Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-30 / 255. szám
4 A Itt-Hon 1995. Október 31., Kedd Encsen telepedett le Gulyás János Abaújdevecser (ÉM) - Kezemben Erdély térképe és keresem Dimény Lajos festőművész szülőfaluját, Maksát. Kirándulás ez a szemnek a javából. Any- nyit tudtam, hogy csak a kis települések között találom. Megtalálom Zágon mellett, azon a tájon, amelynek Mikes Kelemen szerzett nevet, mint az állhatatosság, a hűség, a ragaszkodás mintaképe. Mikes Kelemen ettől jóval több: nagy regényíró is, műfajául a „levelet” választotta. „Édes Néném”- nek szólnak levelei. Ez az egész környék csupa „istenkísértés”! Itt hangzott el a mondás: „Lészen ágyú!” Innen bocsátotta be a magyar történelembe szavait Gábor Áron, örök felkiáltásként. Innen indult keleti magyarokat keresni Körösi Csorna Sándor, csak úgy gyalogszerrel, de a leggazdagabb poggyászát vitte magával: a hitét! Itt találjuk Dálnokot, Dózsa György szülőfaluját. Végre itt van Maksa, ma már „Moacea” név alatt. Közelben Gábor Áron síija domborodik. A jelen sem tagadja meg önmagát. A Zágoni Református Egyház iránt érzett szeretetétől, ragaszkodásától, a falu magyarjainak megbecsülésétől indíttatva készítette el hímzett-varrott vászon terí tőjét s adta ajándékba szülőfalujának az a Szabó Katalin, aki a román tomászválogatott többszörös romániai olimpiai és világbajnoka. Szülei zágoni lakása „élő múzeum”, itt van kiállítva Szabó Katalin minden érme, egy egész szobára való. Ez a vidék adta ajándékba Maksai Dimény Lajost, hogy annyi elismerés, annyi megdicsőült munka után a Her- nád menti Encsen találjon 47 éves korában 1934-ben feleségével, Stompf Jolánnal békés, alkotó éveket. Ki is volt ez a festőművész? Mak- sán született 1887-ben. Fogarason végezte középiskoláit és Bukarestben a Képzőművészeti Főiskolát. Fogarason műtermet nyitott, ahol főleg templomfestészettel foglalkozott. Majd Nagyszebenben a görög katolikus templom, Zalatnán pedig a görögkeleti templom képeit festette meg. Közben portréfestéssel is foglalkozott. A Debreceni Tiszti Kaszinó megbízásából a kormányzó portréját festette meg, amely munkája nagy elismerésben részesült. Másfél évig Olaszországban és Svájcban tanulmányúton volt. Számos munkája, portréja jelentős sikert aratott, amelyről a kritika dicsérőleg nyilatkozott. A türelmes, sok időt igénylő kutatómunka újra felszínre hozott egy nevet, amely Encs rangját egy lépcsőfokkal feljebb emelte. Milyen jó lenne, ha még létezne az a helytörténeti gyűjtemény, amelyet a lokálpatrióták szorgalmas méhecske módjára összegyűjtöttek az utókor számára, hogy megőrizzék a múlt emlékét. A vezetés gazdaságtalannak ítélte és megszüntette. Az anyagok két múzeumban alusszák örök álmukat. Mohács, 1526. augusztus 29. Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - Életem egyik legnagyobb cselekményének tartom azt a honismereti munkásságomat, amit Abaújszántó legnagyobb szülöttjének, Jászay Pál reformkori történetíró életének és történetírói munkásságának tanulmányozására, kutatására fordítottam. Itt született Szántón, szinte naponként elmegyek szülőháza előtt (óvodaépület), s halottak napján ráteszem sírjára virágomat és gyertyámat. 43 évet élt e szántói híres ember. Lángoló szívének nagy szerelme volt a Tiszanagyfaluban lakó földbirtokos család Bekény Katicája, akivel soha nem kötött házasságot, mert történetírói, nyelvtudósi, jogtudományi munkásságát mindennél többre tartotta. Egész életében éjjel-nappal dolgozott. A Bécsi Kancelláriában dolgozott 15 éven át mint gróf Teleky József titkára, s amikor Batthyány Lajos grófot a király kinevezte az első magyar miniszterelnöknek, hazajött. Hazahívta a miniszterelnök, mert csak benne látta azt az embert, akivel meg tudta osztani politikai és emberi titkait. Jászay ezt úja magáról, bécsi munkásságáról: „Ily szellemben kívántam én ecsetelni a magyar nemzet napjait a mohácsi vész után, talán gyenge erővel és avatatlan kézzel, de tiszta jószándékkal, lelkiismeretes hűséggel, harag és gyűlölet nélkül.” Mennyire közelítem meg a célt, mennyire indultam helyes ösvényen, ítélje meg az olvasó közönség. Én a méltányos bírálatnak nyugodt kebellel tekintek elébe. írói pályám zsengéjét, de tizenöt évi fáradtságaim gyümölcsét vezetem itt a nagy világba. Jászay egész fiatal életében, bécsi kancellári funkciója előtt arról ábrándozott, hogy megírja JA magyar nemzet napjai a mohácsi vész után.” El lehet képzelni, hogy a császári titkos levéltárban a leghitelesebb adatok fellelhetők voltak a magyar nemzet napjairól a mohácsi vész után a kettős királyválasztás hiteles tényeiről. Ezeket az adatokat szerezte meg korlátlan hűséggel Jászay Pál, Szántón született és itt nyugvó reformkori híres történetíró Jan- csó Imre udvari titoknok kezelése és felügyelete által irányított császári titkos levéltárból. Ebbe vetette be magát Jászay, s szerinte ez az anyag tanulságos és gyönyörködtető volt. Jászay Pál ezt úja Mohácsról. „1526. Szerda volt, augusztus 29-e, János fővétele napja, szerencsétlen török hit szerint, mert utolsó szerda a hónapban. Budán zűr-zavar és kínos csend uralkodik. A király II. Lajos Mohácshoz ment harcolni, a várban maradt hitvese, Mária Magyar és Csehország koronás királynéja, Ferdinánd ausztriai főherceg testvérhúga, udvari embereivel, 300 fős gyalog és lovascsapattal. Mohácson:... a nap leáldozni készült, vérpatakban megtört néhány sugárt vetve vissza Mohács tereire, hol az élet-halál csatáját vívták az egyenptlenkedés hagymázától hervasztott magyar nemzet bátor, sőt merész, de rosszul rendezett hadai, a 200 ezer ember s mintegy 2000 hajó kíséretében megjelent, s apró harcokkal már néhány nap óta ingerelt hatalmas török szultánnal, I. Szulejmánnal. Hajnala e napnak szépen hasadt, reményteljes volt, alkonya szomorú, a magyarra halott gyászt hozó. Lajos király állt személyesen a sereg közepén, a július utolsóján, élete 21. évét töltő, sudár termetű, kora felett magas, gyönyörű testállású király. Szulejmán kémei áljai értesült, hogy a magyar sereg még nem kész, támogatást vár Német-, Cseh-, Lengyel és Horvátországból, s Erdélyből nagyobb számú erőket. Csellel élt. A végszendrei bég parancsnoksága alatt előhadakat küldött a magyarok tábora elé, hogy felvegye a harcot. Akkor a magyar sereg bedőlve a cselnek, s felvette a harcot az előhadak- kal, a törökök támadó seregteste kettévált, helyet adva a török főerőnek, s mikor a színtér nyitott volt, Szulejmán rásütötte 800 ágyújának tüzét a magyar csapatokra, az egybetömörült (nagyon rosszul rendezett) magyar erőkre. A világ fennállása óta nem láttak olyan füsthomályt, mint ezen ágyúk roj pogását követően. Ez maga képes volt a magyar erőt megtörni, tönkre tenni. A sűrű fiistfel- legben egymást se látó könnyű lovasság, mely elől csatázott, megszaladt, a török zárt csapatokban öldökölve utána nyomult, a harmadik rendben közeledő páncélos vagy akkori köznyelven fegyveres lovasok hullani tapasztalván vezéreiket, s a főpapok és urak közül többeket, szinte hátat fordítottak, s többé semmi sem állott ellen a töröknek. A közbe maradt 4-5000 zsoldos gyalogság, a pápa segédnépe, s a csehek mind kardra hányattak. Két vagy másfél óra folyt le nap- szállat, s az ütközet kezdete után sújában feküdt a nemzet: királyával, ereje es nemessége egész virágával. Jéggel vegyes süni zápor omlott, majd az ég elsötétült, csak olykor hasíttat- va át villám füzétől, hogy az elhullottak enyhébben felehessenek, s a szaladok biztosabban menekülhessenek. Soknak segéde volt futtában a borús éj, de sokat a közeli nádas mocsárba s a nem messzire hömpölygő Duna tág örvényébe tévesztett, és míg Szulejmán táborában éjfélig zengtek dobok a győzelem jeléül, néma búcsúval vonultak el - egy nap, egy éjjel - Nándorfehérvár és Vég- szendrő falai alatt a Dunába fulladtak holttestei. Ecsedi Báthory Istvánt, a sánta nandort volt látni a futók között hű szolgájával, Kecskés Pallal és alsó- lendvai Bánffy Jánost, a szilárd lelkűt szintén hű szolgája szentgyörgyi Bakacs Sándor kíséretében. Mint Báthorynak, mint Bánffynak nyomában volt az űző ellenség, mindkettőnek lova a nap hevétől, kapott sebektől hosszas nyargalástól ellankadva. Azonban a hű szolgák nem hagyták uraikat, saját lovaikat adták alájuk. Kecskésnek nagy bajába került a fájós lábú nádort felsegíteni a lóra, így megmenti a halál torkából. Báthory és Bánffy megszabadultak, Kecskés és Bakacs az ellenség kezébe került. Másnap Szulejmán Ibrahim első Musztafa másodvezére kíséretében belovagolta a holtaktól borított csatateret, hol hét főpap, huszonnyolc zászlósúr, ötszáz főnemes és kb. 22 ezer bajnok aludta örök álmát. Itt veszett el Szálkay László esztergomi, Tomory Pál kalocsai érsek. Mint a hősiesség és bátorság szép vonása, itt esett el Drágfiy János országbíró, rendkívül nagyságú Máriás-képű zászlójával, kinek a hagyomány szerint, hogy ne tudjon megfutamodni, hivatalból levették sarkantyúját. O volt a királyi zászlótartó. A gőzelemtől meg- ittasulva Szulejmán elrendelte, hogy amelyik fogolynak sima az arca, azt fogságba kel! ejteni, s janicsárnak kell kiképezni, a szakállas foglyokat, mintegy kétezret kivégeztetett, lefejeztetett.” Nekünk, abaújiaknak a mohácsi hősök között kell tisztelnünk ifj. Perényi Péter nádor- fi koronaőrt. Legyen áldott a mohácsi hősök emléke. Minden év augusztus 29-én gondoljunk Mohácsra. Jászay Pál történetíró leírása alapján. 1995. Október 31., Kedd Itt-Hon A 5 Szikszó (ÉM - N.Z.) - Nagymértékben átalakult 1992 óta a korábban három község - Alsóvadász, Aszaló, Szikszó - határát magába foglaló Béke Mezőgazdasági Szövetkezet. Az azóta eltelt évek gazdálkodásának eredményeiről és gondjairól beszélgettünk Tirpák Ferenc elnökkel.- A szövetkezeti törvény módosításának, illetve az átmeneti törvény hatására a mi szövetkezetünk is megkezdte az átalakulást 1992-ben. A szövetkezet tagsága úgy ítélte meg, hogy túl nagy ez a gazdaság, és a települések szerinti szétválás mellett döntött. Ezt viszonylag kevés gonddal sikerült megvalósítani, még ugyanabban az évben elkezdte önálló életét a három újjáalakult szövetkezet. Persze voltak gondok, mint egy házasság felbontásakor is adódik. Például egy permetlét keverő gép azelőtt kiszolgálta három falu határát, most csak egy helyre kerülhetett. A másik téma volt, hogy a tagok melyik szövetkezetei választották, ettől függően vitték üzletrészüket. Ezt követte a vagyontárgyak, épületek, építmények, gépek, járművek, eszközök arányos szétosztása. Ennek folytán az aszalói szövetkezetnek Szikszón van a magtára, az alsóvadászinak gépműhelye, gabonaszárítója, mert azelőtt eléggé Szikszó központú volt a fejlesztés.- Ezt joggal nehezményezték a másik két község lakói.- Közben zajlott a kárpótlás. ’90-91-ben nagyon rossz eredménnyel zárait a gazdálkodás, csődközeli helyzetbe kerültünk. Öncsődöt jelentettünk, ilyen formán a kivitelezőknél elértük, hogy ne fizessünk késedelmi kamatot. Ez öt milliót jelentett a szövetkezetnek. Természetesen kerestük a kilábalás lehetőségeit. Tisztáztuk: mennyi földünk, eszközünk van, ehhez igazítottuk a vetésszerkezetet, a létszámot. Most 35 aktív kora ember dolgozik a szövetkezetben, mintegy 70 millió az árbevételünk. Elég sok nehézségbe ütközünk a mai agrárpolitika mellett. Ettől függetlenül a szövetkezet talpra állt, ’94-ben mintegy kétmilliós nyereséget mutatott a mérleg. Ez évben 10 millió forint értékben beruháztunk. Ennek feléért egy Fiat traktort, néhány kisebb munkagépet vásároltunk, és éi'zékelvén az itt dolgozók viszonylag alacsony jövedelemszintjét, igyekeztünk bért emelni. Mindent elkövetünk az árbevételek növelése érdekében. Öncsőd után nyereség majd fejlesztés Zajlik a cukorrépa betakarítása Hatmilliós értékű szolgáltatást nyújtottunk a kisgazdaságoknak szerény nyereségtartalommal, épületeket, ingatlanokat adunk bérbe. Viszonylag jól megalapoztuk a 95-ös évet, és az aszály, az árproblémák - a búza ára körül kialakult lehetetlen helyzet ellenére - a háromnegyed éves mérleg szerint ismét nyereséges évet zárhatunk. Beruházásunk nem lesz annyi, mint tavaly, de felkészülünk egy mintegy harmincmilliós programra. Ebből felújítjuk a Majorhoz vezető bekötőutat, amint egy 35 éves, azbeszt cementből készült vízvezetékhálózatot szintén szeretnénk megújítani. Tervezzük a ma még relatíve olcsó földgáz bevezetését a Majorba. A baromfitelep rekonstrukciójához kapcsolódóan építünk egy 500 négyzetméteres magtárt és négyszer egy ezer négyzetméteres istállót gázfűtéssel, hőszigeteléssel. Ez hároméves program lesz, 10 milliós saját erő kell hozzá, a többit a vissza nem térítendő állami támogatás és a kedvezményes kamatozású hitel adja. Ha ezt megvalósítják, körülbelül 40 új munkahelyet tudnak biztosítani. Szikszón jó hagyományai vannak a nagyüzemi baromfitartásnak, így okkal bíznak a sikerben.- Kemény harc főijük a baromfipiacon is, minden 10 fillérért meg kell dolgozni. Vetésszerkezetünk rendkívül egyszerű: őszi búzát, tavaszi árpát, napraforgót és cukorFotó.Fojtán László répát termelünk. A termékeket ipari feldolgozásra adjuk tovább, a búzát a malomnak, az árpát a sörgyárnak, a cukorrépát a cukorgyárnak, a napraforgót a növényolajiparnak. Mindez az árbevétel 80 százalékát jelenti. Pillanatnyilag nincs állattenyésztés. Ez hiányzik, mert emiatt az év első felében nincs árbevétel, csak befektetés. A banki magatartás, a hitelezési szisztéma miatt nehéz megoldani a likvidgondokat. A baromfitelep fejlesztése mellett távlatban szeretnénk elérni, hogy a nagyobb istállóval rendelkező vállalkozó szellemű embereket bevonjuk ebbe a termelésbe a piaci viszonyok alakulásának függvényében. Beszélgetésünk idején takarították be a cukorrépát,- Érdekes növény... A cukor tőzsdecikk. A vdlágpiacon jelentős állami támogatással, nyomott áron kínálják. A legtöbb ország saját ellátásra törekszik. A cukorgyárak privatizációját követően féltünk. Szerencsére jól alakulnak kapcsolataink a gyárral, segítenek gépek vásárlásában és alakulnak az árak is, bár nem olyan mértékben és ütemben, mint szeretnénk. Az öncsőd után mindenesetre biztatóak a jelenlegi eredmények, melyek alapot adnak a jövő tervezéséhez. Tirpák Ferenc bizakodik, és a szikszói szövetkezet olykor viharos történetének ismeretében is ez megalapozott derűlátás. Az Itt-Hon konyhája Csirke vörösborban Hozzávalók: kb. 1,20 kg-os csirke, egy kevés só, őrölt fehér bors, 8 gyöngyhagyma, 25 dkg (lehetőleg egyforma, kisebb) gomba, 5 dkg margarin, 5 dl nem túl édes, könnyebb vörösbor, 1 teáskanál liszt, A csirkét megtisztítjuk, megmossuk és szárazra töröljük. Négybe vágjuk, külső és belső felüket megsózzuk. A hagymákat megtisztítjuk, és durvára összevágjuk. A gombákat megmossuk, megtisztítjuk, újra megmossuk, leszárítjuk és félbevágjuk. A megolvasztott forró margarinban a csirkedarabok mindkét oldalát jól átsütjük (5-6 perc). A hagymát és a gombát hozzáadjuk, és a csirkével együtt kb. 30 percig sütjük. A csirkedarabokat az edényből kivesszük, és melegen tartjuk, a bort a gombás-hagymás zsiradékhoz öntjük, és addig főzzük, amíg a fele mennyiség marad az edényben. Egy teáskanál lisztet nagyon kevés vörösborral összekeverünk, a mártáshoz öntjük, és állandóan kevergetve a mártást besűrítjük. ízlés szerint fehér borssal fűszerezzük. A csirkedarabokat beletesszük a mártásba és tálalhatjuk. Ha valaki jobban szereti, margarin helyett szalonnakockákból kiolvasztott zsíi'on is átsütheti a csii'két. Burgonya vagy rizsköxet illik hozzá. Kellevélbe göngyölt szűzpecsenye Hozzávalók: 1 szép szűzpecsenye, 1 fej kelkáposzta, egy kevés só, őrölt box-s, 1 teáskanál ételízesítő, 2-3 szelet zsírosabb sonka vagy hússzalonnacsík, 5 dkg margarin. A kelkáposzta nagyobb leveleit leszedjük, megmossuk, és enyhén sós vízben félpuhára főzzük. A főzővízből kiszedjük, alaposan lecsux-gat- juk, és a leveleket szépen kisimítva, félig egymásra helyezve egy deszkára fektetjük. A szűzpecsenye zsíros löszeit leszedjük, megtxsztítjxxk, megmossuk, szárazx-a töröljük, sóval, borssal és az ételízesítővel bedörzsöljük. Az így elkészített húst a levelekbe csavaxjuk, sonka- vagy szalonnaszeletekkel beborítjuk, és az egészet - hogy széjjel ne essen - cérnával átkötözzük. Olajjal vagy olvasztott mai'garinnal minden oldalon jól megkenjük, és margarinnal kikent sütőfox-mába tesszük. Előmelegített sütőben (néhányszor óvatosan megforgatva és levével locsolgatva) puhára sütjük. (A szűzpecsenye nagyságától függően 40-50 perc alatt sül meg.) Kezdő háziasszonyoknak! Szűzpecsenyének a karaj alatt, a bordacsontok mentén húzódó és a combban végződő húst nevezzük. A húsgöngyöleget cérnával (vagy vékony spárgával) olyanformán kössük át, ahogy a kötözött sonkát szokták átkötözni. Köretnek sós vízben megfőzött, jól lecsurgatott és foiTÓ vajjal megöntözött kelkáposztacikkeket adjunk, de jó hozzá a burgonyapüré is. Szeletelés előtt a kötözésre használt spárgát levágjuk, és a húst kb. 2 cm-es szeletekre szelve tálaljuk.
