Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-21 / 249. szám
Október 21., Szombat ÉM-riport ..................................■■■■............................. ÉM-héfvécge VII A hegyekkel és dombokkal körbezárt kis település gj’ógyító levegőjének és gyógyító fürdőjének köszönheti hírét. Ezért látogatnak el sokan messze földről is Rácsra, ahol az idegenforgalom munkalehetőséget és bevételt is jelent. Mindez most veszélybe került, mert az új tulajdonos nem használja, hanem az enyészetnek engedte át a fürdőt, ami nemhogy vonzaná, inkább elriasztja a vendégeket. A falu várja, szívesen fogadja az idegeneket, de elriasztják őket Faragó Lajos A Bükk hegység déli részén, hegyekkel és dombokkal körülvett Kács gyógyító meleg forrásokkal bír, és oly régóta, ameddig még az emlékezet hosszú fonala sem ér el - hathatós gyógyító hely. A régi dicsőség felemlegetésével kalauzolnak bennünket végig a falun a község vezetői. Horváth János polgármester és Markó László alpolgármester büszkén mutatják a takaros portákat és a domboldalon, az erdők tövében meghúzódó hétvégi házak sorát. A 60- as évektől kezdődően Miskolcról, Debrecenből, Szolnokról, Gyuláról, Kecskemétről jöttek idegenek, akik aztán telket vettek és építkeztek. És érkeztek német, holland, svéd érdeklődők is, akik megszeretve a községet megvásárolták az üresen, gazda nélkül maradt falusi házakat, csodálatosan felújították, és napjainkban már az év két-há- rom hónapját is itt töltik. Ide csábítja mindnyájukat a tiszta levegő, a gyógyító hatású fürdő, a falu csendje, nyugalma, a szívélyes vendégüllátás, a bükki vadászás lehetősége. Mondják: asztmás és szívbetegségek gyógyítására kiválóan alkalmas a község klímája. Egy pesti asszonyt lebeszélt az ovos a műtétről. Azt javallottá: töltsön előbb egy nyarat Kácson. Férje telepített is ide egy faházat azzal, hogy a nyár után majd eladja. Ám az asztmával bajlódó feleség őszre teljesen meggyógyult, és azóta orvos felé se néz. A házat persze máig sem adták el, és lelkes lokálpatrióták lettek. A most 86 éves, kácsi születésű Szabó Sándor 14 éves koráig beteg volt. Alig bírt járni, és hiába vitték orvostól orvosig, nem tudtak segíteni rajta. A nővére hordta ki rendszeresen a fürdőbe, aztán egész napra ott is hagyta, csak délutánonként ment érte. Néhány napos fürdőzés elteltével az addigi beteg egyszer csak feltápászkodott a gyepről, és a saját lábán elindult haza. Már félúton találkozott a nővérével, aki nem akart hinni a szemének. Ennyit tesz a kácsi víz - mondják. Vendégriasztó élmény A helyiek örömmel fogadták az idegeneket. A 738 lelket számláló településen az aktív korosztályhoz tartozóknak csaknem 50 százaléka munkanélküli, és szükség van minden forintra. A fürdő munkalehetőséget biztosított a számukra, a vendégek vevők voltak a majd minden portán, konyhakertben fölösbe is megakadó tojásra, paradicsomra, paprikára. A zöldséggel, a zöldbabbal, a vágásnyira megnőtt jércével nem kellett a kövesdi, vagy a miskolci piacra batyuzni. Megjelentek a házak falán a „Zimmer frei” feliratok is, kínálva a falu csendjét, a fürdő nyugalmát, a tiszta levegőt és hozzá a szálláslehetőséget 2-3- 4 ágyas összkomfortos lakrészekben. Ám időközben a falu és lakói életében meghatározó szerepet betöltő fürdő státusa és ennek következtében állapota alapvetően megváltozott, gátat vetett a vendégek áramlásának. Szabó Sándor, a falusi turizmus lelkes szervezője az idei nyár elején egy magyar honleány által vezetett kerékpáros csapat kezébe nyomta vendégcsalogató szórólapját. Az idegenek megtekintették a fürdőt, majd visszafelé jövet visszaadták a lapot, hátoldalán a válasszal: „Német kerékpáros csoporttal jöttünk át Bogácsról, mert a térképen láttuk, hogy itt is természetes vízből táplálkozó fürdő van. Bogács is szép ugyan, de már nagyon telített, hangos, szerettünk volna nyugodtabb falusi környezetben egy másik fürdőt is kipróbálni. Ami fogadott minket, az nagyon lehangoló; a fürdő egész területe elhanyagolt, a medence végén lévő kis épület ablakai hiányoznak, látszik, hogy minden elvándorolt innen, ami mozdítható volt; a medencében a zöld posványra emlékeztető vízben békésen megférnek egymással az egykori padok deszkái, amelyekből rozsdás szögek állnak ki, a lépcsőkön széttört sörösüvegek cserepeivel... A német turisták értetlenül szemlélték a pusztítást, én meg elszomorodom, s azt gondolom, anyagi értelemben vett szegénység valóban, ha valamink nincs, mert nem lehet, de szellemi és lelki értelemben vett szegénység, ha azt, amink van, hagyjuk így elpusztulni. Ha az önkormányzat pénzszűke miatt kénytelen eladni ilyenfajta „közjavakat”, miért nem kötelezhetők az új tulajdonosok a folytonos karbantartásra?” Békák a medencében Az idegenek nem tudták, hogy nem az önkormányzat tulajdonát képezte a fürdő, ők csak használták akkor, ha más erre nem vállalkozott. De miért is kellett eladni? - kérdeztük a polgármestertől és az alpolgármestertől, miközben a fürdő 4,5 hektáros területére léptünk. Az udvarra, ahol a még megmaradt zászlórúd árulkodik arról, hogy itt valamikor gyerekek is táboroztak. Ä park fái alatt most a csalán, a bodza, a Befürödtek az új tulajdonossal A privatizációval beköltözött az enyészet a kácsi fürdőbe bojtoiján, a keserűlapu az úr. A nagy dudvaerdőben alig lehet felismerni a valamikor szépen díszlő kúszótuját. Az ülőfürdő ajtajánál a bejáratot védő vasrács lakatjait lefürészelték az ismeretlen kezek. Mint ahogy ismeretlenek azok is, akik a bejárati deszkaajtót szilánkokra tördelve kifeszítették. Ä folyosón, a termekben cipőnk alatt a betört ablaküvegek szilánkjai csikorognak. Mindenütt por, pókháló, a falakból a kitépett konnektorok, villanykapcsolók után megmaradt vezetékek lógnak, a tálaló helyén a vízvezetékek csövei meredeznek, csap és egyéb holmi már sehol. Még örülni lehet annak, hogy az ülőkádak csempéit egyelőre nem verték le... Nyom nélkül tűnt el a „boszorkánykonyhának” nevezett épületből az a nagy speciális üst is, amelyben a víz gyógyhatásút növelendő gyógynövényfőzeteket készítettek. Hónapokkal ezelőtt, szemrebbenés nélkül, világos nappal vitték el egy teherautóval. A medencéből bűzt áraszt a zöld színűre pocsolyásodott víz, benne békák lubickolnak. A felszínen leszakított öltözőajtó, lócadarabok, gyerekhinta deszkamaradványai úszkálnak. Gaz, szemét, por, piszok mindenütt és az illetéktelenek behatolásának letagadhatatlan nyomai. Eltűnt az új gazda A fürdő és környéke, a hozzá tartozó üdülőépületekkel együtt 1933-tól vétel címén gróf Somssich György és testvérei tulajdonát képezték - tudom meg kísérőimtől. 1937-től a Magyar Királyi Postatisztek Országos Égyesülete, 1947-től a Magyar Államvasutak, majd 1960. június 30-ától a Magyar Állam- kincstár volt a tulajdonosuk. Ezután kezelői címen a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek, majd ennek aprózódásá- val a Dimag Rt., aztán a Csavar és Hú- zottárú Rt. használta az ingatlant. Vétel címén 1993. október 15-étől a Kács Vendéglátóipari és Szállodai Szolgáltató Betéti Társaság (Budapest, Fertő u. 14.) lett a legújabb tulajdonosa. A magáért, beszélő elnevezés hallatán a falu lakói és vezetői azt remélték, hogy az új gazda legalább az eddigi színvonalon üzemelteti majd a fürdőt. Reményeik csak erősödtek, amikor a tulajdonos nyugati tőke bevonásáról, hideg és meleg vizű medence, gyógy- szálloda építéséről beszélt. A szándék komolyságának bizonyságát látták abban is, hogy a betéti tái-saság tavaly június 9-én elvi építési engedélyt kért az önkormányzattól 2700 négyzetméter bruttó alapterületű gyógyszállódé építéséhez. A helyi vezetés természetesen rövid időn belül támogató választ küldött, hiszen „a gyógyszálloda-építés beilleszthető a községrendezési tervbe, valamint az önkormányzat idegenforgalmi elképzelésébe”. A betéti társaság egy évig üzemeltette a fürdőt és némi felújítást is végeztetett. Áztán a sorsára - pontosabban ebek harmincadjára - hagyta a fürdőt. Ebben az évben már csak a csapadékvíz állt és áll napjainkban is a fürdőmedencében. A helyiek többször kérték: ha nem tudják üzemeltetni, adják használatba az önkormányzatnak. Kérték, hogy mindössze ötezer forint ellenében legalább a zöldszínúre szennyeződött vizet kiszippanthassák a medencéből, de a tulajdonos még bir- tokháborítási perrel is megfenyegette őket. A község önkormányzata nem hagyta annyiban a dolgot: február 1-jén levélben szólította fel a bt.-t.: „Az utóbbi időben a terület és az épületek a gondozás elhanyagolása miatt erősen leromlott állapotba kerültek. Az ott élőkre és az idegenforgalomra, valamint a tájkép rontásra való tekintettel felszólítom a vendéglátóipari és szállodai betéti társaságot a tulajdonát képező ingatlan rendbetételére és épületeinek állag- megóvására.” Majd ha lesz Mj-as A postás „címzett ismeretlen” jelzéssel hozta vissza a levelet. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy a betéti társaságból időközben a társak kiváltak. Fő- tulajdonosként Frank Armand Kubá- nyi amerikai állampolgár maradt meg, áld 1944-ben hagyta el hazánkat és 1949-től az Egyesült Államokban él. Nehezen, de budapesti lakásán mégis sikerült telefonon utolérnünk. Kubányi úr arra panaszkodott: akármit épít, lerombolják, mindent összetöritek, ellopnak. Ellopták a 400 kilogrammos üstöt is, s bár sokan látták, hogy' elszállítják, a tettes még sincs meg. Ä faluban rossz a közbiztonság.- Egyébként pedig - jelentette ki Frank Armand Kubányi - az határozza meg, mit csináljak a saját területemen, aki pénzt is ad hozzá! Ha megépül az M3-as autópálya, Kács mindössze 10 kilométerre lesz tőle. Akkor majd jönnek ide is a külföldi befektetők. Felértékelődik a szép terület, lesz nyugati tőke, és megszűnik a jelenlegi balkáni állapot. A kolostort, mint jelképet meghagyjuk és megteremtjük a feltételét 400 ember állandó kényelmes, színvonalas ittlétének. Értelmes dolgot akarunk, aminek keze-lába van és haszna is legyen - jelentette ki a tulajdonos. Az önkormányzat vezetőit a közelmúltban egy pécsi vállalkozó is felkereste. Úgy mondta: tudomása szerint eladó a fiirdő a hozzá tartozó épületekkel és a parkkal együtt - ezt Frank Armand Kubányi lapunknak cáfolta -, s ö vevő lenne rájuk. Megtekintette az ingatlant, és nem szegte kedvét a látvány. Vázolta a felújítással kapcsolatos terveit, sőt egy egész gyógyszállókomplexumot is álmodott a kácsi fürdő köré. Hideg-meleg vizes strandot, mozgás- korlátozottak üdültetésére szállodát és még gyógyvizpalackozót is. Itt meg - mutatott a gazzal benőtt területekre - autóparkoló és teniszpálya lesz... Ha mindez beindulna - mondják a község vezetői - legalább 80 helybéli részére lenne munka. Reménykednek, hogy' végre igazi gazdája lesz az ingatlannak, de több vasat tart anak addig is a tűzben. Az országgyűlési képviselő közbenjárását kérték annak kiderítésére: szabályszerű volt-e a fürdő privatizálása. A rendőrségen feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen, akik kirabolták a fürdő épületeit, és pótolhatatlanul megcsonkították a parkot. És országos visszhangot kiváltó demonstrációt is kilátásba helyeztek annak elérésére, hogy' együtt mentsük meg azt, ami nemcsak a kácsiak számára érték. A fürdőház előtti csalánerdöből kerül elő a poroltó Fotók: Farkas Maya
