Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-15 / 269. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, November 15., Szerda Hírek a Csarnokból Miskolc (ÉM — G.Z.) - Immár harmadik éve működik a Miskolci Nemzeti Színház „Csarnoka”, Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező szavait idézve: a színház elvarázsolt kastélya, a színház laboratóriuma. Az itt született, születő produkciókkal a színház igyekszik betölteni az alternatív színjátszás iránti igényt. A nagy sikerrel játszott Phaedra és A pincér című előadás a közeljövőben vendégeskedni indul. A szakmai érdeklődés középpontjába (is) került, Zsótér Sándor által rendezett produkció meghívást kapott a gödöllői VIII. Országos Stúdió és Alternatív Fesztiválra. Itt december 4-én lép közönség elé a két főszereplő: Margitai Ági és Quintus Konrád. Jövő év januárjában újból vendégfellépésre indul az előadás, Budapesten, a Merlin Színházban tíz alkalommal kerül bemutatásra a mű. Hamarosan újra láthatja a közönség (november 22-én) a tavalyi évad egyik népszerű darabját a Salomét. Ä főszerepben Margitai Ági, aki ezzel az alakítással elnyerte a XTV. Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díját. Megkezdődtek a Csarnok új bemutatójának próbái is. Webster Amalfi hercegnő című rémdrámáját Telihay Péter rendező állítja színpadra. John Webster idehaza igen ritkán játszott, Erzsébet-kori szerző. Graham Greene szerint Webster legnagyobb alkotása az Amalfi hercegnő, „...az egyetlen angol reneszánsz dráma, amely - noha semmit sem merít Sha- kespeare-ből - mégis egy színvonalon áll a nagy tragédiákkal, sőt az őrültség ábrázolásában Shakespeare-t is felülmúlja.” Létay Dóra, Kuna Károly, Matus György, Szerémi Zoltán, Horváth Lajos Ottó mv. alakítják majd a főbb szerepeket. A Phaedra és A pincér című előadást a héten három alkalommal láthatja a közönség Fotók: Dobos Klára Iskolabarátok Miskolc (ÉM) - A napokban megalakult a Miskolci Fráter György Gimnázium Hagyományőrző Egyesülete. November 25- én, szombaton délelőtt fél 10-től összejövetelt tartanak a szomszédságban lévő minoriták ebédlőjében, amelyre várják az 1729-ben minoriták által alapított, 1910-11-ben újjáépített „pirostéglás gimnázium” volt növendékeit, mai tanárait és tanulóit. A megbeszélésre nemcsak azokat váiják, akik itt érettségiztek, hanem mindazokat, akik érdeklődnek az iskola hagyományai iránt, segíteni szeretnének a célkitűzések sikeres megvalósításában. Az egyesület célkitűzése: az iskolában végzettek, a mai végzősök, az iskola volt és mai tanárainak megnyerésével a régi hagyományok méltó ápolása, a tanulóifjúság támogatása. A november 25-i megbeszélésen a vezetőség ismerteti alapszabályzatát, programtervezetét. A programok között szerepel például a csatlakozás a millecentenáriumi országos ünnepségsorozathoz az augusztusi Fráter-világtalálkozóval. Az iskolából nagyon sok neves személyiség került ki, akik előadásaikkal színesíthetik majd a programot. Ugyanebben az évben szeretnének emléktáblát elhelyezni az épületben az iskola hősi halottjainak tiszteletére (1914—18, 1940-45,1956), szeretnék az iskolazászlót visszaállítani 1948-as, eredeti formájára (nem tudni, mikor hamisították meg a zászlót, „írták át” a Frátert Földesre), kísérletet tesznek a Fráter történetének hiteles megörökítésére, és tervezik a Fráter folyóirat beindítását. A Fráter György Tanulmányi Közalapítvánnyal szeretnék támogatni az iskola jó előmeneteld, rászoruló tanulóit, az alapítvány tőkenagyságának emelkedésével pedig a határon kívüli tehetséges tanulók iskoláztatását. Emlékmű a lovarda tiszteletére Kövesdi-tárlat Miskolc (ÉM) - Kövesdi Tibor alkotásaiból nyílik kiállítás november 16-án, csütörtökön délután 4 órakor a Signal Biztosító Rt. galériájában (Miskolc, Bató-ház, III. emelet 301.). A január 12-ig - munkanapokon reggel 8-tól délután 4-ig - látogatható tárlatot Szerdahelyi Sándor festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitó házigazdája László Zoltán, a Signal Biztosító Rt. nűskolci képviseletének vezetője. Az Árpád-házról Miskolc (ÉM) - Az Árpád-házi királyok nemzetsége címmel Szántai Lajos tart előadást a Mandorla Köz- művelődési Egyesület legközelebbi rendezvényén, november 16-án, csütörtökön délután fél 5-től a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. Ilyen volt a munkásotthon főbejárata Nagy Zoltán Diósgyőr (ÉM) - Száz évvel ezelőtt, 1895. november 17-én avatták fel a vasgyár - a mai vendégház - előtti téren a munkáséttermet, amely később „lovarda” néven vált ismertté a városban. A munkásotthon helyén - Dézsi János Ybl-díjas építőművész tervei alapján - emelt emlékművet november 17-én, délután negyed 3-kor Paszternák László, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke avatja fel. Ezt követően 3 órától a Vasas Bartók Béla Művelődési Házban tartanak megemlékező ünnepséget, ahol Kobold Tamás, Miskolc város polgármestere mond köszöntőt, Kováts György nyugalmazott művelődési ház igazgató pedig a centenáriumra emlékezik. Az ünnepi műsorban közreműködik a Diósgyőri Vasas Vegyes Kar és a Vasas Szinvavölgyi Néptáncegyüttes. Kováts György, korábban a Bartók Béla Művelődési Ház, majd a Rónai Megyei Művelődési Központ igazgatója - néhány éve nyugdíjas - kezdeményezte: az évfordulón állítsanak emléket a munkásművelődés hajlékának. Gondolatával azonosultak a Vasas Szakszervezet helyi, megyei és központi szervei, a régi vasgyár utódüzemei, valamint Miskolc város vezetői is. A megyében köztiszteletnek örvendő népművelő, Kováts György kiváló ismerője a diósgyőri munkásművelődés történetének. Ezt bizoA „Guruló” Olivér Twist Oliver szomorú történetét állította a Pécsi Sándor Guruló Színház színpadára Szép László, az együttes művészeti vezetője. A Di- ckens-regény alapján készült (Lionel Bart - G. Dénes György) Oliver című musicalt mutatják be ma, szerdán délután 4 órától Miskolcon a Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Olivért Lalák Zsuzsa alakítja, Fagin - kettős szereposztásban - Fábián Csaba és Erdős Zoltán. Ezt követően november 28-án, 29- én és 30-án mutatják be a musicalt. nyitja az erről szóló háromkötetes munkája. Ezért természetesen őt kértük meg: elevenítse fel a munkás- otthon történetét. A múlt század utolsó harmadában lendületesen fejlődött a Fazola Henrik által 1770-ben megalapozott vasgyártás Diósgyőrben. 1870- ben új nagyolvasztó, ’71-ben hengermű kezdte meg működését, 79- ben pedig megindult az acélgyártás. A művelődés iránti vágy és igény először a rövidebb munkaidőben dolgozó és magasabb műveltséggel rendelkező tisztviselők körében jelentkezett. Ok 1885 októberében már meg is alakították saját dalegyletüket. 1893. január 29-én a munkások is létrehozták saját művelődési körüket, a még sokak által ismert és 1948-ig működő Jószerencse Dal- és Önképzőkört. A rohamosan fejlődő munkáslétszám, a hosszú műszakok arra ösztönözték a gyár vezetőségét, hogy mintegy ezer főt befogadó munkáséttermet építsen, hogy itt a déli ebédszünetben a saját magukkal, vagy a család valamelyik tagja által odahozott ebédet asztalok mellett fogyaszthassák el. Az ebédidő alatt előbb vízzel, majd elektromos árammal működtetett zeneszekrény dallamai szóltak. Az épület a párizsi világkiállításról megvásárolt favázas, egysortég- lás építmény lett, mely elsősorban nagyságánál fogva az étkezésen kívül nagyobb tömegek számára különböző rendezvények tartására is alkalmas volt. A munkásétterem ünnepélyes megnyitása 1895. november 17-én Fotó: ÉM-repró történt, melyen mintegy másfél ezer ember vett részt. Még mindig él az idősebb vasgyáriak emlékeiben a hol lovardának, hol hodálynak nevezett épület, mely 1964. augusztus 1-ig, tehát hetven évig szolgálta a vasgyári dolgozók művelődését. A gyár vezetősége az épület működtetését a Jószerencse Dal- és Önképzőkörre bízta, a fenntartásáról a gyár gondoskodott. A pódium lehetőséget adott a dalárda működésére, de kisebb előadások, páros jelenetek bemutatására is mód nyílott. 1898 novemberében a vasgyári tanítók, orvosok vállalkoztak arra, hogy vasárnaponként a munkásoknak és családtagjaiknak népszerű előadásokat, felolvasásokat tartsanak. 1900. február 11-én felavatták a munkásétterem korszerű színpadát. Ezt követően a munkásétterem a vasgyári művelődés központjává vált. 1913. szeptember 26-án a Jószerencse Dal- és Önképzőkör kezelésében megnyílt az első állandó filmszínház, ugyanitt kapott otthont a munkáskönyvtár. 1945-től az éppen ötvenéves, meglehetősen leromlott épület továbbra is a vasgyári művelődés egyik központja maradt. Elsősorban mint mozi üzemelt, de politikai és egyéb rendezvények is itt kaptak helyet. 1954-ben belső és külső tatarozásra került sor, majd három évadra a Miskolci Nemzeti Színház költözött be heti négy előadásra a miskolci színházépület átépítésének idejére. Végül 1964. augusztus 1-jén „életveszélyessége” miatt bezárták, majd 1970-ben lebontani kényszerültek e gazdag múltú munkásotthont. Emlékkiállítás Ózd (ÉM) - Kunt Ernő képzőművész tiszteletére emlékkiállítás nyílik november 16-án, csütörtökön délután 4 órakor Ózdon a Brassói úti Általános Művelődési Központ galériájában. A december 14-ig- naponta reggel 8-tól este 6-ig- látogatható tárlat megnyitójának közreműködői: Koncz Károly előadóművész és az ózdi Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai. Névnapi bál Miskolc (ÉM) - Erzsébet- és Kata- lin-napi bál lesz a Hotel Junóban november 25-én, szombaton este 7 órától, a szálloda és az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében. Az est házigazdája Papp Endre, a Magyar Televízió munkatársa. A bált este 8 órakor a Ködmön Formációs Tánccsoport nyitja meg. Este 10-től Vincze Lilla szórakoztatja a bálozókat, éjfélkor pedig Szemerey László illuzionista műsorát láthatja a közönség. Jegyek igényelhetők a 364-133-as vagy a 340-657-es telefonszámon. Kulturális MAG Miskolc (ÉM) - Miskolci Alkotó Galéria (MAG) néven irodalmi, művészeti csoport létrehozását tervezik a Vörösmarty Művelődési Házában. A MAG a művészetek bármely ágában tevékenységet folytató kezdő alkotókat szeretné felkarolni. Bemutatkozási lehetőséggel, alkotói tapasztalatcserével, előadások, kiállítások, koncertek szervezésével szeretne nekik segítséget nyújtani további fejlődésükhöz. A MAG megbeszélésére november 22- én délután 5 órára váljak az érdeklődőket a művelődési házba. Idegenvezető-képző Müskolc (ÉM) - Idegenvezető és hostess felsőfokú szakképesítést adó egyéves tanfolyam indul november 25-én a TIT megyei szervezeténél, amelyre még várják az érdeklődők jelentkezését Miskolcon a Széchenyi u. 14. első emeletének 9- es szobájában (telefon: 46/354-011). Beethoven, a tétova és a hatalmas A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus koncertje Bánhegyi Gábok Miskolc (ÉM) - A Mesterbérletsorozat első koncertjén hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Beethoven I. és IX. szimfóniáját adta elő a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. Közreműködött: Csavlek Etelka (szoprán), Kovács Annamária (alt), Daróczy Tamás (tenor), Rácz István (basszus) valamint a Debreceni Kodály Kórus. Az I. szimfónián tetten érhetők a tétova kezdőlépések, a saját hangok keresése, hagyományok mindenek- feletti tisztelete. Beethoven szinte elnézést kérve, halk bocsánatkéréssel lopakodik be a szimfóniairodalomba, és ez a gátlásos visszafogottság még akkor is érződik a kompozíción, amikor a záró tételben mintegy önmaga félénkségének paródiáját rajzolja meg, amikor elakadó hangon próbálgatja újra és újra a főtémát. Beethoven azonban már ebben az opuszban is a zenetörténelem nagy zsenije, utolérhetetlen varázslója, aki tökéletesen ki tudja kapcsolni közönségét, aki nem hallgattatja, hanem befogadtatja a zenéjét. A Miskolci Szimfonikus Zenekar és Kovács László ezen az estén olyan előadást produkált az I. szimfóniából, aihelynek hallatán a Mester maga is csak szuperlatívuszok- ban tudott volna szólni. Utánozhatatlan eleganciával és bájjal, szinte mosolyogva muzsikált a zenekar, mintha csak kedélyes, fesztelen csevegésre gyűltek volna össze a zenészek. A produktumon érződött, hogy a dirigens és a zeneművészek hang- ról-hangra kidolgozták az előadást. Ezúttal minden gesztus, minden tempó és minden dinamika tökéletesen a helyén volt. Hogy az előadók mennyire szerették a darabot, az a zenészek félmosolyaiból előadás közben is kiderült, a legárulkodóbb mozdulat azonban Kovács Lászlóé volt, aki a második tételben - talán önkéntelenül, de - jellegzetes ringató mozdulattal „karjára vette” a muzsikát, és néhány másodpercig gyengéden dajkálta a Mester elsőszülött szimfóniáját. Ha szabad egy visszafogott észrevételt tenni: ez az előadás egyszerűen káprázatos volt. Ugyanez a jelző majdnem érvényes volt a IX. szimfónia megszólaltatására is. A zenészek azonban mintha ennek a jóval monumentálisabb, sokkal súlyosabb és drámaibb hangvételű műnek a kezdetére is magukkal hozták volna az első rész jókedvét. Az első tétel elejének megformálása a kelleténél szertelenebbre sikerült, apró elcsúszások, bizonytalankodások hallatszottak, de a muzsikusok dicséretére legyen mondva, pillanatok alatt átváltottak a mű hangulatára. A Mester opuszának fenséges szárnyalása, fergeteges száguldása, feszült drámaisága végig tökéletesen „lejött” a színpadról, talán csak a zárótétel befejezése sikerült egy kicsit tompára. Csavlek Etelka (szoprán) ezúttal túlénekelte a másik három szólistát, ami egyáltalán nem az ő hibája, hiszen még így is egy kicsit visszafogta a hangját. Kovács Annamária (alt) és Daróczy Tamás (tenor) tökéletesen alárendelte magát Beethoven muzsikájának, hűen közvetítették a Mester elképzeléseit. Rácz István (basszus) ezúttal az est csalódását jelentette, legalább olyan hangosan énekelt, mint amilyen bizonytalanul intonált. A Debreceni Kodály Kórus ezúttal remekelt, érezhetően alaposan felkészültek erre a fellépésre, precízen kidolgozott összhangzást produkáltak. Őket hallgatva a földi halandónak gyakran támadhatott az a képzete, hogy az angyalok kórusa szól hozzá. A dirigenst és a zenészeket egyaránt csak elismerés illeti ezért a koncertért. Utóbbiak közül is kiemelkedett az ütős Kálmánczi Zol' tán, aki tanúbizonyságot tett arról, hogy tökéletesen érti és érzi Beethoven muzsikáját.
