Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-21 / 249. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Október 21., Szombat TÉKA Életünk Horpácsi Sándor Aki szereti Somogyi Győző grafikáit, nagy örö­mét leli az Életünk legújabb számában. Rajzai sajátos hangulatot teremtenek. Kapiller Fe­renc Salföldön kereste meg a mestert (Arany­kor-rekonstrukcióval; Salfóldi beszélgetés So­mogyi Győzővel), s érdekes gondolatokat cse­réltek a táj (Káli-medence) megtartó erejéről, a magyar múltról, a hajdani nemességről, hu- szárságról, társadalmunk tagoltságáról, illet­ve tagolatlanságáról (hiányzik a brahmin kaszt). Érdekesen rímelnek a gondolatai Hamvas Béláéval, akiről Kelemen Zoltán írt esszét (Hamvas Béla Monarchia-képenek né­hány vonása). Mostanában divat nosztalgiku­san emlegetni a Monarchiát, a „boldog béke­időket” (mintha felejtenénk Ady kemény ítéle­tét). Kelemen Hamvast idézi a bécsi konyhá­ról, amelynek „alapja minden valószínűség szerint az alsóausztriai kispolgári és kaszár­nyái koszt keveréke”. Merész párhuzam a gasztronómia és a hely szellemének kettőssé­ge között. Hamvas szerint egyszerre van jelen a provincializmus és a lovagi kaszt értékrend­szere, azaz a csonka szerveződésű társadalom „gyermekes szellemi önállótlansága”. Felesel­ni látszik ezzel Kemény Katalin szép írása (Sztélé nagyanyámnak), amelyben a tudat alá szorult múlt, a gyermekkor emlékeit idézi fel líraian, megrendítóen. „Az avantgárd maga a másság, a különbö­zés” - mondja Petőcz András, akivel L Simon László beszélgetett. A minap a rádióban volt szó a témáról. Azt vitatták, hogy az avant­gárdnak miért volt ilyen mostoha sorsa a ma­gyar irodalomban, kultúrában. Petőcz szerint „az avantgárd a XX. század legfontosabb jel­lemzője, művészettörténeti és irodalomtörté­neti szempontból. A XX. század az avantgárd évszázada ugyanúgy, ahogy például a XTV-XV. század a reneszánszé volt.” A dolog paradoxona mégis az, hogy Petőcz tanítványai mit sem hallottak Tamkó Sirató Károlyról, Pa- lasovszky Ödönről és Kassákról. Mintha sem­mi se mozdult volna, mert Bóka László is ha­sonló jelenségről panaszkodik (naplójában) az ötvenes években. Határ Győző azt mondja szellemesen, hogy az emberiség „kibutul” a történelemből. Most, a millecentenárium idején ismét aktuálissá válik az eredet, a honfoglalás, az államalapí­tás témája. Három írás is foglalkozik ezzel. Kaba Ákos: A Szent korona és kutatásának eredményei; Vékony Gábor: A magyar honfog­lalás kútfői és Szentpéter József Őstörténet- kutatásunk sokszemközt. Nos, még mindig sok a fehér folt, a tudomány sok kérdést söpört szőnyeg alá, a különböző tudományágak közt hiányzik az összhang. Nyelvőrségen Sátoraljaújhely (ÉM) - Az írásbeli forduló- J val tegnap délelőtt megkezdődött az „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati vetélkedő or­szágos döntője. A közel 160 hazai és a határa­inkon túl élő diák, valamint kísérőik délután a Bodrogköz nevezetességeivel ismerkedtek. Es­te a művelődési központ színháztermében - Laczkó Károly, Sátoraljaújhely polgármeste­rének köszöntője után - a „Nyelvében él a nemzet” címmel megrendezett díszünnepsé­gen vettek részt a diákok. Ma, szombaton dél­előtt Kazinczy szobrának megkoszorúzását követően a szóbeli fordulóval folytatódik a ver­seny. A díjkiosztó ünnepséget vasárnap reggel 9 órától Kazinczy Ferenc széphalmi sírjánál tartják. Társasági tanév Miskolc (ÉM) - A Berzeviczy Gergely Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola adott helyet a Magyar Pedagógiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozata tanévnyitó megbe­szélésének. A társaság vezetősége - Földy Fe­renc elnökletével - meghatározta saját mun­karendjét, kialakította programját, melyen be­lül számos pedagógiai, pszichológiai előadás, kerekasztal-beszélgetés szerepel. A társaság a közoktatás ezeréves évfordu­lója méltó megünneplését tekinti a tanév fő feladatának, ugyanakkor szeretné elérni, hogy taglétszáma növekedjen, a pedagógiai elmélet és gyakorlat szakemberei kellő erővel és hatással kapcsolódjanak be a szervezet mun­kájába. „Hagyományos” nap Tárd (ÉM) - A tardi faluház-tájház és a Mező­kövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület második alkalommal rendezi meg a népművé­szeti napot és a hagyományőrző együttesek ta­lálkozóját a tardi faluházban ma, szombaton délelőtt fél 11-től. A program a részt vevő együttesek felvonulásával kezdődik. Fél 2-kor kiállítás nyílik: tardi pámadíszítéseket, és Ba­logh István fafaragó bútorait láthatják az ér­deklődők. A hagyományőrző együttesek talál­kozója délután 2 órakor kezdődik. Paprikaillat a kiállítótérben Három holland képzőművész alko­tásaiból nyílt kiállítás tegnap dél­előtt a Miskolci Galériában. Gyár­fás Ildikó, a közgyűlés elnöke kö­szöntőjében arról beszélt, hogy Dél-Hollandiával nagyon jó a me­gye kapcsolata, ennek egyik bizo­nyítéka a mostani kiállítás. Dobók István, a galéria igazgatója a tárlat szokatlanságáról beszélt. Szokat­lan, hiszen ezek az alkotások nagy­részt a földön vannak, és a „megszokott" gondolatokat egé­szen más irányba terelik. Meglepő a földre terített paprikatömegből ki­rakott szívdobogás, a földön forgó Tavaszgép, vagy az egyik termet teljesen betöltő „Miskolci kapcso­lat" című installáció. E. Cammen- ga, Ton Van Dalén és Hans Tutert kiállítása november 5-éig tekinthe­tő meg. Fotó: Dobos Klóra Pedig Ózdon nincs operaház Miként nyert nemzetközi énekversenyt Kelemen Zoltán? Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - AII. Budapesti Nemzetközi Enekverseny győz­tesei négy estén át léptek fel a Magyar Állami Operaház szín­padán, s adták elő Donizetti: Szerelmi bájital című vígoperá­ját. A győztesek között szép si­kere volt egy ózdi fiatalember­nek, aki két esztendeje énekel a debreceni Csokonai Színház­ban. A mindössze huszonöt éves Kelemen Zoltánt arra kértük először: mutatkozzon be olvasó­inknak. • Zenei általánosba jártam Ózdon, közben tanultam, először hegedűn, utána nagybőgőn. Játszottam az óz­di zeneiskola ifjúsági zenekarában, és elsős gimnazista koromban kez­dett az érdeklődésem az opera felé fordulni. Lemezeket kezdtem gyűj­teni, az első Gregor József „Híres buffo-áriák” című lemeze volt, amin vígopera-áriák szerepeltek - többek között a Szerelmi bájitalból a Dul­camara áriája is. Ezeket megpró­báltam otthon énekelgetni, mivel a lemez kísérőfüzetében benne volt az olasz szöveg is. Hobbiszerűen éne­keltem, kezdetben szinte kizárólag a vígoperákat. A mutálás után elő­ször inkább basszus lettem, később pedig bariton. □ Hol tanult énekelni? • Magam fejlesztgettem a hangom. Érettségi után meghallgattak a Zeneakadémián és Debrecenben is, de akkor még nagyon fiatalnak tar­tottak. □ Hogyan lehet valakiből Ózdon operaénekes? • A család zeneszerető, sokan ta­nultak muzsikálni, de hivatásos ze­nész nem volt köztük. Én ezt telje­sen egyedül, amatőr módon kezd­tem el. Később felfedeztem, hogy nem is olyan rossz, ahogyan ezeket az áriákat énekelem. Aztán, amikor munkanélkülivé váltam, akkor fel­erősödött bennem az igény arra, hogy operaénekes legyek. De mivel Ózdon nincsen'operaház, s ott mun­kanélküli is voltam, nyilvánvalóvá vált, hogy előbb-utóbb onnan el kell jönnöm. Sokat jelentett számomra az említett Gregor-lemez, azonkívül a tévében ha volt közvetítés, mindig Kelemen Zoltán a budapesti Ope­raházban Fotó: Nagy Gábor (ISB) megnéztem, gyűjteni kezdtem az operákat. A műholdas csatornák megjelenésével a 3SAT adóról rend­szeresen videóra vettem őket. így ma már 130 opera van videón és kö­rülbelül ugyanennyi kazettán és le­mezen. Azon szerencsés helyzetbe kerültem, hogy mindig a legnagyob­bakat, a legjobbakat hallgathattam, így a technikám jó irányban kezdett el fejlődni. □ De ahogy tudom, mára azért már lett tanára. • Huszonhárom éves koromban gondoltam egy nagyot, és elmentem a debreceni Csokonai Színházba, ahol Mohos Nagy Éva meghallga­tott és elvállalta a tanításom. Az el­ső évadomban már beugorhattam egy kis szerepbe a Varázsfuvolába. A következő évadban már én vol­tam kiírva a plakátra a Don Pas- quale jegyzőjében. Énekeltem öt al­kalommal a Bánk bán Biberachját. Az elmúlt évadban pedig a Paraszt­becsületben a bariton főszerepet - szintén beugrással. □ Mindezt kórustagként? • Igen, s akkor még szó sem volt ar­ról, hogy engem kiemeljenek a kó­rusból. Aláírt kórusszerződésem volt a mostani évadra. Nyár elején jöttem el én erre a versenyre, amit a Magyar Állami Operaházban ren­deztek Donizetti Szerelmi bájitalá­nak szerepeire. A tanárnővel Belco- re szerepét tanultuk meg, mivel én bariton vagyok. Igen ám, csak na­gyon sok olasz bariton jött, egyik jobb, mint a másik, és egy zsűritag a szabadon választott Don Giovanni- áriám alapján azt javasolta, hogy talán szerencsésebb lenne a buffo- basszus szerep, a Dulcamara el- éneklése. Meg is kérdezték tőlem, hogy előadnám-e kottából. Rögtön elénekeltem kívülről olaszul, mert már a Gregor-lemezről jól ismer­tem. Oberfrank Géza zenei főigaz­gató megkérdezte tőlem, hogy októ­berig meg tudom-e tanulni a szere­pet. Azt válaszoltam rá, hogy - hét­fői nap volt akkor - akár- csütörtö­kig is. A döntőbe már egyedül kerül­tem Dulcamara szerepében. Tehát első-második szereposztásban is én énekeltem, azaz világos volt, hogy vagy én nyerem a versenyt, vagy senkinek nem adják oda a díjat. □ A buffo-szerepre összesen hányán pályáztak? • Nyolc-tíz Dulcamara lehetett, de egyik sem felelt meg a zsűrinek. Szóval nekem jól sikerült a dolog, s az az igazság, én eredetileg is a Dul­camara szereppel akartam indulni, csak a verseny előtt azt gondoltam, hogy nem igazán jó a mély regiszte­rem, meg féltem ettől a sok hada­rástól, amit ebben az operában véghez kell vinni. Meg azt hittem, Olaszországból sok jó buffo-basz- szus jön... □ Mi volt a díj? • Ez, hogy négy előadást éneklünk itt a Magyar Állami Operaházban és március 5-től 24-ig hat fellépé­sünk lesz a Veronai Aréna zárt szín­házában a Teatro Filharmonikoval. □ Elindult hát a karrier. Most ho­gyan tovább? • Továbbra is Mohos Nagy Évánál tanulok. A debreceni Csokonai Színházban kiemeltek szólistának. Most megint egy bassz-bariton sze­repre készülök. Mozart Figaro Há­zasságából a Figarót kaptam. S éneklem tovább a Biberachot és az Alfiot a Parasztbecsületből. □ De most már Budapesthez is kö­tődik... • Ösztöndíjjal lettem a Magyar Ál­lami Operaház tagja. Remélem, itt is bíznak majd rám néhány felada­tot. De ezt maximálisan össze lehet egyeztetni a debreceni fellépé­sekkel. Budapesti kabaré - Kassáról A magyar kabaré a két világháború között élte aranykorát, de azóta is számíthat a közönség érdeklődésé­re egy-egy ilyen - sok zenével, hu­morral fűszerezett, a társadalmi élet fonákságait bemutató - összeállí­tás. Benedek Miklós, Szacsvay László és Császár Angela 1979-ben a budapesti Fészek Művészklubban mutatta be a Budapest Orfeum cí­mű előadást. Ezt felhasználva ké­szült el az elmúlt évben Kassán a Rozinante Zsebszínház első darab­jaként a Budapesti kabarét. A mind­össze háromtagú társulat - Boráros Imre, a komáromi Jókai Színház tagja, Dudás Péter és Varga Anikó, a kassai Thália Színház művésze - ma, szombaton este 7 órától a sá­toraljaújhelyi művelődési házban mutatja be az előadást. Október 23-án, hétfőn este 6 órától Pálhá- zán vendégszerepei az együttes. Tapolcai búcsú Miskolc (ÉM) - Üjraszentelésének első évfordulója alkalmából búcsú lesz október 22-én, vasárnap Tapol­cán az Akropolisz kápolnájában. A fél 12-kor kezdődő görög szertartá- sú ünnepi szentmisén beszédet mond Kozma Lajos János bazilita szerzetes. Versek Erdélyből Miskolc (ÉM) - A mi anyánk Er­dély címmel mutatja be irodalmi műsorát Gál Mihály, gyergyóalfalai előadóművész Miskolcon a diósgyő­ri katolikus templomban október 22-én, vasárnap délután 3 órától. Az összeállításban többek között Dsida Jenő, Tamási Áron, Farkas Árpád művei hangzanak el. Könyvtári napok Miskolc (ÉM) - A József Attila Gyermekkönyvtár (Miskolc, Szent- péteri kapu 66.) különböző témák­ban csoportos foglalkozásokra várja az érdeklődőket. Október 25-én, szerdán délután 1-től az őszi nép­szokásokról hallhatnak a 10. Szá­mú Általános Iskola tanulói, fél 3- tól pedig a 22. Számú Iskola diákja­ival beszélgetnek az őszről. Másnap délután fél 2-től Ősz, erdő címmel lesz filmvetítés. Október 27-én a könyvtárhasználattal, katalógusok­kal ismerkedhetnek a gyerekek, 31- én fél 11-től pedig az őszi népszoká­sokról lesz szó. Váiják az érdeklődő­ket a foglalkozásokra és a könyvtár­ba, amely egyébként hétfőtől pénte­kig délelőtt 10-től este 6 óráig tart nyitva. Pódiumi időváltozás Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai Egressy Béni Művelődési Központ értesíti a Pódium-bérlet tulajdonosait és mindazokat, akik szeretnék megtekinteni Esztergá­lyos Cecília Meddig vagyok?! című műsorát, hogy az előre meghirde­tetthez képest megváltozott az elő­adás időpontja. Az új időpont: no­vember 2., csütörtök este 7 óra. Táncoktatás Miskolc (ÉM) - Óvodások és kisis­kolások számára szerveznek tánc­oktatást Miskolcon az MSZP Corvin u. 9. szám alatti helyiségében. A be­iratkozás október 24-én, kedden dél­után fél 4-kor lesz. Albániai kapcsolat Miskolc (ÉM) - Az Európa Tanács felhívást tett közzé a testvériskolai kapcsolatok kialakítására: ezúttal Albánia a cél. A felhívás ismerteti az albán iskolák szegényes voltát. Nincs fűtés, tanszer, segédeszköz is alig, sok helyen még a ceruza be­szerzése is gondot okoz. Az Európa Tanács azt kéri az európai iskolák­tól, hogy először a levelezés szintjén vegyék fel a kapcsolatot egy-egy al­bán iskolával, aztán küldjenek - ha tehetik - füzetet, színes ceruzát, bo­rítékot... De szükség lenne az okta­táshoz segédeszközökre, szótárak­ra, magazinokra is. A miskolci Bársony János Iskola né­hány éve ápol testvéri kapcsolatot egy glasgow-i iskolával. Jártak Mis­kolcon a glasgow-iak, és a miskolci­ak is ellátogattak a testvériskolába. E példás kapcsolatnak köszönhető­en ennek az iskolának a figyelmét külön felhívták az albániai együtt­működés jelentőségére. A Bársony János Iskola idegennyelvi munkakö­zössége és diákjai első lépésként le­velezésbe kezdenek, majd az iskola­szék és szponzorok segítségével meg­kezdik az első Albániába küldendő tanszercsomag összeállítását is. Alapítványi képek Szentes (ÉM) - A Katona Kiss Jó­zsef és neje Túri Júlia Képzőművé­szeti Alapítvány pályázatára bekül­dött művekből látható kiállítás a szentesi művelődési központ galéri­ájában. A pályázatra 33 szerző 99 alkotása érkezett be, ebből a kura­tórium 33 szerző 49 alkotását fo­gadta el. Többek között az ózdi Fog­ta Béla portréját, a mezőkövesdi Laczkó Pető Mihály Arc egy öregott­honból című olajfestményét és a miskolci Lange Péterné Bodnár Anikó Álmodozás című művét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents