Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-21 / 274. szám
8 A Itt-Hön 1995. November 21., Kedd _ABAÚH PORTRÉ A rendező-producer Szikszó, Budapest (ÉM-B.Gy.)- Varga Rudolf rendezőproducer Szikszón született 1950-ben. Az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett 1976-ban magyar nyelv- és irodalom szakon tanári diplomát. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakát is elvégezte 1981-ben. Ezt megelőzően még 1976-ban a Magyar Újságíró Szövetség (MÚOSZ) Újságíró Iskoláját is befejezte. Tanulni vágyására jellemző, hogy mindezt kevesellte: 1981-ben a MAFILM kétéves Filmíró Kollégiumát is maga mögött tudhatta. Közben rendezői tanulmányokat is folyhatott. Filmes-filozófiai tárgyú bölcsészdoktori disszertációját 1989-ben védte meg az ELTE-n. Managerképzésen vett részt ösztöndíjjal 1991-ben a Portland Community College-ban (Egyesült Államok, Oregon Állam). A MÚOSZ „Hazádnak rendületlenül...” pályázatán 1982-ben a tv-filmek kategóriájában I. díjat nyert. Ugyancsak ebben az évben, a 28. Oberhäusern Fesztiválon szereplő dokumentumfilm - amelynek forgatókönyvírója volt -, öt díjat érdemelt ki. Ezt követően az Oslói Fesztiválon 1983-ban fesztiváldíjjal jutalmazták. Még 1979-ben a Budapesti Vizuális Művészeti Hónapon játékfilmetűdje a legjobb filmnyelvi kísérlet különdíjat kapta, majd 1980-ban ugyanott egy másik filmje második díjat. Ugyanebben az esztendőben a MAFILM Filmíró Kollégiumának forgatókönyv-pályázatán sem maradt kitüntetés nélkül. A Szakszervezeti Filmfesztiválon 1981- ben különdíjjal jutalmazták alkotását, az akkori NSZK-ban, a 9. Bambergi Nemzetközi Filmnapokon pedig bronzéremmel. Varga Rudolf sikert siker után aratott: 1985-ben a marseille-i INPUT nemzetközi televíziós szemlén, valamint az UNESCO budapesti szemináriumán mutatták be filmjét. Két esztendővel ezelőtt a Környezetvédelmi Minisztérium különdijban részesítette. Az idén pedig a „Közúton a környezetért” pályázaton különdíjat vehetett át. Mindezen sikerszéria láttán nincs abban semmi csoda, hogy 1986-ban megalapította önálló vállalkozását, a „VRJ-VIDEO” Film- és Video Stúdiót, amely szabad gyártási kapacitással rendelkezik. Profiljába elsősorban a reklám, referencia, propaganda, dokumentum és dramatikus film- és videofelvételek készítése tartozik. Nem vesztette el kapcsolatait Varga Rudolf szülőföldjével sem. A jelentősebb abaúji rendezvényeken rendszeresen feltűnik. Halottak napján pedig koszorút helyezett el a szikszói és az encsi temetőben, szerettei sírján. Csereháti összefogással a másság megismeréséért és elfogadásáért Gagyvendégi, Encs, Ede- lény, Tornanádaska (EM - B.Gy.) - Bizonyára sokan vannak olyanok is közöttünk, akik elfordítják fejüket, ha az utcán egy fogyatékos emberrel találkoznak. Lehet, hogy megint mások, akiknek családjában fogyatékos gyermek vagy felnőtt él, szégyenként éli ezt meg, és legszívesebben letagadná. Szégyellik, hogy családtagjaik mások, mint a többiek. Hogy ez ne így legyen, ezért is rendezte meg november 13-15. között a Csereháti Településszövetség a „Csereháti összefogással a másság megismeréséért és elfogadásáért” eseménysorozatot. G. Fekete Éva a Csereháti Településszövetség elnökhelyettese is szomorúan szembesült azzal a ténnyel, hogy térségünkben egyre több a fogyatékos gyermek és felnőtt. Részint, mert az életkörülmények mostohábbak mint máshol, részint mert a régió szociális intézményei más vidékről származó gondozottakat is befogadnak. Talán joggal vetődik fel a kérdés: hogyan tudnak majd e ténnyel a felnövekvő új nemzedék tagjai megküzdeni? Mi, a szülők, a pedagógusok, a települési és térségi vezetők mit tehetünk azért, hogy Cserehát igazi otthona legyen épeknek és fogyatékosoknak egyaránt? Van-e esélyünk arra, hogy követve a településszövetség több éves működése során tudatosult hitvallást, a térségi hátrányokból előnyt kovácsolhassunk, azaz toleranciából, szolidaritásból és szociális érzékenységből példát mutassunk más tájegységek számára is? Tomanádaskán az általános iskola és diákotthonban november 13-án került sor a pedagógusok és iskolafenntartók szakmai fórumára „Fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése” címmel, melyen részt vettek a csereháti iskolák pedagógusai. Halász Mária a megyei önkormányzattól a fogyatékos gyermekek nevelésének jogi és oktatásigazgatási hátterét ismertette. Ezt követően Kerekes Ferenc, a tomanádas- kai intézet igazgatója tartott előadást „Gyógypedagógiai helyzetkép és aktuális problémák” címmel. Gulyás Károlyné, a torna- nádaskai intézet igazgató-helyettese felvázolta pedagógiai koncepciójukat és a gyakorlatát. Ezután kicserélték tapasztalataikat a jelenlévők, a vitát Túróczi Bertalan, az edelényi önkormányzat munkatársa vezette. Edelényben november 14-én a családsegítő központban az értekezés témája az alábbi volt: prezentáció és közös megoldás- keresés a térség városaiban élő fogyatékosok helyzetének javítására. Ezen az encsi, edelényi és a szikszói gimnázium három-három fős diákcsapata képviseltette magát, valamint a három város önkormányzatának vezetői. A zsűri tagjai a következők voltak: Pál Sándor (Budapest, az ÉFOÉSZ főtitkára), Gál Ándrás (Sály, a mozgásjavító általános iskola és diákotthon igazgatója), Széni Etelka (Miskolc, a megyei ön- kormányzat osztályvezetője) és Szabó Mária (Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság). A diákok vetélkedőjének levezetői teendőit G. Fekete Éva látta el. Encsen november 15-én a városi sportcsarnokban speciális művészeti és sportnapot rendeztek. A Csereháti Speciális Olimpiai Játékokat Wisin- ger János, a Magyarországi S. 0. Szövetség elnöke nyitotta meg. Zárszót pedig Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke mondott. Az eseményről egyébként a TV 1 Sorstársak című műsora is készített tudósítást. A dzsungel királya A felsőgagyi Szűcs Viktor rajza AZÉSZAK-MAGYARÖRSZÁG ABAÚJIMELLÉKLETE • 1995. november 21. • III. évf. 47. szám Óvodaszentelés a Bethánia-kertben Hunyadi Lászlóné, gróf Csáky Sarolta kastélya volt egykor Közel 50 éves működése alatt - az akkori viszonyoknak megfelelően - hasznosan szolgálta a gyermeknevelés céljait. Ez év augusztus elsejétől újra „benépesült" ez az intézmény, hisz 69 óvodás gyermeket nevelnek itt keresztény elvek szerint. Fotó: Knyizsák Ferenc Szikszó (ÉM - T.K.) - A szikszói Bethánia Napközi Otthonos Óvodát szentelték meg november 18-án a délelőtti órákban. Az ország különböző részeiből érkeztek meghívott vendégek, egyházi személyek, nővérek. Bizonyára kevesen tudják, hogy a Szociális Missziótársulat szikszói Bethánia Otthona eredetileg Hunyadi Lászlóné, gróf Csáky Sarolta kastélya volt egykoron. Maga a Bethánia szó az intézmény nevében a Bibliai történést jelzi, mikor Jézus itt vendégségben járt „Mária- Márta” házánál. Ezt láthatjuk a Bethánia kápolna egy színes üvegablakán, melynek csodálatos szépségét az elmúlt nehéz időkben sem sikerült tönkretenni. A Bethánia Otthont a grófnő végrendeletileg olyan zárdának vagy társulatnak adományozta, mely leányneveléssel foglalkozik, s a szikszói nép gyermekeit tanítja. A grófnő halála után (1906. május 13.) Fischer Colbrie Ágost kassai püspök átadta az Orsolyaren- di apácáknak a Hunyadi-féle alapítványt, hogy Szikszón az alapítólevél rendelkezései szerint működjenek. A leánynevelő intézet azonban csak egy évig működhetett különböző nehézségek miatt. A kassai püspöknek új rendet kellett keresnie, melynek vezetője Farkas Edith lett. Ez a Szociális Missziótársulat hivatásszerűen foglalkozott gyermek- és nővédelmi munkákkal, betegápolással, szegények és rabok látogatásával. A Bethá- nia-Szeretetház 1923 őszén szűnik meg és Bethánia-Otthon néven hadiárvaházzá alakul át. A hadiárvákat a Népjóléti Minisztérium küldte ide. 1940-ben megszűnik az intézet hadiárva- ház-jellege. A háború után a Miskolci Állami Menhely létesített itt „Csecsemő családi telepjei, mely 1952-ig töltötte be szerepét. Közel 50 éves működése alatt - az akkori viszonyoknak megfelelően - hasznosan szolgálta a gyermeknevelés céljait. Ez év augusztus elsejétől újra „benépesült” ez az intézmény, hisz 69 óvodás gyermeket nevelnek itt keresztény elvek szerint négy óvónő valamint gondozónő és dajka közreműködésével. Egy kérdőmondat ürügyén... <4. oldal) _A TARTALOMBÓL Szegénység ellen a Száraz-völgyön Ki ma a hátrányos helyzetű? A választ minden bizonnyal újra kell fogalmazni, mert például a Száraz-völgy települései között olyan is van, ahol a munkanélküliek aránya eléri a dolgozni képes lakosság 80-90 százalékát. Lényegében egy-két kivétellel minden család a létminimum alatt él. Az ilyen falvak közé tartozik Kázsmárk is. Ba- rotányi Györgyné körjegyző és Bort- nyik Béla polgármester vázolják a nehéz helyzetet és a bajba jutottak megsegítésére tett erőfeszítéseket. Nyílt nap Abaúj szántón Több mint ötven nyolcadikos és az őket kísérő szülők és tanárok vettek részt az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola nyílt napján november 11-én. A diákok számára többféle programot állítottak össze a szervezők, így mindenki igényének, érdeklődésének megfelelően választhatott. Volt Tákolt Kupa, amely többféle könnyed versenyszámból állt: lövészet, számítógépes játék, ügyességi verseny, természet- tudományi vetélkedő. Á fődíj „fél- asztalnyi” torta volt. Egy másik érdeklődési kör saját foglalkozásának a: Szervek, szervrendszerek megismerése és nyúlpaprikás készítése címet adta. Csereháti összefogás Bizonyára sokan vannak olyanok is közöttünk, akik elfordítják fejüket, ha az utcán egy fogyatékos emberrel találkoznak. Lehet, hogy megint mások, akiknek családjában fogyatékos gyermek vagy felnőtt él, szégyenként éli ezt meg, és legszívesebben letagadná. Szégyellik, hogy családtagjaik mások, mint a többiek. Hogy ez ne így legyen, ezért is rendezte meg november 13-15. között a Csereháti Településszövetség a „Csereháti összefogással a másság megismeréséért és elfogadásáért” eseménysorozatot. Gyerekek honi rajzasztala
