Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-18 / 272. szám

1995» November 18., Szombat Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 5 Kevesebb gazdasági szervezet Budapest (MTI) - Hosszú idő után októberben csökkent először az or­szágban működő gazdasági szerve­zetek száma. Az egyéni vállalkozá­sok apadását az egyéb gazdálkodási formákban bekövetkezett gyarapo­dás sem ellensúlyozta. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájé­koztatta pénteken a távirati irodát. A KSH jelentése szerint a vállalko­zások száma októberben 806-tal volt kevesebb, mint egy hónappal korábban. Ezen belül a jogi szemé­lyiségű vállalkozások száma egy százalékkal nőtt, október végén 114 164 volt. A jogi személyiség nél­küli vállalkozások száma 934 445- öt tett ki, 2065-tel kevesebbet mint az előző hónapban. Az egyéni vállalkozások száma 2890-nel csökkent. A vállalkozást mellékfoglalkozásként végzők szá­ma mintegy 5 százalékkal esett vissza, a magánkereskedőknek pe­dig 6 százaléka csukta be az üzle­tet. A csődtörvény életbe lépése óta október végéig 3170 vállalkozás je­lentett csődöt. Hatvankét százalé­kuk kft., 22 szövetkezet. Partnerkereső ___ • AMERIKAI VILLAMOS ÉS ELEKTRONIKAI gyártó és ter­jesztő cég keresi a kapcsolatot ma­gyar importőrökkel, nagykereske­dőkkel a következő termékekre: motorkerékpár javításához szüksé­ges motoralkatrészek, fűtőberende­zések, szerelékfal műszerek, kap­csolók, szigetelés, termoelemek; elektronikai berendezések, műsze­rek és ellenőrző készülékek, szige­telő bevonatok, lakkbevonatok, ra­gasztók, alakformálható bevonatok, szennyeződés mérő-ellenőrző ter­mékek. A jelentkezéseket (angol nyelven) a Brownel Electro INC. fogadja: 250 N. Route 303, P.O. Box 550, Con­gers, NY 109 20-0550. Telefon: 1- 914-267-2700. Fax: 1-914-267- 3995. Kontaktszemély: Mr Louis Reichmann export-menedzser. • SZLOVÁK GYÁRTÓ-KERES­KEDŐ CÉG kínálja a következő termékeit: levegő- és kenőolaj szű­rők; gépjármű üzemanyagszűrők (teherautóhoz, mezőgazdasági gép­hez és speciális járművekhez is); festékszóró-fülke szűrők; 4000-féle karácsonyi dekorációs termék és magas fényvisszaverődésű közieke-, dési jelzések. Az árlista a kereske­delmi és ipar kamara nemzetközi kapcsolatokat fenntartó munkatár­sainál található meg. Közvetlen kapcsolatfelvétel a DAMA TRADE SLOVAKIA, Sturová 193, 049 18 Lubenik címen lehetséges, illetve a 0042-941-93875-ös telefax számon March Drozdjak menedzserrel. Föld körüli bizonytalanság A Kapás-tanyán birkákról, lovakról és arról: azé-e a föld, aki... Nyékládháza (ÉM - DK) - A bir­kák békésen legelnek, van még a lucernából. Békés a juhász is, nem régen van ezen a tanyán. Viszont egyáltalán nem békés a tanya tulajdonosa, Kapás Já­nos...- Jó lenne, ha tudna várni, mert az egyik csikónak megsérült a lába, és le kellene kezelni - fogad a tulajdo­nos. És még hozzáteszi azt, hogy 2500 forint egy ampulla antibioti­kum... Panasz - a földről...- ’86-tól bériem a területet, ’89-ben bejelentettem az igényemet a meg­vásárlásra. Akkor elutasítottak. Két és fél évvel ezelőtt azonban megvettem ezt az 50 ezer négyzet- métert 2 millió 600 ezer forintért - vág bele aztán a közepébe. - Meg­kaptam a tulajdoni lapot is. Most pedig vissza akaiják venni, mond­ván, hogy jogtalanul adták el, mert ez részarányba és tagi tulajdonba volt kijelölve. Csak az érdekesség kedvéért mondom, hogy közben akár el is adhattam volna egy olasz vevőnek, ha akkor mi a helyzet?! Ott van egy csirkeistállóm, nem me­rem betelepíteni, mert mi történik, ha azt mondják, menjek innen?! Aztán elmeséli a történet elejét is. Elmondja, hogy egy „özönvíz előtti” térképen a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaság majorságaként sze­repelt ez a föld. Aztán cseréltek Ónoddal, ahol már mint szántóterü­let volt bejegyezve. Az ónodi szövet­kezetnek az osztás előtt újra kellett volna térképeztetni, de sajnálták rá a pénzt. Na most, az ónodi téesz ezeket a területeket részarány- és tagi tulajdonba jelölte ki. így évek óta ezen megy a vita Panasz - a birkákról... Annak idején kétezres juhállo­mánnyal kezdett, most 600 birka van a tanyán.- Muszáj volt visszafejleszte­nem, mikor megvettem a földet. Óvni kell a lovat, gyógyítani, ha beteg Mert hát mihez nyúljon az ember?! Pedig most viszonylag jó ára van a birkának, 10-12 ezer forint fölött ve­szik meg. Ám néhány évvel ezelőtt 2500-ért hordták az arab piacra a vemhes anyajuhokat. Felére csök­kent a juhállomány. Most meg hiába adnak 3000 forintos támogatást egy juh beállításához, ha az csak törzs­könyvezett szülőktől származhat. Úgy gondolom, egyáltalán nem olyan leromlott az állomány geneti­kailag, hogy csak a sokkal magasabb áron megvásárolható törzskönyve­zettekre kellene támogatást adni, vi­szont annyira „leromlott”, hogy bár­ki, aki hajlandó juhot tartani, megér­demelné ezt a segítséget. Nyáron legeltet, télen meg - amikor már végképp nincs mit le­gelni - szál as takarmányt, lucernát kapnak az állatok.- Kihasználjuk a lehetőséget, amíg lehet. Azt a 20 hektáros terü­letet, ahol most legelnek, ’90-ben béreltem ki. A szerződés ’95 decem­berében járt volna le, ám ’93-ban el­vették tőlem, kiadták kárpótlásba. Úgyhogy az „első kaszát fogtam le” róla, azóta az új tulajdonosok vág­ják azt, amit én telepítettem... Panasz - a lovakról... Évek óta lovasversenyt rendez a ta­nyán. Ám most azt mondja, nem lesz több, nem búja a költségvetése.- Nem tudom finanszírozni saját erőből, szponzorok meg nincsenek. Most lenne a megbeszélés; ki vállal­ja területi verseny rendezését. Mire vállaljak? Nem tudom elszállásolni a lovakat! A község vezetői is azt mondják, szép hagyomány ez, hi­szen ’91 óta folyamatosan megy. Rengeteg munkám van benne, ren­geteg pénzemet vitte el a verseny. Ki tudná megszámolni, hány teher­autó földet kellett ide hozni, mennyi társadalmi munka volt a pálya ki­építésében - ami nekem nem egy birkába kerti... Persze nem akarok örök életre lemondani erről, csak hát egyrészt biztos szeretnék lenni abban, hogy ez az én földem, más­részt pedig jó lenne, ha többen tud­nának támogatni. Regionális fórum vállalkozóknak Miskolc (ÉM) - A vállalkozók nincsenek kellőképpen infor­málva a technológiai kérdések modernizálásáról - ezt tükrözi az a széles körű felmérés, ame­lyet szakemberek végeztek e tárgykörben. Ezért rendezik meg Miskolcon no­vember 27. és 29. között a második regionális fórumot, ahol pénzügyi szakemberek tájékoztatnak a támo­gatási lehetőségekről, az állami ga­ranciavállalás formáiról, valamint az önkormányzatokat segítő hitel- konstrukciókról - hangzott el a teg­napi miskolci Tudomány és Techni­ka Házában tartott tájékoztatón. A november 27-én kezdődő elő­adássorozattal egy időben kínai kulturális kiállítás is nyílik a Tudo­mány és Technika Házában. Az ezt megnyitó kínai nagykövet, Chen Zhiliu a város képviselőivel is tár­gyal a műszaki tudományos, a ke­reskedelmi és a közös vállalatok lé­tesítésének lehetőségeiről. ^HÁTTÉR: Óvatos derűlátás a megye vállalatainál A PHARE Kísérleti Program Alap által is támogatottan a „regionális termék-piaci stra­tégia” kialakítását megalapo­zó átfogó megyei kutatás ered­ményeinek, adatainak össze­foglalása a napokban fejező­dik be. A munkában a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, a kereskedelmi és ipar­kamara és a megyei önkor­mányzat munkatársai vettek részt. A kutatás irányítója Pis- kóti István, a Marketing Tan­szék vezetője a térség gazdasá­gi folyamatainak néhány leg­fontosabb összefüggését fog­lalja össze. Az első mikroszintű elemzés A kutatás célja - a kormány által november 16-án tárgyalt és támo­gatott - megyei integrált fejleszté­si stratégia megvalósítását, konk­rét projektekben való megjelené­sét szolgáló információ-feltáró, elemző munka elvégzése. Erre építve meghatározhatóak a térség versenyképes, fejlesztésre érde­mes területei, befektetéseket von­zó adottságai, a konkrét támoga­tási elvárások, formák. A térségről korábban készült, számtalan ta­nulmány egyike sem valósított meg ilyen mértékű mikroszintű elemzést, a gazdasági feltételek, folyamatok átfogó bemutatását, a gazdasági szereplők széleskört megkérdezését. A kutatás felméri a megye erő­forrás-adottságait, vizsgálja a ter­melési és fogyasztási szerkezet fo­lyamatainak alakulását. Vállalati „közérzet” Erről a hatalmas adat- és össze­függéstömegről nagyon nehéz rö­viden szólni. Első lépésben érde­mes összefoglalni, hogy hogyan ér­zik magukat a régió vállalatai, vállalkozásai, miként értékelik a konjunkturális helyzetet, a piaci lehetőségeket. A megkérdezett vállalatok az elmúlt 12 hónap gazdasági folya­matairól óvatos optimizmussal nyilatkoztak. A cégek 14,6 száza­léka változatlannak, 32 kismér­tékben javulónak 18,1 pedig érez­hetően javulónak ítélte meg a helyzetét. E vélemények a gazda­sági visszaesés lefékeződéséről, enyhe élénkülésről szólnak. A ja­vulásról elsősorban a nagyobb lét­számú, a magasabb árbevételi és azt erősen növelni tudó, az erősebb külpiaci orientáltságú, a zempléni és dél-borsodi cégek nyilatkoztak. A feldolgozóiparban jelezték első­sorban a határozottabb javulást. A bányászat, a mezőgazdaság, építő­ipari cégek esetében pesszimis­tább megítélések jellemzőek. A jövő évre vonatkozó várako­zások tekintetében a mintában szereplő vállalatok általában mi­nimálisjavulást, illetve a jelenlegi helyzet megtartását remélik. A növekedésre számító ágazatok kö­zött a dohánytermékek, textíliák, ruházati termékek, fafeldolgozás, nyomdaipari tevékenység, vegyi­par, vendéglátás, szolgáltatások emelhetőek ki. Csökkenést a bőr-, a híradástechnikai, mezőgazdasá­gi termékek gyártói várnak. A megye vállalatainak átlagos kapacitás kihasználtsága 73,4 százaléka volt az elmúlt időszak­ban, míg 77,5 százalékot várnak a következő évben. Az értékesítés terén elsősorban a külpiacokon várnak nagyobb le­hetőségeket a megkérdezett cé­gek. A várakozások elsősorban nyugat-európai, valamint a me­gyével szomszédos országok piaca­in való növekedésre építenek. Beruházás, fejlesztés A beruházási aktivitás növekedé­séről is beszámoltak a megkérde­zettek. A beruházási célok 39,3 százalékban a termékek, 36,1 szá­zalékában a gyártásfejlesztésre irányultak. A technológiai felzár­kózás mellett az értékesítés terén a cégek 31 százalékánál végzett beruházások a piaci munka fej­lesztéséről is tanúskodnak. A jövő­beni fejlesztési szándékokat tük­rözi az a vélemény is, hogy a cégek szabad tőkéjük felhasználásában a termelésfejlesztési célokat jelöl­ték meg. Kiemelhető ebből a mű­szaki fejlesztésre irányuló 53,3 százalékos tőkefelhasználási szán­dék, az új vállalkozás indítási 23,1 százalékos törekvés is. Ez a néhány kiemelt adat is az enyhe optimizmust erősíti meg. Természetesen nagyok és erősek azok az akadályok, melyek a cé­gek törekvéseinek útjában áll­nak. Érdekes információt kapunk ezen akadályozó tényezők sor­rendjéből. A legproblémásabbnak a gazdaságpolitikai intézkedések hatásait jelölték meg a cégek, s vele szorosan együtt a kiszámít­hatatlan piaci helyzet hatásait. Harmadik legfontosabb akadály­ként a finanszírozási problémák, majd a belföldi kereslethiány je­lentkezik. Nemigen jelentenek korlátot a munkaerő, a nyersa­nyagbeszerzés, a kapacitások és a külpiaci kereslet. Külpiaci teljesítmény Ami a megye külpiaci teljesítmé­nyét illeti, megállapíthatjuk, hogy 1994-ben külkereskedelmi aktí­vum keletkezett. Az ország export­jából 5,7 százalék (614,6 millió USD), importjából 3,3 százalék (475,4 millió ÜSD) esik a régióra, azaz 139,2 millió USD aktívum termelődött. A külpiaci kapcsolatrendszer­ben Olaszország, Hollandia, Belgi­um, Csehország, Ukrajna, Szlová­kia, Lengyelország, Szlovénia, Ro­mánia, Horvátország nagyobb súllyal jelenik meg, mintáz orszá­gos összforgalomban. Összessé­gében megfogalmazható, hogy sok fontos területen megindult a fejlő­dés útján a megye gazdasága is. Nem állítható természetesen, hogy a térség túl van a válságon, csupán az ad optimizmusra okot, hogy látszanak a válságleküzdés folyamatának első eredményei, s további lehetőségei. A folyamat jö­vőbeni sikerességének komoly tá­mogatást nyújthat a kormány na­pokban meghozott döntése arról az intézkedéscsomagról, amely szakmai és pénzügyó segítség for­májában is támogatja a vállalko­zói szféra önfejlődését. Ötéves program: félmilliárd ECU Budapest (ISB - SZ.I.) - Az öt évre szóló PHARE középtávú indikativ program mostani aláírása egy újabb, lépés annak érdekében, hogy Magyarország csatla­kozzon az Európai Unióhoz - vélekedett Hans Beck nagykövet, az Európai Unió budapesti képviseletének külügyi igaz­gatója a pénteki eseményen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A dokumentumot magyar részről Soós Károly Attila, ipari és kereskedelmi és Szentiványi István, külügyminisztériumi államtitkár, mint a segélykoordinációs tárcaközi bizottság társelnökei írták alá. Az Európai Unió PHARE segélyprogramja keretében 1995-99. között a magyar kor­mánynak nyújtandó támogatás fő irányát tar­talmazza. Ä jelzett időszakban Magyarország 425 millió ECU - csaknem 75 milliárd forint - PHARE-támogatásban részesül. A középtárt program - amely a maga nemében első a PHA- RE-segélynyújtás 1990-es indulása óta -, mi­nőségileg új szakaszt jelent az EU és hazánk kapcsolataiban - értékelte a programot Soós Károly Attila. A segélynyújtás a gazdaság szerkezetátala­kítására, a mezőgazdaság, a kis- és középvál­lalatok, a regionális fejlesztés, továbbá az infra­struktúra, az oktatás fejlesztésére es európai integrációra való felkészülésre irányul. Mint arra Szentiványi István rámutatott, az előirányzott 425 millió ECU támogatási ke­ret nem jelent merev korlátot. Ha a progra­mok megvalósítása ei'edményesen halad, ak­kor a középtávú program uj fejlesztési javasla­tokhoz többletforrások nyújtását is kilátásba helyezi. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy erre jó esélyünk van, hiszen Magyarország a PHA- RE-programokat illetően a jól teljesítő orszá­gokhoz tartozik. ■ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - 188,6 millió forintos rész­vényforgalom mellett pénteken csak 1,7 millió forint lett az államkötvények, 1,1 millió forint a diszkont kincstárjegyek, és 236 ezer forint a kárpótlási jegy forgalma. A részvényszekcióban az emelkedő Danubius és a süllyedő OTP rész­vényei voltak a legkeresettebbek, miközben tör­ténelmi mélypontjára esett a Fotex. A kárpótlá­si jegy' árfolyama alacsony forgalom mellett mi­nimális mértékben változott. A részvények kö­zül 25 forgott. Emelkedett 7, csökkent 13, nem/alig változott 5 részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index nov. 17. 1503,86 -0,63 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. november 17. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 208,68 212,92 210,85 Ausztrál dollár 99,42 101,46 100,03 Belga és lux.frank* 464,16 473,30 468,69 Dán korona 24,62 25,10 24,86 Finn márka 31,94 32,56 32,37 Francia frank 27,66 28,20 27,93 Holland forint 85,21 86,89 86,12 ír font 214,98 219.30 217,48 Japán yen* 131,52 134,20 132,90 Kanadai dollár 98,98 100,98 99,80 Kuvaiti dinár 447,00 455,94 451,03 Német márka 95,46 97,34 96,48 Norvég korona 21,60 22,02 21.83 Olasz líra** 84,31 85,97 85.14 Osztrák schilling 13,57 13,83 13.71 Portugál escudo* 91,04 92,84 91,88 Spanyol peseta* 110,93 113,09 112.06 Svájci frank 117,90 120,24 119,22 Svéd korona 20,34 20,72 20,59 USA-dollár 134,10 136,78 135,31 ECU (K.P.) 174,71 178,17 176.51 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység — ..............................................................----- ■■■■■■■■—■■ P énzintézetek irány adó kamatai Futamidő 20 25 3: ;s 4, ^ 4 hőnap Ra/d. t 12 hónap ganf. “ 3 hónap n«z. 12 hónap msz. -j 3 hónap £ 12 hónap 1 éven túli MNB alapkamat: 28>S> Agrobank, MHB, Ihuta Bank, Budapest Bank : Fotó: Dobos Klára

Next

/
Thumbnails
Contents