Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-02 / 284. szám

1995, December 2.» Népdaléneklők Miskolc (ÉM) - Ezen a héten ren­dezték meg a miskolci Munkácsy Mihály Általános Iskolában a Mun- kácsy-napok rendezvénysorozatot. Ennek keretében ma, szombaton délelőtt fél 10-től itt tartják meg - a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet által támogatott - a mohácsi Bartók Béla Művelődé­si Központ által általános és közép­iskolai tanulók számára meghirde­tett Schnieder Lajos Országos Nép­daléneklési Verseny megyei döntő­jét. A verseny megkezdése előtt kö­szöntőt mond Olsvai Imre népzene- kutató. Könyvbemutató Miskolc (ÉM) - Az idei téli könyv­vásárra négy új kötetet jelentetett meg a Felsömagyarország Kiadó. A Magyar írószövetség észak-ma­gyarországi csoportja és a TIT Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerve­zete által rendezett könyvbemuta­tón, december 4-én, hétfőn este 6 órától a TIT Kazinczy-klubjában (Széchenyi u. 14.) az alkotókkal is találkozhatnak az érdeklődők. A Serfőző Simon által vezetett kiadó gondozásában jelent meg a Kalász László összegyűjtött verseit tartal­mazó kötet, Sarusi Mihály Decebál Gyulán című kisregénye, Széles Klára Közelebb a remekműhöz cí­mű tanulmánykötete és Molnár Gé­za (Petry Csaba) A tökéletes bűn­tény című regénye. Filmes emlékek Miskolc (ÉM) - Klasszikus bur- leszk-összeállítást láthatnak az ér­deklődők a miskolci Kossuth mozi Hevesy-termóben december 4-én, hétfőn délután 5 órától. A 100 éves mozi tiszteletére rendezett esemény vendégei lesznek: Veress József, a Magyar Filmintézet igazgatóhelyet­tese és Tényi István filmrendező. A nyitóelőadás Tényi István Miskolci futár című filmje lesz. Az összeállí­tás keretében levetítik többek kö­zött a Lupino, a katona (1925), Az ifjú Sherlock Holmes (1924), a Do- dó, a zsoké (1923), az Összerakható faház (1920), a Torkos kecske (1929) című filmeket. Vitéz László Kisgyőr (ÉM) - A helyi művelődési ház meghívására december 4-én, hétfőn délután fél 4-től a tiszalúci Tűzvirág Bábszínház lép fel Vitéz László című produkciójával a kis- győri faluházban. Balatoni tájak Miskolc (ÉM) - Zsignár István fes­tőművész alkotásaiból nyílik kiállí­tás Balatoni tájak címmel december 4-én, hétfőn délután 5 órakor Mis­kolcon a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban. A tárlatot Dobrik István művészettörténész, a Mis­kolci Galéria igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Rónais mozi Miskolc (ÉM) - A Rónai Művelődé­si Központ által szervezett Filmsi­kerek című sorozat következő vetí­tése - a korábban kiadott műsor­tervtől eltérően - nem hétfőn, ha­nem december 5-én, kedden délután 5 órakor kezdődik. Ekkor a Szenvedé­lyek viharában című amerikai filmet láthatják az érdeklődők. Továbbtanulóknak Miskolc (ÉM) - A három éve alapí­tott nyolcosztályos Fényi Gyula Miskolci Jezsuita gimnázium felvé­telt hirdet az 1996/97-es tanévre. Újabb első évfolyamába azokat a gyermekeket várja, akik az 1995/96. tanévben végzik el ötös, vagy erős négyes eredménnyel az általános iskola 4. osztályát, és fo­gékonyak a hitnevelési elvek iránt. Az iskola az új tanévtől fiúk és lá­nyok részére egyaránt tud saját di­ákotthoni ellátást biztosítani. Az is­koláról tájékoztatót, illetve az ápri­lisban esedékes felvételire a jelent­kezési lapokat az iskola portáján vagy levélben az iskola igazgatójától lehet kérni: Horváth Tibor SJ. 3523 Mis­kolc, Fényi Gyula tér 10. A jelentkezé­si lapokat 1996. február 10-ig kell visszajuttatni az iskolának. Szombat Kultúra ÉSZAK-Magyarország 5 Négypárti hatpárti vita Fórum a lillafüredi országos közoktatási konferencián A tegnapi közoktatási fórum szünetében Mihály Ottó, Báthory Zoltán, Horn Gábor és Halász Gábor Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - FG) - A közokta tást nem szabad kitenni a politi kai változások viharának, ezért bizonyos kérdésekben hatpárti megegyezésre lenne szükség. Ebben mindenki egyetértett, legalábbis annak a négy párt­nak a képviselői, akik részt vet­tek a Fordulóponton a közokta­tás? címmel megrendezett konfe­rencia keretében tartott tegnapi fórumon. Viszont, hogy képesek- e erre, ebben a kérdésben már megoszlottak a vélemények. A háromnapos konferencia zárása­ként megtartott fórumra a hat par­lamenti párt oktatási szakértőit hívták meg a szervezők, de végül csak négyen érkeztek meg. így a fórum vezetője, Győrffy Miklós, a Magyar Rádió főmunka­társa azt a kérdést, hogy forduló­ponton van-e a magyar közoktatás csak Boroska Miklósnak (Független Kisgazda Párt), Frivaldszky Sán­dornak (Kereszténydemokrata Néppárt), Horn Gábornak (Szabad Demokraták Szövetsége) és Csiz­mái- Gábornak (Magyar Szocialista Párt) tehette fel. Nem érkezett meg a Magyar Demokrata Fórum részé­ről Dobos Krisztina, és bár jelezték, hogy úton van, de a vita végéig nem ért Miskolcra Pokorni Zoltán, aki a Fidesz-Magyar Polgári Párt véle­ményét fejtette volna ki a fórum résztvevői előtt. Az első kérdésre elsőként vála­szoló Boroska Miklós a jelenlegi helyzet jellemzésére a lillafüredi kisvasút példáját hozta. Mint mondta a NAT (Nemzeti alaptan­terv) olyan vonat, amely elindult a sötét aíagútban, és nem látni, mi jön vele szembe. Véleménye szerint az alaptanterv nincs összhangban a társadalom szociális helyzetével. Frivaldszky Sándor szerint ez a bi­zonyos vonat nem Európa, hanem Afrika felé-tart. Visszatérve az eredeti kérdéshez Horn Gábor úgy fogalmazott, hogy a változások már jó tíz évvel ezelőtt megkezdődtek, és mindezek végül is sikerrel járhatnak. A NAT-tal kapcsolatban jónak tartja, hogy nem tantárgyakat, hanem műveltségi blokkokat fogalmaz meg, és az is jó, hogy minimumszinteket határoz meg. Csizmár Gábor véleménye sze­rint mindenképpen fordulópontot jelent a NAT megjelenése, viszont az már a jövő kérdése, hogy a peda­gógusok elszenvedői vagy motoijai lesznek a változásnak. Abban mindenki egyetértett, hogy az iskolát, a közoktatást meg kell óvni a politikai változások viha­raitól. Viszont arra mindenképpen törekedni kell, hogy az iskola meg­feleljen a társadalmi kihívásoknak. Több kérdés vetődött fel a szak­képzés és a gazdasági élet viszonyá­val kapcsolatban, szó esett a finan­szírozás kérdéséről, az önkormány­zatok kötelezettségeiről, valamint a hatpárti egyeztetés lehetőségéről, illetve lehetetlenségéről. Mint kide­rült, a politikusok szerint ez az egyezség elég nehezen kivitelezhe­tő, viszont törekedni kell arra, hogy az iskola, a közoktatás jövőjét ne a politikai élet képviselői, hanem a megfelelő szakmai fórumok hatá­rozzák meg. Az első segely az egyetemnek Ezzel a támogatással '97-ben lélegezhet fel az egyetem Miskolc (EM - DK) - A Miskolci Egyetemnek az évek során 411 millió forint adóssága halmozó­dott fel. A kormány tegnapelőtt 90 millió forint támogatásban részesítette az egyetemet, ugyanakkor 16 millió forint adóhátralék elengedését is elfo­gadta. Molnár Gézát, az egye­tem gazdasági főigazgatóját kérdeztük arról, mire is elég ez az összeg. • Az adósságállomány nagy része a tb és az szja késedelmi kamataiból adódott. A Miskolci Egyetem költ­ségvetési hiánya 251 millió forint évente. Ennek a kezelésére a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) kormányelőterjesztést ké­szített, melyet a kormány november 30- ai ülésén jóváhagyott. E szerint idén 90 milliós egyszeri támogatást kapunk, és ehhez jön a 16 milliós szja-bírság elengedése. A maradék 145 milliót az MKM-nek ’96 január 31- éig kell biztosítania. A 411 milli­óból a 197 millió tb-tartozásunkat mái- korábban a társadalombiztosí­tási igazgatósággal történt megálla­podás szerint ’96-ra ütemeztük át. Ezt úgy fizetjük ki, hogy az egyetem ’96 évi költségvetési támogatását a minisztérium havi 20 millió forint­tal megemelte. Ebből 16 milliót minden hónapban törlesztésre for­dítunk. Eddig éppen 20 millióval kapott kevesebbet az egyetem min­den hónapban. Ha ezt megkaptuk volna, nem gyűlt volna fel ez az adósság. Úgy néz ki, hogy az egye­tem ezzel a támogatással ’97-ben lé­legezhet fel, amikor már bizonyos eszközök pótlására is felhasználha­tó lesz ez az összeg. □ Ezzel a támogatással „kiváltják” az ingatlanok értékesítésének szük­ségességét? • Nem, szükség van bizonyos épületek eladására is, de ez még fo­lyamatban van. Ezzel kapcsolatban jelenleg az összes anyag a Pénzügy­minisztériumban van. Ha megkap­juk a szükséges engedélyt, megtör­ténnek az eladások. De ebből maxi­mum 40 millió forint bevétel kelet­kezhet. Lábas-show a Bartók-teremben Egy lábas sót is nyerhettek a nézők az ária- és dalesten vak András klarinét és Mustos Edit fuvola.)- Ha azt írom címnek, hogy ária- és dalest, biztosan kevesebben jöt­tek volna el - meséli a szervező-elő­adó. - Tulajdonképpen nem csinál­tunk a koncertnek túl nagy reklá­mot, meghívókat küldtünk a bará­toknak, a volt tanároknak. A főisko­lától függetlenül szerettem volna szervezni, de jó volt, hogy nem állt útjába senki a kezdeményezésnek, sőt, a Bartók-termet is megkaptuk. A músort minél színesebben próbál­tam összeállítani. Talán ennek kö­szönhető, hogy bár elég hosszúra si­került az est (csak Norbert 20 dalt énekelt - a szerk.), a közönség nem érezte hosszúnak. De nem lett volna szívem kihagyni egyetlen dalt sem. És közben volt tombola is - a fódíj egy lábas só - úgyhogy azt hiszem, jól szórakoztunk mindannyian. Tulajdonképpen az ötletet az ad­ta a fiatalembernek, hogy megszűn­tek a főiskolásoknak fellépési lehe­tőséget adó múzeumi hangverse­nyek, ók pedig igénylik a bemutat­kozási lehetőségeket. Ez a kis házi hangverseny persze nem pótolja a múzeumi délutánokat, hiszen nem lesz rendszeres. De hátha a többi hallgató is kedvet kap egy-egy ilyen koncert megszervezéséhez. Lábas- show pedig a tervek szerint lesz jö­vőre is... Miskolc (ÉM - DK) - Lábas Nor­bert és barátai szórakoztatták az érdeklődőket szerdán este a miskolci Zeneművészeti Szak- középiskola Bartók-termében. Lábas-show című műsorukban dalok és áriák szerepeltek, Han- deltől FVanckig és a West Side Storytól a Kapj el! című musicalig.- Az ilyen jellegű koncerteknek nincs igazán hagyományuk - mesé­li az ötletgazda: Lábas Norbert, má­sodéves főiskolai hallgató. - Azaz vannak tanszaki koncertek, csak vi­szonylag ritkán. Olyankor majd­nem minden ének szakos szerepel, most viszont többnyire olyan bará­taimat hívtam, akik a zenének más ágaival foglalkoznak. (A műsorban Bereczki Mariann, Kátai Natasa, Kiss Hilda, Szabó Bernadett és Zólyomi Ernő énekel­tek, közreműködtek: Béres T. Ág­nes zongora, Bujtás András zongo­ra, Romhányi Róbert zongora, No­A diákok maguknak teremtettek fellépési lehetőséget Fotó: Dobos Klára Odisszeusz Ithakában Kabdebó Tamás estje elé Tarapcsák Ilona Az 1945 utáni nyugati magyar irodalom máso­dik nemzedékéhez tartozó Kabdebó Tamás a regényprózát tartja a szívéhez legközelebb ál­ló műfajnak, ami igazából az utóbbi években teljesedett ki. Az embert és a költőt a Two- hearted - Kétszíwel című verseskötet árulja el: verseket ír, fordít, s olyan magyar írónak tartja magát, aki az év ötvenkét hetéből ötve- net külföldön tölt. Az 1971-ben Rómában kiadott Érettségi cí­mű - nagyrészt megélt élményekből táplálko­zó - kisregényének mottója még így hangzik: „He is shipwercked and he swims for his life... is made a prisoner and earned up to the country...” („Hajótörött s az életért úszik... foglyul ejtették s partra vetik...”) S el is jutott Albionba, ahol - Oxfordban, Cardiffban és Londonban - angolt, történel­met és könyvtári ismereteket tanult, hogy is­mét útnak indulhasson. Ezúttal Guyanában épít könyvtárat, s az Amazonas varázsát méri össze a Dunáéval. A Magyar Odisszeuszok (Róma, 1974) találó címe jelzi a novellafüzér darabjait összekötő motívumot: a nagyvilág­ban szétszórtan élő Calypsok, Kirkék, Úlysse- sek váratlan egymásratalálásai, majd új utak­ra indulásai és megérkezései át- meg átszövik a novellákat, a közös útravaló morzsái, az itt­honról vitt hangok, növénynevek, versek, köz­mondások, s a tokaji bor azonban már nem hatnak valóságmeghatározó tényezőnek, sze­replőinek nincs mániákus identitászavaruk, finitizmus által nem behatárolt hősök ők. Kabdebó Tamás novelláit később az Új Lá­tóhatár, a Katolikus Szemle és , az Irodalmi Újság jelentette meg, ezeket az Évelő (Róma, 1980) című gyűjtemény fogja egybe. Közben a manchesteri egyetemi könyvtárban dolgozik, ahol - talán mégis finitizmusa okán? - gondo­san gyarapítja a magyar irodalom magyar, an­gol, német, francia és eszperantó nyelvű könyvállományát. Írországba történő áttelepe- dése inspirálja az Írország két arca című köny­vét, amely nemcsak útikönyvnek érdekes, többről szól: táj és ember kapcsolatáról. 1991- ben még egy pillantást vet vissza az időben, s az elbájoló, kedves kisregény lapjain az olvasó azt az isteni közérzetet élheti meg, amelyben a magyar emigráns fiataloknak részük lehetett (Az istenek, Budapest, 1991). Róma színe, sza­ga, varázsa Lénárd Sándor könyve óta (Római történetek, 1969) talán ebben a kisregényben élvezhető először ugyanolyan frissességgel és teljességben. S lassan hazaérkezik a magyar irodalomból hiányzó nagy mű, a folyamregény. Érkezését az Ámonnan (Debrecen, 1992) című novella- gyűjtemény jelzi előre, amelyben a Duna-hon- vágy és a más bolygóra került ember különös kalandjai, szoros-laza életének élményei úgy folytatják a magyar próza vallásos-önelemző hagyományait, hogy a jószemű olvasó már sejtheti: olyan mű fog születni, amilyennel mái- korábban is próbálkozott magyar író, de mire eljutott az ’50-es évekig... szóval, valahol nem felelt meg a hármas elvárásnak. Ezt a hiányt pótolja Kabdebó Tamás trilógi­ának szánt folyamregénye, melynek első köte­te, az Árapály 1994-ben jelent meg, a Pezsdü- lést a napokban veheti kezébe a nyájas olvasó. Odisszeusz is megérkezett Ithakába! :jc Kabdebó Tamás Pezsdülés című kötetének be­mutatóját - a Miskolci Egyetem Bölcsészettu­dományi Intézete és a miskolci Városi Könyv­tár szervezésében - december 4-én, hétfőn dél­után 4 órától a Városi Könyvtárban tartják. (Miskolc, Mindszent tér 2.). A kötetet bemu­tatja Láng József, az Argumentum Kiadó igaz­gatója, közreműködik Mezei Annamária szín­művész. Kozma-képek Kozma Imre, Balatonfüreden élő festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma, szombaton délután 4 órakor a sajószentpéteri Művelődé­si Házban. A tárlatot Botos László jegyző ajánlja a közönség figyelmébe. A sajószenpéteri tárlat előtt Edelényben, azt megelőzően Sajóbábonyban állították ki Koz­ma Imre festményeit. Az alkotó elsősorban tájképeket fest. A táj számára eszköz, mely­nek segítségével kifejezi mindazt, amit a vi­lágról, az emberekről az embereknek szeret­ne „elmondani".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents