Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-19 / 247. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995» Október 19«, Csütörtök _NOTESZ Apró Buidos Attila Az embert az apró dolgok bosszantják igazán. Például amikor késő este hazafe­lé baktatva veszi észre: nincs már nála jegy. Van viszont egy ötvenese, amit-fel­kapaszkodva az útjába kerülő első busz­ra - át is nyújt a sofőrnek. Majd várja a vissza járót, amit nem kap meg. „Adjon ap­rót, akkor visszakapja az ötvenesét" - mondja a pilóta, azzal becsapja a vezető­fülke ajtaját. Kenőd a hajadba azt az öt forintot - mo­rogja az ember az orra alatt, aztán elszé- gyelli magát. Hiszen egyértelműek az uta­zási feltételek: legyen nála jegy, s akkor nincs rászorítva, hogy a buszvezetőtől vá­sároljon bilétát - egy tízessel eleve drá­gábban, mint ha jegypénztárban venné a szelvényt. Ha pedig nincs jegye, igenis le­gyen 45 forintnyi aprója, hiszen kiragasz­tották a kocsikra: a vezetőnél nincs váltó­pénz. Egyértelmű, nemde? Innentől kezd­ve az ember kifejezetten örülhet, hogy volt egyáltalán egy ötvenese, s nem ötezrest hurcolt magánál. Akkor, ugye most vagy nagyobb lenne a vesztesége (4955 forin­tot nem adtak volna neki vissza, mondván adjon aprót, ha nem tetszik a rendszer), vagy ha sokall ennyit adni egy utazásért, caplathatott volna hazáig gyalog. Természetesen az ember nem könnyen emészt meg egy ilyen történetet, még so­káig morfondírozik rajta: mi lesz a vissza nem adott ötösével. Azt hamar elveti, hogy a megyeszékhely közlekedési vállalata a „vissza nem adás" intézményesítésével akarja egyenesbe hozni a valóban nem ép­pen túlfizetett sofőröket. Sokkal valószí­nűbb, hogy szoros elszámolásban műkö­dik a dolog. Hiány persze nem keletkez­het, hiszen ha valaki kevesebb pénzt ad­na, azt el sem veszik: a jegy egyértelmű­en 45 forintot kóstál. Akkor most az én ötösöm olyan pluszban jelentkezik a kasszában, amivel valahogy el kell szá­molni - villan át az ember agyán. Elkép­zeli: milyen kínos lehet a sofőrnek gyön­gyöző homlokkal magyarázkodni a főnö­kei előtt, mi ez a többlet. Emberbaráti kö­telessége tehát mindent megtenni annak érdekében, nehogy szoruljon szegény so­főr. Arra jut, talán valami ilyenfajta hirde­tést kellene feladni: nem bánom, ha visszahozzák az ötvenest, kapnak érte 45 forintot, s azzal a dolog a lovagiasság sza­bályai szerint el van felejtve... 9 Ma délelőtt Miskolcon, délután Tisza- újváros térségében mér a traffipax. A megye díjai Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye kitüntető díjait is átadják az arra érdeme­seknek a megyei közgyűlés pénteki, délelőtt 10-kor kezdődő ünnepi ülésén. Az ülésen im­már hagyományosan megemlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc, vala­mint a Köztársaság 1989-es kikiáltásának év­fordulójáról. A kitüntető díjakról alkotott rendelet értel­mében a megye évente egy illusztris személyi­ségének „Pro Comitatu” elismerést adomá­nyoz, további három pedig a „Megyéért” kitün­tetésben részesül. A Pro Comitatu díjjal járó gyűrű. Az alkotói díjak plasztikái ma érkeznek meg a megye­házára Fotó: Fojtán László Engedtek a negyvennyolcból A fűtés beindul, de bíróságon a péteri lakásszövetkezet ügye A testületi ülés szünetében hevesen győzködték egymást a felek Kovács Judit Sajószentpéter (ÉM) - A sajó- szentpéteri Hegy alja La­kásszövetkezet negyvennyolc lakásában már augusztus óta nincs meleg víz, s kétséges volt, hogy a hideg idő beköszöntével beindul-e a fűtés ezekben az ott­honokban. A szolgáltatást becsületesen fizető lakók a kétségbeesés, többen a té­boly határán álltak. Vissza a babaruhát Augusztus óta szinte kétnaponta gyűltek össze a szövetkezet aggódó lakói, hogy valahogy visszakapják a „babaruhát”, azaz legyen végre újra meleg vizük, s ne kelljen fagyoskod- ni a nehezen megszerzett, összkom­fortosként vásárolt társasházi laká­saikban. Az események még júniusra nyúlnak vissza, amikor a lakók (egyszerű) többsége úgy döntött: egyedi fűtéssel biztosítják a továb­biakban otthonuk melegét, ugyanis sokallották az önkormányzat fűtést szolgáltató intézményének (KOSZI) horribilis távfűtési díjait. (Télen nyáron egyaránt 7-8 ezer forint áta­lányt fizettek.) Az önkormányzat kapva kapott az ajánlaton, hiszen a szövetkezethez tartozó lakások egyes tulajdonosai, és maga a szö­vetkezet is, összesen már csaknem másfél millió forinttal tartozott a szolgáltatásért. A képviselő-testület határozott. A gázkazán üzemelteté­sét, amely berendezés egyébként is a lakók tulajdona, átadja a szövet­kezetnek: egy nyűggel kevesebb az amúgy is rendkívül nehéz anyagi helyzetben lévő város nyakán. Meg­történt az átadás-átvétel, amelyet azonban - mint ahogy magát a szö­vetkezet döntését is az egyedi fűtés­ről - több lakó polgári peres eljárás­ban támadott meg még ugyancsak júniusban. A helyzet tovább mérge­sedett azzal, hogy a kazánház üze­melését - tekintettel a lakók fizeté­si moráljára - nem vállalta senki más sem, így augusztustól egyetlen lakásban sem volt meleg víz.- Mi nem szavaztuk meg az átál­lást, a nevünkben nem dönthet a szövetkezet - szabadultak el újra az indulatok a szövetkezet már soka­dik közgyűlésén a múlt hét végén. Csalással, jegyzőkönyv hamisítás­sal vádolták egymást, a társulatot. A pereskedők a bíróság ideiglenes végzését lobogtatták. - Vissza kell állítani az eredeti állapotot, jogta­lan volt a kazán átvétele. Az önkor­mányzatnak kötelessége fűteni! Felelősséggel tartozik a város pol­gárainak sorsáért. Asztmás gyere­kek, csontig fagyott emberek szen­vednek a tűzhelyen melegített víz gőzétől megnyirkosodott, hideg fa­lak között. Ne hagyjuk magunkat eltiporni! Megindult az alkudozás a több pártra szakadt szövetkezet és az ön- kormányzat között. Az utóbbi azon­ban kedvezőbb pozícióból vághatott neki a tárgyalásoknak: szigorú fel­tételekhez kötötte a szolgáltatás visszaállítását. Amennyiben vállal­ják a lakók hátralékuk kifizetését, s a további díjfizetést, egy évre újra szerződnek. Aki nem fizet, kikap­csolják a rendszerből. — A város 350 távfűtéses lakásá­ban összesen több mint hatmillióval tartoznak a szolgáltatásért - érvelt a KOSZI igazgatója, Müller György. — Ha mi nem kapcsoljuk ki a nem fi­zető fogyasztókat, előbb-utóbb a Ti- gáz nálunk zárja el a főcsapot, ha fi­zetésképtelenek leszünk. Akkor az­tán az egész város, az iskolák, az óvodák is ellátatlanok maradná­nak. A KÖSZI-nek nincs annyi pén­ze, hogy hosszú távon átvállalja a lakók adósságait. Lábra jött a labda Kimondva, kimondatlanul: az ön- kormányzat precedenst kívánt te­remteni a „lábra jött labdával”, hogy tudniillik a lakók önként mondtak le a szolgáltatásról.- Bár a bírósági végzés nem az önkormányzatra vonatkozik, ha­nem a szövetkezetre, s nem is tarto­zik az alapvető ellátási kötelezettsé­geink közé a fűtés, hajlandók vol­tunk a tárgyalásra - így a polgár- mester, Samu István. - A testület le­tett az asztalra egy szerződésterve­zetet tárgyalási alapul, arról már nem mi tehetünk, hogy a lakók még maguk között sem tudnak megegyez­ni. Többször is rendkívüli testületi ülést hívtunk össze csupán e témá­ban, de érdemben egyszer sem sike­rült tárgyalni a széthúzó lakókkal. A pereskedők jogi képviselőjé­nek, Zsíros Sándornak a véleménye szerint azonban nem járt el helye­sen az önkormányzat sem, amikor a szövetkezeti döntést valamennyi la­kóra kiterjesztette, hiszen - mint érvelt — a szolgáltatás során min­den egyes személlyel külön szerző­désben áll az intézmény, azt tehát csak külön-külön lehet felbontani is. Arról nem is beszélve, hogy ami­kor — az önkormányzati törvény után - átvették a szolgáltatást a Borsod Távhőtől, átvették a szolgál­tatási kötelezettséget is, amely ma is érvényben van. A hosszú vajúdás után tegnap­előtt este újra rendkívüli testületi ülést hívott össze az önkormányzat a helyzet tisztázására. Ügy tűnt azonban, ezen sem születik érdemi döntés, hiszen még maga a szövet­kezet elnöke, Jankovics Lajos sem tisztelte meg jelenlétével a grémiu­mot. Felhatalmazást pedig senki­nek sem adott, hogy tárgyaljon a testülettel. A polgármester tíz perc szünetet rendelt el, hogy beszerez­zék a hiányzó dokumentumot. Nyakunkon a tél Szinte hisztérikus jelenetek zajlot­tak le a várakozás perceiben. Né­hány lakó sírva fakadt, mások pró­bálták kikiabálni magukból a hosz- szú ideje halmozódó feszültséget.- Nyakunkon a tél, s megint nem lépünk előre egy jottányit sem, az önkormányzat megint leráz minket - törölgették csörgő könnyeiket a gyengébb idegzetűek. A higgadtab­bak csitították, érveltek, igyekeztek egyenként meggyőzni a képviselő­ket igazukról, sorsuk tarthatatlan­ságáról. Az ülésre szólító csen­gettyű, s az időközben megszerzett meghatalmazás vetett véget az ér­zelmek áradásnak. Az önkormányzat minden jogi és lelki „ráhatás” ellenére is fenntar­totta korábbi, szigorú feltételeit a szolgáltatás beindítására. Végül egyesség született: ezen a héten péntekig valamennyi lakót szemé­lyesen felkeresnek, hogy üzemelte­tési megállapodást kössenek velük, egyelőre egyéves időtartamra. A tartozókat - ha nem rendezik adós­ságukat - 5000 forint feletti kinnle­vőség esetén a meleg víz, 15 ezer fo­rint feletti tartozással pedig a fűtés­ből is kizárják. Ha ezt megakadá­lyozzák az érintettek, vagyis nem engedik be a szolgáltatókat a lakás­ba, a falakon kívül vezetett csövek­kel iktatják ki őket a rendszerből. A jelenlévők már mindenbe bele­egyeztek, hiszen így szombattól új­ra melegek lehetnek a radiátorok. Az ügyben a végleges bírósági dön­tésre azonban még várni kell. Ingyen adnak fát az ültetéshez Miskolc (ÉM -N.Z.) - Ingyen kap­hatnak facsemetét azok a tele­pülési önkormányzatok, ame­lyek csatlakoznak a két hazai társadalmi szervezet által a mil- lecentenáriumra szervezett ak­ciójához. A Társadalmi Egyesülések Szövet­sége és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére felhí­vással fordult a települések önkor­mányzataihoz, a civil szervezetek­hez, minden magyar állampolgár­hoz, hogy ki-ki a maga módján kap­csolódjon be a millecentenárium előkészületeibe, méltó megünnep­lésébe. Egyik szép kezdeményezése a két országos szövetségnek — és en­nek folytatásaként a helyi egyesüle­teknek, kertbarátoknak, a települé­sükért felelősséget érző polgárok­nak -, hogy öt évig megkülönbözte­tett figyelemmel munkálkodnak a Faülletők. A millecentenáriumra szebbé tehetik majd a környe­zetüket. Fotó: Laczó József települések, utcák, parkok szépíté­sén. A felhívás fa-, cserje- és virág­ültetésre kéri fel a lakosságot az ön­kormányzatok szervezésében. A Miskolci Erdőfelügyelőség (3535 Miskolc, Árpád út 90. Telefon: 331- 579) vállalta, hogy 10-20 ezer forint értékben minden önkormányzat­nak - amelyik azt kéri - csemetéket biztosít az akcióhoz, ingyen. Csu­pán az áfát kell vállalniuk a telepü­léseknek. Jelentősebb költséggel járó fásí­tás, parkosítás esetében 30-100 ezer forintig teijedő támogatásért lehet pályázni november 30-ig a Magyar Környezetvédelmi Egyesü­lethez (1387 Budapest, Pf. 42.). A Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapít­vány szórólapon ültetési útmutató­val segít, hogy milyen csemetéket érdemes ültetni, hová és hogyan. A részletek iránt érdeklődőknek a Társadalmi Egyesületek Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szervezete is (3525 Miskolc, Széchenyi u. 35. Telefon: 354-811/14.) készséggel ad felvilágosítást. Városházák hírei Miskolc (ÉM) - A megyeszékhely jövő évi költségvetésének koncepci­ója két hét múlva készül el - vála­szolta lapunk kérdésére Juhász Gé­za, a polgármesteri hivatal pénz­ügyi osztályának vezetője. Rosszabb büdzsékondíciók A szakember szerint annyit már most látni, hogy rosszabb pénzügyi kondíciókkal indul 1996-nak Mis­kolc, mint az idén. A személyi jöve­delemadóból 25 százalékot biztosan megkap a város - ez azonban 4,5 százalékkal kevesebb, mint az idei kötelezően juttatott hányad volt. A pluszban ígért 11 százalék sorsa bi­zonytalan - ahogy az osztályvezető fogalmazott: erősen nagyváros-el­lenes az szja ilyetén leosztása. Mis­kolc az idén még nem vett fel hitelt, ezt az utolsó pillanatig halogatják. A város fizeti a korábbi hiteleket, amelyek jövőre jelentenek igazán nagy terhet - ez is rontja a pozícióit. A helyzet javítása két módon lehet­séges: a bevételek növelésével, a ki­adások csökkentésével. Nem gon­dolkodnak új helyi adók kivetésé­ben, viszont számítanak arra, hogy a hamarosan megjelenő jogszabá­lyok kevesebb adókedvezményt en­gednek meg, ami növeli a büdzsé bevételeit. A kiadások terén az in­tézményhálózat egyszerűsítése, költségeinek csökkentése várható jövőre, a működő reformbizottság útmutatásai alapján - fejezte be tá­jékoztatóját az osztályvezető. Hitelt nem terveznek Tiszaújváros (ÉM) - A polgármes­teri hivatal dolgozói már megkezd­ték a következő évi költségvetés elő­készítését. Mint Häekl Martina sajtóreferens­től megtudtuk: 1996-ban is hasonló kondícióra számítanak, mint ebben az évben. Az önkormányzatok tá­mogatási és elvonási rendszerében alapvető változtatásokról nem tud­nak. Remélik és feltételezik tehát, hogy változatlanul megmaradnák a központi forrásból származó és a helyi bevételek, amelyek szigorúbb gazdálkodási feltételek mellett fe­dezni fogják a város működéséhez feltétlenül szükséges kiadásokat. Hitel felvételét jövőre egyelőre nem tervezik. Amennyiben viszont az idei úgynevezett szénsegélyhez ha­sonló lehetőség ismét adódna, azzal mindenképpen élnének. Újabb he­lyi adók kivetésére sem gondolnak, a további szigorító intézkedések esetleges meghozásával is megvái'- ják az intézmények még napjaink­ban is folyó átvilágításának befeje­zését. Ennek tapasztalatait kiérté­kelik és ezek alapján kerülhet sor szervezeti és személyi változá­sokra is. Horgászvizsga Ónod (ÉM) - Október 7-én hor­gász- és halászvizsgát rendeztek Ónodon Alsózsolcáról, Ernődről, He- jőkeresztúrból, Sajóládról és Tisza- taijánból érkezett tizen- és hatvan­évesek részvételével. A jelentkezők előbb meghallgatták Csikós József halászati főfelügyelő előadását, majd a vizeinkben élő halfajtákkal, a kifoghatok méreteivel, a halászati tilalommal és annak jogi szabályo­zással kapcsolatos ismereteikről ad­tak számot. A vizsga elősegítette 46, korábban „futó engedéllyel” rendel­kező horgász és halász ténykedésé­nek legálissá tételét is.

Next

/
Thumbnails
Contents