Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-01 / 257. szám
ÉLETMÓD ........... Zöld Oldal i A z Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1995. November 1. Repülő csacsik a templomtoronyban Denevérek élőhelyét védik a madártani egyesület tagjai Energikus-kampány Miskolc (ÉM) - Melyik a legelőnyösebb szellőztetési mód? Leállítja-e a fűtést, ha elmegy otthonról? Hogyan mosogat? Hányszor mos egy héten? Melyik világítótest élettartama a hosszabb? Ilyen és hasonló kérdésekre kell válaszolni annak a mintegy 1200 miskolci és környékbeli embernek, akik megkapták az energiatakarékossági kampány kérdőívét. A kampányból az derül majd ki, mennyire vagyunk „energiatudatosak”. Az akció egyébként országos szintű, amelybe szervezéssel a Zöld Akció Egyesület is bekapcsolódott. A kérdőíveknek mostanában kell visszaérkezni az egyesülethez, a kiértékelés után tájékoztatást adnak a szervezők az eredményről. Tájvédelem Tésen Veszprém (MTI) - Ma még ugyan ki kell tenni a kérdőjelet, de az eddigi előkészületek feljogosítanak bennünket arra, hogy bizakodjunk a mintegy 11 ezer hektáros tési tájvédelmi körzet megszületésében - hangsúlyozta Sonnevend Imre, a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője a tési ön- kormányzat tanácstermében megtartott, és terepbejárással egybekötött szakmai, nyílt napon. A Bakony hegység legnagyobb kiterjedésű fennsíkjának védetté nyilvánítását a helyi önkormányzat kezdeményezte 1990-ben. Megszervezték a Tési Fennsík Alapítványt.. A folyamat következő állomását a szomszédos községek - Bakonycser- nye, Bakonynána, Jásd, Olaszfalu, Öskti, Várpalota - csatlakozása jelentette. Az első problémát (1992-ben) a földalapok kijelölése okozta. Az előkészületi munkálatok ekkor átmenetileg leálltak, de már egy újabb év múlva a zirci szakmúzeum munkatársai folytathatták a természeti értékek állapotának felmérését. A Keleti-Bakonyhoz tartozó táj számos értéke közé tartozik egy barlangrendszer, a Gaja-pataknál található nevezetes Római-fürdő, a csodálatos szépségű szurdokvölgy, továbbá növénykincs és zoológiái nevezetesség. Atommentes aláírás Miskolc (ÉM) - Magyarországról is érkezett már 150 ezer aláírás a franciaországi atomkísérletek ellen. Összesen mintegy hétmillióan tiltakoztak, ami persze még nem állítja meg a franciákat. De a hagai bíróság az év végén tárgyalja az ügyet, s ott bizonyára sokat nyom majd a latban a milliók véleménye. Aláírásgyűjtő íveket be lehet szerezni Miskolcon a Zöld Akció Egyesületnél (Miskolc, Kossuth u. 13.). Számvevőszék tóról Velence (MTI) - A Velencei-tó vízpótlására 1991 és 1994 között több mint 300 millió forintot költöttek, ennek nagy részét a központi költségvetés finanszírozta. Az Állami Számvevőszéknek a vízpótlásról készített előtanulmánya megállapítja, hogy e témában nem szükséges részletes vizsgálat kezdeményezése. Az első vízpótlás 1991 novemberétől 1992 márciusáig, illetve 1992 májusától júniusáig zajlott. Ebben az időszakban az ercsi vízbázisról 1 millió kétszázötezer köbméternyi ivóvíz-minőségű vizet juttattak a tóba. Ennek költségét a Környezetvédelmi Alap állta. 1993-ban és 1994- ben már karsztvizét vezettek a tóba. Ennek mennyisége 1993-ban 3 millió 582 ezer, 1994-ben pedig 5 millió 933 ezer köbméter volt. Ehhez egy vízpótlórendszert kellett kiépíteni. A vízpótlás üzemeltetése 1993-ban és 1994-ben 158,3 millió forintot igényelt. Az üzemeltetés finanszírozásából a központi költség- vetés az előirányzott mértéknél többet, 119,3 millió forintot fedezett. Az önkormányzatok ezzel szemben az 55 millió forintos előirányzat helyett 39 millió forintot teljesítettek. Szinpetri (ÉM - DK) - A denevérekre a legnagyobb veszélyt élőhelyeik beszűkülése jelenti. Ez ellen próbálnak tenni valamit a debreceni Kossuth Lajos Tudo- mányetem biológusai. Nemrég Szinpetriben találkoztunk velük, ahol templomtornyot tisztítottak.- Szeretnénk, ha minél több helyen megtűrnék ezeket az állatokat - mondja Boldogh Sándor, áld elsősorban ugyan gyöngybaglyokkal foglalkozik, de mivel az élőhely azonos, a denevérek is „képbe kerültek”. - Nagyon sok templomtoronyablakot azért deszkáznak be vagy zárnak le másként, hogy a baglyok, denevérek ne költözhessenek oda. Régen szinte minden toronyban helyük volt, most viszont az átépítéseknél nagyon vigyáznak arra, hogy kizárják a szárnyas élőlényeket, a „repülő csacsikat”. Az évek során nagy mennyiségű guano halmozódhat fel, és bár ez különösebb gondot nem okoz, időnként mégis fontos a tornyok takarítása. De a munkával megvárták, míg elvonulnak a denevérek. (Tőlünk szeptember közepe táján a szlovákiai barlangokba húzódnak a denevérek.) Egyébként a templomtornyokat elsősorban szülőszobának használják az állatok, hiszen ott elég magas a hőmérséklet. Az anyák egy ideig úgy röpködnek, hogy kapaszkodik rajtuk a kicsi... A vonulásokhoz pedig pihenőállomást jelentenek a terhplomok. Azért is fontos a védelem, mert a pihenőhelyek megszűnése a vonuló denevérek legyengülését eredményezheti, így csökken a túlélési esélyük. Az európai 30 denevérfaj közül 26 Magyarországon is megtalálható, és mind vedelt! A templomokban leggyakoribbak a kis patkós, a nagy patkós, a csonkafülű, a korai és a hegye,somi denevérek. A rengeteg babonának, amely ezekkel a kis emlősökkel kapcsolatosak (hogy beleragadnak a hajba, vért szívnak, megrágják a szalonnát stb.) valószínű életmódjuk az oka. Hogy többnyire csak az éj leple Budapest (ISB - D.Zs.) - Tavaly ratifikálta az Országgyűlés az 1992-ben Rio de Janeiróban előírt megállapodást, amely a Föld biológiai sokféleségének megőrzését hivatott szolgálni. Ezzel kapcsolatban elkészült a Világ Természetvédelmi Alap (World Wide Fund WWF) Magyarországi Képviseletének tanulmánya a hazai teendőkről. A nemzetközi felmérések szerint 1990 és 2025 között, az egy főre jutó ivóvíz mennyisége az egyharmadá- ra csökkent, s nem lesz ez másként a szántóföldekkel sem. Vagyis a Föld egyszerűen nem tudja majd eltartani a lakóit. Hogy ezt a szörnyű alatt, sötétben mozognak, búvóhelyeik sötét, ember nem járta helyeken vannak. Természetesen nem ragadnak bele az ember hajába, Íriszen ultrahangos tájékozódásuk segítségével tökéletesen tudnak manőverezni a fák agai között is, és nem igaz a többi babona sem. A hazánkban élő denevérek kizárólag rovarokat esznek. A nagyobb testű fajok bogarakat, éjjeli lepkéket, a kisebbek szúnyogokat, hernyókat, molylepkéket kapnak el. Számítások szerint egy közepes nagyságú denevér egyetlen éjszaka alatt 1500 szúnyog tömegével egyenértékű rovart fogyaszt el. Ez egy több száz helyzetet elkerülhessük, azonnal cselekednünk kell! A különböző nemzetek és nemzetközi szervezetek által elkészített tervek éppen a túlélésre, illetve a helyzet járatására javasolnak megoldásokat. A most elkészült magyar tanulmány célja - Haraszthy László, a WWF Magyarországi Képviseletének vezetője szerint hogy a döntéshozókat (állami és vállalati szinten egyaránt) jó irányba befolyásolja. Az már biztos, hogy a természet sokféleségének megőrzése anyagi áldozatokkal jár. Az viszont még megállapíthatatlan, hogy mekkorákkal. A természetvédők, illetve a jövő felelőssegével gondolkodó döntéshozók azt tartják, hogy hosszú Padlástakarítás a denevérekéi! példányos kolóniánál már igen számottevő nagyságú lehet. A denevérek télen Az ittmaradó állatok lassan megkezdik téli álmukat. Ilyenkor annyit tehetünk értük - és ez nagyon fontos - hogy nem ébresztjük fel őket, ha barlangban járunk, csöndben közlekedünk. Ugyanis ilyenkor a denevérek életjelenségei lelassulnak. A légzésszám a percenkénti 4-6-ról óránkénti egyre csökken. Emésztési folyamataik megszűnnek, és csak a testtömegük egyharmadát kitevő felhalmozott zsírkészlet lassú lebontása folyik. A denevérek testhőmérséklete aktív állapotban 38-40 fok. A téli álom alatt ez 0-3 fokra is lecsökkenhet. E nélkül nem lennének képesek átvészelni a táplálékhiányos téli hónapokat. Ha felébred az állat, a lehűlt test „felfutésére” óriási energiát von el a szervezettől és igy a gondosan elraktározott zsírpárnák erősen csökkennek a tél végére. A denevér - ha túléli, mert kora tavasszal nem túl hűvös az idő, és elegendő táplálékhoz jut - megjegyzi, hogy abban a barlangban nem jó telelni, es a következő télen másikat választ... távra kell gondolkodni. Tehát például nem szabad a pillanatnyi anyagi problémák megoldása végett a jövőre nézve végzetes lépéseket tenni. így az a gyakorlat semmiképpen sem követhető, hogy ha egy ön- kormányzat forráshiánnyal küzd, altkor eladja a birtokában levő telkek valamelyikét. Vagyis - fogalmazott Haraszthy - azért, mert szegények vagyunk, még nem kell felszántani a Hortobágyi Nemzeti Parkot! Viszont célszerű lenne végre visszatérni az épített környezetről a természeteshez. Annál is inkább, mert az eredeti állat- és növényvilág szinten tartása nem kíván különösebb befektetést, ráfordítást, nem úgy, mint az erdőtelepítés vagy a növénytermesztés. így a Hortobágyon például célszerű lenne az állattenyésztést fejleszteni (a turizmussal párhuzamosan!), mert ez hozhatja a legtöbb anyagi hasznot az ott lakóknak, s az eredeti természeti adottságoknak is ez felel meg. Ugyanakkor a természet eredeti állapotának visszaállítása azért is fontos, mert a korábban művelés alá vont, de ma már parlagon hagyott földeken - mintegy 1 millió hektáron! - a gondozatlanság következtében olyan gyomtársulások jöttek létre, amelyek az egészségre is ártalmasak. Ilyen például az amerikai akác és a parlagfű. Ezek korábban egyáltalán nem léteztek hazánkban, ma viszont az ország egész területén megtalálhatók, s az allergiás megbetegedések jelentős részéért felelősek. A természet sokféleségének megőrzése anyagi áldozatokkal jár A Hortobágyot nem kell felszántani! A WWF Magyarországi Képviselete a hazai teendőkről Múzeumi dilemma Kambodzsa (MTI) - Melyiket kíméljék meg, a szobrokat vagy a denevéreket - ezzel a dilemmával küzdenek a Kambodzsai Nemzeti Múzeum dolgozói, mert a naponta százezres tömegben odalátogató denevérek ürüléke lassacskán tönkreteszi a szobrokat, amelyek között nem kevés nagyon ériékes darab is van a VI. századból. Eddig sikertelennek bizonyultak a denevérek távol tartása érdekében tett erőfeszítések, s a múzeum dolgozóinak jelentős jövedelmet hoz, hogy az ürüléket el tudják adni trágyának. .Ausztrál kutatók szerint a múzeumban megtelepedett denevérfajta - Kambodzsán kívül - sehol a világon nem található meg” - állítja a kambodzsai kulturális miniszter, aki más kormánytagokkal egyetemben szeretné megkímélni a denevérek életét. „Igazából azt szeretnénk, ha maguktól távoznának”-jelentette ki az igazgató is. Senki nem tudja, valójában mi vonzza e jószágokat a múzeum területére. Minden hajnalban sötétlik az ég amikor megérkeznek, s akkor is, amikor szürkületkor távoznak - nem tudni, hova. Denevérek lógnak a környező pálmafákon, megtöltik a tető piros cserepei közötti réseket, s ók mozgolódnak a padlásszoba és a mennyezet között is. A dolgozók mindennapos tevékenysége közé tartozik, hogy megtisztítják a szobrokat és az egyéb értékes tárgyakat az állati ürüléktől. Az illetékesek már számos lépést tettek a denevérek békés elűzése érdekében: átmozgatták az egész tetőt, második mennyezetet építettek, hogy legalább azt megakadályozzák, hogy az ürülék lepotyogjon. Plitvicei „nyitás” Ismét látogathatja a nagyközönség a délszláv háború előtti Horvátország egyik legjelentősebb turistaparadicsomát, a Plitvicei-tavak vidékét. A Zágrábtól 160 kilométerre délre fekvő nemzeti park - amely szerepel az UNESCO- nak a természeti világörökségeket felsoroló listáján - négy éven át tartott zárva a szerb-horvát háború miatt. Fotók: Dobos Klára Szennyező elektroautó Az elektromos meghajtású autók ólomakkumulátora sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint eddig gondolták - állapítja meg egy nagy vitákat kiváltó amerikai tanulmány. A tudósok kiszámították, bőgj' az ólomakkumulátorok gyártása, működése és visszanyerése során az elektroautók minden megtett kilométerére hatvanszor annyi ólomkibocsatás jut, mint az ólomtartalmú benzinnel meghajtott autóknál. Számításaiknál olyan autót vettek alapul, amelyben 1000 kg-os ólomakkumulátor van. Az akkumulátor egy feltöltésével az autó 80 kilométert, az akkumulátor teljes elhasználódásáig pedig összesen 36 ezer kilométert képes megtenni. Az akkumulátor gyártása során a becslések szerint a felhasznált ólom 5 százaléka, visszanyerésnél pedig további 2 százaléka jut ki a környezetbe. A tanulmány kritikusai szerint ez a föltevés nagyon pesszimista, mert azóta már köny- nyebb akkumulátorok is vannak. Ráadásul a gyár közelében történő ólomkibocsátás kevésbé veszélyes, mint az autók szabadban, nagy felületre történő ólomkibocsátása. Az amerikai olomipar is ellentmond a tudósoknak: szerintük az ólomnak nem 7, hanem csak 2,3 százaléka jut ki a környezetbe. Az ólomakkumulátornak jóformán nincs alternatívája. Az újabban kifejlesztett, ólmot nem tartalmazó nikkel-kadmium és nikkel- fémhidrid akkumulátorok szintén egészségre ártalmas fémből készülnek, és ma még túlságosan drágák. A környezetkímélő lítium-foszfát, vagy lítium-polimer összetételű akkumulátorok pedig jelenleg még csak a kipróbálás stádiumában vannak.
