Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-07 / 262. szám

LI. évfolyam, 262. szám 1995. november 7., kedd Expedíció a Sajótól a Yukonig Hosszú Tolinak köszönhető­en tudjuk: Kanadában, a Yukon folyótól délre, a moha­palásttal borított ősi fák alatt indiánok osonnak. És miskol­ci filmesek. (8. oldal) BORSOD - ABAUJ ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Beleszólt a tél a felkészülésbe A Miskolci Közúti Igazgató­ság rendelkezésére álló 32 só­szóró és hóekés járműből csak 19-et állítottak át a téli működésre. A hideg beleszólt a felkészülésbe. (5. oldal) Könnyed játék, biztos győzelem Idegenben lépett pólyára a Kazincbarcikai VSE férfíröp- labda-csapata. Ez nem zavar­ta a Gutor-legénységet, hogy biztosan besöpörjék a két pontot. (11. oldal) Utcára vonulnak a hivatásos katonák Budapest (MTI) - Nem született megállapodás Keleti György honvé­delmi miniszter és a Honvédszak­szervezet vezetőinek hétfői találko­zóján az érdekképviselet követelé­seiről, ezért várhatóan utcára vo­nulnak a hivatásos katonák. A szol­gálati törvényjavaslat tárgyalása feltehetően még az idén megkezdő­dik, de a törvény valószínűleg csak a jövő év elején születik meg. A mi­niszter felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés helyzete nem teszi le­hetővé az illetményrendszer azon­nali bevezetését. Óvta a Honvéd- szakszervezetet az elhamarkodott lépéstől többek között azért, mert a hivatásos katonáknak csak mintegy 10 százaléka tagja az érdekképvise­letnek. A szakszervezet vezetői el­zárkóztak a nyilatkozattól, azonban már jelezték, hogy országos de­monstrációval tiltakoznak, ha az Országgyűlés november 5-éig nem kezdi meg a szolgálati törvény tár­gyalását, vagy ha a törvény hatály­ba lépésével egyidejűleg nem szüle­tik meg az új illetményrendszer. A munkához mérik, nem a nyereséghez Oroszlány (MTI) - Kétórás figyel­meztető sztrájk kezdődött hétfőn reggel 8 órakor a Vértesi Erőmű Részvénytársaság oroszlányi hőerő­művében. A dolgozók a kormány va­sárnapi, a jövő évi béremelésre vo­natkozó döntésére reagáltak a mun­kabeszüntetéssel. A kabinet ugyan­is úgy döntött, hogy csak a nyeresé­ges állami vállalatoknál lesz lehető­ség nagyobb arányú béremelésre. Az erőmű dolgozói fizetésüket és egyéb juttatásaikat munkájukhoz képest alacsonynak tartják. Vízügyiek a reálbér csökkenése ellen Budapest (MTI) - A Vízügyi Köz­szolgáltatási Dolgozók Szakszerve­zete nem tud további reálbércsökke­nést elfogadni. A szakszervezet ér­dekeltségi körébe tartozó munka- vállalók ugyanis évente már 8-10 százalékos reálbércsökkenést visel­tek el az utóbbi években. Jövőre 23-25 százalékos bértömegnöveke­dést tartanak indokoltnak. A VKDSZ azt javasolja: a hatósági árakat úgy állapítsák meg, hogy a hatékonyan működő vállalkozók rá­fordításait és a működésükhöz szük­séges nyereséget is biztosítsák. Az árak megállapításakor a szakszerve­zet szerint figyelembe kell venni azt is, hogy igen magas, az összköltségek 40-45 százalékát kitevő élőmunkará­fordítással tevékenykednek. Vagyis az árak megállapításakor szerintük ezt is célszerű bekalkulálni. Romaszervezeteket támogatnak Budapest (MTI) - A belga Bau- douin Király Alapítvány és a Soros Alapítvány pályázatot hirdet a ma­gyarországi romák és a többségi társadalom közötti együttműködés elősegítésére, kapcsolataik fejlesz­tésére. A közlemény szerint a pályá­zat célja a vegyes etnikumú közös­ségek belső kapcsolatrendszerének javítása, a kisebbségek közötti együttműködés ösztönzése, illetve az e téren tevékenykedők közötti konstruktív párbeszéd elősegítése. A hazai civilszféra képviselői és a romaszervezetek november 30-aig nyújthatnak be pályázatot. A nagyQfeszültség maradt A borsodi állami cégeknél nem csökkent a sztrájkhangulat Sztrájkra készülő szakmák átlagkeresete a megyében átlagkereset a megyében [j energiaipar __ j oktatás ~ -BB-eú-l és szoc. ellátás----­40 000. egyéb közösségi szóig. 35 000 30 00Q ÉM-grafika 1992 1993 1994 Kazincbarcika, Tiszaújváros, Miskolc (ÉM - ML) - A többségi állami tulajdonban lévő - jó gaz­dasági mutatókkal bíró - borso­di cégeknél továbbra sem csök­kent a sztrájkhangulat. Annak ellenére, hogy a kormány vasár­napi ülésén elhangzott, az ere­detileg engedélyezett 15 száza­lék helyett 21 százalékos bér­emelésre lesz lehetőség azoknál a társaságoknál, amelyek a ter­vezettnél lényegesen hatéko­nyabban gazdálkodtak. Arról, hogy végül is mely vállalatok tartoznak ebbe a körbe, a tulaj­donosi jogokat gyakorló priva­tizációs miniszter a későbbiek­ben hozza meg a döntést.- A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. gaz­dasági mutatói minden tekintetben megfelelnek azoknak a kívánal­maknak, amelyeket a kormány a béremelésekkel kapcsolatban felté­telül szabott - hallottuk Varga Gé­za stratégiai igazgatótól. Ennek alapja lehet, hogy a TVK Rt.-nél 3,5 milliárd forintot prognosztizáltak éves nyereségként, azonban már az első féléves eredményük meghalad­ta a 9 milliárd forintot.- A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. szakszervezeti bizottsága továbbra is fenntartja a sztrájkkészültséget - tudtuk meg Szabó Jánostól, a TVK Rt. szakszervezeti elnökétől. El­mondta, a kormány legutóbbi dön­tésével kapcsolatban egyelőre nin­csenek hivatalos információ birto­kában, a történtekről a sajtóból ér­tesültek, de úgy vélik, Suehman Ta­más privatizációs miniszternek a konkrétumokról minél előbb illenék tájékoztatnia az illetékeseket. Fél- hivatalos információk nem adnak elegendő alapot az érdemleges tár­gyalásra. A BorsodChem Rt. adózás előtti féléves eredménye - a nyilvános­ságra hozott adatok alapján - közel másfél milliárd forinttal haladta meg az év egészére tervezettet. Konkrét információk hiányában azonban a részvénytársaság vezetői ném nyilatkoztak bővebben a kér­désről. A Villamosipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége keddre rend­kívüli ülést hívott össze, amelynek tárgya a kormányülésen elhangzot­tak értelmezése, illetve a további lé­pések meghatarozasa - tudtuk meg a Borsodi Energetikai Kft. szak- szervezeti bizottságán. Egyébként, a társaságnál múlt héten tartott alá­írásgyűjtés arról tanúskodik, a dol­gozók 60 százaléka támogatja a tör­vényes keretek között megtartandó sztrájkot. Titokvédelem és NATO-csatlakozás Belgium támogatja Magyarország csatlakozási szándékát a NATO- hoz. Ezt |ean-Pol Poncelet belga védelmi miniszter jelentette ki Bu­dapesten azt követően, hogy meg­beszélést folytatott meghívójával, Keleti György honvédelmi minisz­terrel. A magyar védelmi tárca ve­zetője hangsúlyozta, hogy a NATO bővítéséről nyilvánosságra hozott dokumentum teljes mértékben megfelel Budapest elvárásainak. A magyar-belga kétoldalú kapcsola­tokról elhangzott, hogy megkezdik egy együttműködési megállapodás kidolgozását, és előkészítik a két ország közölt kötendő titokvédelmi mega 11 apodást. Fotó: Nagy Gábor ..KOMMENTÁR Bércsata Marczin Eszter Csatázik a privatizációs és a pénzügymi­niszter. Leegyszerűsítve talán így foglal­hatók össze azok az események, amelyek a többségi állami tulajdonban lévő gazda­sági társaságok dolgozóinak bérharca kap­csán bontakoztak ki. Persze igaza van azoknak, akik itt megjegyzik, túlzó a le­egyszerűsítés, hiszen több ezer dolgozó, alkalmazott kenyeréről van szó, akiknek a megélhetésért folytatott küzdelmét nem lehet ilyen egyszerű képletként kezelni. Mégis, a politika porondján ebből a meg­közelítésből is felfoghatók a történések. Suehman Tamás privatizációs miniszter ugyanis jogosnak tartotta, tartja, hogy azoknál a cégeknél, amelyek jelentősen javították hatékonyságukat, nagyobb ke­resetnövekedés érvényesüljön, mint ahogy azt a márciusi kormányhatározat­ban eldöntötték. Bokros Lajos ezzel szem­ben - a pozitív gazdasági eredmények el­lenére - nem értett egyet a villamosener- gia-ipari bérkövetelésekkel. Mondván, náluk ez nem a teljesítmény növekedésé­nek köszönhető, az ok az áremelésekben keresendő. Úgy vélte, ha a kormány en­ged a kilátásba helyezett sztrájkoknak, ak­kor jövőre a tervezettnél magasabb lesz az infláció, veszélybe kerül a stabilizáci­ós program. A két nézet a várva várt vasárnapi kor­mányülésen csapott össze, és a jelenleg megoldásként ismert variáció egy furcsa kompromisszum. És tegyük hozzá, nem igazán győzte meg a sztrájkkészültségben lévő cégek munkavállalóit. A tervezett 15 százalékossal szembeni 21 százalékos béremelésre ugyanis csak azoknál a gaz­dasági társaságoknál nyílik lehetőség, amelyek jelentős nyereséget értek el, de nem az áremelések révén. Hogy konkré­tan kik tartoznak ebbe a kategóriába, az majd egy következő döntéstől függ. Egy azonban biztosnak tűnik, az energiaipar kiesik ebből a körből. Ez utóbbi ágazat érdekvédői azonban másként látják a kéidést. „Értelmezési problémáink vannak a kormánydöntéssel kapcsolatban" - mondta tegnap egy bor­sodi szakszervezeti vezető. „Mert nehéz, megkockáztatom, lehetetlen ma egy olyan gazdálkodóegységet találni Magyarorszá­gon, amely nem emelte árait. Legyen szó akár villamosenergia-, akár feldolgozó­ipari cégről." A sztrájkkészültség tehát a kormánydön­tés és a folytatódó egyeztető tárgyalások ellenére maradt. A „bozóttüzet" egyelőre nem sikerült megfékezni. Eltemették Rabint Egyszer csak hallottuk a lövéseket, ő nyom­ban a tőidre esett, és mindenki körülállta. Be­tuszkoltak egy autóba. Sziréna, fény; átmen­tünk a piroson, és megérkeztünk a biztonsági szolgálat bázisára, és én végig csak azt kér­dezgettem: hol van Jichak? - emlékezett Lea Rabin (középen), a meggyilkolt izraeli minisz­terelnök özvegye. A temetésről a 2. oldalon számolunk be. fotó: AP

Next

/
Thumbnails
Contents