Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-24 / 250. szám

8 M Itt-Hon 1995. Október 24., Kedd _MISKOLCI PORTRÉ Az egyetemista Miskolc (ÉM - Bi.I.) - Borosi Gergely a Miskolci Egyetem III. éves hallgató­ja a bányamérnöki karon tanul, elő- készítéstechnika-mérnöki szakon. El­mondása szerint ez tulajdonképpen nyersanyag-feldolgozást jelent, vagyis nyersanyagból nyersanyagot állít elő, például: ércdúsítás, hulladékok szét­választása stb. Diplomaszerzés után - gondolom - lesz munkája bőven. Gergely Miskolcon született, szülei értelmiségiek, hisz édesanyja tanárnő, édesapja pedig építészmérnök volt, saj­nos tíz éve meghalt. Bátyja és nővére már kirepült a családi fészekből, csa­ládot alapítottak, így7 Gergely édesany­jával él együtt. Az általános iskola el­végzése után a Zrínyi Ilona Gimnázi­umba vették fel, haladó német szakra. Itt két évig koptatta az iskolapadot. Amikor kedvenc nyelvtanára a Her­man Gimnáziumba ment tanítani, ő is követte, majd 1993-ban itt szerezte meg érettségi bizonyítványát. Mint egyetemi hallgató diáktársai bizalmát élvezve részt vett a Budapes­ten megtartott tandíjemelés elleni de­monstráción. A tüntetésre Miskolcról külön vas­úti kocsikban utaztak, majd Budapes­ten a metrót választották a Kossuth térig. Este fél hétkor kezdődött a köz­ponti rendezvény. Az egyetemisták ve­zetői előadták jövetelük célját s ezt kö- t vetően a téren összegyűlt tömeg tan- . díjellenes dalokat énekelt. Éjszakára a tábor elcsendesedett. Voltak, akik a helyszínen, míg má­sok ismerősöknél tértek nyugovóra. > Hajnali öt órakor azonban újra „élt” a Kossuth tér. A diákok hét óráig sajtó­reggelt tartottak: különböző napilapo­kat böngésztek, olvastak az aznap megjelent róluk szóló írásokból. Nyolc órától pedig vastapssal köszöntöttek í minden kormányülésre érkező képvi­selőt. „Eddig az egyetemen nagyon jó volt a hangulat, előadások után összejöt­tünk, beszélgettünk, de erre ma már nincs idő. Minden időnket a tanulás és a munkahely keresése köti le. De mun­kához jutni, főleg az ilyen hátrányos helyzetű területen mint Miskolc, na­gyin nehéz.” Kezdődnek az idei őszi erdősítések Amíg az erdő „felnő", addig évtizedeket kell várni Fotó: Laczó lózsef (ÉM - KL) - A mezőgazdaság legtöbb ágazatában őszi beta­karítással befejeződik az „aratás”, az egyik fontos ága­zatban, az erdőgazdaságban azonban most kezdődik az újí­tás, azaz az őszi erdősítés. Szakos György, az Északer­dő Rt. osztályvezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy jelen­leg a múlt ért erdősítés műsza­ki átvétele tart. A beültetett területeket jár­ják a Bükktől a zempléni része­kig, a szlovák határtól a Tisza vonaláig a szakemberek. Fel­mérik: milyen eredményt mu­tat a múlt évi és korábbi cse­meteültetés. Milyen a megeredés aránya. Ez egyik kiindulási pontja a tervezésnek, hogy most ősszel, majd pedig tavasszal milyen mértékben és mely területeken kell pótolni a fát. A múlt évi erősen aszályos időjárás igencsak megviselte az ültetvényeket, a felmérés alap­ján most adódik lehetőség a csemeteszükséglet meghatáro­zására. Az idei erdősítés a kedvező időjárás miatt eredményesebb­nek ígérkezik az előző évinél, így az eddigi tapasztalatok sze­rint lényegesen kevesebb pót­lásra lesz szükség. Kijelölték már azokat a területeket is, ahol új csemetéket ültetnek. Ez az úgynevezett első kiviteli er­dősítés. Ez a jelenlegi helyzet alap­ján hasonló nagyságrendű lesz, mint a korábbi évben. Első kiviteli erdősítést vé­geznek a délbükki részeken, a Bódva-völgyében, a Hernád menti részeken mindenütt, ahol az üzemmódnak megfele­lően korábban tarra vágták az erdőket. Többek között a fel nem újítható tölgyesekben, ahol a fapusztulásban a múlt évi nagy szárazság erőteljes pusztító hatása jelentkezik. Ültetésre saját nevelésű cse­metéket használnak fel, ame­lyet a mezőcsáti, bekényi, vala­mint a telkibányai csemetések- ben neveltek. Cserből és vöröstölgyből még többlettel is rendelkeznek, el­lenben kocsányos és kocsány- talan tölgyből makkot minden mennyiségben felvásárolnak, mert csekély volt a termés. Aki ezekben a hetekben makkot szedőket lát, tudhatja, miért fáradoznak. Gyerekek honi rajzasztala Város Fleisz Zoltán miskolci kisfiú rajza AZ ESZAK-MAGYARORSZAG MISKOLCI MELLÉKLETE •1995. október 24. • III. évf. 43. szám Folytatódik az épületek megújítása Az Északerdő Rt. miskolci székháza állványok mögött Miskolc (ÉM - KL.) ­„Levetkőztették”, azaz beállvá- nyozás után leverték a vakola­tot az Északerdő Rt. miskolci székházáról, s ezzel megkezdő­dött a felújítása, amelyet a mis­kolci székhelyű Német és Tár­sa Kft. végez el. A Tárkányi és a Batthyány utca sarkán lévő közismert, patinás épületet az 1924-ben alakított és öt megyé­re - Borsodra, Gömör-Kishont- ra, Hevesre, Abaúj-Torna és Zemplén - kiterjedő hatáskö­rű erdőigazgatóság részére épí­tettek meg. Ez lett a székháza a közelműltban alakult Észak­erdő Rt .-nek is. A patinás épü­letet korábban nem szerencsés módon külsőleg átalakították. Ezt a beavatkozást szüntetik most meg, s a tervek szerint az eredetinek megfelelő külsejét nyeri majd vissza. A helyreál­lítást az eredeti állapotnak megfelelően tervezte meg Pirity Attila és Rácai Tibor a Stúdió Kft. építész-tervezői. Az igazgatóság épületének egykori elkészítésekor a széle­sebb környezet kialakítását is megtervezték. Ebből a koncep­cióból azonban csak a mai De­ák tér valósult meg. A többi el­gondolás azonban elmaradt. Maga az épület a felvidéki ké­ső reneszánsz építőelemeinek felhasználásával létesült. Saj­nálatos módon, az egykori dí­szítőelemekkel ékes külső egy tatarozás során levakolásra ke­rült. Szinte jellegtelenné vált az épület. Emiatt az egykori dí­szítőelemeknek már csak egy i'észe volt látható. Megmaradt többek között a párkányzaton a hat fülke, amelyben egykor az erdőről történő gondoskodás, az erdőgazdálkodás egyes moz­zanatait ábrázoló figurák kap­tak helyet. Ugyancsak megmaradt az épület Tárkányi utca sarkán lé­vő, díszes oszlopokkal kerete­zett szoborfülkéje. Ebben haj­dan a Patrona Hungáriáé szob­ra állott. A szobornak azonban sajná­latosan nyoma veszett. Az ere­deti építészeti állapotot visszaállító tatarozás megkez­dődött. Mint Pirity Attilától, a Stúdió Kft. ügyvezetőjétől tájé­kozódtunk, a míves munkára garancia, hogy7 a kivitelező vé­gezte el az egykori Borsodi Szénbányák székházának át­alakítását, az APEH részére. A miskolciakat, mint hason­ló esetekben, bizonyára most is örömmel tölti el egy régi pati­nás épület megújulása. Kiegyensúlyozott gyermekétkeztetés Az étrendet a korcsoportoknak megfelelően állítják össze (3, oldal) _A TARTALOMBÓL Megérkezett a gáz Harsányba Áprilisban kezdték meg a gázvezeték építését a község határában és október húszadikán meggyújtották a korszerű energia érkeztet jelző fáklyát. (2. oldal) Lillafüred ősszel is vonzó kirándulóhely A gombászók, a kirándulók ebben az évszakban is nagy számban keresik fel a várostól nem távoli Lillafüredet. Igaz, a kisvasút már egy ideje ismét fedett kocsikat indít, hiszen az őszi hi­degektől, az esőktől már óvni kell a tu­ristákat. (2. oldal) Egy lokálpatrióta emlékei, észrevételei Levél érkezett egy7 korábban megjelent írásra, melyben a Menedzser Iroda igazgatója azokról az eredményes erő­feszítésekről beszélt, amelyek révén a város, Miskolc kiemelkedő jelentősé­gű, országos rendezvényeket, hagyo­mányossá vált kulturális programokat szervezhetett. (4. oldal) A város intézményei és a szükségletek Története során a város közintézményei jobban is igazodhattak volna a mindenko­ri lakossági igényekhez, ám ezen néha jó elgondolások híján, vagy pénz hiányá­ban rendre elmaradtak, vagy megvaló­sulásuk éppen késésben volt. (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents