Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-23 / 302. szám

VI December 23., Szombat ÉM - karácsony. A Télapó a kéményen át érkezik Raymomd Lardellier az Alliance Francaise miskolci vezetője már 1982 óta Magyarországon tölti a kará­csonyt, s mivel magyar felesége ragaszkodik a hazai hagyományokhoz, Lardellierék ünnepi asztaláról sem hiányozhat a karácsonyi halászlé. O Bár én nem nagyon szeretem a halászlét, de mivel legfel­jebb a saláták elkészítéséig terjednek a gasztronómiai isme­reteim, így alkalmazkodnom kell. Már nagyon régóta itt élek, de szívesen emlékszem vissza az otthoni karácsonyokra. Franciaországban az egész ünnep egy kicsit másként zajlik, mint itt. Mi nem 24-én díszítjük a karácsonyfát, hanem már december közepén, de az ünneplés 24-én este tíz órakor kez­dődik. Az egész család összegyűlik, s megkezdődik a vacsora. □ Milyen finomságokat esznek a franciák karácsonykor? • A legtöbben gesztenyés sült pulykát készítenek, s vajban párolt zöldbabot adnak hozzá köretnek. Lyonban van egy spe­ciális étel, a Saucisson truífé, amit kizárólag karácsonykor eszünk. Ez szarvasgombával töltött kolbász, és igen drága, mert szarvasgomba csak kevés helyen terem. Hozzájutni is nehéz, mert csak disznókkal lehet kitúratni a föld alól. Az ép­pen csak ízesítőnek szánt gombát összekeverik a disznóhús­ból készült töltelékkel. A kolbászt aztán megfőzik, felszelete­lik, és vajas kenyéren szervírozzák. Vannak, akik melegen tá­lalják, de sokan már előző nap elkészítik, és hidegen teszik az asztalra. Nagyon ízletes, igazi csemege. Ezután osztrigát vagy libamájas pirítóst eszünk. □ Milyen italokat isznak a vacsorához? • Az ünnep itala általában a pezsgő, de nem hiányozhatnak a finom francia borok sem a választékból. A vacsora elég so­káig eltart, közben hosszasan elbeszélgetünk, ezért az éjféli misére csak az igazán vallásosak mennek el. □ Mikor lehet megnéz­ni az ajándékokat? • Mi nem a Szentes­tén, hanem másnap reggel adjuk át az ajándékokat, de a gye­rekek már 24-én vacso­ra utam a karácsonyfa alá teszik a cipőiket. Másnap kora reggel felkelnek, s a cipők tele vannak mandarinnal, szaloncukorral, s mel­lettük ott a sok aján­dék. Nálunk Pere Noel, vagyis a Télapó gon­doskodik a sok megle­petésről, aki a kémé­nyen át ereszkedik le a szobába. Délben aztán újra nagy ebédet ren­dezünk. Általában ab­ból, ami előző napról megmaradt, majd este egy könnyű vacsora zárja az ünnepet. « A juharszirupos palacsinta A hatfős misszionárius mor­mon közösség tagjai, akik­kel szerkesztőségünkben be­szélgettünk, azért jöttek Miskolcra, hogy hitüket mi­nél több emberrel megoszt­hassák. A kis közösségnek két magyar tagja van, a töb­biek Amerikából érkeztek. Karácsonyra is itt marad­nak, de megpróbálnak úgy ünnepelni, ahogy odahaza is tennék. Bár a négy amerikai fiatal még csak néhány hónapja él Ma­gyarországon, mégis mindany- nyian beszélnek magyarul, tol­mácsra nincs szükség. • Otthon karácsony este össze­gyűlik az egész család, most vi­szont a családot a közösség tag­jai helyettesítik. Együtt fogunk ünnepelni - kezdi a beszélgetést Scott Schwendiman, aki a kö­zösség alkalmi szóvivője az amerikai karácsonyok ismerte­tése közben. □ Meséljen az otthoni karácso­nyokról! • Természetesen Amerikában is 24-én kezdődik az ünnep, de a fát már novemberben, Hálaadás napja után feldíszítjük. Mi in­kább az egyszínű díszeket sze­retjük, s van egy dolog, a Candy Cane, amiből sokat teszünk a fára. Itt még nem láttam ilyet. Ez egy esemyőnyél forma fehér és piros színű cukorka. Nálunk ez van szaloncukor helyett. □ S az ünnepi vacsora? • 24-én legtöbben pizzát eszünk. De 25-én már a reggeli is külön­leges. A sült sonka és tojás mel­lett készül a juharszirupos ame­rikai palacsinta, ami leg­alább egy ujjnyi vastag. Délben következik az igazi ünnepi ebéd. A legtöbben egybesült pulykát vagy sonkát tesznek az asztalra krumplipürével, hozzá a saláta fejes salátából, hagymából és ré­pából készül. De vannak, akik gyümölcssalátát csinálnak. □ Van-e valami, különleges ka­rácsonyi italuk? • Van, az Eggnog, de azt hi­szem, ennek nincs magyar neve. Tej kell hozzá, meg tojás, szere­csendió, cukor és vanília. Eze­ket összeturmixoljuk, s annál jobb, minél sűrűbb és édesebb. □ Milyen édesség zárja az ebé­det? • Van egy különlegesség. Egy tálat megtöltünk meggyel, tök­kel vagy almával, a tetejére pe­dig pudingot öntünk. Ezt na­gyon sokan szeretik. □ Mikor nézik meg az ajándé­kokat? • 24-én este kezdjük, de ekkor csak két ajándékot lehet kibon­tani. A többivel várni kell más­nap reggelig. A Télapó a kandal­lón keresztül érkezik, s a díszes karácsonyi zoknikba, a fa alá és a kandallópárkányra teszi az ajándékokat. □ Szenteste mennek éjféli misére? • Nálunk ez nem szokás. 24-én este általában betlehemes játé­kot adunk elő, és karácsonyi da­lokat énekelünk. Itt Magyaror­szágon is ezt tervezzük: elláto­gatunk a barátainkhoz, és együtt énekelünk. Ahány ház, annyi szokás Jézuska békét, Télapó ajándékot hoz- A Jézuska békét, szeretet hoz, a Tél­apó - aki nem összekeverendő a Miku­lással - ajándékokkal teszi emlékeze­tessé az ünnepet Hollandiában - mesé­li Jan Riemersma, aki Magyarországot választotta második hazájának. Ma az abaúji kistelepülésen, Felsőgagyban él családjával. Az ünnep jelképének, a karácsonyfának a feldíszítésével a tulipánok országában nem várnak december 24-ig. Viszont ennek a napnak az éjszakáján a holland családok is az éjféli misén köszöntik Jézus születését. Más ez az istentisztelet, mint a többi, vidá­mabb, örömtelibb, felszabadultabb. Karácsony első napján aztán összegyűlik a nagy család. A menü ilyenkor általában különleges húsokból áll. Szívesen esznek nyulat, pulykát, őzet. Nagy divat a Magyar- országon még kevésbé elterjedt fondü. Forró olajban különböző húsdarabkákat vagy sajtmártásba mártott kenyérkockákat pör­kölnek. A gyertyafényes ünnepi asztalról természetesen nem hiányozhatnak a süte­mények sem. De a régi szokásokkal ellen­tétben a háziasszonyok ma már inkább bolt­ban vásárolják a finomságokat. S hogy milyen lesz Janék idei karácso­nya? Mint mondja: nemzetközi. A holland és a magyar szokások keverednek majd. Azt mindenesetre fontosnak tartja, hogy az ün­nep miatt ne „haljon” meg egy fa - cserépbe ültetett fenyő alá teszik ajándékaikat. Az egyik hagyományos karácsonyi édes­ség a holland bejgli. Elkészítésének ideje másfél óra. A hozzávalók: 1 adag leveles tészta, 100 gramm darált mandula, 100 gramm cukor, egy egész tojás és egy evőka­nál citromlé. A darált mandulát összekeverjük a cu­korral, a tojás felével és a citromlével úgy, hogy homogén massza keletkezzen. Terít­sük el a leveles tésztát, és a mandulás masszából formázzunk egy körülbelül 3 centiméter átmérőjű hurkát, majd lazán te­kerjük bele'a tésztába. A tészta szélét ned­vesítsük meg, így könnyebben összera­gaszthatjuk, majd kenjük meg a maradék tojással. Villával szurkáljuk meg a tetejét. Ez a mennyiség két mandulás rúd elkészíté­séhez elegendő. A kész rudakat tepsiben 225 fokon sütjük 15 percig, ezután csökkentjük a hőmérsékletet és még fél óráig sütjük. Vasziliosz szilveszterkor hozza az ajándékot Görögországban Szent Va­sziliosz hozza az ajándéko­kat - csakhogy nem kará­csonykor, mint felénk a Jé­zuskának szokása, hanem szilveszter napján. A görög­keleti vallás rendje szerint ugyanis az év fordulójának más a jelentősége, mint az azt megelőző karácsonynak - Krisztus születésének. Mindezek ellenére - mivel a gö­rög ünnepek jó róeze a vallóéhoz kötődik - azok, akik karácsony első napján áldozni akarnak, előtte többnapos böjtöt tarta­nak. Ezalatt tartózkodnak a zsí­ros, húsos ételektől, helyette sa­látát, tésztaféléket esznek. A fenyőfát egykor Görögor­szágban is gyümölcsökkel, dió­val, süteményekkel, illetve a gyerekek által készített papírfi­gurákkal díszítették. Az idő elő­rehaladtával - és ehhez hozzá­járult a nyugati életforma meg­ismerése, megjelenése a keres­kedelemben - azonban feltűn­tek a színes üvegdíszek. A sza­loncukor viszont változatlanul hiányzik a fáról. A fényes templomi áhítatot követő szenteste a görögöknél is hagyomány. A terített asztalra ilyenkor darált hússal és rizzsel töltött kacsa, gesztenyével töl­tött pulyka, sok saláta és tenge­ri gyümölcs kerül. Létezik ná­luk egy úgynevezett karácsonyi leves is, amelyet báránybelső­ségből készítenek. Ebbe tészta, vagy rizs kerül, s az elkészült - langyosra hűtött - levest tojás­sal, citrommal, oreganóval ízesí­tik. Nem ritka az sem, hogy ma­lacot sütnek. A halételek - a magyar szokásokkal ellentét­ben - viszont nem tartoznak a kimondottan karácsonyi ételfé­leségek közé. A karácsony egyik jellegzetes süteménye a kurabiedesz, amelynek apróra tört mandulá­val ízesített tésztája leginkább a linzerhez hasonlítható. Mint Gadziana Zójától, a miskolci görög kisebbségi ön- kormányzat vezetőjétől megtud­tuk: közösségük Magyarorszá­gon hazára lelt tagjaiból ma már inkább csak az idősebbek ismerik az anyaország szokása­it. Karácsonyukban ezért keve­rednek a két ország hagyomá­nyai. A fiatalok pedig, akik itt nőttek fel, magyar szokás sze­rint ünnepelnek. Az összeállítást készítette: Halmos Ildikó, Marczin Eszter és Méhes László, fotó: Bujdos Tibor és AP Halmos Ildikó Elegünk van már a karácsony előtti vásárlási lázból, az utcákon hömpöly­gő tömegből, és abból az elkeseredett küzdelemből, hogy megpróbáljuk ki­deríteni: szeretteink vajon milyen ajándéknak örülnének a legjobban. Pedig enélkül nincs karácsonyi han­gulat. Elég csak egy pillantást vetni a feldíszített utcákra, a kirakatok csillo­gására, és máris átjárja az embert az ünnep légköre. Beer-Shevában azonban ebből semmi sem volt. Se vásárlók, se ünnepi kivilá­gítás - de még a hideg is hiányzott. Az idő éppen csak kezdett lehűlni, kabát­ra nem volt még szükség. Pedig decem­ber volt, ’89 karácsonya közeledett ott is, Jeruzsálemtől alig száz kilométer­re, a Holt-tenger közelében, bibliai tá­jakon. De nem volt hó, senki sem akart karácsonyfát venni, bejglit sütni.- Napok óta búskomor vagy - mond­ták a barátaim. - Gyere, elviszünk Betlehembe az éjféli misére, s lesz ka­rácsonyod.- Tudjá tok, hogy nem vagyok vallásos, az éjféli mise nem hiányzik. Azt külön­ben is megnézhetem a tévében. Megható és bátor volt az ajánlat: Bet­lehemben zavargások voltak akkori­ban. De nekem karácsonyfa, csillag­szóró, meg ünnepi hangulat kellett. Az egyik reggel beállított Ari, egy fél­szeg, melegszívű fiú.- Nekünk, zsidóknak van december­ben egy ünnepünk, a Hánukká... Eszembe jutott, miért ne ünnepelhet­nél velünk?-Nem hiszem, hogy jó ötlet volna... - válaszoltam szinte gépiesen, aztán el­gondolkodtam: talán mégis igaza van. A fánkok kissé keményre sikerültek...- Miért ne? Elvégre a mondás is úgy tartja: ha Rómában vagy, tégy úgy, mint a rómaiak! Végre mindenki örült, végre megint jó­kedvem lett. Cipóra, a barátnőm, aki imád beszélni, azonnal elkezdte a tör­ténetet.- A Hánukká a Felavatás ünnepe. Ilyenkor gyújtjuk meg a hétkarú lám­pát, a Menórát, minden este egy gyer­tyával többet. A Hánukkákor használt Menórának nyolc karja van, s csak ez­zel a nyolcadik gyertyával szabad a többit meggyújtani... ...és folytatta, folytatta, és én megtud­hattam, hogy a gyertyák egy időszámí­tásunk előtti küzdelem emlékére ég­nek, amelyben egy maroknyi zsidó csa­pat győzelmet aratott a görögök ellen, s újra felavathatták megszentségtelení­tett templomukat. És hallhattam a csodáról: amikor helyreállították a szentélyben az örökégő Menórát, meg akarták gyújtani, de csak egy napra elegendő olajat találtak. Ez a kevés olaj azonban nyolc napig égett, pont addig, amíg meg nem érkezett az után­pótlás. Ezért gyújtanak nyolc napon keresztül gyertyát.- Hogy az olajra is emlékezzünk, fino­mabbnál finomabb, olajban sült fán­kot, süteményt készítünk - magyaráz­ta Ari.- Te ugyan nem sütsz semmiféle fán­kot, mert még egy vajas kenyér megke- nése is nehezedre esik. Örülhetsz, ha kapsz a miénkből kóstolót - viccelődött az éles nyelvű Cipóra. -Ilyenkor kósto­lót viszünk egymásnak a legízletesebb süteményekből, persze mindenki azt hiszi, az övé a legfinomabb. Majd meg­látjuk, a tiéd milyenre sikerül! Bár a fánkok kemények lettek, azért a gyertyák fénye igazi ünnepi hangula­tot teremtett. A barátaim eljöttek min­den este, gyakran hajnalig beszélget­tünk.-Megbántad, hogy velünk ünnepeltél?- kérdezte Ari a nyolcadik nap végén.- Egyáltalán nem - akartam monda­ni, de Cipóra közbevágott.- Ugyan már, micsoda kérdés? Hisz láttátok, milyen vidám volt minden nap. Inkább én bántam meg, hogy fánksütésre biztattam, mert azok ehe­tetlenek voltak... Ajándéknézőben Fotó: Vajda jános x. Karácsonyi készülődés a Fehér Házban

Next

/
Thumbnails
Contents