Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-25 / 251. szám
Suliötletek NAT-os és tandíjas időkben - tehát akkor, amikor nyakig benne vagytok a tanügyi reformokban, és akkor is kénytelenek vagytok ezt észre venni, ha esetleg nem fűlik hozzá a fogatok tehát manapság üdítően hathat ez a Gallup-felmérés. Van benne egy-két vicces ötlet. Gallup youth Tinik az oktatási reformokról Több országban megkérték a fiatalokat, hogy értékeljék a következő, az oktatási rendszerrel kapcsolatos állításokat. Jó ötlet... Minden diáknak nemzeti általános vizsgát kellene tennie, mielőtt 67% 73„/0 60o/o végezne a középiskolában Minden diáknak joga lenne az ingyenes felsőfokú oktatáshoz 67% 64% 71% A diákoknak pénzt kellene kapniuk az elért jó eredményekért 59% 54% 65% A diákoknak pénzt kellene kapniuk minden 30% 27% 35% elolvasott könyv után A továbbtanuló diákoknak csak hároméves . 32% 24% 44% lenne á középiskola Az iskolának 11 hó- 14% 14% 14% napig kell tartania f5^! j[ | Átlag feletti diák j Átlagos vagy ! az alatti diák A káprázat iskolája Hegyaljai Sándor bű- vésziskolájában a csa lafinta, ám. praktikus szorzásmutatványok után ismét a kártyatrük- kök „órái” következnek. Biztos jóslat A néző elé teszek egy pakli kártyát és felkérem; vegyen le belőle egy kis csomagot, nem többet mint 15 kártyát, inkább kevesebbet. Aztán egyesével leszámolok az asztalra 16 kártyát azzal, hogy nézze meg, ezek között, milyen lap áll azon a helyen, ahány lapot az előbb levett. Tehát ha ötöt vett le, nézze meg az ötödiket, ha tizenhármat vett le, akkor a tizenharmadikát. Mikor ez megtörtént, így szólok; „Én nem tudhattam előre, hogy hány kártyát fogsz leemelni, mégis felírtam egy jóslatot. Nézd csak meg, ott van a tolltartó alatt, egy borítékban.” Amikor a néző felbontja a borítékot, abban egy cédulán annak a lapnak a nevét találja, amelyikét az előtt kivette a csomagból. Magyarázat: Megnézzük a csomagban felülről a tizenhetedik kártyát (a hátoldal felől). Ennek a lapnak a nevét felírjuk, borítékba záijuk, és a mutatvány előtt elrejtjük valahová. A néző annyit kártyát emelhet le, amennyit akar, akár egyet is, a lényeg az, hogy tizenhatnál ne vegyen le többet. Ezután leszámolunk tizenhat lapot, és amikor a néző megkeresi a leemelt lapok számának megfelelő sorszámú kártyát, az éppen az előre felírt lap lesz. Ha a mutatványt meg akarjuk ismételni, egy másik, előre elkészített csomagra és borítékra van szükség. A „kutyadolog” kutya egy dolog Egy kényes témáról elfogulatlanul, a tények tükrében Fülep Dániel A kutyák többségét még ma is falun tartják, de egyre többet tartanak a városokban is. A városi kutyatartásnak azonban akad egy-két rossz oldala, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a sétáltatok által állandó ostromnak kitett füves területeken, parkokban, játszótereken nem lehet szabadjára, engedni, a mozogni, vágyó kisgyerekeket. Bár a kutya, lehet, hogy tényleg „nem bánt”, de megszagolgatja, körülugrálja, amitől a kisgyerek megijed. Azután meg ott. van a sokat vitatott ürülék problémája. Nézze meg, aki nem hiszi: lassan már Miskolcon is nehezen lehet találni olyan zöld felületet, melyet ne szennyezne be a „kutyagumi”. Mielőtt egy „olyan édes kis kutyát” kérnél a szünnapodra, érdemes alaposan átgondolni ezeket á problémákat. Egy átlagos kutya napi ürüléke 300 gramm. Budapesten, ahol százezres kutyaállomány él, naponta 30 tonnád!) ürülék rakódik le - javarészt a közterül eteken. A miskolci „kutyapark” szintén hatalmas, több tízezerre tehető, a szennyezés tehát itt szintén nagyon magas. És ez javarészt éppen az összterületét tekintve szerény kiterjedésű zöldterületekre koncentrálódik, ahol sétálni, kocogni, némileg tisztább levegőt szívni lehetne. De járdán kívül árgus szemekkel kell mustrálni a főidet, ha cl szeretnénk kerülni minden kellemetlenséget. A gondot csak súlyosbítja, hogy a zöldterületek növényei sincsenek elragadtatva az „ártalmatlan trágyázásként” emlegetett áldástól. A vizeletnek - melyet rendes körülmények között egy kutya naponta 6-10 alkalommal ürít szervezetéből - erősen növénykárosító hatása van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a Berlinben végzett kísérlet, ahol közterületeken gyakori fákat (korai juhar, hárs stb.), valamint rózsákat, a büdöskét és árvácskákat kipermetezett kutyavizelettel kezelték tízóránként, ötszöri alkalommal. Az érzékeny fajok és fajták körében már a vizelettel történő egyszerid) érintkezés is látható károsodásokat okoz. A vastagabb levelű, viaszréteggel védett levélzeNézz rá! Ugye nem is gondolnád, hogy ennyi gond van vele - még azután is (sőt!), hogy adtál neki enni, és sétálni is levitted... Fotók: Dobos Klára tű növények károsodása csekély, vagy elhanyagolható. Az érzékenyebb növényeken jellegzetes levél- szélclhalások láthatók, de például a büdöskének és az árvácskának nemcsak a levélszéle, hanem a levélcsúcsa is sárgul, megsötédedik és elhervad. A vizelettel közvetlenül érintkező növényeknél gyakori a hajszálgyökerek elszíneződése, károsodása, melynek látható jeleként a növények növekedése hirtelen lelassul. Ha a vizelet a talajra kerül, akkor annak növénykárosító hatása elsősorban az uralkodó éghajlati viszonyok és a növény egészségi állapotának a függvénye. Nyirkos környezetben a növények többsége túléli a vizelet hatását, míg száraz, meleg időben súlyosabb a károsodás. A fáknál a leggyakoribb tünet a kéreg elszíneződése, elhalása, leválása. Az elszíneződés annak az eredménye, hogy - a vizelet közvetlen hatására - a fakérgen élő mikroszervezetek elpusztulnak. Az így szinte elhalt kéreg táptalaja a fapusztító gombáknak, s ennek nyomán egy idővel a rothadás jelei mutatkoznak rajta. Kevésbé érzékeny a tölgy, a nyír, a platán, a páfrányfenyő. De érzékeny a vadgesztenye, a japánakác, a hárs és a juhar. Mit lehet tenni ezek ellen? Nehéz kérdés, mert érvényre kell juttatni a kutyával nem rendelkező emberek jogos igényét a nyugodt sétára és a tiszta cipőtalpra; féltjük kevés növényzetünket is, és emellett tiszteletben kell tartani azok igényét is, akik kutyát szeretnének tartani. Fontolóra lehet venni a kutyaillemhelyek kialakítását, melynek használtatására vagy az ürülék összeszedésére kötelezni kellene a kutyásokat. Persze az első lépés az lenne, hogy a kutyatartók és a nem tartók elismerjék és tiszteletben tartsák a másik csoport jogait. Légy egyéniség - erről van szó Húszéves a punkzene: szakadt trikó, irokéz hajviselet A hetvenes évek közepén robbantak be a brit popzene élvonalába azok az együttesek, amelyeknek elegük volt a stadionokban rendezett mamutkoncertekből és a kor szuperbandáinak (Pink Floyd, Supertramp) középkorúságot sugárzó attitűdjeiből. A magukat punkoknak nevező újhullámos zenészek jólfé- siiltség helyett ápolatlanságot, dühöt és obszcenitást írtak zászlajukra, külső ismertetőjegyeik pedig szakadt trikók, orrba és fülbe tűzött biztosítótűk, irokéz hajviselet és szakadatlan köpködés volt. Első sokkoló fellépéseik nyomán a szigetország megrettent középosztálya már-már attól tartott, hogy a barbárok kései utódai alapjaiban akarják megrendíteni a társadalmat. A punkok akkor váltak végleg első számú közellenséggé Nagy-Bri- tanniában, amikor trágárkodásuk és tekintélyrombolásuk odáig fajult, hogy még az érinthetetlennek tartott II. Erzsébet királynőt sem kímélték. Élen járt ebben a punk-korszak meghatározó bandája, a Sex Pistols, amelynek fennen hirdetett nihilizmusa számos követőre talált a zenei fronton. Elegendő csak a Kiss, a Clash, a Stranglers vagy a Boonr- town Rats nevét említeni. Az elborzadt boltosok megtagadták a Sex Pistols lemezeinek árusítását, a BBC pedig nem volt hajlandó sugározni „God Save The Queen” című, A külső csak egy dolog, belső tartalom nélkül semmit nem jelent II. Erzsébet trónralépésének 25. évfordulójára kiadott kislemezüket, jóllehet az - az eladási statisztika szerint - népszerűbb volt a rádió hivatalos slágerlistáját vezető dalnál. 1976 októbere sorsdöntőnek bizonyult a Pistols életében: egy televíziós adásban a riporter provokatív kérdésére, mondjanak már valami jó zaftosat, olyan trágárságok és testtájékok áradata következett, amely sokkolta a ólnevelt közönséget. Éttől kezdve a banda koncertjeit titokban kellett megszervezni, a rajongók pedig kodolt újsághirdetésekből szereztek tudomást kedvenceik következő fellépéséről. Ekkor csatlakozott az együtteshez a hírhedt Sid Vicious, elfoglalva Glen Matlock helyét, aki összerúgta a port a banda vezér Johnny Rotten- nel. Vicious fékezhetetlen tombolá- sa a csúcspontját, s egyben „kódúját” jelentette a Sex Pistols alig hároméves pályafutásának. Vicious (nőmén est omen) permanensen „high” volt a zabolátlanul szedett herointól. Az együttes amerikai turnéja során a színpadon közösült alkalmi partnerekkel, majd gitáijával verte a színpadhoz legközelebb tolongó rajongók fejét. A körút egyik utolsó állomásán, San Franciscóban Rotten úgy határozott, hogy elege volt Viciousból - ezt követően a Pistols soha többé nem lépett föl. 1978 októberében Vicious barátnőjét leszúrták egy New York-i szállodában, az ügyészség pedig gyilkosság miatt vádat emelt Vicious ellen. A rosszfiú azonban nem állt bűőság elé: egy nappal azután, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezték, heroin-túladagolás végzett vele. Johnny Rotten egy londoni lapnak a közelmúltban azt nyilatkozta, igazán bosszantja, ha most azt olvassa, mekkora befolyással volt erre vagy arra a zenészre a Sex Pistols. „Ezek mind eltévesztették a házszámot. A Pistols lényege az volt, hogy magunkat akartuk adni. Légy egyéniség, erről volt szó, semmi másról.” Érzéken felüli dzsessz Miskolcot nem véletlenül szerették egy időben a zenészek, mivel a város „mentsvára” volt a hazai dzsessznek - emlékszik vissza Gőz László, a ’94-ben alakult dzsesszformáció, az ESP Group vezetője. Zenekara a napokban indul országos turnéjára, amelynek egyik állomása - a zenekarvezető reményei szerint „dzsesszbarátságát” őrző - Miskolc lesz.- Az együttes nevében az ESP három angol szónak a rövidítése. Magyarra talán így fordítható: érzéken felüli érzékelés. Ez az információt, hordozó név magára a zenére, a dzsessz műfajára, a zenészek egymás közötti metakommunikációjára utal, amelyben a kötöttségeken felüli játék, a pillanatnyi improvizáció megfoghatatlansága az érdekes - magyarázza Gőz László. Klasszikus felépítésű kompozícióik stílusa elmondása szerint kétféleképpen közelíthető meg. Ha a zenészegyéniségeket nézzük, akkor Miles Davis, Pat Metheny, Chick Korea és George Duke, ha fogalmakkal akarnánk meghatározni zenéjüket, akkor a dzsessz-rock és world-music, azaz az úgynevezett „világzenéhez” áll közel az általuk képviselt zenei irányzat. Koncertjükön (október 27-én az Ifjúsági és Szabadidő Házban) a hallgatóság - Gőz László ígérete szerint - az áprilisban megjelent Waiting című lemezhez képest teljesen új zenei anyaggal találkozhat. ml Támadj te is az egyhangúság ellen! Országos plakátfestőversenyen adhatnak számot a techno-rave zenei irányzat ihlette fantáziájukról az utca ismeretlen ifjú képzőművészei, népszerű színészek, újságírók társaságában. A munkák Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden és Debrecenben - összesen 111 óriásplakáton - láthatók majd novemberben. A „Támadás az egyhangúság ellen” gondolat jegyében meghirdetett versengésen festhetnek szólisták, valamint készülhetnek csoportos munkák egyaránt. Az előzsűri- zést követően a meghívottak november első hetében készítik el az óriásplakátokat: tetszés szerint ecsettel, szórópisztollyal vagy más eszköz segédletével. Az ország legnagyobb szabadtéri tárlatának nézői szavazatukkal minősíthetik az alkotásokat. A legötletesebb óriásplakát művészét, illetve alkotói kollektíváját jelentős pénzjutalom is kecsegteti. A vállalkozó kedvűek részletes információt kaphatnak a Promo Media Kft. (Budapest, 1054 Steindl Imre utca 12., telefonszáma: 269-1985) irodájában, illetőleg címükre kell eljuttatni - október 25-éig - az előzetes terveket. Ez is támadás az egyhangúság ellen, igaz, nem óriásplakáton és rave-stílusban Rajzpályázat — bármely témában Hat-tizenhárom éves gyerekeknek hirdet immáron negyedszer rajzpályázatot a Nemzetközi Raiffeisen Unió, valamint a Japán Mezőgazdasági Szövetkezeti Kiadó. A megadott korhatáron belül minden gyerek egy pályázatot küldhet be, szabadon választott témában. A mű bármilyen méretű lehet, és készülhet akár vízfestékkel, ceruzával, pasztellkrétával, de például fametszet is elküldhető az alábbi címre: MOSZ Raiffeisen Iroda 1054. Budapest, Akadémia u. 1-3. Tel: 1323-930. A rajzokat összegyűjtve az iroda juttatja ki Japánba, ahol neves japán festőkből álló bizottság értékeli azokat. A legjobbnak értékelt pályamű első 200 alkotója emléktárgyat és oklevelet kap. Beküldési határidő: 1995. december 31. A képek hátlapján a személyi adatokon kívül tüntessék fel a kép címét, a készítő életkorát, iskolájának nevét és címét, valammt a pedagógus nevét.
