Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-16 / 244. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Október 16., Hétfő Fábry Zoltán követői A szlovákiai magyar kultúráról Kassa (ÉM - FG) - Fábry Zoltán munkásságáról kevés szó esett a kassai XXV. Fábry Zoltán Irodalmi és Művészeti Napok keretében rendezett tanácskozásokon, mégis minden előadás valamiképpen róla, az általa is képviselt szellemiségről szólt. A Magyar Művészetek Hete rendezvénysorozat folytatásaként október 13-án, 14-én és 15- én rendezték meg a hagyományos Fábry-na- pokat. A pénteki megnyitón adták át az idei Fábry-díjat, melyet az idén nem közírónak, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének ítélt a Csemadok és a Fábry Emlékbizottság. Ezzel közvetve valamennyi szlovákiai magyar pedagógusnak megköszönték a magyar iskolák megtartása érdekében kifejtett munkáját. A nyitónapon megrendezett nemzetközi szemináriumon a kárpát-medencei mterkulturális kapcsolatokról esett szó. A szombati téma a szlovákiai magyar kultúra jelenlegi helyzete volt. Bauer Edit parlamenti képviselő nyitóelőadását követően valamennyi felszólaló hangsúlyozta a kultúra, az anyanyelv, az iskolázottság fontosságát. De arról is beszéltek, hogy mindehhez szükség van az önszerveződések erősítésére, a szlovákiai magyarság öntevékenységének fokozására. „Nem engedhetjük meg, hogy búsan lekönyököljünk” — mondta Adyra hivatkozva Bauer Edit. A kisebbségi lét jellemző vonása az engedelmesség, ez a „hagyomány” tört meg az úgynevezett alternatív oktatás bevezetése elleni komáromi nagygyűléssel és a székelyudvarhelyi demonstrációval. Ezek az engedetlenség méltó kinyilvánításai voltak, fogalmazott Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke. De azt a kérdést is feltette, hogyan lesz ebből jó viszony a többségi és a kisebbségi nemzet között. Mint mondta, amit politikai eszközökkel nem lehet megvalósítani, az a kultúra segítségével elérhető. Egymás értékeinek megmutatására, megismerésére, tiszteletben tartására van szükség. Más országok példáira hivatkozva Pomo- gáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is hangsúlyozta a másság tiszteletének fontosságát, a civil kezdeményezések, az önépítés, a polgári értékek erősítésének szükségességét. Szabó Rezső, a Csemadok országos alelnöke többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetre jellemző, hogy a többség területi áldozatok nélkül szeretne nemzetállamot teremteni. Ez az asszimilációs törekvés magában rejti azt a veszélyt, hogy elhagyják szülőföldjüket a Szlovákiában élő magyarok. A szlovákiai magyar sajtó helyzetéről szólva Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy anyagi szempontból hasonlóan nehéz helyzetben vannak a szlovák ellenzéki lapok is. Nehezíti a helyzetet, hogy megkésett a szlovákiai sajtó szerkezetváltása. Ajövő- vel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy le kell számolni bizonyos küldetéstudatokkal, tudomásul kell venni, hogy az újság áru, el kell tudni adni a piacon. Ehhez színvonalas, versenyképes lapra van szükség. Mint mondta, a sajtó feladata az is, hogy erősítse az identitás- tudatot, de erre csak akkor képes, ha azok, akiknek készül, el is olvassák. „Nem adományokat várunk, hanem jogainkat követeljük” - mondta Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke. A politikus véleménye szerint a .helyi önkormányzatok erősítésével, a demokratikus erőkkel összefogva eredményes lehet a diktatúra elleni harc. ,A- kultúra szabad” - kezdte korreferátumát Tóth Károly, a Magyar Polgári Párt alelnöke. Minden függőség - legyen az szellemi vagy anyagi jellegű - a csőd szélére viheti a kultúrát. Véleménye szerint az sem jó, ha a kisebbségi elit diktatúrája váltja fel az állam atyáskodó diktatúráját. Úgy kell viselkednünk, mintha valóban jogállamban élnénk, fogalmazott a politikus. Majd egy Bukarestben élő barátját, Rostás Zoltánt idézve arról beszélt, ha egy kisebbségi társadalomban nem adják ki valakinek a könyvét, mert rossz, a szerző nem azon van, hogy jobbat írjon, hanem mindjárt nemzethalált kiált... Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója az általa vezetett intézmény lehetetlen anyagi helyzetéről beszélt, mint mondta jelenleg pénz nélkül működik az intézmény. A Fábry-napok keretében szombaton délután felavatták Baráti Szabó Dávid emléktábláját Zenés nyelvmester(kélt)ség A My Fair Lady bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Eliza (Nagy Ibolya)' és a professzor (Matus György) Fotók: Dobos Klóra Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Aki nem beszél helyesen és tisztán, annak nincs joga az élethez. Higgins profesz- szor vélekedésében van némi túlzás. Viszont az talán elfogadható: aki dadog, az ne legyen szónok. Aki rekedt, akinek fátyolos a hangja, az ne legyen énekes színész. S ha egy színpadi mű minden szerepkörére nincs megfelelő színész, akkor nagy merészségnek tűnik bemutatni a darabot. Erre a vakmerő mutatványra vállalkozott Miskolcon Horváth Péter rendező a My Fair Lady című musical színpadra állításával. Már az elmúlt évad elején tudtuk, a miskolci színházban bemutatják a világ egyik leghíresebb, legtöbbet játszott zenés játékát, a My Fair Lady!. A szereposztásról csak annyit árultak el, hogy Higgins professzor Szervét Tibor lesz. Végül a musical az idei évad első premierje lett. Eliza Létay Dóra és Nagy Ibolya, Higgins professzor - ugyancsak kettős szerep- osztásban - Matus György és Szervét Tibor. De Szervét Tiborral egyelőre senki sem láthatta az előadást, a művészt szerződés köti a fővárosba, így majd valamikor az év vége felé lesz igazán kettős a szereposztás. Igaz, Szervét sem énekes színész, viszont játszott ő már - nagy sikerrel - Bóni grófot is Miskolcon. Tehát reménykedésünk valóra válhat: láthatunk még egy „harmadik típusú” My Fair Ladyt is. Horváth Péter rendező szándéka szerint nem akart egyebet, mint létrehozni egy látványosan pergő, színes és mozgalmas előadást. Nem akarta önmagát megmutatni, nem akart eredeti világértelmezésekkel előhozakodni - még ha erre képes is lenne. De ha akarta, ha nem, mégis felvet néhány mának szóló kérdést. Például: át lehet-e jutni az egyik társadalmi rétegből a másikba? Vagy: mi kell a polgárosodáshoz? Áz eredeti tervnek megfelelően a miskolci My Fair Lady látványosan pergő, színes, mozgalmas előadás. Köszönhető ez Regős Zsolt zenei vezetőnek, Csík György díszlettervezőnek, Zeke Edit jelmeztervezőnek és Majoros István koreográfusnak is. A ruhák - változatosságuk ellenére is - pontosan jelzik a szereplők hovatartozását, Eliza átalakulása öltözködésének változásán is követhető. A szín pillanatonként változik, pörög: hol itt vagyunk, hol ott. Átjárható, átjátszható ez a fémvá- zassága ellenére is könnyedén mozgatható színpadi világ. Észre sem vennénk a technika működését, ha néhány színváltozás nem tűnne hosszadalmasnak, ha ezek eltakarására kitaláltatott volna valamilyen átvezető játék. Erre egyébként számtalan szellemes példát láttunk. A tánckar és az énekkar tagjainak külön-külön is szerepe volt. Minden zökkenő nélkül tűntek át egymásba a zenés, a táncos és a prózai jelenetek. A rendező leleményét dicséri a sok-sok ötlet, eredeti megoldás. Bár ezek nem mindig érzékelhetőek a nézőtérről. Nem minden poénra vevő a közönség. Ilyenek például a nyelvi durvaságok. A „vaszt” és a „durva élet” típusú megjegyzéseknél sokkal hatásosabb Pickering ezredes (Dézsy Szabó Gábor) egyetlen elszólása, az „árúsíccsák”. Ahogy a történet szerint Elizának gyötrelmes elsajátítania a köznyelvet, ugyanúgy nehéz lehetett a virágáruslányt alakító művészeknek megtanulniuk a ligeti tájszólást. Hogy milyen lehetett Eliza Doolittle eredeti cockney-dialek- tusa, azt nem tudhatjuk, nem is fordítható magyarra. Viszont a mi Elizáink többféle tájszólást kevernek, hol az í-ző, hol az é-ző dialektus elemeire ismerhetünk, az „anyád” paló- cosan hangzik, de leginkább mesterkéltnek hat a mindenáron való tájnyelviség. Különösen Létay Dóra játékában érezhető, hogy nehezen tud kilépni saját nyelvi közegéből. Nagy Ibolya kevésbé adott nyoma- tékot ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek, így természetesebbnek, hihetőbbnek tűnt a virágáruslány egyszerűsége. Neki egyébként is könnyebb a dolga, hiszen énekes színészként közelebb áll hozzá a műfaj, könnyebben mozog ebben a közegben. Létay Dóra a csütörtöki előadáson kissé megilletődöttnek tűnt, társasági hölgyként is kislány maradt. De a fonetikaprofesszor (Matus György) sincs mindig formában, pe- chére éppen a premieren botlott meg többször is a nyelve. Persze, egy-egy ilyen kisebb baki megbocsátható. Ha ügyes a színész, még poén is lehet a nyelvbotlásból. Matus Györgynek sikerült ezeket a helyzeteket megoldania, viszont azt már nehezen tudta volna leplezni, hogy bizony megkopott, rekedtes a hangja. Ennek ellenére ő az érzelmileg csökevényesen fejlett, önző, saját tudományától megvakult, megrögzött agglegény, aki Higgins professzorként vonult be a színháztörténelembe. Nagyszerű, egyéniségéhez illő szerepet kapott Szegedi Dezső - mint Alfred P. Doolittle. Az előadás egyik legjobban sikerült, legszellemesebb részej amikor ivócimboráival (Kulcsár Imre, Masa Zoltán, Somló István) mulatozik. Ugyancsak emlékezetes alakítás Szerémi Zoltán Freddyje. Ő „a” sztár - kellő iróniával és parodizáló tehetséggel. A miskolci közönség nagy örömére újra láthattuk, hallhattuk az egykori miskolci operettelőadások sztárjait: Máthé Évát, Komáromy Évát, Péva Ibolyát, Ábrahám Istvánt, Varga Gyulát... Máhr Ági Pearce asszonyának csak egyetlen dala van, sokkal inkább prózai szerep ez, mint zenés feladat, viszont ennél is több, amit a művész tekintetével, gesztusaival elmond. És aki nélkül nem képzelhető el musical! Dézsy Szabó Gábor a tőle megszokott igényességnek, színvonalas ének- és tánctudásának köszönhetően nagyszerű Pickering ezredest állított elénk. Ahogy a dadogós Demosthenés kellő kitartással, önsanyargatással fogyatékossága ellenére is az egyik leghatékonyabb athéni szónok lett, ugyanígy elképzelhető, hogy az egyszerű virágáruslányból is lehet társasági hölgy. Horváth Péter merész vállalkozása szintén sikeres lesz. Ha bizonyos esetekben szükség van is a közönség megbocsátó elnézésére, összhatásában mégis kellemes szórakozás a miskolci My Fair La- dy-előadás. Pillantás a nyolcvanéves művészre Arthur Miller drámáit a New York-i pincékben játsszák Norwich (MTI) - Lehet arról vitázni, vajon ki az évszázad legnagyobb drámaírója. Bizonyos azonban, hogy Arthur Miller - Bertolt Brecht és Tennessee Williams mellett - az elsők közé tartozik. Arthur Miller október 17-én ünnepli 80. születésnapját, a Norwich angol városban lévő Miller-központ- ban. Nem véletlen, hogy ez a központ Angliában van. Miller már régóta panaszolja, hogy az amerikai színházi rendszer alig ad neki lehetőséget új színpadi bemutatókra. Millert mindig díszvendégként ünnepük, amikor maga rendezi ismert darabjait Londonban, Stockholmban vagy Pekingben. Szülővárosában, New Yorkban azonban műveit csak a Broadwaytól távoli pinceszínházakban adják elő. Pedig darabjai, az Édes fiaim, Az ügynök halála, a Salemi boszorkányok olyan tükröt tartanak az amerikai társadalom elé, amelyet nem lehet nem tudomásul venni. Korábbi darabjainak keserű társadalomkritikáját is túlszárnyalta a Pillantás a hídról című drámája, amely tragikus és elrettentő jelképpé vált az amerikaiak milliói számára. A bűnbeesés után című Miller darab a 17. században játszódik, azonban az ’50-es évek amerikai kommunistaüldözése miatt aktuálissá lett. Ez a mű többek szerint sokban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok politikai irányzata helyesebb irányba terelődött. Marilyn Monroe-val kötött szerencsétlen házassága után (elvált a filmsztártól) az amerikai kritikusok kevesebbet írtak Miller műveinek művészi értékéről, mint arról, hogy nem ó járult-e hozzá Marilyn Monroe tragédiájához. 1987-ben jelent meg önéletrajza. Azóta nem aratott nagyobb irodalmi sikert. A 80 éves Miller azonban tovább ír. „Ez az én munkám” - jelentette ki röviden a német hírügynökség munkatársának. Az Isten tenyerén Miskolc (ÉM) - A Magyar írószövetség Észak-magyarországi Csoportja és a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezetének rendezésében Dobos Marianne Az Isten tenyerén című könyvének bemutatóját tartják október 17-én, kedden délután 5 órától a TIT-székház emeleti klubtermében (Széchenyi u. 14.). A könyv- bemutatón közreműködik Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Vasas művészek Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Vasas Képzőművész Kör tagjainak alkotásaiból nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 5 órakor a Herman Ottó Gimnázium iskolagalériájában. A tárlatot Dobrik István művészettörténész ajánlja a jelenlévők figyelmébe. A megnyitón közreműködik a Diósgyőri Vasas Vegyes Kar. Kiállítók: Domonkos Ilona, Gál János, Kecske- métiné Törő Irén, Lengyel Zsüliett, Lőrincz Róbert, Mezőfi Tibor, Pazar Éva, Rézművesné Nagy Ildikó, Riv- nyák László, Sevcsik Jenő, Tóthné Árvái Erzsébet, Zombori József, Szepesik György, Pusztafalvi Zsófi, Rácz Edina, Rácsok Viktória. Gosztonyi-előadások Miskolc (ÉM) - Gosztonyi Péter, Svájcban élő magyar származású történész tart előadásokat október 17-én és 18-án a Miskolci Bölcsész Egyesület történelem szakos hallgatóinak. A téma az első nap a magyarok és a II. világháború lesz, míg másnap az 1945 és 1956 közötti magyar történelem főbb eseményeinek elemzése. Miskolc után a neves történész az egri főiskolán tart előadásokat. Dixie-jubileum Miskolc (ÉM) - A Miskolci Dixieland Band 1990 szeptemberében alakult. Tagjai kiváló amatőr illetve profi muzsikusok. A klasszikus dixieland mellett a modernebb swing és jazz is megtalálható repertoárjukon. Az együttes számos hazai és külföldi fesztivál rendszeres résztvevője. Muzsikájuk vidám, idősekhez, fiatalokhoz egyaránt szól. Vezetőjük Bállá Miklós, aki a zenekarban mint klarinétos játszik. Jubileumi koncertjüket október 19-én, csütörtökön este 7 órától tartják Miskolcon a Nemzetközi Kereskedelmi Központban (Mindszent tér 1.). Vendégeik is lesznek: Berki Tamás, Zoltán Béla, Nagy Iván, a Ben- kó Dixieland Band tagjai. Zenei ritkaságok Szerencs (ÉM) - Zenei ritkaságok címmel Byrd Miséjéről és Sibelius V. szimfóniájáról tart előadást Juhász Péter, a szerencsi zenei könyvtár klubjában október 17-én, kedden délután 5 órától. Borzos beszélgetés Miskolc (ÉM) - A Kispál és a Borz együttes tagjait - Lovasi Andrást, Kispál Andrást és Bräutigam Gábort - látja vendégül október 18-án, szerdán este 7 órától a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban (Lenke u. 14/a) nyílt új klub, a Roxanne. A zenekar tagjait megszólaltató talksow-t - amely a „Köntörfal nélkül” címet viseli - Tóth-Szántay József vezeti. Ezt követően az együttes muzsikáját élőben is hallhatja a közönség. A klub nyitóprogramjára jegyek elővételben a Széchenyi utcai lemezboltban, a Dum-Dum Disc- ben kaphatók. Személyiségtréning Miskolc (ÉM) - A sikertelen felvételi illetve elhelyezkedés egyik oka az önbizalom hiánya. Ennek leküzdéséhez próbál segítséget adni az a tanácsadó jellegű személyiségfejlesztő tanfolyam, amely - az Országos Játék Alap támogatásával - októberben indul a Vörösmarty Művelődési Házban. A tanfolyam foglalkozik a magatartás- és- viselkedés- kultúra, a kommunikáció alapjaival, az önismeret és önérvényesítés technikájával. A tanfolyamra a 46/357-421-es telefonon lehet jelentkezni, ahol az érdeklődök további információt is kapnak. Doolittle úr (Szegedi Dezső) és Pickering ezredes (Dézsy Szabó Gábor)
