Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-03 / 233. szám

4 A Itt-Hon 1995. Október 3., Kedd Feltétel:...a pénz?! Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - Nem gondoltam, hogy 82. évemben okot szolgáltatok ar­ra, hogy drága Barátom, Homonnay István, hírneves Szántó-kutató, a bio­lógia régiónkban elismert szakemberé­nek: „Szántó nekem a világ közepe” - Fejezetek Abaújszántó múltjából” cí­mű honismereti könyve átadási ünnep­ségéről kirekeszti személyemet a „Rendezőbizottság”. Furcsa dolog, hogy olyan személyek rendezték ezt az ünnepséget, akik attól tették függővé az ünnepségre szóló meg­hívást:...hozzájárult-e valaki ado­mánnyal a kötet megjelentetéséhez. Sajnálom, hogy ez az újságban is megjelent felhívás elkerülte a figyel­memet. Nem gondoltam, hogy magán- személyeknek is hozzá lehet járulni egy nagyközséget bemutató helytörté­neti munkához. Persze, ha meghívnak - nem ma­radtam volna adós - elkészítettem két kiadványomat, több újságcikket, me­lyeket Pista Barátomról, a híres fafa­ragóról írtam. A „Keresztény újságá­ban is hálásan vették, hogy kibontot­tam művészetét a baskói ikonosztázia örökbecsű értékéről. Megkérdezhetné a család: miért nem hírtam meg őket a két könyvem megjelenésének ünnepségére? Egysze­rűen azért, mert nekem nem volt ilyen, de évek óta arra készültem, hogy a Ba­rátom könyv-megjélentetési ünnepsé­gén átadom megjelent alkotásaimat és személyére szóló posztumusz cikkei­met a családnak. Nagy szeretettel köszönöm Soltész Zoltán barátomnak és társainak anya­gi segítségét, akik ezt az értéket Szán­tó utókorának megmentették. Mások­nak kellett volna area gondolni, hogy aki nekem történeti adatokat nyújtott Szántó verses krónikájához, az talán hivatalból is jogos személy az ilyen ren­dezvényre. Nem történt semmi, Pistukám! Ha a temetőben járok, elpanaszolom sírod­nál sérelmemet. Egész életemben azt hittem: ...akik egy célért dolgoznak, na­gyobb megbecsülésre érdemesek. Szüreti nap Ongán Onga (ÉM) - Szüreti napot rendez­tek szeptember 23-án Ongán a Csipo­gó és a Fazekas gyermek táncegyüttes, az Avas népitáncegyüttes, az ongai if­júsági tánccsoport, az ongai cigány fi­atalok táncosai, valamint Sajóvámos táncosai közreműködésével. Az ongai művelődési házban szüreti bállal feje­ződött be a jól sikerült nap esemény- sorozata.--------------------.---------------------------------------------------------------------­­k'má 1. a hú T cseréi. , ITT-HON \ mindent elér! .. Nyitott ház Hidasnémetiben Kassa közelsége mindig is kihatott a szellemi életre Az újtelepiek is előszeretettel járnak a művelődési ház rendez­vényeire Fotó: Búza falvi Győző Hidasnémeti, Hernádpetri (ÉM - B.Gy.) - A Hidasnéme­ti művelődési ház és könyv­tár legfőbb célja, hogy meg­felelő színtere legyen a ha­tárközeli község kulturális életének. Ureczky Klára Tünde könyvtáros-művelő- désiház-vezető szerint Kas­sa közelsége mindig kiha­tott a település szellemi éle­tére. Többen rendszeresen látogatták már korábban is a Kassai Thália Színház elő­adásait bérletes formában. A hidasnémeti művelődési ház és könyvtár rendezvényeivel, szakköreivel a különböző ér­deklődésű, másrészt a széles tö­megeknek is biztosítani kíván­ja a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését és az iskolán kívüli permanens fejlődés lehe­tőségét. Feladataikat csak a he­lyi önkormányzattal, a faluban működő intézményekkel, szer­vezetekkel való kölcsönös együttműködéssel tudják meg­valósítani - mondja Ureczky Klára Tünde. Egy kulturális intézmény munkája leginkább programja­in keresztül mérhető le. A gye­rekek részére több szakkört is működtetnek, melyért a helyi tehetséges és odaadó emberek­nek jár köszönet. Felsorolni se könnyű szakköreiket: bélyeg, sakk, furulya, kézműves, nép­tánc, diszkótánc, színjátszó, for- mációs tánccsoport, tiniklub. Az iskolai szünetekben játszó- házakat, kirándulásokat, sport- rendezvényeket szerveznek a gyerekeknek. Hidasnémetiben hagyomá­nya van a néptánccsoportok működésének. Ezt folytatta Ureczky Csaba nívódíjas kore­ográfus, aki felvállalva egész Abaúj néptánckincsének szín­padra állítását, megalapította a Hidasnémeti Abaúji Hagyo­mányőrző Népiegyüttest. Saj­nos korai halála miatt csak két esztendeig vezethette a csopor­tot, mely így is igen szép ered­ményeket mutatott fel: orszá­gos hagyományőrzői ezüst, és pávaköri arany minősítést ka­pott. Az együttes a hosszú kényszerszünet után ez év má­jusában kezdte el ismételten a munkát, nagyon lelkes csapat­tal. Fájdalmas azonban, hogy a régi tapasztalt táncosok közül csak kevesen vállalták fel en­nek a nemes ügynek a tovább­vitelét. Azért, hogy a táncegyüttes életre kelhetett, dicséret illeti a helyi hatérvadászszázadot, akik fiúkkal „segítették ki” őket. Hernádpetri polgármeste­ri hivatala a zenekar szállítá­sáról gondoskodik. Természete­sen a fenntartás oroszlánrészét Hidasnémeti önkormányzata vállalta magára. Előkelő helyet foglalnak el Hidasnémeti kulturális életé­ben a színházlátogatások. Kas­sa közelsége mindig kihatott a szellemi tevékenységre. Többen rendszeresen látogatták már korábban is - bérletes formá­ban - a Kassai Thália Színház előadásait. Az 1995/96-os évad pedig már a harmadik, amikor szervezetten száz bérletes láto­gatója van a kassai teátrum­nak a művelődési ház szerve­zésében. Alkalmanként persze a színházrajongók Miskolcra is bemennek busszal a premierre. De helyben is fogadnak kassai művészeket, így lesz ez példá­ul október 21-én is. Felnőttek részére is szervez­nek rendszeres kikapcsolódási, szórakozási alkalmat. Ilyen a már említett hagyományőrző néptánccsoport tevékenysége, a lányok-asszonyok tornája, az önvédelmi tanfolyam. Szeretőé­nek indítani nyugdíjasklubot és formációs tánctanfolyamot is. Ezek mellett közérdekű tanfo­lyamokat is - így például a KRESZ-nek - helyt adnak. Táncos összejövetelekből sincs hiány. Ilyen lesz a november 25-ei Katalin-bál. Ezt egyéb­ként gazdagítják a már jól be­vált bálnyitó és vetélkedő mel­lett műsorral és vacsorával. A községi sporteseményeken is aktívan közreműködik a mű­velődési intézmény. Szeptem­ber 30-án a tradicionális Haj­dú Lajos sakkemlékversenynek adott otthont. Ebben az évben több olyan rendezvényük is volt, amellyel hagyományt kí­vánnak teremtem. Ilyen volt a magyar kultúra napjáról való megemlékezés, melyen benső­séges hangulatban a helyi te­hetséges előadók léptek fel. Ki­rakat ’95 címmel a művelődési házban működő csoportok és szakkörök mutatkoztak be át­ütő sikerrel. Szeptember 23-án pedig az egész falut megmoz­gató falunap lendítőerejét jelen­tették. Az alkalmi programokon és rendezvényeken kívül szolgál­tatásaikkal akaiják megvalósí­tani az úgynevezett nyitott há­zat - újságolta terveiket Ureczky Klára Tünde. A nehéz gazdasági helyzet miatt külön­féle vásárok megtartásában se­gédkeznek. Már harmadszor lesz karácsonyi vásár, ezúttal november 19-én. Ezekkel első­sorban a Hidasnémetiben élők­nek segítenek. A művelődési intézmény a tartalmi munka eredményei el­lenére nehézségekkel is küzd. Az épület állaga folyamatosan romlik. A berendezések elhasz­nálódnak. Lassan nem lesz ele­gendő szék, amire leülhetne a közönség. Nem rendelkeznek megfelelő vizesblokkal, ami az ezredfordulóhoz közeledve ta­lán nem számít luxus igénynek egy kulturális intézmény esté­ben. Költségvetésük is egyre szűkösebb, amely veszélyezteti a tartalmi munkát is. Legszem­betűnőbben a könyvtárnál mu­tatkozik meg. A könyvállomány gyarapítására esztendők óta 18 ezer forint áll rendelkezésükre, amely a szökőárszerű infláció miatt rettenetesen kevés. Gondjaikon pályázatokkal sem tudnak úrrá lenni, mivel folyamatosan kapják az eluta­sító válaszokat. Bár a NISZA- tól sportszoba kialakítására 120 ezer forintos támogatásban részesültek. Hidasnémeti ön- kormányzata sem dúskál az anyagi javakban, de lehetősé­geihez mérten mindent meg­tesz azért, hogy a művelődési ház és könyvtár zavartalanul működhessen. 1995. Október 3., Kedd Itt-Hon A 5 Más az útlevél, de közös a cél! Hídszerepet akarnak betölteni a két ország között Buzafalvi Győző Encs, Szepsi (ÉM) - Mintegy félszáz vállalkozó vett részt szeptember 22-én Encsen a pol­gármesteri hivatal és a Kurek Panzióban azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet az Encs Társégi Vállalkozók Klub­ja kezdeményezett. E fórumon jelentette be Béres László klub­vezető, hogy az Encs környéki hét önkormányzat közalapítvá­nya hárommillió forintos támo­gatást nyert el. Deklarálták azt is, hogy szeretnék létrehozni az Abaúji Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alközpontot. A házigazda Gulyás Zoltán, Encs polgármestere köszöntő­jében kijelentette: - A vendé­gek a történelmi Abaúj megyé­ből érkeznek a jelenlegi Aba- újba. Bár más-más az útlevél, de a cél közös. A határ két ol­dalán élő vállalkozók nyelve le­het eltérő, tevékenységük azon­ban közös. Remélhetőleg a mos­tani találkozó történelmi pilla­nat, mérföldkő lesz mindkét or­szág életében, hiszen feltehető­leg csak együtt juthatunk el a hőn áhított Európába. Zakariás István, Szepsi pol­gármestere válaszában azt hangsúlyozta, hogy a két test­vérváros vállalkozói találkozó­jának a gondolata már néhány esztendő óta érlelődött. Méltó állomása ez a kapcsolatfelvétel­nek. Ez része az Encs és Szep­si közötti szerződéskötésnek. A vállalkozók határoktól függet­lenül megtalálják a közös té­mát és hangot. A testvérvárosi szerződés megkötésének és alá­írásának nem az a célja, hogy a polgármesterek minél több­ször felkeressék egymást. Az a feladatuk, hogy irányt jelölje­nek ki az együttműködés lehe­tőségeiről. Ez a kulturális mű­soroknál is sokkal fontosabb. Különböző ugyan a jogrend­szer. Másként részesülnek Szlovákiában a vállalkozók az általuk megtermelt javakból. De mindkét ország Európába igyekszik, így hát egymáshoz is közeledünk. A kisvárosok szint­jén is el kell érni az együttmű­ködést, mert ez kényszerítheti ki leginkább a tényleges euró­paiságot. Bár van ennek poli­tikai vetülete is. Nálunk ugyan - mondotta Zakariás István - akadnak jócskán, akik ferde szemmel tekintenek a Kárpá­tok Eurorégiójára. A vállalko­zók azonban képesek vissza­hatni magára a politikára is. Ezért érdemes, sőt szükséges ilyen találkozókon kicserélni tapasztalatainkat. Berta János, az RVK megyei szervezetének ügyvezető igaz­gatója a kétoldalú kapcsolat ki- teljesedésének esélyeit fejteget­te. A vállalkozóknak mikrohi- teleket is tudnak nyújtani. De nemcsak napi, hanem straté­giai kérdésekkel is foglalkoz­nak. Öt alközpontja működik a cégnek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Információs iroda Abaújban három helyen talál­ható: Encsen (385-741), Göncön (388-152) és Gagyvendégiben (386-677). Indokolt az Abaúji Regionális Vállalkozásfejleszté­si Alközpont létrehozása. Az RVK vezetése regionális szem­léletben gondolkodik. Nagyka- poson és Ungváron már van számítógépes információs iro­da. Ezt a hálózatot bővíteni fog­ják. Hamarosan Encs testvér- városában, Szepsiben is adat- szolgáltató bürot adnak át ren­deltetésének. Az RVK 1991-ben jött létre. Nonprofit szervezet­ként - alapítványi formában - a PHARE-program keretében a kis- és középvállalkozások szü­letésénél bábáskodik. Ma már hazánk valamennyi megyéjé­ben jelen van az RVK. Orszá­gos hálózattá vált. Az Európai Közösség úgy ha­tározta meg a közepes vállalko­zás fogalmát, hogy az maximum 150 főt foglalkoztathat. Az Eu­rópai Unió komolyan támogatja a kezdőket és a vállalkozni aka­rókat. Az RVK oktatási, képzé­si, a vállalkozási ismeretek elsa­játítására irányul. Európába csatlakozni csak megfelelő mi­nőségű termékkel lehetséges, de ez nemcsak a termelésre vonat­kozik, hanem a dokumentációra is. Ezért fontos a számítógépes információrendszer-hálózat kié­pítése. Megyei szinten húsz ki­lométeres távolságban minden­honnan elérhetők az informáci­ós irodák (húsz működik!), a je­lenlegi öt alközpont, és eljuthat­nak a vállalkozókhoz. Az adat­bázisgazdákkal a közeljövőben aláírják a szerződéseket. Az RVK Északkelet-Szlovákiában arra törekszik, hogy működőké­pes kapcsolatokat, együttműkö­dési lehetőségeket teremtsen az ottani vállalkozókkal. Végezetül Berta János átnyújtotta a fél­száz résztvevőnek a vállalkozá­sokat érintő legfontosabb szlo­vák jogszabályok ismertetőjét tartalmazó kiadványukat, amely PHARE-támogatással jelenhe­tett meg. Reményét fejezte ki, hogy közösen könnyebben meg­felelhetünk az Európai Unió kö­vetelményeinek. A vállalkozók meggyorsíthatják e folyamatot. Béres László, az Encs Tér­ségi Vállalkozók Klubja vezető­je beszámolt egyéves történe­tükről. Tizennyolcán alapították az ETVK-t. Célja, hogy javítsa az abaúji üzleti élet eredmé­nyességét. Hídszerepet kíván­nak betölteni a két szomszédos ország között. Jelen akarnak lenni a régióban. Bejelentette a fórumon azt is Béres László, hogy az Encs környéki hét ön- kormányzat (Encs, Fonó, Fan­csal, Méra, Szalaszend, Hemád- büd és Novajidrány) közalapít­ványa pályázat útján hárommil­lió forintos támogatást nyert el. Minél előbb szeretnék létrehoz­ni az Abaúji és Térségi Regio­nális Vállalkozásfejlesztési Al­központot. Az elmaradt térség felzárkóztatásáért tenni akar­nak a határ mindkét oldalán. A kapcsolatfelvétel alapja a kor­rektség, a jó üzleti légkör. Az en- csi találkozó csak a kezdeti lé­pés a közös munkálkodásban, a régió felvirágoztatásáért. Az üzletkötések reményében ta­nácskoztak a vállalkozók En­csen. A folytatás pedig Szepsi­ben következik majd - mondta mintegy zárszóként Zakariás István polgár-mester. Az abaúji vállalkozói csúcs- találkozó nem végződhetett vol­na névsorolvasás nélkül. Szer­vező, vitavezető mindenes: Menyhért Béla, Encs alpolgár­mestere. Szlovák részről jelen volt: Eurotrend (Spisák István), Zel-ko (Konderla Tibor), KATÓ (Szaniszló Tibor), KOV-DAH (Dankó István), Stavomark Kft. (Vajányi László), Compox Kft. (Cingely István), SÍRKŐ (Lu­kács János), Econs Kft. (Orosz László, Kassa), Ferroinvest Kft. (Jochman Péter), TIM B (Vinent Timkó), Gubek Ján Kft. (Gubek Ján), ing. Juhász János (Udvar- noki), Kocsis Bartolomej (Buzi- ca), Török Ján (Buzica), Starko Kft. (Lackó László), MSS Rt. (Ig- náth János) és BBS Slovakia (Pekarovicsné Juhász Ilona). A hazai vállalkozók közül: Agrár-Fruct Kft. (Sváb László), Kacso Kft. (Krajnyák István), Lutheren Bt. (Luterán Károly), Holz-Wood Kft. (Szabó Dénes), Hemádvölgyi Bt. (Polgári ülés), Komplex Gmk. (Ducsai Tibor), Zsamóczki János (Abaújdeve- cser), Bakos Ferenc, Kurek Bt. (Kurek István), Béres László, Boncsér Károly (Gönc), Sád Ed­várd, Juhász Barna (Milkfirst Kft., Abaújdevecser), Rozman Imréné, Farkas István, Nikhá- zi Imre, Török Zoltán (Iroszolg Bt.), Hámori Imre (Adyton Bt., Boldogkőváralja), Podráczki Ti­bor, Kuzma Endre (Gönc), és Fehér Tibor (Encs), Az Itt-Hon konyhája Sólet füstölt pulykacombbal Hozzávalók: 60 dkg nagyszemű száraz­bab, 12 dkg libazsír, 20 dkg vöröshagy­ma, 2 dkg pirospaprika, só, őrölt bors, 2 gerezd fokhagyma, 2 füstölt pulyka­comb, 3 tojás, 1 csokor petrezselyem. A megmosott és beáztatott babot nagy lábasba tesszük, az olvasztott zsírral, a megtisztított, finomra vágott vörös­hagymával, a pirospaprikával és bors­sal íuszerezzük. A zúzott fokhagymát hozzáadjuk, megsózzuk, majd 2 liter­nyi vízzel felengedjük és többször ka- vargatva felforraljuk. Ezután a puly­kacombokat, a megmosott tojásokat belerakjuk, és fedővel letakarva sütő­be tesszük. 2-3 órát hagyjuk ott lassan párolódni. Ha a hús megpuhult, ki­csontozzuk és felszeleteljük. A babot egy mélyebb tálba rakjuk, a felszele­telt húsokat a tetejére fektetjük és a megtisztított, félbevágott keménytojá­sokkal díszítjük. Végül finomra vágott petrezselyemmel meghintjük. Spagettis sertésszelet Hozzávalók: 30 dkg spagetti, só, 4 sze­let sertéstaija vagy comb, 3 evőkanál olaj, 4 mokkáskanál cseresznyepapri- ka-krém, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg császárszalonna, 2 dl tejföl, 2 tojás, 5 dkg reszelt sajt. A spagettit enyhén sós vízben kifőzzük. Amíg puhul, a húst kissé kivetjük, majd az olajon a szele­tek mindkét oldalát megsütjük. Ezu­tán lecsöpögtetve tepsibe rakjuk, és a cseresznyepaprikával összekevert zú­zott fokhagymával megkenjük. A sza­lonnát apró kockákra vágjuk, a hús visszamaradó zsírjában kisütjük, majd kissé hűlni hagyjuk. Utána a tejföl fel­ét meg a tojások sárgáját is simára ke­verjük benne. A megfőtt tésztát jól le- csöpögtetjük, és a tejfölös, tojásos sza­lonnával összekeverjük. A kemény habbá vert tojásfehéijét beleforgatjuk, a hússzeletekre halmozzuk, a maradék tejföllel meglocsoljuk, és a reszelt sajt­tal megszórjuk. Forró sütőben nagy lánggal pirosra sütjük. Töltött kifli Hozzávalók: 25 dkg túró, 2 tojássárgá­ja, 5 dkg mazsola, 2-3 evőkanál cukor, 1/2 tasak vanília ízű pudingpor, 7 db kifli, olaj a sütéshez. A hozzávalókból elkészítjük a túrótölteléket. (A puding­por azért kell bele, hogy felfogja a ned­vességet.) A kifliket középen kettévág­juk és kivájjuk a belét. Megtöltjük a túrókrémmel, és forró olajban megsüt­jük. Hidegen, melegen fogyasztható.

Next

/
Thumbnails
Contents