Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-08 / 289. szám
Az Észak-Magyarország PÉNTEKI MELLÉKLETE 1995. December 8. Házi Gazda Juhos hírek A kiszállított bárányok száma erősen csökkent. A nagyobb export át- lagtesttömeg ellensúlyozta a létszámcsökkenést. Az első háromnegyed évben 15491 tonna (731 588 darab) volt az ágazat élő bárány kiszállítása. A juhhús exportja 250 tómra (26490 db) volt. Az átlagsúlyok 21,1 illetve 9,4 kilogramm voltak. 4245 illetve 9243 lírás átlagárat sikerült elérni. * A hazai importőrök az év első nyolc hónapjában 319339 kilogramm gyapjút hoztak be az országba 4 092 091 dollár értékben (átlagár 1,23 dollár). Az import 14 országból érkezett, amelyek között Argentína, Kenya, Kazahsztán, Ausztria, Belgium tekinthető a legérdekesebbnek. Az export ugyanezen időszakban 4 663 738 kilogramm volt, ennek értéke 4 455 900, átlagára 0,95 dollár. A célországok közül Belgium, Franciaország, a legjelentősebbek. (Magyar Juhászat) Sertésárak A jövő évi garantált sertésfelvásárlási árakról és az áralkalmazás feltételeiről döntöttek az FM-ben nemrégiben. A kialakult és a tartósnak ígérkező piaci helyzetre tekintettel az ideihez viszonyítva mintegy más- félszeresre növelt garantált árakkal számolhatnak a sertéshizlalók. így az exportkövetelményeknek megfelelő három minőségi osztály 1996. évi garantált árai a következők (élő súlyra számítva, 5 kg/db útapadó- val): E 155 Ft/kg, U 143 Ft/kg, R 132 Ft/kg. A garantált ár mellé kvótát nem rendelt a minisztérium. Ez azt jelenti, hogy-nyilván a jó piacról szóló előrejelzés ismeretében - a feltételeknek megfelelő minden sertés átvételét vállalja az állam. A feltételek közé tartozik, hogy a sertéstartó vállalkozó, vállalkozás legyen tagja a terméktanácsnak. Ez a szervezet jogosult az FM Agrárrendtartási Hivatala felé a túlkínálatot jelezni. A garantált áras központi felvásárlásra, tehát állami beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a térségben a KSH állatszámlálása szerinti állományi létszám 2 százalékát meghaladó, garantált áron sem értékesíthető kínálat mutatkozik. (Kistermelők Lapja) Szeresd az állatokat Gyerekeknek írta Anneliese zum kolk a Szeresd az állatokat című könyvet. Ebben a haszonállatokról js szó esik, mégpedig abból a megközelítésből, hogyan lehetne tartásukat a „legemberibb" módon megoldani. ír az iparszerű állattartás hátrányairól, próbálja megmagya- rázni, hogy a szabadban való tartás s°kkal természetesebb az állatok fámára, mint életüknek szűk kettőben való letöltése. Bemutat a szerző egy olyan tanyái is, ahol a Jószágok nagyon jól érzik magukat. Es szentel egy fejezetet az állatokkal való bánás talán egyik legkritikusabb pontjának, a szállításnak is. ugyanis sok állat - érthetően - belepusztult már abba, hogy napokon át étlen-szomjan zötyögött egy gépjármű platóján. Szó esik a pré- tesállatok szomorú sorsáról, a kí- sérleti állatokról, az állatkerti állatokról és a „sportoló" állatokról is. A könyv többek között megvásárolható a Miskolcon a Városház téren öernrégiben megnyílt Kossuth ^Könyvkiadó boltjában. Csak a húspuhítás bizonyos Nem tudjuk pontosan, milyenek lehettek az ősmagyarok őslovai Egy „ősló" a Herman Ottó Múzeum honfoglalás kori kiállításán Miskolc (ÉM - DK) - A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei címmel rendezett nemrégiben konferenciát a miskolci Herman Ottó Múzeum. Az egyik előadást a történeti zoológiával foglalkozó Vörös István tartotta. A honfoglaló magyarok lovai címmel. • Az előadás megtartása kihívás volt számomra, hiszen nagyon keveset tudunk a honfoglalás kori lovakról. Kilencvenkilenc évvel ezelőtt, az 1896-os millenniumi ünnepségen elhangzott egy előadás, amelyben szó volt a honfoglaló magyarok természetrajzi ismereteiről. Az előadó megemlítette, hogy a legfontosabb a történeti forrás lenne, de az rendkívül kevés, és a biztos adatokat szolgáltató ősmagyar sírleletből szintén kevés volt száz évvel korábban. Azt mondták akkor, hogy egyetlen olyan tudomány van, ami felvilágosítást tud adni erről a korról, az pedig a nyelvészet. Erre úgy reagált egy kortárs professzor, hogy nyugodjanak meg, a honfoglaló magyarok az Uraitól a Kárpátmedencéig mindent ismertek, ami ott élt és mozgott. Az, hogy a nyelvünkben ma ennek milyen nyoma van, az nem alapismereteknek a hiánya vagy megléte, hanem a nyelvstruktúra változása. □ Mit tett ehhez hozzá a ríü századunk? • Volt, aki azt állította, hogy egy ősló él csak, a przewalski, így Eurázsiában minden háziló csak tőle származhat. Ez igaz, de ennek két alfaja volt, a tarpán meg a taki. A lótenyésztéssel foglalkozó szakemberek a harmincas években vetették fel a taki vagy tarpán származás kérdését. Megpróbáltam összeszedni, ki mit mondott erről. Az egyik század- eleji kutató 9 lókoponyát vizsgált, ezek hét helyről kerültek elő, de mint később kiderült, csak négy volt honfoglalás kori. Egy másik régészzoológus hat koponyát vizsgált, ebből öt volt honfoglalás kori. Zűrös dolog ez. Ebből a néhány őslólelet- ből számoltak indexeket a mérések után, ebből következtettek a taki vagy tarpán jellegre. Kiemelném Hankó Bélát, aki sértőnek találta, hogy azt mondták ránk, ázsiaiak vagyunk. Úgy gondolta, szó sem lehet róla. írt tücsköt-bogarat, hogy tarpán volt az ősló, abban volt taki vér, és az arabok is beletették a maguk vérét... Nagy Dezső ’36-ban azt mondta, hogy nem lehet meghatározni, milyenek voltak a honfoglalás lovai, de valószínű vagy taki volt, vagy eredetei keleti származási állat, amibe a vándorlások során a taki időnként beletrafált... □ És mi van a „húspuküással”? Az nem segít a leírásban? • Igen, ilyesmit olvashattunk a krónikákban, hogy rajta esznek, isznak, meg húst puhítanak a nyereg alatt, de magáról a lóról, a külleméről sem a kortárs források, sem későbbi krónikák nem tesznek említést. Még ma is nagyon kevés a leletanyag. De én úgy gondolom, a honfoglalók lovai már egy jól kitenyésztett szintet képviseltek, tarpán származékok, több ökotípus keverékeként. A mongol vér prioritása kizárható. De az teszi igazán nehézzé a dolgot, hogy nekünk a vizsgálaVörös István Fotók: Dobos Klára tokhoz, a hipotézisek felállításához csak két csont áll rendelkezésünkre: a lábvégek és a koponya. A részleges lovas temetkezésnek az volt a sajátja, hogy a temetés során a feláldozott lovat leölés után lenyúzták, elfogyasztották, a lenyúzott bőrrel együtt a koponya, illetve a lábvégek kerültek a sírokba. □ De a többi csontnak is kell lenni valahol... • Az igaz, csak nem a sírban. Hogy hol van, azt nem tudjuk. Nagy gond az, hogy honfoglalás kori telep egyelőre nem került elő. A legkorábbi telep a 10. századból való. De rettenetesen kevés a lócsontanyag, vagy ha van, akkor is - mivel ezeket elfogyasztották - elképesztő módon összetrancsírozva. Hosszú ép csont egyáltalán nincs. □ Ezek ismeretében mit lehet elmondani az egykori lóról? • A koponyából a fejformára következtethetünk, a szárcsontok hosz- szúságából meg karcsúságából a marmagasságot állapíthatjuk meg, de hogy milyen volt a nyakállása, a háta, a melle, milyen volt az iz- moltsága vagy a lábszerkezete, azt nem tudjuk... A honfoglalás kor majdnem két-háromszáz éven keresztül tartott. Ezalatt az idő alatt szükségszerűen változás történt. Szerintem ez egy kitenyészett fajta, itt Kelet-Európábán jött létre, és mindenféleképpen kellett arab hatásnak is érni, ez látható a csontok finomságából, a koponya alakulásából. Nem egy lokális, elzárt típusról van szó, ugyanilyen lovai lehettek például a vikingeknek is. Ezen belül persze vannak különbségek, de ez a típus mindenütt megtalálható. Mintha kialakult volna egy népvándorlás kori alaptípus vagy törzsállomány, amihez aztán mindig hozzácsatlakoztak helyi tényezők. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a magyar ősló a közepes (136-144 centiméter) marmagasságú, melegvérű kisió. Elterjedés szerint: általános népvándorlás kori fajta, nem lokális jellegű. Európában, Észak-Afrikában előfordul. Eredete alapján arab hatást mutató tarpán leszármazott, síkvidéki lócsoport tagja. De nem mondhatom azt, hogy hucul vagy cserkesz ló, mert a mai fajtajelzők nem alkalmazhatók rájuk. Hiszen van köztük ezer év, genetikai összefüggés nincs... □ Van egy kis lovacska a Herman Ottó Múzeum honfoglalás kori kiállításán. O hasonlít valamelyest az ezer évvel ezelőtti társaihoz? • Nem hiszem. Magasabb lett, a lábai olyanok, mint egy kiselefántté, muraközi feneke van, rendkívül széles a háta, összességében túl erős, robosztus lett. De ha több lesz az információnk, akkor talán majd jobban megoldható lesz ez is... Bátraké a (sok) birka és baromfi Nőttek a felvásárlási árak, nő a juhtartási kedv... Miskolc (ÉM - RF) - A korábbi esztendőkben a megyében a juhtartási kedv kedvezően alakult. Ennek oka a táj nyújtotta adottságokból ered. A legtöbb juhot 1984-ben tartották a környéken, akkor majdnem 300 ezres volt a juhállomány. Sajnos azóta a létszám egyre csökken. A napjainkban zajló felszámolási eljárások, közgazdasági hatások a létszám további csökkenését vonták maga után. Hozzájárult ehhez a kereskedelmi helyzet és exportembargó hatása. Az állategészségügy terén tapasztalható bizonytalanságok is az okok között szerepelnek. A legfőbb ok mégis az ágazat jövedelmezősége. A juhok tartása a ráfizetéses állattartás kategóriájába került. Pedig tartási kedv volna a termelőknél. Az 1995. január 1-jétől életbe lépett terméktanácsi tagság is e célt szolgálja. Meg kell teremteni a megfelelő garanciát egy valamikor gazdaságos ágazat újraélesztéséhez. Ehhez a szakmai támogatás adott. Vállalkozókra lenne szükség. A megyében a baromfitartás viszonylag szűk körű, valójában nem meghatározó. Az utóbbi időben főleg a kistermelőknél tapasztalható kedvező változás. Emiatt más megyékkel való kapcsolattartás révén lehet a körzet baromfihús-ellátását megoldani. A folyamatos ellátást egy állatforgalmi és húsipari vállalat, valamint 34 regionális vágóhíd oldja meg. Kedvezőbb lenne, ha a megyében gazdálkodó termelők a baromfi tartására nagyobb arányban vállalkoznának. Hiszen a felvásárlás jól működik, a gazdaságosság is kedvezően alakul. Szürkemarha-barátok - a tenyésztőkkel Bugac (ÉM) - A Kiskunsági Nemzeti Park 20 éves fennállását ünneplő összejövetelen idén nyáron Bugacpusztán megalakult a Magyar Szürke Szarvasmarhát Kedvelők Baráti Köre. A baráti kör célja a magyar szürke szarvasmarhafajta megőrzése, terjesztése, népszerűsítése és értékes vagy ritka tulajdonságainak feltárása. A baráti kör lehetővé teszi, hogy' az élő állattal (tehénnel) nem rendelkező, de a fajtát kedveld és érdekében bármi módon tenni tudó pártoló tagok szavazatukkal eldönthessék, hogy a baráti kör tagdíjaiból és más adományokból befolyt összegeket hogyan lehet a legeredményesebben felhasználni a fajta érdekében. A tagdíj minimálisan 500 Ft/év/fó, de luki lehetőségéhez képest nagyobb összeget is befizethet. Az így befolyt összeget a Magyar Szürke Szarvasmarhat Tenyésztők Egyesülete elkülönített számlán kezeli. A tagdíjat az alábbi számlára lehet befizetni: MNB 217-98302, OTP Budapest II. kér. fiók: 566-055516-0. A csekkre minden esetben fel kell írni a „Baráti Kör” megjegyzést. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete együtt kíván működni a baráti körrel. Figyelembe veszi és kamatoztatja az innen származó információkat, a fontosabb összejövetelekről a tagokat értesíti és a fajta helyzetéről időnként beszámol a baráti kör tagjainak. Némelyik telepen egy-egy szürke marhát is felismerhetünk a többiek között Gazdaképzés Baj orországban A Magyarországi Német Gazdaszövetség - a Bajor Parasztszövetséggel (BBV) kötött együttműködési szerződés keretében — továbbképzési lehetőséget hirdet meg tette közzé a Kistermelők Lapja. A program célja: a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára elméleti és gyakorlati szakmai továbbképzés, bajor családi mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó gazdaságokban. A cél az, hogy az ott végzett fizikai munka, valamint BBV-tanfolyamok során alkalmassá váljanak Magyarországon az önálló feladatvégzésre és gazdálkodásra. Jelentkezéskor pontosan meg kell jelölni, hogy milyen területen kívánják a továbbképzést (növénytermesztés vagy állattenyésztés stb.). A kinttartózkodás során családoknál külön szobában laknak, teljes ellátást kapnak és részt vesznek a családi mezőgazdasági vállalkozás minden munkájában. A résztvevők a szükséges baleset- és betegségbiztosításon kiwi havi 400-600 DM zsebpénzt kapnak. A gyakorlat időtartama: körülbelül 7 hónap, márciustól szeptemberig, rövidíteni nem lehet. Részvételi feltételek: életkor 20-30 év (kivételesen max. 35,) nőtlen, vagy hajadon, vállalni kell. hogy idényben megszakítás nélkül a helyszínen marad. Fontos a mezőgazdasági szakképzettség vagy gyakorlat, legalább személygépkocsi-jogosítványa, és gyakorlat a mezőgazdasági gépek (traktorok) vezetésében. Németül legalább alapfokon (társalgási szinten) tud. Jelentkezéskor 2000 forint szervezési költséget kell befizetni. A ki- és hazautazás költségeit a résztvevők maguk állják. A jelentkezőket személyes beszélgetésen szeretnék megismerni és a kiutazókat a BBV-vel közösen választják ki. Jelentkezés: MNGSZ ügyviteli irodáján Kárpáti András ügyvezető elnökhelyettesnél, 7130 Tolna, Bajcsv-Zsilinszky út 48. Tel./fax: 74/340-039. A jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadják el.
