez a szakma? Azt egyelőre Túri Imre sem tudja.)- Több kiadóval vagyok levélváltásban. írtam a Magyar Tudományos Akadémiának is. Várom a válaszukat. Viszont azt szeretném, ha a környéken akadna szponzor, aki vállalná a könyv kiadását. így Miskolc neve öregbed- hetne ezáltal. Túri Imre és a titkokat rejtő kéziratok Fotó: Bujdos Tibor
