Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-04 / 234. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Október 4♦. Szerda, Könyvtárostréning Miskolc (ÉM) - Az októberben kezdődő Összefogás a könyvtárakért országos rendez­vénysorozatot megyénkben a Magyar Könyv­táros Egyesület (MKE) helyi szervezete kétna­pos szakmai találkozóval nyitja meg október 5-én, csütörtökön a lillafüredi Palotaszálló­ban. A szlovákiai és kelet-magyarországi könyvtárosok részére szervezett konferenciá­ra - amely egy három évvel ezelőtt indult, szakmailag egymásra épülő továbbképzési program folytatása - mintegy ötven, köztük külföldi könyvtárosokat is várnak a szervezők.- Míg a korábbi találkozókon a helyisme­ret, a bibliográfia, a mostanin maga a könyv­táros személyisége kerül a konferencia előte­rébe - tudtuk meg Vörös Zoltánnétól, a MKE megyei szervezetének titkárától. Az ehhez a témához kapcsolódó előadást Katsányi Sán­dor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazga­tója tartja, majd Soron László, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főosztályvezetője ve­zetésével a mindennapi könyvtáros munka gyakorlatához szükséges tréningen vehetnek részt a meghívottak. A konferencia második napja október 6-án a hazai könyvtárak határainkon túli kapcsola­tait elemzi. A miskolci Petőfi Sándor Fiók- könyvtárban megrendezendő eseményen azon tájegységek könyvtárosai közül számolnak be néhányan tapasztalataikról, akik nemzetközi kapcsolatokat tartanak fenn. A tervek szerint szó lesz többek között Sopron és Burgenland, a miskolci Egyetemi Könyvtár, és Selmecbánya, Vác és Szlovákia, Tata és Hollandia, valamint Zalaegerszeg és Szlovénia könyvtárainak kö­zös munkájáról. Az én képem Békéscsaba, Sopron (MT) - Megjelent Du- kai Takách Judit Az én képem című verseskö­tetének legújabb kiadása. A dunántúli poéta költeményeinek javát tartalmazó kötet a Papp János irodalomtörténész által kilenc évvel ez­előtt közreadott válogatásnak változatlan utánnyomása. A kötetet a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, valamint a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium jelen­tette meg. Ezzel a két evangélikus középisko­la tanárai s tanulói Dukai Takách Judit emlé­ke előtt tisztelegnek. A magyar felvilágosodás számon tartott örökségét képező költészet ápolására vállalkozó soproniak és csabaiak a költőnő születésének kétszázadik évfordulójá­ra jelentették meg a kötetet. _ÉM-portré A mozigépész Miskolc (ÉM - M.L.) - Arra, hogy hány film­színház működött egykor Miskolcon, a mai fia­talok aligha emlékeznek. A filmhirdető plaká­tok fejlécén évek óta ugyanazok a nevek kö­szönnek újra és újra vissza. Uránia? Korona? Corso? Fészek? Rejtvénybe illő neveket sorol Hegedűs László, a 73 éves mozigépész, aki ál­lítja: nem tudnánk neki olyan mozit említeni a városban, amelyikben élete során nem vetített volna. Pedig édesapja nem engedte, hogy gép­lakatos inas fiából - aki egy véletlennek kö­szönheti, hogy 1938-ban megismerkedett a mozi világával - főállású mozigépész legyen. Az nem ad neki kenyeret, míg „a Magyar Kirá­lyi Vas- és Acélöntődében mindig lesz munka” - mondta. Hegedűs László a filmvetítés mel­lett így 46 évig a vasgyárban is dolgozott. „Az Uránia most a Béke, a Koronából Kos­suth lett a háború utáni években. A Corso so­káig Fáklya, a Fészek pedig Táncsics néven működött még nem is olyan régen” - sorolja. Ez utóbbi két mozit hiába is keressük. Bezár­ták őket. Éppúgy, mint az egykor „Lovar­daként” emlegetett vasgyári favázas mozit. Pedig abba hajdanán ezren befértek, és a mis­kolci színház is működött benne egy ideig. Ar­ról nem is beszélve, hogy a filmszínház a köz­életnek is színtere volt. Kávézók voltak ben­nük, bálokat rendeztek a falak között... „Ma nem jó világjár a mozira. Annak idején mindig táblás házak előtt vetítettünk. A mozik versengtek a nézőkért és azért, hogy melyikük tud előbb megszerezni egy-egy új filmet. A filmszínházak hanyatlása sajnos a televízióval kezdődött” - sóhajt a koros gépész - „és a vide­óval mindez csak fokozódott. Pedig nem min­degy a gépésznek ma sem, hogy hányán kíván­csiak a filmre, amit vetít. Egy teltház előtt más a gépész lelki állapota is, más kedvvel dol­gozik, mintha csak lézengenek a moziban.” Tiszta Amerika a trade centerben Voll nagy kavarodás tegnap este a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. Neil Simon irányította.a'történetet, mely szerint egy újságíró fiatalember beleszeret egy amerikai úszóválogatott nőbe, a nő pedig a lórii barátjába. Ám a szerelmi háromszög tulajdonképpen négyszög, hiszen a nőnek tengerész vőlegénye van,.. A Tiszta Árhéri- ka című vígjáték - Nyertes Zsuzsa, Böröndi Tamás és Straub Dezső szereplésével - az első előadása volt az ITC Humor Színpada sorozatnak, amelyben összesen hét előadást láthatnak az érdeklődők. Legközelebb - október 14-én - Kőbunkó Kabaréra várják a közönséget. Fotó: Dobos Klára Színikritikusok az előző évadról Budapest (MTI) - A színikritiku­sok immár tizenhatodik alka­lommal nyilvánítottak véle­ményt az előző évad színházi előadásairól. A legjobbaknak minősítettek először vették át külsőségeiben is ünnepélyes es­ten az elismeréseket, amellyel nem járt pénzjutalom. A kritikusok díját tegnap este nyúj­tották át a fővárosi Thermal Hotel Héliában. A huszonhat műbíráló döntését évről évre a Színház című folyóiratban is közzéteszik, amely idén jegyzi 28. évfolyamát. A legjobb rendezés díjában Mo­hácsi János részesült Arthur Miller Istenítélet című drámájának szín­padra állításáért. Az Istenítéletet a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatta be. A legjobb alternatív színházi előadás díját a Szentiván­éji álom című produkció kapta. Sha­kespeare művét Csányi János és társulata vitte színre. A legjobb női alakításért járó elismerést Csomós Mari kapta Vö­rösmarty Csongor és Tündéjének Mirigy, illetőleg Szép Ernő Patika című színművében a postamester­nő szerepének megformálásáért. Mindkét darab premierjét az Új Színházban tartották az előző évadban. A legjobb férfialakítás díjában megosztva részesült Cserhalmi György és Kulka János. Cserhalmi György Moliére Don Juan című mű­vének címszerepéért érdemelte ki a kritikusok díját. Kulka Jánost négy alakításáért - Gozzi: Szarvaskirály, Gogol: Háztűznéző, Victor Hugo: A király mulat és Shakespeare: Szentivánéji álom - kapta a díjat. A legjobb férfi epizódalakítást Scherer Péter nyújtotta a Szentivánéji álom című darab mesterembereként. A műbírálók a legjobb színpad­képért Antal Csabát részesítették díjban, a Don Juan új színházi dísz­letéért. A kritikusok Szakács Györ­gyinek ítélték a legjobb jelmez díját a Don Jüanhoz, illetőleg a Fösvény­hez (Katona József Színház) készí­tett színpadi ruhákért. Különdíjjal jutalmazták Pe(tri György Don Juan fordítását, és más Moliére-művek magyar nyelvű átültetését. Az ünnepségen adták át a Bá­lint Lajos-emlékgyűrűt. A Magyar Színházművészeti Szövetség elis­merésében Dobák Lívia, a Buda­pest Bábszínház dramaturgja ré­szesült. A Fővárosi Önkormányzat kü- löndíját az Új Színház kapta első, induló évadának teljesítményéért. „Senki citerásai” a kamera előtt A zenekar jövőre a Ki mit tud?-on is szeretne indulni Fotó: Serfőző László Tállya (ÉM - M.L.) - A tállyai Or­bán Balázs Citerazenekart ele­inte, a ’80-as évek közepén még csak Hegyalján ismerték. Az azóta tízévessé lett együttes ne­ve azonban ma már nemcsak itthon, hanem külföldön is is­merősen cseng. A tállyai citerá-'" sok a napokban érkeztek haza lengyelországi vendégszereplé­sükről, ma délután pedig felvé­telt készít velük a Magyar Tele­vízió Tízórai című műsora. így muzsikájuk csütörtökön dél­előtt a televízión keresztül sok ezer lakásban hallható lesz né­hány percre... Az Orbán Balázs Citerazenekar tör­ténete 1985 októberében kezdődött. Akkor találtak rá „Tállya citerásá- ra”, Gönczi Miklósra, akit felkértek: tanítsa meg tudományát a helyi gyerekeknek. Az öreg ezt el is vál­lalta. A lurkók aztán az ő általa ké­szített citerákon ismerkedtek a hangszerrel, pengették meg először a húrokat. így mesélik legalábbis az egykori növendékek, Vadas László és Lengyel Zsolt. Ők mondják el azt is, hogy három éve felnőtt vezetése nélkül, „senki zenekaraként” ját­szik a zenekar, amelynek legidő­sebb tagja 21, a legfiatalabb pedig 16 éves. Ez év áprilisában a csöknői országos minősítő vizsgán Arany Oklevelet szereztek.- Többen próbálkoztak azzal, hogy „rátegyék a kezüket” a zene­karra, de mi igyekszünk a saját lá­bunkon megállni. Sikereink jó ré­szét így elsősorban magunknak kö­szönhetjük - állítja Lengyel Zsolt nem kis büszkeséggel, hiszen a cite- rázás hagyományát ők teremtették meg Tállyán.- Mi keressük ki a dalokat nép­zenei gyűjteményekből, mi állítjuk össze a műsorunkat. A dalcsokrok­nak megvannak a maguk követel­ményei: tájegység szerint, vagy te­matikusán kell egy-egy műsorter­vet felépíteni - magyarázza Vadas László. Mint mondja, ebben a tekin­tetben is sokat tanultak az elmúlt években a népzenei táborokban más zenekaroktól. Mint egykor, még manapság is sokszor „szájról szájra” hagyományozódnak a dalok. A tállyai citerásoknak régóta nem kell fellépések után szaladgálniuk, hiszen egymás után kapják a meghí­vásokat országos népzenei fesztivá­lokra. így kerültek ki Szlovákiába, Erdélybe, a Kárpátaljára, Dániába, legutóbb pedig Lengyelországba is, ahol most másodszor jártak.- A Nemzetközi Tengerészdal és Népzenei Találkozón, amelyet Zory- ban tartottak, rajtunk kívül a Ma­tyó Néptáncegyüttes képviselte a magyar népi kultúrát. Az ír kocs­madaloktól kezdve, az amerikai countryn át a perui indiánénekük, valamint zsidó dalokig a föld népei­nek szinte valamennyi kultúrája je­len volt a három napig tartó rendez­vényen. A közönség szórakoztatásá­ra egyébként mi is eljátszottunk egy dél-amerikai népdalt, citerán - me­séli az élményeket Lengyel Zsolt. Majd hozzáteszi, hogy a meghívás­nak csak úgy tudtak eleget tenni, hogy a szülők hozzájárulásán túl a tállyai vállalkozók és a helyi őster­melők is segítségükre voltak. Ők „dobták össze” a benzinpénzt. Az Orbán Balázs Citerazenekar sikereinek hallatán óhatatlanul fel­ötlik a kérdés, nem szeretnének-e profi együttesként tevékenykedni, megélni a citerázásból?- Leginkább egy állandó „otthon­ra” vágyunk, ahoí a zenekar ered­ményeit, okleveleit is kiállíthat­nánk - feleli Vadas László. — Véle­ményem szerint a népművészet és a profizmus nem fér meg egymással, és furcsának tűnik számomra az a fogalom is, hogy a „hagyományőrzés profijai”. Humor nélkül Miskolc (ÉM) - Balázs Péter és Ta­hi Tóth László „Hogyan mondjam el” című zenés műsora - amelyet ma este 6 órától tartottak volna az ITC-székházban - technikai okok miatt elmarad. A jegyek a váltás he­lyén visszaválthatók. Honismereti munka Ózd (ÉM) - Az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör több programot rendez ebben a félévben. Folytatják például az elmúlt évben a Városi Könyvtárral közösen megrendezett ,A honismeret ózdi kutatói” soroza­tot, és feladatuknak tekintik to­vábbra is a határon túli gömön Tompa Mihály Klub és a rimaszom­bati Csemadok Járási Választ­mánnyal a közös rendezvények megvalósítását és segítésüket. Október 20-án délután 3 órakor Nagybarcán Almási Balogh Pál em­léktábláját koszorúzzák meg, szüle­tésének 201. évfordulója alkalmá­ból. Október 27-én az Őszi Könyv- napok keretében találkozhatnak az érdeklődők Vass Tibor gyártörte" nésszel. November 10-én emlékülés és koszorúzás lesz az ózdi gyár ala­pításának 150. évfordulója és Ron1" bauer Tivadar halálának 140. évfor­dulója alkalmából. December 15-én a könyvtárban Demjén István költő és képzőművész lesz a honismereti kör vendége. Játékklub Miskolc (ÉM) - „Revans” néven stratégiaijáték-klub indul október­ben a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban, amelynek keretein belül y a tervek szerint - terepasztalon Új­rajátszhatok lesznek a történeten1 nagy csatái az ókortól akár az Öböl­háborúig. A klubfoglalkozásokra 9- tői 99 éves korig péntekenként 3 órától várják az érdeklődőket. A klubba jelentkezni személyesen, il­letve a 46/340-657-es telefonon te­het Csóka Editnél. Magyar fotóművészet Kairó (MTI) - Magyar fotóművé­szeti kiállítás nyílt meg a napokban Kairó legnépszerűbb fotóművészeti kiállítótermében, a Kairói Amerikai Egyetemhez (AUC) tartozó Sony ga- lériában. Az egyiptomi közönség no; vember 9-éig a magyar Fotografin1 Múzeum anyagából összeállított tárlaton a két világháború közötti időszak legértékesebb képeiből lát­hat ízelítőt. A kiállítást Juhász Er­nő nagykövet ajánlotta az érdek­lődők figyelmébe. Jeszenyin-múzeum Moszkva (MTI) - Valószínűleg nincs oroszabb költő Jeszenyinnél, amit szavaival kifejez, az maga az orosz lélek - állítja az újonnan meg­nyílt moszkvai Jeszenyin-múzeum igazgatója. A költő, aki éppen száz éve, 1895-ben született Szentpéter- várott, 1912-ben érkezett először Moszkvába. A fővárosban népfőis­kolán tanult, és a munkásköltők kö­rének is tagja lett. A rövid életű Je­szenyin - aki halálakor alig töltötte be harmincadik évét - hamar nép­szerűvé vált, miután Alekszandr Biok felfedezte tehetségét. , A szocialista forradalmat örömmel - de szavai szerint némi paraszti el­hajlással - fogadta. Két sikertelen házassággal a háta mögött 1923' ban a nála 17 évvel idősebb Isadora Duncannal, a neves táncosnővel kö­tött házasságot, de egy közös világ­körüli út teljesen kiábrándította ebből a frigyből. Később Lev Tolsz­toj unokáját vette feleségül, de ez a házasság sem hozott számara hosszú távon megnyugvást: életé­ben és költészetében egymást kö­vették a válságok, s végül 192o~ ben egy leningrádi szállodában öngyilkos lett. Irodalomtörténészek értékelése sze­rint a rendkívül termékeny Jesze­nyin rövid pályája alatt is azért te­hetett a XX. századi orosz líra olyan meghatározó egyénisége, mert a szimbolista és avantgárd irányzato­kat egyéni módon tudta a népnyelv kifejezőeszközeivel ötvözni. Á most újonnan megnyílt „Jeszenyin Ház­ban” a költő személyes tárgyai, ver­sesfüzetek, kéziratok, fotók látha­tók, s egyebek között az a tóik amellyel a „Perzsa motívumok’ cí­mű versciklust írta, s amellyel halá­la előtt is dolgozott. ,

Next

/
Thumbnails
Contents