Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-28 / 254. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Október 28-, Szombat RÁDIÓ Schola-vita Horpácsi Sándor Eötvös József olyan iskolarendszert hozott létre a múlt században, amely demokratikus volt, mert minden magyar gyerekre gondolt (azóta szétverték a kis tanyasi és falusi iskolákat!), de megoldotta az elitképzést is. Nobel-dí- jasaink nagy tisztelettel, meghatottan emlegetik tanáraikat, mert ők alapozták meg azt a tudást, műveltséget, amelyet továbbfejleszthettek, elmélyíthettek. Klebeisberg Kuno az Eötvösfök) által kijelölt úton haladt tovább. A magyar iskolarendszerről elmondhatjuk, hogy ha nem is mindenben tökéletes, de működőképes volt. Gyökeresen megváltozott viszont az államosítás után. Az alapelv-demokrácia, esélyegyenlőség - igen nemes, maga a megvalósulás azonban több mint vitatható, mert lefelé nivellált. A bősz ideológiai harcban elűzték a régi szakembergárdát (papok, apácák, kántortanítók), s így állt elő az a képtelen helyzet, hogy képesítés nélküliek árasztották el az iskolákat. Már az előző rendszer felismerte, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A tudás ma nem luxus, nem egy kiváltságos réteg privilégiuma, hanem igenis munkaeszköz, tehát az egyénnek is, a nemzetgazdaságnak is létérdeke, hogy minél többen hozzájussanak. Át kell alakítani az iskolarendszert. Paradox módon, mert a magát (még) szocialistának nevező rendszer az elitképzést kezdte forszírozni. Ha jól meggondoljuk, ezzel is az események után kullogott, mert a tehetős szülő (az elit?) már régen rájött arra, hogy a gyerekei érdekében anyagi áldozatot kell hoznia. Különórákra, előkészítőkre járatta a gyereket, hogy meg tudjon felelni a felvételi követelményeknek. Nos, ez minden, csak nem esélyegyenlőség. Az iskola színvonaltalanságát, eredménytelenségét senki se merte bevallani, hanem a terheket áthárította a szülőkre. Hajdanán is korrepetálták a buta, lusta dzsentri, „úri” gyerekeket, ha érettségit, diplomát akartak. A szegény, de tehetséges gyerekeket (pl. az egyházak, alapítványok) ösztöndíjjal segítették. Most képtelenül megfordult a helyzet, mert a tehetséges gyerekek járnak külön órákra, ha van a szülőnek pénze, a szegény, de jóeszű gyerekkel nem törődik senki. Megint meghatározó lett a szülők anyagi helyzete, társadalmi pozíciója, lakhelye, az összeköttetés. Nos, ez a helyzet mindennek nevezhető, csak demokratikusnak nem! Ami pedig az elmúlt években, a „rendszerváltás” óta történt csak tovább romlott, mert kuszábbá, áttekinthetetlenebbé tette az iskolarendszert. A fejkvóta miatt megindult az élet-halál küzdelem az iskolák között a gyerekekért. Pénz nincs (elég), ezért az állam a problémát elegánsan lepöckölte az önkormányzatokhoz - kínlódjanak. Azokban pedig hiányzik a tapasztalat, a hozzáértés, s lényegében abban érdekeltek, hogy a kultúrán, iskolán spóroljanak. Meg is teszik. Iskolákat könyvtárakat, művelődési intézményeket zárnak be. Mélyül a rés az egyre elvékonyodó elit (ami esetünkben nem szellemit jelent!) és a leszakadó, elszegényedő rétegek között. Katasztrofálisan csökken ez utóbbi esélye a felzárkózásra, hiszen jó iskola, képzés nélkül a munkaerőpiacon is reménytelen helyzetbe kerülnek. A kör itt zárulmondanám, ha elfogadnám, hogy ez a történet vége. De nem fogadták el péntek este a Bartók rádióban a Gordius műhely meghívott szakemberei sem, mert nem lehet elfogadni. Nem, mert, ha elbutul Magyarország reménytelenül szegény marad. TÁRLAT Fotók az egyetemen Szamódy Zsolt fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékének rendezésében az egyetem E/3-as kollégiumának földszintjén október 30-án, hétfőn délután fél 4-kor. A kiállítást Bódi László, a tanszék munkatársa ajánlja az érdeklődők figyelmébe. (Az itt látható felvétel a tatai mészárszékben készült.) Kettővel többen, eggyel kevesebben Határainkon tú! élő magyarok kapták a Pro Gömör-díjakat Ujváry Zoltán, Schwartz Árpád és B. Kovács István Putnok (ÉM - FG) - Mielőtt átadták volna az idei kitüntetetteknek a Pro Gömör - Gömörért-dí- jakat, néma felállással vettek búcsút a putnoki Holló László Galériában megrendezett ünnepség résztvevői a csütörtökön elhunyt - korábban ugyancsak Gömörért-díjjal kitüntetett - id. Dobosy Lászlótól.- Kiváló helytörténész, néprajzkutató hagyott itt bennünket. A Gö- mör-kutatás egyik nagy öregje távozott az élők sorából, de itt maradtak a munkái, kiadásra váró tanulmányai. Sajnos, legújabb kötetének megjelenését már nem érhette meg- búcsúzott a tegnapi ünnepségen id. Dobosy Lászlótól Ujváry Zoltán egyetemi tanár, a Gömörért-díj alapítója. Majd a mostani kitüntetettekről beszélt a professzor. A Pro Gömör - Gömörért-díjat az idén két Szlovákiában élő magyar személyiségnek ítélte a kuratórium. Mint ismeretes, a 151 gömöri településből mindössze 21 található a mai Magyarország területén. így a Gömör-kutatásban jelentős szerepe van azoknak, akik a határainkon túl végzik, illetve segítik ezt a feltáró munkát. A gömöri magyarság kultúrájának ápolása, az azonosságtudat megőrzése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért B. Kovács István történész-néprajzkutató és Schwartz Árpád, Tornaija polgármestere részesült a kitüntetésben. Ujváry Zoltán beszélt arról, hogy B. Kovács Istvánt, aki hosszú évekig a rimaszombati múzeum igazgatója volt, a szlovák nacionalisták az előző évben távolítottak el állásából. Ennek ellenére a volt múzeumigazgató folytatja saját kutatásait, végzi a gömöri magyarság múltjának feltárását., Schwartz Árpád polgármester mindig is segítette a városba érkező kutatókat, egyetemi hallgatókat, minden szükséges eszközt, fellelhető dokumentumot hozzáférhetővé tett számukra. Már ezért is megérdemelné a kitüntetést, mondta Uj- váry professzor. Viszont Schwartz Árpád maga is sokat tett és tesz a magyar kultúra ápolásáért. O volt az, aki kiharcolta, hogy a felsőbb parancsra Safarikovóra változtatott településnév újra Tornaija legyen. És az ő nevéhez fűződik a helyi magyar tájház megnyitásának kezdeményezése, támogatása is. „Nálunk semmi sem jelent semmit” Találkozás Galla Miklóssal, a L'art pour l'art Társulat vezetőjével ZSIDAI PÉTER Miskolc (ÉM) - A L’art pour Part Társulat 1986-ban alakult négyfős humorbrigád... A magyar abszurd humor hagyományait ápoló társaság halmozza sikereit, telt házak előtt szerepel a „Farkas a mezőn” és a „Rengeteg parittya” című előadásaival, a tévében sorozatuk látható, a közelmúltban lemezük jelent meg. Az együttes vezetője Galla Miklós. □ Sokan nem ismerik pontosan a Holló Színház és a L’art pour l’art Társulat közötti különbséget... 0 Óriási különbségek vannak. A L’art pour l’art Társulatot Dolák- Saly Róbert, Laár András, Nagy Natália és én alkotom. A Holló Színházban Novák Péter, Pethő Zsolt, Nagy Natália és én játszom. A másik különbség a repertoárban van. A Holló Színház angol szerzők műveit interpretálja. A L’art pour Fart Társulat viszont egy kreatív csapat, amely minden jelenetet saját maga ír. Ez az úgynevezett magyar abszurd humor. További különbség a működésben van, ugyanis a Holló Színház körülbelül 2000-ig pihen, míg a másik aktívan dolgozik. Sőt, nem régiben egy új produkció is bemutatkozott, a Galla-Dózsa duó, melyben rajtam kívül egy Dózsa Gergely nevű debreceni fiatalember játssza el angol és amerikai szerzők eddig ismeretlen műveit. A három társulatot nem lehetne egyszerre működtetni, de valószínűleg a közönség is végképp összekeveredne. □ Ki az a farkas, aki a mezőn van? 0 Senki. Rólunk tudni kell, hogy mi nem utalunk senkire, nálunk semmi sem jelent semmit. A műsorban nem használunk szimbólumokat, minden az, ami. Még 1987-ben találtuk ki, mi lenne, ha az lenne a műsor címe, hogy Farkas a mezőn. Ebben meg is egyeztünk, majd azonos címmel írtunk egy dalt a műsor végére, hogy valami mégiscsak szóljon a farkasról, aki a mezőn áll. □ A magyar abszurd humornak vannak magyar hagyományai? 0 Vannak, de azokat a L’art pour l’art Társulat teremtette meg. Ä kilenc év alatt szép hagyományaink keletkeztek, most már van nyolc tévéműsorunk, megjelent lemezünk, kazettánk. Távoli rokonaink Karinthy Frigyes abszurd írásai, de hozzám még közelebb állnak Örkény István bizonyos egypercesei, mint például a Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók, vagy a bo- hókás rezedaszálról írott novellája. □ A nemzetközi abszurd humor angol gyökerű? 0 Sajnos, ez egy közkeletű tévedés. Galla Miklós a színpadon Én ismerek a Monty Pythonhoz hasonló ízlésű, amerikai és dán humoristákat is. Olaszországban pedig különösen népszerűek az abszurd humor előadói. Az emberek hajlamosak összekeverni az angol humort az abszurddal, holott Angliában is léteznek a humornak egészen másféle, kevésbé intellektuális műfajai, mint a Folytassa! sorozat, vagy a Benny Hill Show, amelyeknek semmi lényegi közük nincs az abszurdhoz. □ Hogyan illeszkedik itthon ez a műfaj a többi közé? 0 Jelen pillanatban úgy illeszkedik, hogy tudomásom szerint, ma ez a legnépszerűbb Magyarországon. Elveszítette generációs jellegét, széles rétegeket érint meg, ötévestől a hetvenöt évesig. Nem azt mondom, hogy minden egyes ember szereti, de rajongói között bármelyik korosztály megtalálható. □ Ön mennyire kötődik a drámaművészethez, hiszen sok jelenetben éppen ezt gúnyolják ki? 0 Nem tudok ilyenről beszámolni, de nem is nagyon szeretem az úgynevezett hagyományos vagy modern színházat. A legutóbbi előadás, ami tetszett, a Katona József Színházban bemutatott Stílusgyakorlat című darab volt. Nagy Natália viszont társulatunk rendszeres színházba járó tagja. □ Neki köszönhető a műsorok színjátszást fricskázó alapmotívuma? • Nem. Közösen találtuk ki, hogy a színházból mint műfajból csúfot űzünk. Ezért lett a „Farkas a mezőn” című estünk alcíme Bevezetés a színház világába. A pantomim és az opera elegyéből született panto- peramim mellett ralista dráma, illusztratív és futurista színjátszás is látható. Koholmány az egész, hazugság, első szótól az utolsóig. Valójában mi senkit sem akarunk megfricskázni, viszont az, hogy ki, mit lát bele, egy másik kérdés. Annyi jelentése lehet, amennyi ember van. □ A nyelv kifordításával születő mondatokból szállóigék születnek, nem tartanak attól a bírálattól, hogy káros mintát nyújtanak az ifjúságnak, akárcsak a toroktisztító cukor reklámja esetében? 0 A mi szójátékaink szellemesek, „a zérómat is tisztítsa” reklám szlon- genje pedig csak hibás volt. A L’art pour l’art Társulat azonban nem hibás mondatokat, hanem elváltoztatott mondatokat alkot, amelyek humorosak. Nekünk még egyetlen nyelvész sem szólt, de ha szólna, tudnánk, mit kellene rá felelni. Úgy gondolom, ezeken ők is nevetni szoktak, mert képesek megkülönböztetni a nyelvi humort a nyelvrontástól. A mi esetünkben nyelvápolásról van szó, hiszen föltáljuk a magyar nyelv lehetőségeit, a csűrés-csavarás szinte kimeríthetetlen változatait. A közönség pedig ezzel egyetért, mert nagyon szereti a szójátékokat, a Besenyő család sziporkáit. □ A sikeres embereket előbb-utóbb irigyelni kezdik a szakmában, elérte ez Önöket is? 0 Egészen biztos, hogy vannak iri- gyeink, de nem tudunk mit kezdeni velük. Akinek nincs ekkora közönsége, meg tehetsége, az nyilvánvalóan irigy. Aki okosabb közülük, az tudomásul veszi a sikerünket, és szereti, amit csinálunk. De van olyan is, aki nem képes, túltenni magát ezen, ő irigykedik. Én is irigy vagyok arra, akinek ötöse volt a lottón, csakhogy attól ő még boldog marad. Protestáns ünnep Bodrogolaszi, Miskolc, Vámosújfalu (ÉM) - Az Országos Protestáns Napok keretében a nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola hallgatói ma, szombaton délután 5 órától a vámosújfalui Faluházban adják elő a Tiszaladá- nyi jeremiád című darabot. Október 29-én, vasárnap délelőtt fél 10-től Bodrogolasziban, 11 órától Vámosújfaluban hirdet igét Nagy István, a nagykőrösi főiskola főigazgatója. Miskolcon a martintelepi református templomban szombaton zenés irodalmi estet rendeznek. A nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola hallgatói vasárnap délután 3 órától az egyházkerület székházában mutatják be a Tiszaladányi jeremiád című előadást. Ugyanezen a napon délután 5-től a belvárosi evangélikus templomban közös protestáns bizonyságtétel lesz a baptista, evangélikus, metodista és református egyházak részvételével. Interetnikus napok Mályi (ÉM) - Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei Északkelet-Magyarorszá- gon címmel rendez konferenciát a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszéke október 30- án és 31-én Mályiban, a Térségi Képzés és Oktatási Alapítvány épületében. A megnyitó hétfőn délelőtt fél 11-kor lesz, Veres László megyei múzeumigazgató köszönti a résztvevőket. Az első előadást Szabadfalvi József tartja Az interetnikus kutatások tíz éve címmel,, amit más előadások, majd délután szekcióülések követnek. Szó lesz többek között a bodrogközi ruszin szolgalegényekről, a ruszin-magyar együttélésről a nyelvi adatok tükrében, a balassagyarmati görögkeleti közösség kialakulásáról, az etnokulturális folyamatokról, a cigány-magyar gazdasági kapcsolatokról egy székely faluban, az áttelepítésekről... Október 31-én, kedden délelőtt a plenáris ülés előadásaival folytatódik a konferencia, a befejező előadást Katona Judit tartja, Nemzeti sztereotípiák és a néprajz címmel. AkvareUek Lillafüred (ÉM) - Seres Dávid ak- varelljeiből nyílik kiállítás október 29-én, vasárnap délután 4 órakor a lillafüredi Palotaszállóban. A tárlatot Máger Ágnes festőművész nyitja meg. A tárlatnyitó után délután fél 5-től a Kreisler vonósnégyes előadásában Haydn- és Mozart-műveket hallgathatnak az érdeklődők. A galéria télen Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria kiállításai (Hunyadi u. 12. - Szalay Lajos tusrajzai és a Kondor Béla gyűjtemény, illetve a Deák tér 3. sz. alatt Feledy Gyula állandó kiállítá- ■sa) november 2-től 1996. március 31-ig téli nyitva tartás szerint látogathatók, vagyis délelőtt 10-től délután 4 óráig tartanak nyitva. Hétfőn szünnap, szombaton pedig ingyenes a kiállítások látogatása. A galéria Déryné utcai kiállítóterme november 5-én végleg bezár. Az új épület (Rákóczi-ház) megnyitó ünnepségét 1996. május 11-én, Miskolc város ünnepén tartják. Diákok és vándorok Izsófalva (ÉM) - A nagyvilág magyar vándorai címmel rendeztek vetélkedőt 17 általános iskola 26 csapatának részvételével a hét közepén az izsófalvi művelődési házban. Mint kiderült, a magyar utazókat és földrajzi felfedezőket legjobban a kazincbarcikai Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanulói ismerik, második helyet a putnoki Serényi László Általános Iskola csapata ért el, a harmadikok pedig a rudabá- nyai diákok lettek. Műegyetemi invitáló Budapest (ISB) - Vidéki középiskolások figyelmébe ajánlja a Budapesti Műszaki Egyetem, hogy november 10-én nyílt napot tartanak a Műegyetem rakpart 3. alatti központi CH épületben. Az egész napos programról bővebb információkat lehet kérni a budapesti 463-13-36-os telefonon.
