Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-14 / 268. szám
4 A Itt-Hon 1995. November 14., Kedd _PROGRAMATÁNLAT __ Az Encsi Közművelődési Intézmények programajánlata, szolgáltatásai Sikerfilmek mozija: november 16-án - Harc a végsőkig November 18-án: Őszi klubest az abaújdevecseri Közösségi Házban Klubok, Szakkörök: Nyugdíjasklub: hétfői napokon 16 órától Balett: keddi napokon 16 órától (óvodásoknak) Fittnes klub: szerdánként 17 és 18.30 órai kezdettel (két csoportban). Speciális tornagyakorlatok nők részére Fazekasszakkör: csütörtöki napokon 15 órától Ifjúsági klub: szombati napokon 18 órától (november 25-étől indul, belépés csak klubtagsági igazolvánnyal) Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyóiratokkal, napilapokkal várják az érdeklődőket, leendő és új olvasóikat. Videotékaklub: Klubtagok kedvezményesen kölcsönözhetnek játék- és kalandfilmeket, klasszikus magyar filmeket, kötelező olvasmányokat, mese és ifjúsági filmeket Játszóház: szerdai napokon előzetes csoportbeosztás alapján Encsi Hírek: A városi polgárok lapja Szerkesztőség a Városi Könyvtárban, Tel.: 385-656 A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Ház programjai, kulturális ajánlatai Kulturális program: november Ifién 17 órától a szikszói Városi Óvoda „Gyermekeink alkotó-művészete” című . kiállításának ünnepélyes megnyitója. A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd-csütörtök 10-17 óráig, péntek 13-18 óráig, szombaton 8-12 óráig váija az olvasókat. A Városi Televízió Szikszó műsora: minden héten hétfőn 19 órától magazinműsor, kedden 17 órától, vasárnap 19 órától a hétfői adás ismétlése. Orgonahangverseny Budapest (ÉM - Sz.K) - Budapesten a Szabadság téri „Hazatérés” református templomban (V. kér. Szabadság tér 2.) november 12-én 17 órától templomi orgonahangversenyt rendeztek. A hangverseny előtt bevezetőt mondott Hegedűs Lóránt református püspök. A rendezvény védnökei voltak: őexc. Richard Prazak, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete és felesége Hana Prazako- va. Az orgonahangversenyt a Budapest Szabadság téri egyházközség, a Cseh Centrum Budapest, a Magyar Nemzeti Múzeum Baráti Köre (melyet jó pár éve az országban először a szikszóiak alapítottak), valamint a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre szervezte. A jótékonysági hangverseny adományai a Magyar Nemzeti Múzeum Alapítványát gyarapítják. A bolond tanító Egy abaúji pedagógus tragédiája Gulyás János Encs, Beret (ÉM) - Életünk országútján sorsunk szekere hol a meredekre emelkedik, hol meggyorsul a lejtőn lefelé, esetenként a mélybe zuhan, és nincs kiút az emberi tragédia szakadékéból. Egy ilyen végzetes utat megtett emberről írok, akit személyesen ismertem és tiszteltem. Abaúj egyik kis falujában Be- reten, szülőfalum szomszédságában református kántortanítót választott a gyülekezet. A jelöltek bemutatkozása után a választás Simon Zoltánra esett. Csodálatos hangja, jó megjelenése bámulatba ejtette a falu lakosságát. A fiatal tanító urat imádták az egy tanerős iskola tanítványai. De hamar megbarátkozott a sor- kosztos tanító úrral az egész lakosság is. Valamennyi disznótorba meghívták, aki a jó vacsorát szép hegedüléssel, bámulatos hangjával köszönte meg. Számára csodálatos napok sora kezdődött. Mélységes tisztelet övezte, mint akkor általában a tanító urakat. Egy' napon jött a behívó, kitört az első világháború. Be kellett vonulni katonának Simon Zoltánnak is. Az utolsó napon ezt írta a mai napig megtalálható hálaadási naplóba: „Talpra magyar, hí a haza!” Másnap a templomban az istentisztelet végén a Himnuszt csak egyedül énekelte. Még egyszer hallani akarták: egy csodálatos hang hogyan köti össze szivárványhídként az embereket. Szem nem maradt szárazon. Majd elindult a frontra az összes behívott bereti katonával annak reményében, hogy mire lehullanak a falevelek, visszajönnek. Teltek a napok, hetek, hónapok, évek, de Simon Zoltán tanító úrról semmi hír. Négyszer is lehullott a falevél, de a háború szele egyet sem sodort a tanító úrtól Béreire. Az esti harangszóra könnyes szemmel számtalan fohász szállt a frontra sóhajként. A háború végén szállingóztak haza az életben maradottak, de a tanító úrról továbbra sem volt hír. Lassan a kis falu népe, az elszállt évek ködében már csak homályosan emlékezett rá. Egyszer csak csoda történt, híre jött, hogy látták Simon Zoltánt. Senki sem akart hinni a szóbeszédnek. Mindaddig kételkedtek, míg személyesen nem találkoztak vele. Ez is bekövetkezett. Lesújtó volt az a látvány, szinte leírhatatlan. Édesapámnak volt egy kis kocsmája, mint 75 százalékos hadirokkantnak. Meglepetésünkre vendégünk lett annyi év után. Senki sem tudta, hogy időközben hol volt, csak az előre futó hír jelezte, hogy az egyik csatában légnyomást kapott, és mindenki halottnak hitte. Amikor megláttuk, halott volt, de élő halott. Meggörnyedt test, ideges rángatózás, lefrhatatlan ápolat- lanság. Fején elnyűtt tiszti csákó, különböző toliakkal és virágokkal díszítve. Testét szakadozott katonaköpeny fedte, derékon madzaggal átkötve, zsebe tömve papírokkal. Számtalan kitüntetés ruhájára rávarrva, alatta bekeretezett szentkép. Két sorban konzerves dobozok. Vállán szakadozott tarisznya, ebben tartogatta koldult ajándékait: kenyér, szalonna, lekvár, esetenként hús, külön- külön papírokba csomagolva. Egyedül a tojást nem tartotta itt, mivel a kocsmákban ez fizetőeszköznek számított. A konzerves dobozokban cigarettacsikkek, szakadozott dohánylevél, ceruza. A katonanadrágot különös színű foltok lepték el. Lábai rongyokba csavarva. Kezében karószerű bot, amelyet maga mögött lóbált, távol tartva az ugató kutyákat. Arcáról lesírtak az emlékezőképesség rendellenességei, a képzettársítás zavarai, a tudatkiesések. Semmibe révedő szemeivel csak nézett, de nem észlelt. A külső ingerekre érzéketlen volt. Minden hozzá intézett kérdés mintha feneketlen kútba zuhanna, felelet nem jött rá. Soha többé nem ismert meg senkit. Minden alkalommal két deci bort kért, ami akkor 10 fillérbe került. Előre fizetett. A dobozokból kiszedte az 1-2 filléreseket, vagy a tojásokat. AmennyiIxm nem futotta a kért bor árát, ígéretet tett tartozása megfizetésére. És csodálatos, erre mindig visszaemlékezett, megadta. Soha senkitől italt ingyen el nem fogadott, azt egy- egy arckép lerajzolásával viszonozta. Egyszer engem is lerajzolt, sőt a Vitéz kutyánkról készített rajza vetekedett a legjobb fotóval. Egy-egy koldulási szakasz addig tartott, amíg újabb 10 fillér össze nem jött. A kocsmából kijőve, a bor hatására és a belső én parancsára díszlépést vezényelt, botjával tisztelgett, a kísérő zene a kutyák éktelen ugatása volt. A gyermekek ilyenkor összefutottak és ordítozva kiabálták:- Jön a bolond tanító! Hosszú éveken át hűségesen járta az abaúji falvakat. Negyedévenként vissza-visszatért, és tiszteletét tette majd minden házban. Mindenütt kapott valamit. Éjszakáit télen a cigány putrikban töltötte, hol minden „értékesebb” holmijától megfosztották. Nyári szállást a baktai hullaház adott. 1944 őszén láttuk utoljára. A háború átvonulása közben mi történt vele, nem tudjuk. 1945 januáijában hivatalos intézkedés történt, hogy minden község köteles az egész határban az elesett halottakat összeszedni. Baktán is megtörtént ez, és egy közös sírban temettük el őket. A református lelkész és én, mint kántor kaptuk a megbízást a szertartás elvégzésére. A sírba a szekerekről leemelték a halottakat és a csonttá fagyott tetemeket, s egy közös sírba helyezték a templom mellett. Öt halott: magyar, német, román. Itt már nincs ellenség, csak életét áldozó katona. Megdöbbenésünkre, utolsóként Simon Zoltán tanító urat tették a sírba elnyűtt katonaruhájában, aki életében kétszer halt meg. Közös sírt érdemelt, ez kijárt minden katonának. Ő pedig katona volt egy életen át - tudatlanul. így fejeződött be egy ígéretes emberélet. Szívbemarkoló tragédiával. Gyönyörű hangja ma is ott vibrál a bereti dombokon. Ötven éve örökre elment egy ember, egy néptanító, aki belekarcolta léte nyomát az abaúji tájba annak ellenére, hogy nem tudta végigharcolni a közélet küzdőterét mindig meg-megújuló erővel, hittel, elkötelezettséggel, egy valamikor megálmodott, de soha el nem ért nemes célért. Elment egy ember, akit a sors tragédiája miatt csak bolond tanítónak hívtak. Soha többé nem halljuk a csintalan gyermekektől:- Jön a bolond tanító! Mi is csak felsóhajtottunk a sírnál:- Megy a bolond tanító! 1995. November 14., Kedd Itt-Hon A 5 Társadalmi és területi törésvonalak Nagy Zoltán Felsővadász (ÉM) - Sokan kétféle szakadástól, töréstől tartanak ma Magyarországon. Az egyik a társadalmi, ami durván azt jelenti, hogy a lakosság 8-10 százaléka valóban eljut Európába, a többi viszont majdnem, vagy teljesen balkáni színvonalra süllyed. A másik törésvonal területet vág ketté. Egy fejlettebb nyugati és egy elmaradottabb keleti részre bontva az országot. E probléma kivált élesen jelentkezik a Cserehát és a Szárazvölgy, a Hegyköz, a Bodrogköz településem, főképpen, ha a Dunántúllal vetjük egybe e falvak képét, helyzetét. A különbség most már nem egy, hanem inkább több évtizedben mérhető. Felsővadászon Szemán János polgármester és Fehér József köijegyző otfjártunkkor éppen Miskolcra készült a Matávhoz telefonügyben, mert eddig a falu kimaradt a fejlesztésből, holott a közelben már sikerült előre lépni. Nem sok jóról, inkább gondjaikról tájékoztattak a község vezetői.- Napjainkra az egész országra jellemző pénztelenség miatt mind nehezebb az infFehér József és Szemán János rastruktúra fejlesztése. Felsővadászon kiépült az ivóvízhálózat, de nem megfelelő a víz minősége, magas a vastartalma. A szakemberek szerint nem káros az egészségre, de kellemetlen íze miatt nehezen iható - meséli a polgármester és a körjegyző. - Már beiktattunk egy vastalaní- tót, de nem hozott kellő változást. Várni kell a gázra is. A Homrogdig lefektetett keresztmetszete nem teszi lehetővé a csatlakozást. Messzebbről kell tehát kiépíteni a vezetéket, az meg drága. Pénze viszont nincs sem a lakosságnak, sem az ön- kormányzatnak, az állami támogatás pedig csökken.- Az utak?- A Közúti Igazgatóság útjai viszonylag rendben vannak, a helyiek azonban igencsak kátyúsak. Az a baj, hogy a pályázatokon is azok vannak előnyben, akik több saját erőt tudnak felmutatni. így aztán mi hátrányban maradunk. Szerencsére az intézmények: az iskola - körzeti -, óvoda rendben vannak. Sőt az iskolában folyó színvonalas oktató munka elismert az egész környéken.- Az a fő gond, hogy a korábban hat község határát magába foglaló termelőszövetkezet felszámolása után kevés, vagy semmilyen munkalehetőség sem maradt. A főid visszakerült a tulajdonosokhoz, de nehéz újra kezdeni, nincs indulótőke. A magángazdálkodás új formái még nem alakultak ki, hiába van meg a szándék. Vállalkozás egy-kettő jött létre mindössze.-Vannak családok, ahol sem fizetés, sem jövedelempótló támogatás, teljes a munkanélküliség, a 2-3 gyerek után kapott családi pótlékból élnek négyen, öten. Ésetleg gyógynövényt gyűjtenek, de az igen kevés pénzt hoz. Már annak is örülnénk, ha a családok jövedelme elérné a létminimum felét. A bajt fokozza, hogy egyenlőre távlatban sem jelentkeznek a változás, a kilábalás lehetőségei. Bár csak ne tartana sokáig az útkeresés, az átmenet. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Csigavonal Újszerű rejtvénnyel jelentkezünk, a változatos játékot kedvelő megfejtőink érdekében. A nyíllal jelölt kockában kezdődik el és annak irányában halad a megfejtés. A meghatározások után közöljük a beírandó szavak betűszámát. A szavak úgy kapcsolódnak össze, hogy az egyik szó végződő betűje azonos a következő kifejezés első betűjével. Végső megfejtésként a Keleti-Kárpátok két hegységét kapjuk, ha a bal és a jobb felső sarokból átlósan összeolvassuk a betűket. Meghatározások: Dél-európai félsziget 6 - Olajos növény 10 - Nagy sportesemény 7 - A falu egyik széléről való 6 - Eszményekért lelkesedő ember 9— Gyógynövény, pikkelyszerű termése miatt vázába is rakják 13 - Egyik évszak 6 - A háj is ez 8 - Leggyakoribb kézi szerszám 8 - Búslakodás, bánat 10 - Mennyiségében növekszik 10 - Vörösbort termő szőlő 7 - Mélynövésű! 8 - ... Moutand, francia színész és énekes 4 - Bükk- ben is honos védett növény, nevében benne van a harci fejfedő 10 - Velencei vízi jármű 7 Férfinév, Bandinak is becézik 5 - Levélképződmények megjelenése 8 - Pántlikás 8 - Golyva 6 - Materiális 6 - A tehetséges újságíró idővel ezzé válhat 5 - Tavaszi hónap 7 - Sérülés 3 - Nagy német zeneszerző (Johan Sebastian) 4. Az Itt-Hon konyhája Túrós derelye Töltelék: 25 dkg tehéntúró, 1 db tojássárga, 1 db zsemle, 1 dl tejföl, 8 dkg cukor, fél csomó kapor. A burgonyás tésztához: 40 dkg burgonya, 1 dkg só, 1 db tojás, 12 dkg zsír, vagy olaj, 25 dkg liszt, 12 dkg zsemlemorzsa, 2 dl tejföl, 2 gr vaníliás cukor. A tehéntúrót áttörjük. Keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojássárgát, az apró kockákra vágott zsemlét és a tejfölt. Cukorral, az apróra összevágott kaporral és egy csipetnyi sóval ízesítjük. Jól összedolgozzuk, és a további felhasználásig a hűtőszekrénybe tesszük. A burgonyát megmossuk, és héjában, enyhén sós vízben puhára főzzük. Megtisztítjuk, és melegen áttörjük. Tojással összedolgozzuk, 5 dkg zsírt és a lisztet hozzáadjuk, végül megsózzuk. Az így elkészített burgonyás tésztát kinyújtjuk, és négyzetekre vágjuk. Közepébe helyezzük a túrótölteléket, és a tésztát átlósan behajtjuk, hogy háromszögeket kapjunk. Széleit jól összenyomkodjuk, hogy a töltelék ne folyhasson ki a tésztából. Bő, enyhén sós vizet forralunk. A derelyét kifőzzük, majd leszűrjük. Öblítsük, és csepegtessük le. Egy serpenyőt készítsünk elő, hevítsünk benne zsírt, és aranysárgára pirítsuk meg benne a morzsát. A kifőzött derelyét rátesszük a morzsára, és az edényt megrázogatva a tésztát jól megforgatjuk, hogy a morzsa egyenletesen rátapadhasson. Hortobágyi rostélyos Hozzávalók: 60 dkg rostélyos, 1 dkg só, 5 kanál olaj, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, köménymag, pirospaprika, 2 db zöldpaprika, 2 db paradicsom. A daragaluskához: 10 dkg búzadara, 5 dkg zsír, 1 db tojás, fél csomag petrezselyem, só. A négy darab rostélyosszeletet kiveregetjük, megsózzuk, egy kevés felhevített olajban mindkét oldalukra átfordítva néhány másodpercig sütjük. Az elősütött hússzeleteket további felhasználásig félretesszük. A sütésből visszamaradt olajban apró, finomra vágott vöröshagymát üvegesre pirítunk. Hozzáadunk zúzott fokhagymát, köménymagot, és megszóljuk pirospaprikával. Azonnal felengedjük egy kevés vízzel, belehelyezzük a rostélyosszeleteket, és csak annyi lében pároljuk, amennyi a húst ellepi. Amikor a hús pu- hulni kezd, hozzáadjuk a szeletekre vágott zöldpaprikát, paradicsomot, és készre pároljuk. Szaftjának tűzpirosnak és tartalmasnak kell lennie. A húskészítés közben hozzáláthatunk a daragaluska összeállításához. A búzadarát a zsírral és a tojással jól összedolgozzuk, megsózzuk, és belekeverjük az apróra vágott zöldpetrezselymet. Sós, forrásban lévő vízben a szokásos nagyságnál valamivel nagyobb galuskákat szaggatunk, és kifőzzük. Tálaláskor a rostélyosszeleteket tálra tesszük, leöntjük a saját tartalmas levéve!, és a hússzelet közepére ültetjük az elkészített daragaluskát.
