Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
A SZELLEM VILÁGA Az Eszak-Magyarország keddi melléklete ♦ Kulturális Kitekintő Videó-síremlék Budapest (MTI) - Bódy Gábor halálának tizedik évfordulója alkalmából a művészre emlékeznek tisztelői és ismerősei ma a Műcsarnokban. Az este kilenckor kezdődő műsorban a töredékben maradt Kozmikus szem című filmből mutatnak be részleteket. A vetítés alatt Lukáts Andor és színésztársai Bódy önéletrajzából és a Tüzes angyal című forgatókönyvből idéznek. Hallható lesz egy 1984-ben készült inteijú is. A program egyébként egy rendezvénysorozat első darabja. Az évforduló kapcsán emlékkiállítás lesz a Dorottya Galériában, ahol október 12- étől „video-súemléket” állít fel Bach- mann Gábor. A Toldi moziban október 24-étől levetítik összes filmjét és videomunkáját. Durst György, a programok egyik szervezője az MTI- nek elmondta: az október 25-én kezdődő luzerni videofesztiválon retrospektív vetítéseket tartanak „Hommage a Gábor Bódy” címmel, novemberben pedig a párizsi Magyar Intézetben vetítik Bódy munkáit. Mura-parti művelődés Lendva (MTI) - A szlovéniai Leadván az elmúlt szombaton lerakták a Makovecz Imre által tervezett művelődési központ alapkövét. Ez alkalomból Sergij Pelhan szlovén művelődési miniszter, Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és ifj. Kocon József, Lendva polgármestere mondott köszöntő beszédet. A felszólalók annak a reményüknek adtak hangot, hogy a tervek szerint két év alatt felépülő művelődési központban mind a szlovén, mind a magyar kultúra megtalálja a helyét, és nemzetiségi hovatartozástól ...függetlenül gazdagítja a Mura-vidéki embereket. A lendvai művelődési központ építési költségeinek kétharmadát a szlovén állam, egyhar- madát a magyar állam és a lendvai önkormányzat biztosítja. „Lisztes” siker Pozsony (MTI) - Rendkívül nagy sikerű hangversenyt adott az elmúlt hétvégén Pozsonyban a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A több évtizedes hagyományokkal bíró és igen nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Pozsonyi Zenei Ünnepségeken fellépő magyar kamarazenekar az 50 éve elhunyt - Pozsonyhoz szorosan kötődő - Bartók Béla emlékének adózott a szlovák fővárosban. A Rolla János által vezényelt hangversenyen Bartók két műve hangzott el. A több mint harminc éve alakult Liszt Ferenc Kamarazenekart egy szlovák lap mái- előzetesen úgy mutatta be, hogy a zenekar neve „Európa és az egész világ zenei életében valóságos fogalomnak számít”. Cézanne-láz Párizs (MTI) - Párizs már napok óta valóságos Cézanne-lázban ég: a francia fővárosban ugyanis az elmúlt szombaton nyitották meg a világhírű festő életmű-kiállítását. 1936, az akkori, szintén párizsi rendezvény óta ez a legnagyobb tárlat, amelyet a „modern festészet atyjának” szenteltek: az érdeklődők 109 festményt, 42 akvarellt és 26 rajzot láthatnak, s szinte mindegyik a festő egy-egy ismert remekműve. A tárlatot övező, felfokozott érdeklődést részben a festő kivételes személye magyarázza: pályája a XIX. századi, figuratív, s a XX. századi, absztrakt művészet találkozási pontjánál bontakozott ki, s mindkettő szintézisét adja, megpróbálva összeegyeztetni az antagonisztikus vonásokat. Aligha véletlen, hogy művészetét sokáig nem ismerték el igazán: a közönség csak 1898-ban kezdett el igazán érdeklődni iránta - márpedig ekkorra Cézanne már megfestette remekműveinek többségét. Ugyanakkor a francia műkri- tikusok szerint téves az a nézet, hogy életének utolsó két évtizedét valóságos „remeteségben” töltötte, hiszen állandó kapcsolatban állt számos festótársával, az impresszionizmus többi hírességével. János mester és a kassai business Süli János, Kassa óvárosának polgármestere Márairól és máról A WAorm ?v «vő,*« MAÖVt$*OÍ SP&6VAY« Kassa - anno... Mintha csak illusztrációja lenne ez a kép A kassai polgároknak - és a Márai-emléktábla Dobos Klára Kassa (ÉM) - „A szobor? Meghalt. Bennem halt meg, és semmi nem kezd élni, ami meghalt egyszer.” - adja a szavakat János mester szájába Márai Sándor. De mit szólna ahhoz az 1311-ben játszódó történet főszereplője, ha tudná, nem „halt meg” a kő. Bár a tájékozatlan látogató tesz néhány kört a dómban, amíg megtalálja az egykori kőfaragó Szent Erzsébet szobrát... Könnyebb a dolga, mikor A kassai polgárok szerzője, Márai Sándor emléktáblájának keresésére indul. Nemsokára pedig már nemcsak az emléktábla szól az íróról, hanem lesz Márai-emlékház. Hogy mikor, arról kérdeztük Süli Jánost, Kassa Óvárosának polgármesterét.- Remélem hamarosan, mert dolgozom rajta - mondja. - Az a ház, ahol született, már nincs meg, lebontották. Viszont az épület, ahol gyermekkorát töltötte, jó állapotban van. Csak érdekesség, hogy feleségem unokatestvére lakik benne. A kétnyelvű emléktáblát ’91-ben tettük fel, azóta ott van, és senkinek nem ártogat... Akárki akárhonnan nézi, mégiscsak a 20. század egyik legnagyobb magyar írójáról van szó! Városanya S ráadásul egy olyan magyar íróról, aki - na persze, János mester mellett, de - Kassa városát választotta csodálatos drámája főszereplőjének. Mintha ő búcsúzna, mikor a kőfaragó fia indul tudást gyűjteni a világba. „Itt születtél, itt születtem. Milyen egész, milyen lezárt. Mint egy ember teste. Ez a város is anyám. Nehéz elválni tőle. Nézd a tornyokat. Mindegyik olyan, mint egy ujj, mely a magasba mutat, és azt mondja: Maradj!” Persze a könyvet a mai kassaiak - magyarok vagy szlovákok - nemigen olvashatták.- Én sem olyan régen, csak négy évvel ezelőtt fedeztem fel magamnak. - folytatja a polgármester. Hiszen amíg Magyarországon nem nagyon jelentek meg munkái, nálunk duplán nem. De szerencsére a könyvtárunkban van néhány régi kiadás. A tervek szerint ezeket is a Márai-emlékházban helyeznénk el, itt az érdeklődők megtalálhatnák az összes művét, lenne olvasószoba is...- Szlovák nyelvre lefordították már valamelyik munkáját?- Nem tudok róla. Vagyis A kassai polgároknak van egy színpadi változata. Terveztük is az előadást az itteni színházban szlovák és magyar nyelven egyaránt, de a komáromiak „megelőztek” a bemutatóval. Azóta már eltelt néhány év, úgyhogy a ten' a közeljövőben valóra válhat. Egyi-e aktuálisabb a téma, a lokálpatriotizmusnak nő a szerepe... Egyébként próbáltam már rábeszélni embereket, hogy fordítsanak Márait. Talán sikerült megnyernem Karol Wlachovskyt, az ismert műfordítót. De tudom, hogy nagyon nehéz feladat. Én viszonylag jól beszélek magyarul és szlovákul is, ezért érzem, hogy rendkívüli munka lesz visszaadni a szófordulatokat, szókötéseket, és azt, ami a lernt gondolatok mögött van. „Kő, sok kő...” ,A város kő és rend. Ház és jog. Pince, kamra és sírkövek... A város bástya és törvény. Mély rend ez. Hol itt a titok?... A város indulat és szenvedély is. Udvariasság és kétely. Lelkesedés és kapzsiság. Kő, sok kő, s ennek te vagy a mestere. De ember is, sok ember, összezárva a kövek között...” Igen, János mester értett a kövekhez. És egykoron Kassa városa is. A polgármester szerint azonban ma gondok vannak.- Nagyon sok épület leromlott, folyamatos felújításra van szükség. Nagy csata dúl azért, melyik munkát ki végezze. A dómot például lengyelek újították fel, de egyelőre nem tudni, hogyan. A problémák majd 10-15 év múlva jönnek elő... Én azt szeretném, hogy ezeket a munkákat mind a kassai kőfaragók végezzék. Ez kassai business kell hogy legyen! János mesternek méltó utódai élnek ma is a városban. Akik ugyan a mesterfogásokat, nem valószínű, hogy Toscanában, Firenzében, Ra- vennában tanulták, ahogy a Má- rai-hősök, de a lényeg nem is ez. A lényeg nem a technika, hanem az ember. Hiszen az emberi lélek titkait kell kőbe vésni. Ami nem könnyű. Olyan valakinek lehetséges, aki - ahogy nemrégiben a budapesti emléktáblája avatáskor mondták Márairól - emberként és művészként is megvesztegethetetlen, ezért hiteles tud maradni. És ezért vállalhatja a mai megosztott kulturális életben mindenki. Még Kassa városa is! Magyar képrovók az egyetemen Debrecen (ÉM) - Magyar képrovók - A hortobágyi pásztorművészettől Káplár Miklósig címmel nyílt kiállítás Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem galériájában. A tárlatról Makoldi Sándorné, tokaji alkotó küldött beszámolót. Az egyetemek nem adják fel a harcot, továbbra is próbálkoznak kulturális missziójuk teljesítésével. Debrecenben a KLTE kulturális bizottságának munkatársai is új programot indítottak az új tanévben, kihasználva azt, hogy a rossz teremlehetőségek ellenére rendelkezésükre áll a nagyméretű, szép aula és a díszudvar. A Gyöngy Péter vezette munkacsoport már évek óta országos jelentőségű rendezvényeket szervez itt, s nem csak a képzóKáplár Miklós: Tóth Sándor gulyásbojtár művészet területéről. Kiállításaik kiterjednek az iparművészet, népművészet felé. Egy évvel ezelőtt például nemzetközi pipakiállítással indítottak, természetesen a régi debreceni cseréppipa-készítést állítva a középpontba, amelyhez anyagot a debreceni Déri Múzeum és magán- gyűjtők is szívesen kölcsönöztek. Az idén szeptember 29-én nyílt az a kiállítás, amelyben a Hajdúsági Múzeum és a Déri Múzeum ismét partnerek: a hortobágyi pásztorművészet tárgyaival és Káplár Miklós festőművész képeivel ismerkedhetnek az érdeklődők. A magyar kiállítási gyakorlatban igen ritka eseménynek lehetünk részesei, amikor a korabeli népművészeti értékeket és a programjukat erre építő képzőművész csoport alkotásait egyben láthatjuk a Magyar képrovók című kiállításon. Káplár Miklós, a hajdani csikósbojtár ugyanis visszatért a Hortobágyra festőművészként azokkal a társakkal, akiknek a magyar nemzeti művészet életben tartása volt a célja az 1930-as években. A Magyar Képírók Társaságának vezetőjét, Bornemisza Tibort találjuk itt, - a társaság révén kötődik ide távolabbról Mokry Mészáros Dezső, Magyar Adóiján is a helybéli művészek Medgyessy Ferenc, Maghy Zoltán mellett. _TÁRLAT Kortárs képek Budapest (ÉM) - A Műcsarnokban Pittura - Immedia (festészet a 90-es években) címmel láthattak kiállítást az érdeklődők. A rendezők ezzel a tárlattal megkísérelték meghatározni a 90-es évek festészetének helyzetét. ,,A festészet. új pozícióját a vizualitásnak a táblaképtől való elszakadása határozza meg - olvashatjuk a tájékoztatóban. - Míg a 19. század végéig a vizualitás nagyrészt a festészet monopóliuma volt, a fotográfia megszületése óta a kép gondolata nem kizárólagosan a festészethez kötődik. A vizualitás új területeket talált magának: a filmet a videót és komputert. A festők ezen problematikának tudatában vannak. És így, az új médiumok által kreált kép ismeretében kezdi meg a festészet saját eszközeinek és módszereinek felülvizsgálatát. Az eredmény festmény akkor is, ha a táblakép történetileg kialakult fogalmán túllép. Ezzel a határesettel foglalkozik a kiállítás.” A tárlaton bemutatott képek közül válogattunk. Fotók: Dobos Klára
