Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-17 / 245. szám
6 A Itt-Hon 1995. Október 17., Kedd Tóth Anita Aszaló 4. születésnapod alkalmából szívből köszöntünk: anya, apa, nagyszüleid, dédi és unokabátyáid. Encsen megnyitottuk V* A vásárolni kívánt áruk előzetesen m egtekin thetők. Telephely: Encs, Vasút út 27/a, Telefon: 46/386-117 ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Szikszó, Kálvin tér 25.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 2 250 Ft+áfa 1/ 8 55 4 500 Ft+áfa 1/4 55 9 000 Ft+áfa 1/ 2 55 17 800 Ft+áfa 1/ 1 55 35 600 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 396-174 telefonszámon « 8-16 óráig munkanapokon. Kérésükre felkeressük Önöket! HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 1995. Október 17., Kedd Itt-Hon A 3 A kistérségfejlesztés csereháti „trükkjei” Jóval nehezebb helyzetben a most alakuló településszövetségek A Szanticskán élők nem hagyják leírni magukat Fotó: B.Gy. Buzafalvi Győző Gagyvendégi, Szanticska, Gagybátor, Krasznokvajda, Baktakék, Abaújlak ÍÉM) - A Csereháti Településszövetség október 5-7. között országos konferenciát szervezett Gagy- vendégiben és öt másik csereháti községben (Krasznokvajdán, Gagybátorban, Baktakéken, Szanticskán és Abaújlakon). Meglepően nagy érdeklődés kísérte a tanácskozást, hiszen hetvenöt szakember vett részt - Zalából, Nógrádból, Szabolcs-Szat- már-Beregből, Hajdú-Biharból, Jász-Nagykun-Szolnokról és természetesen Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből is. A Cserehát ’95 konferencia főhadiszállása Gagyvendégiben volt. Itt cseréltek leginkább eszmét a kistérségfejlesztés napi gondjairól, „trükkjeiről”, a sikerek és kudarcok tapasztalatairól. Larry B. Swain, a Wiscon- sini Egyetem közgazdász professzora előadásában a kistérségfejlesztés „titkairól”, a sikeres közösségteremtés feltételeiről szólott. G. Fekete Éva, a Csereháti Településszövetség elnökhelyettese, humán szakágának referense a Csereháti Program tanulságait ismertette. Az elmúlt öt esztendő történései bebizonyították az alapítóknak és a résztvevőknek, hogy a kistérségi fejlesztések megvalósíthatók, koordinálhatok. Előnyt jelentett a Cserehátnak az alulról jövő építkezés, a jól megválasztott méretek, és a megfelelően súlypontozott feladatrendszer. A cserehátiak munkáját azonban jelentős mértékben hátráltatták az országos állapotok, s a tetten érhető helyi közömbösség, a pénztelenség, az anyagi kiszolgáltatottság. Mindezek ellenére mégis szép sikert mondhat magáénak a Csereháti Településszövetség - hiszen az országban talán egyedülállóan - gazdaságfejlesztő központtal és tízmillió forintos vagyonnal rendelkezik. Öt esztendeje már, hogy Edelényben konzultációt folytattak a szakemberek a Cserehát és a hozzá hasonló elmaradott térségek sajátos fejlődési problémáiról, fejlesztésének esélyeiről, lehetséges irányairól. Itt is sok minden történt az elmúlt öt évben. A Csereháti Településszövetség egy sor fejlesztési projektet kezdeményezett és valósított meg a PHARE támogatásával. Az ország más területein is sorra alakultak a cserehátihoz hasonló szövetkezések. Hogy érdemes volt, azt a hetvenöt résztvevő fényesen bizonyítja. A jelenlevők meghallgathatták a minisztériumok képviselőinek a tájékoztatását a jövő évi kistérségi pályázati feltételekről. A Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Majoros Endre a folyamatban levő és a következő esztendőben tervezett pályázati feltételeket sorolta fel. Az is kiderült, hogy e minisztérium a kedvezőtlen termőadottságú területeket preferálja majd a szántóföldekkel szemben. Bagó József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője jó hírről értesítette a hallgatóságot. A tárca 1996-ban ugyanis többet költhet az ideinél a munkahelyteremtő projektekre, talán az infláció mértékét is meghaladó módon. Mindenképpen díjazni kívánják a helyi ötleteket, a kiváló programokat, a kistérségi fejlesztési koncepciókat. Tudomást szerezhettek a jelenlevő szakemberek arról is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyes pályázataival a közeljövőben erősíteni tudja majd a megyénkben is kitűnően működő szociális fóldprog- ram nonprofit vállalkozásait. A Népjóléti Minisztériumot Sera- fin József és Szanyi Éva képviselte. Ók a szociális programok irodájának tevékenységét mutatták be a csereháti konferencia résztvevőinek. Sajnálattal és megütközéssel vették tudomásul a jelenlevők, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pénz és idő hiányában nem tudta elfogadni a cserehátiak meghívását. Pedig az ország több pontjáról hozták el ide a civil szerveződések gondjaikat, sikereiket, így élőben is megismerkedhettek volna szakterületük problémáival. Arra hivatkoztak, hogy a fővárostól távolabbra eső településekre már nem futja,kiküldetési keretükből (!?). Úgy tűnik, ilyen szempontból sokkal jobban áll(hozzá) a Munkaügyi Minisztérium, a Földművelés- ügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium, mert az illetékes főosztályvezetőik megtisztelték jelenlétükkel a Cserehát ’95 országos konferenciát. Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke szerint nem fejtágítókra, hanem személyes beszélgetésekre van szüksége ezeknek a többnyire megszállott embereknek, akik elsősorban azt tűzték ki célul, hogy szűkebb pátriájukat felemeljék az azt megillető helyre. Jó pályázatokat elkészíteni nem elég, azt megfelelően menedzselni is kell - hangsúlyozta Keresztúri Ferenc, a Gagyvendégiben levő Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ igazgatója. A rendezvénysorozat házigazdájaként örömmel konstatálta, hogy milyen sokan jöttek el a Cserehátra. Merőben újat ma kitalálni Magyarországon nem lehet a kistérségfejlesztés terén - jelentette ki. A csereháti (tanulmányi) kirándulások mellett a háromnapos eszmecsere hetvenöt szakembere ízelítőt kapott e vidék falusi turizmusából is. Szanticskán például nemcsak megnézték a népi remekeket, hanem élvezték is ennek szolgáltatásait. Szüreti bálon, igazi hamisítatlan vendéglátásban részesültek az Európa Díjas falucska - Pál István által vezetett - Angyal Bandi Fogadójában. _HETI IEGY7.FT Cserép Priska Tibor Virágcserép vásárlása a feladat. Igen, igen, annak a bizonyos cserépnek a beszerzése, mit eleink már évezredekkel korábban kitaláltak, megcsináltak, és melynek, mármint az egész cserepe- zésnek ma is olyannyira dicséretes kultusza van. Tehát cserép kell, mely lélegzik, természetes anyagból alkottatott, agyagból, homokból miegymásból formáltatott, valós tűz által kiéget- tetett és azzá lett, ami. Cseréppé. Ennek megvásárlása a feladat tehát és nem példának okáért műanyagcserépé. Mivel műanyagcserép nem létezik, akárcsak fából vaskarika sem. Mert, ha műanyag, hát, műanyag, ha cserép, hát cserép. Ennyit előzetesen. Folytatásként pedig annyit, hogy a miskolci, Vásárcsarnokkal majdnem szemközti, mindenféle míves porcelánt, üvegpoharat, káposztáshordót satöbbit árusító boltban, melyben pedig nehány éve még igenis árultak, most biz' nem árulnak cserepet. Csak műanyagot. De hát éppen cserép kellene... Sebaj, a közeli háztartásiban, hol nagyon is ügyelnek a választékra, és minden megtalálható, majd ott. Mert valaha... Jó, jó, de most sajna ott sincs. Nincs a piaci virágboltok sokadalmánál sem, csakis a mű-anyag. De hát miért találták ki a Kertészboltot? Hogy sértődés ne essék: Áruházat! Van ám itt cserép bőven! Mutatja a dolgozó. Olaszból való. Ilyen díszes, meg olyan. Tényleg szépek, csúdásak, sok ezer forintoséi, de a nyamvadt vevőjelölt azt mondja, hogy neki nem fürdőkád kellene cserépnek álcázva, hanem közönséges, pórias kisméretű virágcserép, melybe át lehetne ültetni ezt, meg amazt A tenyérbe is elférne az általa elképzelt, egykoron úton-útfélen kínált virágcserép, ami...Műanyag! Az van olyan méretben. Tessék azt vinni! Nem visz! Csakazértse! Mert minő a menő vevő? Makacs! Különösen, ha nem fejlődik a korral! Ez meg pont ilyen vevő. Azaz nem vevő. Akkor most mi legyen? Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. De ebből most már nem lesz újabb virág, süllyedjen el ott, ahol van, hervadjon magának. Legföljebb ennyivel kevesebb lesz a szeretet. Hogy a megye más részein miként van, például a kerámiájáról, cserepeiről mindig is híres Mezőcsáton, Sárospatakon, Telkibányán vagy egyebütt? Remélhetőleg másként. Remélhetőleg mégsem kell elmenni öreg nénikéknek, vagy általuk megbízott unokáknak az edelényi, a gönci, a dubicsá- nyi, az ónodi kirakodóvásárokba igazi cserépért. A nem csupán megszokásból kedveltért, hanem talán ízlés okán is keresettért. De ugye tetszenek sejteni, hogy nem csupán a cserépről van itten szó...
