Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-17 / 245. szám

4 B Itt-Hon 1995. Október 17., Kedd _MQ2IMUSQROK Október l&-24-éig Kazincbarcika Október 19-20.: Congo. Színes ameri­kai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kez­dés 18.00 óra. Október 21-23.: Walt Disney - Csip­kerózsika. Színes szinkronizált ame­rikai rajzfilm. Kezdés 16.00 óra. Október 21-22.: Az új rémálom. Szí­nes amerikai horrorfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Október 23-24. Segítség, csaló! Szí­nes szinkronizált francia filmvígjáték. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Mezőkövesd Október 19.: Walt Disney - Csipkeró­zsika. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. Október 20-22.: Az első lovag. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Nyékládháza Október 20.: Szenvedélyek viharában. Színes amerikai film. Kiemelt helyár. kezdés 17.00 óra. Ózd Október 19-24.: Waterworld. Színes szinkronizált amerikai kalandfilm. Ki­emelt helyár. Kezdés 17.00 óra. Putnok Október 19-20.: Az új rémálom. Szí­nes amerikai horrorfilm. Kiemelt he­lyár. Kezdés 18.00 óra. Október 21.: Maugli, a dzsungel fia. Színes szinkronizált amerikai film. Ki­emelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Október 23-24.: Casper. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjáték. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Tiszaújváros Október 19-20.: Aludj csak, én álmo­dom. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Október 22-23.: Casper. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjáték. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Amatőr poéták Álmodozás De szeretnék őszi holdsugárrá válni Ablakodon fénylőn be-be kukucskálni! Lelkemtől lelkedig csendben eltalálni Hófehér hajadon sugártáncot járni! Fáradt homlokodra egy csillagot tenni Holdsugár paplannal csendben betakarni! Reggel ha felébredsz véget ér az álom Megérzed-e, hogy én jártam ott Ezüst holdvilágon? Kőhalmi Erzsébet nyugdíjas óvónő, az AKISZ tagja Egerlövő Kísérletek a lélek hosszú pillanatával Tiszaújváros (ÉM - F.B.) - A Derkovits Kisgalériája zsúfolá­sig megtelt október 6-án Arany Gusztáv amatőr festő első önál­ló kiállításának megnyitóján. Barátok, ismerősök, rokonok, egykori diáktársak kíváncsi ér­deklődéssel szemlélték azt a húsz alkotást, amelyet szá­mukra összeválogatott a fiatal festő. Már a megnyitó is rend­hagyó volt. Nem festőművész, művészettörténész foglalta össze eddigi munkásságát, ha­nem egykori rajztanára, Lan­tos Jánosné. A személyes, ba­ráti hangvételű visszatekintés nem fukarkodott azokkal a jel­zőkkel, amelyek legjobban rá- illenek az alkotásokra és az al­kotóra. Indíttatása eredendően rajztanárához fűződik, tehetsé­ge és képessége édesapjától öröklődött, aki hosszú ideig a szobrászatot művelte. Életének három évtizede alatt, egymást váltották a termékenység és a lazítás időszakai. S míg általá­nos iskolás korában rendület­len kitartással rajzolt, addig a gimnázium és az egyetem évei alatt a „csendesség”, a pihenés volt rá a jellemző. Majd újra életre kelt keze alatt a papír, a vászon, a ceruza és az ecset, s újra együtt találta magát a helyi szakkörben Lantos Já- nosnéval. A napi munka, a csa­lád mellett egyre több időt töl­tött belső megérzéseinek meg- elevenítésével, amelynek domi­náns színei a fekete, a piros és a kék, jelezve a visszafogott­ságot, a lehiggadást, a kiabá­lást, a belső tüzet és a végte­len szabadságot. A tus, a tem­pera, az olaj pasztell igénybe­vételével készült a Lélekván­dorlás, a Meseerdő, a Nyárvi­rág című alkotás. A tehetséges festő dédelgetett tervei között szerepel a bemutatkozás Pol­gáron, Debrecenben és Miskol­con, s jövőre új kollekcióval kí­ván megmutatkozni a művé­szetet értő és szerető közönsé­gének. Családnevek - ragadványnevek id. Dobosy László Nekézseny (ÉM) - Jobbágy község volt, hadas településsel. A Tózsa és Magyar hadból volt a legtöbb család a faluban. A ragadványneveket általában a családnév elé írták, de találni a család és utónév között is. A családnév előtt nagy kezdőbe­tűvel, a család és utónév között mindig kis kezdőbetűvel írták, pl.: Orbán tózsa Dezső, vagy Tóth kapás László. Az utóbbi negyven évben már csak a ra­gadványnév nagy kezdőbetűjét írják ki. A temetői sírfelirato­kon nem jelölik. A falu régi lakói egymás kö­zötti beszélgetésénél csak a ra- gadvány és utónevet használ­ták. A felnövekvő fiatalok mindjobban elhagyják ezt a szokást. Az újabban betelepül­töknél minden esetben a csa­ládnevet használták, akkor is ha ragadványneve is volt. így lehetett azonnal megkülönböz­tetni, hogy ősi nekézsenyi la­kosról, vagy újabb jövevényről van szó. A faluban elég gyakran volt házasságon kívüli gyermek. Ok az anya családnevét kap­ták. Később, amikor összehá­zasodtak, a gyermek hivatalos családneve az apa családneve lett, míg az anya családneve megmaradt, mint ragadvány­név, pl. Varga Rozáliának há­zassága után Magyar József gyermeke Magyar József lett, de ragadványnévként megma­radt a Varga név is, és így be­széd közben tovább is Varga Józsefet mondtak. A faluban még ma is igen sok a Tózsa család. Egyik ága az új Tózsa, akikből 15 család él a faluban, ezért napjainkban is kialakult a megkülönböztető név közöt­tük. Az egyik Tózsa legény Lé- ka-lányt vett feleségül. A gyer­meket az anyja után Léka Tó- zsa-ként különböztetik meg. Ugyanígy alakult ki a Tózsa névhez a Magyar és a Kazai név is. Ragadványnevek: Tózsa család: Léka, Magyar, Orbán, Rigó, Tamás, Tubus, Új; Ma­gyar család: Kazai, Parti, Susz­ter, Varga, Zöldi; Tóth család: Kakukk, Kapás, Puhos; Kapás család: Cserba; Szabó család: Béke, Mozoja, Tadlár; Rigó csa­lád: Bába, Mackó, Minúr; Sza- niszló család:, Bader; Kormos család: Ricu; Éliás család: Hu­ni; Orbán család: Huszár; Eke család: Rigó. Névmagyarázat: Bába: a nagyanyjuk volt a falu bábája. Bikás: A faluban nekik volt bi­kájuk. Cserba: Egyik ősüknek az ajkából hiányzott egy darab, csorba volt. A csorba népies ki­ejtése a cserba. Kezdetben csú­folódó névként használták, majd ragadványnév lett. Hu­ni: Éliás Lajosnak volt egy ku­tyája. Mikor a legelésző jószá­gokat a tilosból M akarta haj­tani, így uszította a kutyáját: „huni, te!”. E csúfolódó név ala­kult át ragadványnévvé. Ka­kukk: A múlt század második felében a faluban még senkinek sem volt órája a lakásában. A Tóth család egyik tagja szerzett egy kakukkos órát. Eljártak hozzájuk, hogy megcsodálják. Ettől kezdődően a családot csak kakukkosnak hívták. Kazai: Sajókazáról került a faluba fel­eségként. Puhos: A dédapját kövérsége miatt csúfolták így, s ez ragadványnévvé alakult. Szasza: Pösze beszédű volt. Suszter: A nagyapja kitanulta a cipész mesterséget. Akkori­ban suszternek mondták, s ez rajta is maradt a családon. Zöl­di: Nagyapja rendszeresen, igen korán, hajnalban már ki­ment a határba, s mire virradt egy nagy „hamvasban” (durva szövésű, nagy, négyzet alakú házivászon, amibe a füvet, a szénát hordták a hátukon a ha­tárból) hozta a zöld füvet a jó­szágoknak. Varga: Az édesany­ja családneve vált ragadvány­névvé. Csúfolódó nevek: Bikás, Cole, Csaszo, Csatak, Csicsis, Forint, Szasa. 1995. Október 17., Kedd Itt-Hon B 5 Mátyás Putnokon kapa Itatta a nemeseket Serényi grófnak volt a leghosszabb pincéje a Kuczkorondón Fotó: ifj. Dobosy László Putnok (ÉM - id.DL) - A Sa­jó völgyének legkiterjed­tebb szőlőterülete Putnok- nak volt régebben, sőt ma is. 1851-ben Serényi gróf birtokában 210 kapás ma­jorsági, 604 dézsmás, a köz­birtokosság birtokában 465 kapás dézsmás szőlő volt. 1875-ben már 378-at, 1935- ben 115-öt, 1965-ben 116 hold szőlőt tartottak nyil­ván. A gazda önmaga ásott Pesty Frigyes 1864. évi hely­ségnévtárában szőlőhelynek nevezte meg a Lepénkét, a Harsast, a Kuczkorondót, a He­gyes-tetőt, és a Nyakvágót, a dienesfalvi pusztához tartozó részen a Hegyest, a Pálvölgyét, a Szénvonó parlagot, a Dienes felső völgyét, a Simon bércet, a Kuczkót, a Paphegyet, a Kis és Nagy Kányást és a Nagy völ­gyet. Ugyanebben a névtárban a pincékre vonatkozóan olvas­hatjuk: , A város észak-keleti ol­dalán lévő emelkedéssel, a je­lenleg pincéknek használt he­lyet Nyakvágónak nevezik”. Az 1968. évi földrajzi névgyűjté­sem során az alábbi szőlőshe­lyeket írtam össze: Lepénke, Kalina fürdő, Dolina, Urak völ­gye, Kányás, Czene völgy, Di­enesfalvi völgy és a Kedves. Mai összefüggő, kiterjedt pin- céshelyek a Kedves-alján és a Kuczkorondó elején vannak. Újabban kezdik kibontani a Szörnyű-völgy felé vezető út nyugati oldalán lévő régi elha­gyott pincéket, de elszórtan ta­lálni a szőlőshelyek egész terü­letén és némelyik présház alatt is. Ősi - most elhagyott - be­omlott pincehely volt a Hegyes­tető keleti oldalán a Kányás dűlőben, a nyugati részen a Dukád oldalában, a Ritó pallag- ban. Szétszórtan a szőlők te­rületén sok helyen látni egye­dül álló, elhagyott, beomlott pincéket, mert régen sok gaz­da a saját szőlője területén ásott pincét. De hasonlókat le­het látni a Legyes és a Szén­vonó alatt vezető úton is. Eze­ket az 1886-os katonai térkép is jelzi. Mátyás emlékezetére A Kedves-alján három sorban helyezkednek el a pincék, a te­lepüléstől csak az utca választ­ja el. Az Alsó-sor közvetlen az út mellett van, s ezt vallják a legöregebb pincéknek. Mind­egyik előtt pinceház, amelye­ket az utóbbi években újítot­tak fel. A középsősor már el- hanyagoltabb, a sor végén 15 Putnoki pinceházak pinceházba cigány családok költöztek be. A sor nyugati vé­gén a pinceház sarkán egy ki­emelkedő építmény magaso­dik. Állítólag a tulajdonos egy gróf volt, s pincéjét ezzel akar­ta a többitől kiemelni. Ezen a soron állt régebben egy faépít­mény, amin egy márványtáb­la hirdette, hogy itt kapáltat- ta meg Mátyás király a gömö- ri nemeseket. Az építmény 1945 után összedőlt, a tábla el­kallódott. A községi tanács a pincesor fölötti szőlő területén egy gerendából, deszkából épült borház szerű építményt készítetett helyére, megemlé­kezésül. A Felső-sor egy része elhanyagolt, gondozatlan, ki­véve a tetőre vezető út mellet­ti pincéket. Közülük a Csoko­nai utca 101. sz. alattit tart­ják, 31 méterével a leg- hosszabbnak. A Kuczkorondó dűlő nyugati oldala meredek, így kiválóan alkalmas pincék ásására. Itt két pincesor ala­kult ki. Az Alsó-soron a pin­ceházakat lakásokká alakítot­ták át, amely most házsorokat alkot. A Felső-soron azonban maradt néhány beépítetlen pince. A kuczkorondói pincék szárazabbak, mint a Kedves- aljaiak. A bort jobban érlelők, eltartók. Putnok földesura, a Serényi grófnak is volt pincé­je. Amíg a gazdák pincéje 4-12 méter hosszú volt, a gróf mind­két pincéje 80-100 méter, a szélessége és magassága is duplája a gazdákénál. Ezen a soron volt a gróf szeszfőzdéje is. Ezen a pincesoron többágú pincéket is találni, de akad több szakaszos is. Áz elsőben tartják a burgonyát, almát, a másodikban van a bor helye. Majd kétszáz évesek A pincék között van egy két­szintes is. A háború alatt az alsó szinten rejtette el a csa­lád értékeit, majd a lejáratot elfalazták. Á pincék falán ne­mes penész található. Az ál­talánosan használt hordók 100 liter körüliek. A 80 litertől ki­sebb hordókat tonnának neve­zik. A hordók alatti két geren­dát, itt gadnár fának mondják. A Somogyi út végén elhagyott, összedőlt bejáratú pincéket látni. Néhány pincét újabban kibontottak. Putnokon a pin­cék előtti épületet általában pinceháznak mondják, ritkán a borház elnevezést is halla­ni. Úgy tartják a pincék előtt a pinceház áll, kinn a szőlőben a présház van. Ha a présház mellett még egy helyiség áll, az a szabadidőbeni szórako­zást szolgálja, az a borház. A pinceházak építése az 1800-as években kezdődött, s általában a régi oromfalas, nyeregtetős falusi lakóházakat mintázták, amelyeket erős faajtókkal, s gyakran zsiványzárral is ellát­tak. Ritkán a Sajó mentén al­kalmazott vakolatdíszeket is alkalmazták az oromzaton. Az út melletti pinceházak gyak­ran összefüggő sort alkotnak. Újabban e hagyományos régi­es épületsort megbontja egy- egy felújított, betonfalú, lapos tetejű pinceház. Az Itt-Hon konyhája Citromszelet Hozzávalók: 48 dkg liszt, 18 dkg zsír, 10 dkg porcukor, 2 dkg kakaó, 2 db cit­rom leve, 1 db citrom héja, 1 db tojás, 1 csomag sütőpor. Ezeket tejföllel összegyúrjuk. Három részre osztjuk, a középső tésztába a kakaót belegyúr­juk. Az első lapot beletesszük a tepsi­be, lekvárral megkenjük, majd darált dióval beszórjuk, és a kakaós tésztát erre helyezzük. Ezután ismét lekvár, dió és a harmadik lappal beborítjuk. Tetejére a bevonat: 3 db tojássárgá­ja, 1 tojásnak a fehéije, 1 csomag va­níliacukor, 15 dkg porcukor. Ezeket ha­bosra keverjük és rákenjük a tésztára. Képviselőfánk A tészta hozzávalói: 20 dkg finomliszt, 10 dkg zsír, 5 egész tojás, 2 dl forró víz, kevés só. A vizet zsírral felforraljuk, majd beleöntjük a lisztet és simára ke­verjük, amíg összeáll. Tűzről levéve egyenként hozzáadjuk az 5 tojást és a sót. Jól kikeverjük. Tepsibe dió nagy­ságú (vagy ennél nagyobb) halmokat rakunk 6 cm távolságban. Előmelegí­tett sütőben lassú tűzön ropogósra süt­jük. Ha megsült, kettévágjuk, a köze­pét kiszedjük és krémmel betöltjük. Töltelék: 5 db tojás, fél liter tej, 15 dkg finomliszt, 20 dkg porcukor, 3 cso­mag vaníliacukor. A tojásokat, a cukrot, a lisztet és a vaníliát habosra keveijük, és a felforralt tejjel összeele­gyítjük, majd lassú tűzön sűrűre főzzük. Rigó Jancsi 5 tojás súlyú porcukrot, 4 tojás súlyú lisztet, 4 tojássárgáját habosra keve­rünk. Hozzáadunk két evőkanál vizet, egy evőkanál kakaót, egy marék nagy­ra vágott diót, egy csomag sütőport és végül a négy darab tojásfehérje ke­mény habját. Lisztezett tepsibe öntve kisütjük. Krém: 2 dl tejbe 1 db tojást, 2 evő­kanál lisztet sűrűre főzünk, és hagy­juk kihűlni. Később hozzáadunk 20 dkg vajjal kikavart 20 dkg porcukrot és 2 evőkanál rumot. Mindezeket összekeverve a kihűlt tésztára kenjük. Máz: 10 dkg margarint felolvasz­tunk, hozzáadunk 3 dkg kakaót és a meleg krémmel megkent tésztára önt­jük. Melegített késsel szeleteljük. Az egykori tanár és tanítvány Czikora János Művelődési Köz­pont igazgató társaságában Fotó: Bartók István

Next

/
Thumbnails
Contents