Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-06 / 236. szám

1995» Október 6», PÉNTEK Gazdaság ÉSZAKrMagyarország 7 Új fordítóiroda üzletembereknek Miskolc (ÉM) - Az Észak-magyar­országi Munkaadói és Gazdasági Közösség tevékenységeinek sorá­ban fontos szerepet szán a vállalko­zók képzésének. Több új iroda mel­lett ennek szellemében nyitotta meg a napokban kapuit a fordítói - tájékoztatta lapunkat Gál Gabriel­la, irodavezető. Elmondta, megíté­lésük szerint a vállalkozások, szer­vezetek fennmaradása érdekében elengedhetetlen a külvilággal való kommunikáció, amelynek egyik eszköze az idegen nyelvek ismerete. Sajnos a nyelvtanulás iránti kedv csupán az elmúlt néhány évben nőtt meg jelentősen, akkor is főleg a kö­zépiskolások körében. Ebből kifo­lyólag az idősebb korosztályok tag­jai, s így a vállalkozók sem beszél­nek idegen nyelveket, ami jelentő­sen csökkenti esélyeiket a külpia­cokra való betörés, illetve a külföldi tőke idecsalogatása tekintetében. A fordítóiroda ezen hiányosság kom­penzálása érdekében jött létre. Must a Hegyaljáról Szlovákiába Budapest (MTI) - A Szőlő és Bor Terméktanács kezdeményezte a földművelési tárcánál, hogy a jövő­ben csak egyedi engedély birtoká­ban exportálhassák a mustot és a szőlőt. Erről Urbán András, a ter­méktanács főtitkára tájékoztatta az MTI tudósítóját. A feldolgozóknak ugyanis egyre na­gyobb gondot okoz az alapanyag be­szerzése. Ennek, a rossz termésered­mények mellett az az oka, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb mérete­ket ölt a mustexport. A Hegyaljáról és az egri borvidékről, a szüret ideje alatt, már eddig 50-60 ezer hektoli­ter mustot szállítottak ki Szlovákiá­ba. Az exportőrök azt használják ki, hogy a must vámtétele csupán egy- nyolcada a borénak. A feldolgozók szerint ez oda vezethet, hogy jövőre importra szorul az ország. Ezért arra kérték a kormányzatot, hogy tegyen lépéseket a minőségorientált üze­mek védelmére. Urbán András elmondta, nem elő­ször kezdeményezik az engedélykö­teles szőlő- és mustexport bevezeté­sét, ám a Földművelésügyi Minisz­tériumtól azt a választ kapták, hogy „Magyarországon liberalizált ex­portpiac van”. A főtitkár véleménye szerint az idei gyenge termés miatt jövőre mindenképpen borimportra szorul az ország. Ugyanakkor, a hi­ány geijesztette egyre magasabb felvásárlási árak és az importbe­szerzések hatására jelentős borár­emelkedés várható. Ez pedig a bel­földi fogyasztás csökkenését és a borhamisítás elszaporodását vonja maga után. Éppen ezért - közölte Urbán András — a terméktanács az Országgyűlés őszi ülésszakán, az agrárjellegű és a feketegazdaság el­leni törvénycsomag tárgyalása so­rán, kezdeményezni fogja több jog­szabály, köztük a büntető törvény- könyv módosítását is. Erre azért yan szükség, hogy a hatéko­nyabb ellenőrzés és szankcionálás révén gátat vessenek a borhamisí­tásnak. Több mint 28 ezer üres állás Budapest (MTI) - Szeptemberben tovább csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma. A hóvégi záró­napon 491 400 munkanélkülit tar­tottak nyilván, ami 7900 fővel keve­sebb, az augusztus végi adatnál. A munkanélküliségi ráta - a gazdasá­gilag aktív népesség és a munkanél­küliek aránya - 10,3 százalékra mérséklődött. A hónap során ren­delkezésre álló álláshelyek száma 67 700 volt, és 36 600 új álláshelyet jelentettek be a munkaadók. A hó- végi zárónapon 28 500 munkahely yolt betöltetlen. Pharmaexpo novemberben Budapest (MTI) - Idén ismét meg­rendezi a gyógyszergyártók és -for­galmazók, a gyógytermékeket előál­lítók, valamint a patikai eszközöket és berendezéseket szállítók kiállítá­sát és vásárát a KF and T Kft. A kharmaexpónak ismét a budapesti 'Olimpiai és Körcsarnok ad otthont, november 9. és 12. között. Az im- p®1' negyedszer megrendezendő t harmaexpón előreláthatólag mint- egy száz cég képviselteti magát. Nagy a nyugati érdeklődés A villamosenergia-ipar valós tulajdonost remél a privatizációtól Csak részleges karbantartással működnek az erőművek Fotók: Fojtán László Tiszaújváros, Miskolc (ÉM - SZD - IS) - Néhány hete jelent meg hivatalosan a villamosenergia­ipari társaságok privatizációs pályázatának felhívása (Észak- Magyarország 1996. szeptember 16.). Mint már ismert, az ÁPV Rt. nyilvános, egyfordulós pá­lyázatot hirdetett szakmai és pénzügyi befektetők számára a Magyar Villamos Művek Rt., hat áramszolgáltató és hét erő­művi társaság állami tulajdonú részvényeinek megvásárlására. A privatizációs szervezet a vétel­árat csak egy összegben, kész­pénzben fogadja el. A pályázat leadásának határideje novem­ber 30. Régiónkból két társaság került be a pályázati anyagba. Az áramszolgáltatók közül az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Rt. részvényeinek 48,8 százalékát, 14,8 milliárd fo­rint névértékű részvényt kínál­nak eladásra, míg a Tiszai Erő­mű Rt. esetében 49,7 százalékot, azaz 17,2 milliárd forint névér­tékű részvényt. Azt már tudni lehet, hogy a pályázat iránt a nemzetközi befektetők érdeklő­dése jelentős, már az előminősí­tésen 47, főként európai és ame­rikai befektető jelezte érdekelt­ségét. A Tiszai Érőmű Rt. és az ÉMÁSZ Rt. vezetőitől érdeklőd­tünk: miképp készülnek a pri­vatizációra, mit várnak ettől. Felújításra szorulnak az erőművek Az ország egyik legnagyobb energia­bázisa a Tiszai Erőmű Rt., amelyhez az 1953 és 1958 között épült tiszapal- konyai széntüzelésű hőerőmű, a Ti­sza II. Erőmű, a Tisza, illetve a Her- nád vizét hasznosító tiszalöki, kiskö­rei, valamint a kesznyéteni vízierő­mű tartozik. A berentei Borsodi Hő­erőmű 1991 óta tagja a részvénytár­saságnak. A bányaerőműintegráció révén létrejött Borsodi Energetikai Kft.-t, illetve Lyukóbányát 1993-ban kormányhatározat alapján csatolták a társasághoz. Schwardi Miklós, a Tiszai Erő­mű Részvénytársaság vezérigazga­tója szerint, a privatizálásra került részvénycsomag bánt elsősorban a nyugati országokból óriási az érdek­lődés, ám a működő erőműveket ön­magukért tulajdonképpen senki sem akaija megvenni. Áz erőművek az előkészített fejlesztési projektek­től vonzók, amelyek befektetési le­hetőségeket jelentenek.- A fejlesztéseken van a hang­súly, amelyre nekünk, illetve az or­szágnak nincs pénze - mondja. - Azért fontos a privatizáció, mert azok a társaságok, cégek, konzorci­umok, amelyek megveszik a rész­vénycsomagot, pénzt hoznak az erő­művek felújítására, a fejlesztések­re; amelyek két okból halaszthatat­lanok. Egyrészt: az erőművek be­rendezései elavultak, másrészt az ország villamosenergia-igénye ál­landóan növekszik, ezért új kapaci­tásokat kell behozni a rendszerbe. A kapacitásnövelő bővítések, fej­lesztések forrásigénye elképesztően magas, többszöröse a hat erőműből álló, mintegy 35 milliárd forint érté­ket képviselő létesítményrendszer értékének. A privatizációs tender szerint a társaság fejlesztési pro­jektjei a hazai erőműfejlesztési stratégia elemei, s a pályázóknak ajánlatot kell adniuk azok megvaló­sítására. Hogy mennyibe is kerül­nek ezek? A borsodi, valamint a ti- szapalkonyai erőművekben a komplex megvalósításnak 60 milli­árd forint a forrásigénye, a Tisza II. Hőerőműben 30-tól 2Ö0 milliárd, a vízierőmúvekben 90 milliárd forin­tos költséget tartalmaznak a pro­jektek. A privatizáció az ország számára jó döntés volt- Aid megveszi a csomagot, opciót is kap, hogy később megvehesse a még állami tulajdonban maradt részt is - mondja Schwardi Miklós.- Mivel itt a csomag értékét több­szörösen meghaladó fejlesztésekről van szó — és megvalósításukra köte­lezettséget kell vállalni -, a logika szerint a nyertes pályázó, csupán egyetlen projekt megvalósításával, automatikusan többségi tulajdon­hoz jut. A Borsodi Hőerőmű a pro­jekt keretében egy 150 megawattos blokkal bővülne, amelyhez kapcso­lódna a dubicsányi bányaüzem megnyitása is. Ez a fejlesztés 20 milliárd forintba kerülne. A projek­tet a kormánybizottság már jóvá­hagyta, s birtokunkban van az épí­tési engedély is. A fejlesztési projek­tek számos más'lehetőséget is kí­nálnak. Ilyen például az úgyneve­zett lignites program, vagyis: új erő­művet építeni a Bükkábrányban bányászott lignitre. Több variációra készültek a tervek. Az egyik szerint a jelenleg működő erőmű infra­struktúrájára épülne az új, 1000 megawatt teljesítményű alaperő- mü, amelynek forrásigénye 100-200 milliái’d forint; a másik elképzelés szerint az új erőmű a működő bá­nya mellett, Bükkábrány térségé­ben épülne fel. Az iméntieken túl, létezik egy kombinált ciklusú erő­műbővítési terv, de elképzelhető egy olajtüzelésű, vagy nyíltciklusú gázturbinás megoldású erőműbőví­tés is. Elkészültek egy új, tározó ví­zierőmű tanulmánytervei is. Ez Zemplénben, Sima község mellett, az Aranyos-patak völgyében épülne. A vezérigazgató szerint négy esztendőt elvesztegettünk; s mert a fejlesztések elkerülhetetlenek a pri­vatizáció az ország számára fontos, a lehető legjobb döntés volt. Az ÉMÁSZ kívánatos falatnak ígérkezik Az ÉMÁSZ Rt. gazdasági vezérigaz­gató-helyettese Perjési Zoltán sze­rint az ágazat már meglehetősen ré­gen, csaknem három éve folyamato­san készül a privatizációra, olyannyira, hogy két évvel ezelőtt, 1993 novemberében már egyszer megkísérelték a magánosítást - az azonban meghiúsult. Elsősorban törvényi hiányosságok, jogi rende­zetlenségek miatt. Mára rendező­dött a kép, semmi sem áll a privati­záció útjába.- Felkészültünk a magánosítás­ra - mondja Perjési Zoltán. - Bár az a tender, ami a korábbi privatizáci­óra készült a mostanira nem adap­tálható. Most az ÁPV Rt. egy angol tanácsadó céget bízott meg a priva­tizáció előkészítésével, jogi, műsza­ki, nemzetközi pénzügyi auditorok segítségével, és persze a mi hatha­tós támogatásunkkal készül majd el az a privatizációs, információs anyag, amelyet a befektetők kézbe vehetnek. Ez várhatóan október kö­zepén vehető át. A gazdasági szakember külön­ben úgy véli, hogy az áramszolgál­tatók mindenhol „nagyon kívánatos falatot” jelentenek a befektetők szá­mára. Éppen ezért — szerinte - az ÉMÁSZ sem marad pártában. Egyébiránt azért is vonzóak az ilyen cégek, mert kiépített, működő­képes elosztóhálózaton - ami sem­mi mással nem váltható ki - jut el a villamosenergia a kis- és nagyfo­gyasztókhoz. Alapszükséglet, s mint ilyen semmivel sem cserélhető le. A rendszer pénzügyi folyamatai is viszonylag jól tervezhetők, a be­vétel havi ciklikussággal realizál­ható. Az ágazat nem mehet csődbe, a piac állandó és működik, aki ide befektetett, az biztosra megy.- Mindezt annak ismeretében ál­lítom - magyarázza Perjési Zoltán - hogy ma, Magyarországon a villa- mosenergia-ipar veszteséges. Ez azonban kizárólagosan árkérdés, az áramdíj ugyanis társadalompoliti­kai okokból nyomott. Miközben minden máshoz - alkatrészekhez, berendezésekhez - világpiaci áron jutunk. Egyébként az árak rendezé­sére az első lépést a kormány ez év januárjában megtette, s úgy tűnik, eleget tesz annak a vállalásának, hogy 1997. január 1-jéig egy érték- arányos és szolid hasznot hozó ár- konstrukciót alakít ki. De nyilván­való, ezek után is szánrolni kell ár­emelésekkel, hiszen a díjakat min­den évben hozzá kell igazítani az inflációhoz. Szóba jöhetnek konzorciumok is A privatizációs folyamat első szaka­szában az ÁPV Rt. szakmai és pénz­ügyi befektetőkre számít, de szóba jöhetnek konzorciumok is. Áron alul azonban nem eladó az ÉMÁSZ. A pályázóknak mindenféleképpen meg kell felelniük annak a kritéri­umnak, hogy a saját területükön legalább hétszázezer fogyasztóval kell rendelkezniük. Ez azért fontos, hogy csak kellő szolgáltatási ta­pasztalattal rendelkező befektető jelenhessen meg a pályázaton. Kü­lönben a privatizációs bevétel egyértelműen az állami költségve­tésbe kerül.- Mi, évek óta tudatos, tervszerű befektetési politikát folytatunk - mondja a vezérigazgató gazdasági helyettese -, természetesen ha a le­endő tulajdonos pénzt invesztál majd ide, akkor a fejlesztéseink meggyorsulhatnak. Egyébként aki bennünket megvesz, az - állítha­tom - egy alapjában korszerű áram­szolgáltatóhoz jut. Különben a fo­gyasztó jól járhat a privatizációval, Íriszen egy fogyasztócentrikus szol­gáltatási struktúrába kerülhet. Es manapság ezen sok múlik. Aukción a kárpótlási jegyek Budapest (ISB - D. Zs.) - Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóta­nácsa a múlt héten úgy döntött, hogy 40,5 milliárd forint értékű részvénycsomagot ajánl fel kár-pótlási jegyekért cserébe. Az akció részleteiről Juhász Györgyöt, az ÁPV Rt. Kár-pótlási és Vagyonátadási Ügyvezető Igazgatóságának munkatár­sát kérdeztük. DA döntés értelmében a részletek kidolgozásá­ig még várniuk kell a jegytulajdonosoknak, s így a legkorábban a jövő év elején kerülhet sor a cserére. Miért van szükség ilyen hosszú átfu­tási időre? • Mert a felajánlott részvénycsomag túlnyo­mó többségét az úgynevezett stratégiai cégek (áram- és gázszolgáltatók, Mól, Matáv, MVM) papíijai teszik ki. Ezek piacra dobásával vi­szont meg kell várni a társaságok privatizáció­jának befejezését. Ám, addig is a kárpótoltak rendelkezésére bocsátunk egy másfél milliárd forintos részvénycsomagot. Érmek egy részét nyilvános csere útján, másik részét aukciós technikával szerezhetik meg az érdeklődők. Cserére a Líra és a Lant Rt. 50 millió forint ér­tékű pakettjét ajánlja fel az ÁPV, míg aukción 11 társaság összesen 1,3 milliárd forint értékű papája találhat új gazdára. Az aukciók várha­tóan még ebben az évben megkezdődnek, amint az eljárási rendet elfogadja az igazgatóság. □ Melyik ez a 11 társaság? • A Szolnoki, a Békéscsabai és a Székesfehér­vári Agroker Rt., az Alfa Kei-eskedelmi Rt., az Afit Rt., a Budapesti Közért Rt., a Forte Rt., a Szabolcstej Rt., a Metrimpex Rt., a Grafika Kereskedelmi Rt. és a Déldunántúli Vízügyi Építő Rt. □ Az aukció a kárpótlási jegyek cseréjében új­szerű technika. Miért ezt választották? • Mert gyors megoldás. Az árverés után 8 nappal ugyanis már megtörténhet az adásvé­teli szerződés aláírása. Viszont, mivel itt na­gyobb értékű csomagok kerülnek terítékre, nem az alanyi kárpótoltak szállhatnak ver­senybe a részvényekért, hanem az önkor­mányzatok, a szövetkezetek és a kárpótlási je­gyet hasznosító társaságok, pénzügyi közvetí­tők, bankok, brókercégek. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTD - Csütörtökön az értéktőzsde összforgalma 3 393 775 628 forintot tett ki. Ezen belül a részvények forgalma 119 182 291 forint, az államkötvényeké 2 701390 000 forint. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: október 5. 1602,46 -9,31 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. október 5. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 210,28 214.16 212.48 Ausztrál dollár 101.17 102.97 101,93 Belga mánk1 449,91 468,61 454.10 Dán korona 23,84 24.30 24,08 Finn márka 30.87 31,45 31,13 Francia frank 26,73 27.23 26,99 Holland forint 82,71 84,29 83.43 Ír font 214.35 218,31 216,52 Japán yen*1 131,62 134,54 133.01 Kanadai dollár 99.08: 100,86 100,36 Kuvaiti dinár 441.60 ■ 449,86 447,13 Német márka 92,60 ' 94,38 93,43 Norvég korona 21,06 21,46 21.28 Olasz líra** 81.99 83,47 83,11 Osztrák schill. 13,15 13.41 13,28 Portugál escudo* 88,47 90,13 89.25 Spanyol peseta* 107,07 109,07 108,24 Svájci frank 115,24 117,38 116,54 Svéd korona 19.04 19,38 19.31 USA-dollár 132,42 134,84 134,14 ECU(KP) 171,35 174.59 172,69 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Kellő szolgáltatási tapasztalattal rendelkező pályázóra vár az ÉMÁSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents