Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-03 / 233. szám

4 M Itt-Hon 1995. Október 3., Kedd Őszi programok, a Vörösmartyban Miskolc (ÉM - N.J.) - A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza nagycso­portos óvodásoknak ajánljaelőkészítő” jelleggel is a Zeneóvoda foglalkozása­it. Mottója: Kodály Zoltán: „A zeneér­tést nem lehet a levegővel beszívni anélkül, hogy a zene elemeit meg ne tanulja az ember.” A tanfolyam célja: a zene megsze­rettetése, a zenei anyanyelv megalapo­zása, a sokféle ismeret, hallás, ritmus, a dallam, a mozgás fejlesztése. Az ének-zenei készségfejlesztő gyakorlat keretében a gyerekek jókedvűen éne­kelnek, sokat játszanak. A tanfolyam vezetője: Erdős Judit óvónő, a Judith és barátai együttes énekese. A szabás-varrás iránt érdeklődők­nek ajánlják a kezdő és haladó szintű tanfolyamokat, délelőtti és délutáni csoportokban. A 3 hónapos tanfolyam a női ruhák készítésére, a 2 hónapos tanfolyam a gyerekruhák készítésére oktat. Elkényelmesedés, kalóriadűs táplál­kozás, fáradékonyság, ülő életmód el­len: testformáló torna harmincon túli- aknak is! Javítja a közérzetet, erőnlé­tet, kellemes kikapcsolódást biztosít. Kellemes kikapcsolódást, jó szóra­kozást ígér az érdeklődőknek a Magá­nyosok Klubja. Társaságot, partnert ta­lálhatnak itt az egyedülállók. A zené­ről a Signál együttes gondoskodik. A klub vasárnaponként 18 órától fogad­ja a szórakozni vágyókat. Hagyományos bakancsos túrázás mellett a kirándulás, természetjárás, tájékozódási verseny és teljesítmény­túrák iránt érdeklődőket várnak a Ter­mészetjáró Baráti Kör tagjai körébe. A művelődési ház osztálytalálkozók, érettségi bankettek, baráti találkozók, üzleti megbeszélések, tanfolyamok ré­szére kulturált vendéglátással helyet biztosít. Mándoki György: Madarak torkában Madarak torkában köd terem, készül a homályban jégverem. Csontöklű szél jár a he'gyeken, didergő állat a szerelem. Rohadnak koronás királyok, csúfságba görnyedő virágok, föld alatt foszlik a döglött nyár, varjúhad, fekete konda száll. A diósgyőri plébánia története Balázs József Miskolc (ÉM) - A Szinva-pa- tak hídján áthaladva a közút elágazik. Jobbra a római kato­likus templom, a Puskás Tiva­dar utca, amit előbb Pázmány utcának neveztek. A másik bal­ra ível, és a plébánia keleti szé­lénél csatlakozik a Bartók Bé­la utcába. Az elágazásnál a Pá­los kolostor hagyatéka: magas oszlop tetején „Boldogságos Szúzmária” szobra és lábazatá­nál szoborcsoport, Ez utóbbia­kat gonosz kezek - sajnos - már többször megrongálták. A pálosok 169 év után, 1739-ben települtek vissza Felsőgyőrbe, Majlátra, kolostoruk felújítása után a szoborcsoportot a bejá­rat előtt helyezték el az ünne­pélyes megnyitóra, 1742. má­jus 27-re. Mostani helyére 1811. július 31-e előtt került a templomtorony építésének be­fejezése alkalmával. Restaurál­ták 1926-ban. Már a hídról betölti nézőte­rünket a plébánia északi kerí­tésének hossza, a lábazatból ki­emelkedő zömök oszlopok és köztük a léckerítés. A főbejárat most a templom felől van, de valamikor a keleti oldalon volt. A kerítés mögött akácfák ár­nyékolják be a telek keleti fe­lén levő észak-déli irányú plé­bániát, aminek déli vége meg­törik nyugat felé. Alakját és külső formáját tekintve magán viseli az elmúlt évszázadok alatt történt bővítéseket; pl.: a Bartók utcához csatlakozó vé­ge félkör alakú, a többi megtör­ve sík felületű. Legrégebbi részének alapja még akkor készült, amikor ge­rendavár állt a szikladombon. A diósgyőri egyház az egri püs­pökség hatókörében a legrégeb­bi alapítású. Erre utal a temp­lom tetején látható kettős ke­reszt is. Plébánosainak nevét az 1563 előtti időkből bizonyo­san nem ismerem. Az említett évszám előtt Diósgyőr egész la­kossága a római katolikus val­lást követte, és más vallásfele­kezet nem volt. Azután - folya­matosan - az új vallási irány­zatot a kálvinistát, a reformá­tust vették fel. Az egyetlen templom maradt, de benne a berendezés, valamint a szertar­tás megváltozott. Más vallásfe­lekezet továbbra sem volt. A hitújítás, a reformáció papjait két és fél évszázadon át prédi­kátoroknak nevezték, a plébá­niát pedig parókiának. A pa­rókiát a következők lakták: Körtvélyesi János 1577, Makai György 1579, Őri István 1582, Ungvári András 1594, Foktövi Szoborcsoport a Szűz Máriá­val Fotók: Fajtán László Máté 1597, Rétfalvi Izsák 1598-ban. Az évszámok az elő­talált bizonylatok idejét jelzik. Az időjárástól megviselt paró­kiát a 16. század végén - a templomhoz hasonlóan - Diós­győr várkapitánya, Enyingi Tö­rök István királyi tanácsos fel­újíttatta. A várat 1596-ban tö­rök támadás érte. A tőlük való félelem miatt a prédikátort a parókiáról elköltöztették a vár­hoz közelebb levő Klobusotzki Pálné házához. Azokat 150 éven át emésztette az idő, mert kijavítani nem látták értelmét az egri török katonai helyőrség alakulatainak ismétlődő por­tyázásai, rablásai miatt. Nehéz évszázadot élt a lakosság. Vé­gül a Rákóczi-féle szabadság- harc idején - kb. 1708 - a ro­mos parókia telkére fából új la­kóházat építettek, és oda visszaköltözött az akkori prédi­kátor Jósvai Mihály. 1712 után özv. II. Haller Sámuelné sz. Barkóczy Juliánná a várurada­lom birtokosának pártfogásával megkezdődött a vallási térítés a római katolikus egyház újra történő megalakítása céljából. Az istentiszteletet, a szertartá­sokat a vár lovagtermében tar­tották 1753-ig. Hivatalosan 1737. május 14-én alakult meg a római katolikus egyház, ak­kor iktatta be Deák Ferenc eg­,A diógyőri római katolikus plé­bánia és a templom ri kanonok az első plébánost, Gallovits Jánost. A Királyi Kamara 1737. má­jus 27-én levelet küldött „Nemes Zathuretzki László úr­nak a felséges Mátyás császá­ri és királyi prefektusának, fis­kálisának és a diósgyőri Koro­na Uradalom bérlőjének, tisz- telendőnknek.” Néhány mon­dat a levélből:,,...szükségessé vált Diósgyőr városában újból kijelölni egy telket híveink szá­mára. Kívánatos az általatok ajándékozott ingatlanhoz a szomszédos telkekből tartozé­kaival együtt - közgyűlési ha­tározattal - még hozzácsatol­ni.” Ennek értelmében új plé­bániát építettek, aminek leírá­sát az 1746. évi „Canonica vi- sitatió” egyházlátogatási jegy­zőkönyv tartalmazza. Lényege; az épület nagy, „kívül-belül jól megtapasztott”, tetőzete zsin­dely és szalma, alatta pince, udvarán kamara, istálló, sze­kérszín, a kertben gyümölcsfák. Helye a vár közelében volt. Di­ósgyőrnek 1737-től két egyhá­za volt, a többségi református és a római katolikus. A tagok aránya 1847 után változott. A reformátusoktól 1843-ban jo­gilag átvették a romos paróki­át, a templomot és a használat­ban lévő iskolaépületet. Helyet­te telket adtak az uradalom te­rületéből - 1995-ben Nagy La­jos király útja 34. és 36. szá­mú házastelek -, amin a refor­mátusok parókiát és iskolát építettek 1750-re. A katoliku­sok a romos parókiát és temp­lomot felújították, a plébános a vár mellől oda átköltözött. A templomot Barkóczy Ferenc eg­ri püspök 1753-ban felszentel­te. Később a templomhoz tor­nyot építettek 1809. május 30. és 1811. július 31-e közötti idő­ben. A plébánia és a templom 1995-ben külső megjelenésében a törődést és a jó gazda gondos­ságát bizonyítja. 1995. Október 3., Kedd Itt-Hon M 5 Fél évszázada fogy a város zöldterülete A belváros sűrű kőrengetegében szinte nincsenek zöld, üde fás, bokros szigetek Fotó: Laczó lózsef Horváth Béla Miskolc (ÉM) - Minden tele­pülés, így Miskolc megjelenését is döntően az épületek elrende­zése és egymáshoz való illesz­kedése, a tetők kialakítása, az úthálózat és végül, de megha­tározó módon a zöldterületek nagysága és minősége határoz­za meg. 1961. szeptember 28-30. között átfogó ankét fog­lalkozott a zöldterületi ellátás helyzetével. Ennek keretében Gulácsy Béla részletes elemzésével tu­dományos alapossággal bizo­nyította és vázolta a feladato­kat. Az 1977-ben megjelent 11/1977. ÉVM-OTSH együttes utasítás szerint, és a szerző számítása alapján a város zöld- területi hiánya 350-450 hektár között alakult. A rendelkezés­re álló zöldterület a rendelet megjelenése időszakában 180 hektár volt. A völgyi fekvésű város kap­csolata táji környezetével, vagyis zöldterületi illeszkedése soha nem valósult meg. Mi több 1940 óta a zöldterületek egyre fogynak. Ennek legfőbb terü­letei: védősávok és zöldfelületi kapcsolatok kiépítésének elma­radása, a vízfolyások menti zöldterületek hiánya, a teme­tők fásításának elmaradása, a meglévő közösségi zöldterüle­tek rekonstrukciójának elma­radása, a kivezető útvonalak mentén kiépült fasorok és a la- kóutak fasorainak pusztulása, pótlásának hiánya, a rendezé­si tervekben előirányzott zöld­felületek megvalósításának el­maradása és a zöldfelületek he­lyén kialakult földszintes sor­garázsok kiépítése, az iparterü­letek zöldfelülethiánya. Az utóbbi másfél évtizedben a zöldfelületek egyre fogytak (benzinkutak, sorgarázsok, in­tézménybővítések és az előírá­sok a normabetartás hiánya, a beépítési százalék túllépése miatt). A város zöldfelületi történe­te jól nyomonkövethető. így 1859. november 23-án a Mino­riták kertjük egy részét sétahe­lyül adták át, ami az 1844. áp­rilis 18-ai felhatalmazás alap­ján 1885. december 7-én vétel­lel is kiegészült. 1863. szeptember 13-án avatták a Kálváriát a mai Gör­gey Artúr utcában, 1873. ápri­lis 26-án az Avas védelmére rendeletet alkotott a város. 1877. február 19-én készítette el Hadady Dániel műkertész a Népkert első telepítési rende­zési tervét. 1878. április 18-án a tanács jóváhagyta a Népkert Bizottság által előterjesztett növényadakozási-tervet. 1878. október 17-én a tanács 160 fo­rintot biztosított üvegház léte­sítésére. 1890-ben Albori Jenő had­osztályparancsnok támogatásá­val közvetlenül Musitzky Luci­án egy utász csapategység pa­rancsnoka megvalósította az Avas északi domboldala szabá­lyozását és rendezését, utak, te­raszok rendbetételét, azok fásí­tását és futórózsák, padok tele­pítését is elvégezték. 1913-ban készült el a Szemere-kert. 1935-ben tervbe vették nagy­szabású szabadtéri színpad lé­tesítését az Avas tetőn, de az egykori „Miskolci-Hét” ezen lé­tesítménye már nem valósult meg. 1973-ban a Népkertre készí­tett komplex felújítási program már nem valósult meg, közben a Népkert területe egyre csök­kent, és egykori emlékművei is (Erzsébet-szobor, országzászló) eltűntek, vagy helyüket mások, így az 1969. évi munkásmoz­galmi emlékmű foglalta el. A 80-as évek elején megkezdett szoborsétányt a rongálok gátol­ják a kifejlődésben. A város legújabb kori törté­netének zöldterületi fejlesztési eredménye a Majálispark és Vadaspark, az autóbusz-végál­lomás melletti Nemzeti parki bemutató, a Hejő-liget és az egyetemváros zöldterülete. Ez utóbbi megvalósításában és fenntartásában Bojtos Ottóné szakmai munkássága mara­dandó értékeket eredménye­zett. 1977-ben átfogó, az egész várost egybefoglaló zöldöveze­ti terv készült az Erdőrende­zőség és mások közreműködé­sével, amelynek megvalósítá­sa révén a város tájba illeszté­se és környezetvédelme korsze­rűen lett volna alakítandó. He­lyi eredmény a Fonoda terüle­tének és a Hősök tei’e újjáépí­tése, de e területek karbantar­tása is egyre hiányosabb, és nagy mértékben pusztul. Az intézmények zöldfelüle­tének fenntartására alig jut, így a bérházak területének zöldfelületei is messze alatta van színvonalban más városo­kénak, de az oktatási létesítmé­nyek (óvodák, általános és kö­zépiskolák) területe és környe­zete is több törődést, ápolást és védelmet igényelne, mert ezek­nek példaértéke is van. Az Avas alatti Nádasrét te­rületére ugyancsak a 70-es évek második felében Mőcsényi Mihály, professzor készített át­fogó rekultivációs tervet, ame­ly sport és kiállítási terület ki­alakítását irányozta elő. Miskolc zöldterületi színvo­nalát 1910-1940 között Bara- bits Fülöp, (1887-1940) kerté­szeti főfelügyelő munkássága alapozta meg. A város arculatát napjaink­ban többségében az elhanyagolt zöldterületek, felületek jellem­zik. A kaszálatlan dudva és gyom lepte el a lakó- és intéz­ményterületek környezetét. Az utak menti fasorok egyre rit­kulnak, pótlásukról gondosko­dás nincs. Az út menti zöldsá­vok, terelőszigetek, védősávok sem a városképjavítást és az épített környezet védelmét, színvonalát, hanem az ápolat- lanságot és a lehangoltságot erősíti. A munkanélküliség adott méretei mellett kézenfekvőnek látszana - presztízsberuházá­sok helyett - a környezet rend­jével, ápoltságával a munkanél­külieket nagyobb mértékben foglalkoztatni, mert a fák, nö­vények 10-15 év múlva képe­sek csak kedvező környezeti hatásukat kifejteni. Az Itt-Hon konyhája Boszorkányleves májgombóccal Hozzávalók: 1 evőkanál Boszorkány- konyha ételízesítő. A májgombóchoz: diónyi margarin, 1 evőkanál vörös­hagymakrém, 1 db. tejben áztatott, ki­facsart zsemle, 10 dkg sertésmájkrém, 1 tojás, csapott kávéskanálnyi Boszor­kánykonyha ételízesítő, kevés majorán­na, mustár, őrölt bors, pirospaprika, 2 evőkanál zsemlemorzsa. Először a máj­galuskát készítjük el. A margarinon a vöröshagymakrémet megfuttatjuk, a kifacsart zsemlét belemorzsoljuk, majd a májkrémet is hozzáadjuk. A tojást beleütjük, megfűszerezzük, és a zsem­lemorzsával (amennyit felvesz) össze­keverjük. A liszt is megfelelő. Hűtő- szekrényben 1 órán át pihentetjük. Ezután bő 1 liter vizet felforralunk. Az ételízesítőt beleszóljuk, majd a lisztes kézzel megformázott májgombócokat belefőzzük, ettől a levesnek tökélete­sen hagyományos íze lesz. Kemencés burgonya Hozzávalók: 8-10 db burgonya, 12 dkg sonka, 1 tojás, 5 dkg vaj, 2 dl tejföl, 8 dkg reszelt sajt, pirospaprika, só, őrölt bors. Az egyforma nagyságé burgonyá­kat héjában, enyhén sós vízben meg­főzzük. Megtisztítjuk és hosszában ket­tévágjuk, belsejét kikaparjuk. A kika­part részt áttöijük és összekeveijük a darált sonkával, tojással, pirospapriká­val, őrölt borssal, sóval, és ezzel a bur­gonyákat megtöltjük. Vajjal kikent tűz­álló tálba rakjuk, tejföllel körülöntjük, rárakjuk a burgonyát, tetejére reszelt sajtot és vajdarabkákat teszünk. For­ró sütőben pirosra sütjük. Gombás sajtsaláta Hozzávalók: 20 dkg sajt, 20 dkg gom­ba, 1 citrom, 2 evőkanál ketchup, 1 fe­jes saláta, 1 főtt tojás, 12 dkg majonéz, 1 dl tejszín, bors, só. A kockára vágott gombát citromos, sós vízben megfőz­zük, levét leszűrjük és a gombát kihűt­jük. A sajtot kockára vágjuk, a tojást felszeleteljük. A majonézt a tejszínnel simára keverjük, hozzáadjuk a ketchu­pöt, sóval, törött borssal, citromlével ízesítjük. Az elkészített mártásba be­lekeverjük az összevágott anyagokat, és jól lehűtve, salátalevélen tálaljuk, citromkarikával díszíthetjük. A fenti ételek után asztalra tehetünk sült almát melyet mikrosütőben is elkészíthetünk, valamire azonban nagyon vigyáznunk kell: almát, bur­gonyát csak villával, vagy túvel sűrűn megszurkálva helyezzünk a lapra. Különben a feszes héjú gyümölcsök, zöldségek mikrosütőben szétrohadnak.

Next

/
Thumbnails
Contents