Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-03 / 233. szám

1995. Október 3., Kedd Hírek - Tudósírások ÉSZAK'Magyarország 3 Magyar—román katonai kiképzés Hódmezővásárhely (MTI) - A hódmezővásárhelyi Bercsényi Mik­lós Gépesített Lövészdandár lakta­nyájában hétfőn megkezdődött az augusztus óta tartó Partnerség a békéért magyar-román közös ki­képzés harmadik üteme. A gyakor­latra a tordai Harckocsi Dandár egy százada, 63 román katona érkezett. Magyar társaikkal együtt egyebek között egyéni és kötelék harckocsi- lőgyakorlaton, valamint harcászati alaki foglalkozáson vesznek részt. A jövő héten hétfőn a laktanyában tartják az ENSZ békefenntartók kö­zös kiképzését. A magyar-román közös gyakorlat harmadik üteme október 10-éig tart. Cukorsilót avattak Hatvanban Hatvan (MTI) — Az elmúlt öt év so­rán 9 milliárd forint értékű beruhá­zás valósult meg a magyar cukor­iparban. Mindez cáfolja azok aggo­dalmát, akik a külföldi beruházáso­kat csak piacszerzésként, a hazai vertikum elsorvasztására tett lé­pésként értékelik. Hiszen egyértel­mű, hogy magyar alapanyagból elő­állított cukor kerül a hazai piacra - jelentette ki Lakos László földmű­velésügyi miniszter Hatvanban ab­ból az alkalomból, hogy felavatták a francia Béghin-Say multinacionális élelmiszeripari csoporthoz tartozó Mátra Cukor Rt. új cukorsilóját. A 33 millió francia frank - 800 millió forint - beruházásával elkészült új siló 40 ezer tonna cukor befogadásá­ra alkalmas. Az építés során alkal­mazott technológia lehetővé teszi, hogy a benne tárolt cukor megfelel­jen a legszigorúbb európai minőségi követelményeknek. ^Mozaik__________ • FOKOZATOSAN JAVUL a szombaton szívrohammal kórházba szállított Paskai László bíboros, prí­más, esztergom-budapesti érsek ál­lapota. Az esztergomi Vaszary Ko­los Kórház intenzív osztályán ápolt katolikus egyházfő hangulata jó. Orvosai súlyosabb szövődményt nem észleltek, felépülésére válto­zatlanul jók a kilátások. • MAGYARORSZÁGON TART­JA soros elnökségi ülését a Katonai Szövetségek Európai Szervezete (EUROMIL). A tanácskozás hétfőn kezdődött Dobogókőn. • ÚJ MONITORRENDSZERT működtet októbertől az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az új rendszer egységesíti az Állami Va­gyonkezelő Rt.-nél és az Állami Va­gyonügynökségnél korábban alkal­mazott rendszereket, segítségével az ÁPV Rt. megalapozottabb va­gyonkezelési tevékenységet tud majd végezni. • AZ EURÓPA TANÁCS Emberi Jogi Bizottságához fordultak az úgynevezett alternatív magyaror­szági szlovák szervezetek. Úgy íté­lik meg, hogy a Magyarországon megtartott szlovák kisebbségi ön- kormányzati választások nem felel­tek meg a törvényes előírásoknak. Ennek következtében szinte kizáró­lag a Magyarországi Szlovákok Szö­vetségének képviselői kerültek be a testületbe. • MINTEGY 100 MILLIÓ forint­jába kerül a Somogy megyei önkor­mányzatnak a következő évben, hogy kénytelen-kelletlen intézmé­nyeket vesz át a városoktól. Tervszerű fejlesztés a MÁV-nál Jövőre elkezdődik a Felsőzsolca-Hidasnémeti vonal villamosítása Folytatódik a Putnok-Bánréve-Ózd vonalszakasz korszerűsítése. Felvéte­lünk a putnoki vasúti hídnál készült. Fotó: Fojtán László Budapest (ISB - PCS) - Ha a be­ruházási elképzelések megvaló­sulnak, a vasútvonalak jelenle­gi állapota - elsősorban a fővo­nalakon -javulhat - hangzott el a MÁV 1996-os terveit taglaló tá­jékoztatón. Az elmúlt másfél évtizedben a vasú­ti szolgáltatások csak egy részének volt meg a pénzügyi fedezete. Ez a pályák, és az azokhoz tartozó beren­dezések erőteljes romlását okozta. A cég jelenlegi vezetői célul tűzték ki e folyamat megállítását, majd megfordítását. A pályahálózat mű­ködtetésére várhatóan 16 milliárd, a felújítások, a beruházások költsé­geire 10,9 milliárd forint áll rendel­kezésre. Az összegek még elmarad­nak az igényektől, de nagyobbak a korábbi évekénél. Továbbra is elsőbbséget élveznek a már megkezdett munkák, mint például a Putnok-Bánréve-Ózd vo­nalszakaszok korszerűsítése. Célul tűzték ki, hogy a korábbi esztendők­ben elkezdődött, és négy-öt éve ab­bamaradt beruházások ismét bein­dulnak. A következő esztendőben kezdik el a Felsőzsolca-Hidas­németi vonal villamosítását. Foly­tatják 1996-ban a záhonyi térség pályakorszerűsítését is. Európa leg­nagyobb szárazföldi kikötőjét ki­emelten kívánják a közeljövőben kezelni. Ugyancsak tegnap írták alá a MÁV Rt., illetve az osztrák Kapsch és a magyar BHG cég veze­tői azt a két szerződést, melyek az átépítés alatt lévő Budapest- Hegyeshalom vonalon a forgalom biztonságos irányítását lehetővé te­vő új diszpécser telefon- és rádióhá­lózat kialakítását alapozzák meg. Jövőre felesleges lesz a „dobbantás” A sorkatonák jövőre már civilben is mehetnek kimaradásra Budapest (MTI) - Jövőre növek­szik a sorkatonák illetménye és utazási kedvezménye, alanyi jo­gon jár majd a kimaradás és ci­vil ruhát is be lehet vinni a lak­tanyába. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt Budapesten a sorkatonák ér­dekvédelmi konferenciáján. Mint elmondta: a kormány ezen a héten tárgyal a hivatásos ka­tonák, a főiskolai hallgatók, va­lamint a sorkatonák jogállásá­ról szóló törvénytervezetekről. A miniszter tájékoztatása szerint a törvény elfogadása után a sorkato­nák alanyi jogon kapnak majd ki­menőt. Ezért szükségtelenné válik a „dobbantás”, azaz a kerítésen át való távozás. A törvény arra is lehe­tőséget ad, hogy a sorkatonák be vi­hessék a laktanyába civil ruháju­kat, illetve abban mehessenek ki­maradásra. A miniszter szerint a jogszabálynak lehetőséget kell te­remtenie arra, hogy fegyelmi okok miatt ez a kedvezmény - átmeneti időre - megvonható legyen. A sorkatonák illetményét a köz- tisztviselők ellátásához igazítják. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az alapilletmény januártól 20 ezer fo­rintra növekszik, akkor annak 15 százalékát kapják meg a honvédek, azaz havi 3000 forintot a jelenlegi 2200 helyett. Az utazási kedvez­ményt kiterjesztik. Ennek lényege, hogy az ingyenes utazás mellett korlátlan számban lesz igénybeve­hető 90 százalékos utazási kedvez­mény. A miniszter beszámolt arról is: szeretnék megkönnyíteni, hogy a le­szerelő fiatalok el tudjanak helyez­kedni. Ezért tervezik, hogy adóked­vezményt kapnak azok a munka­adók, akik frissen leszerelt sorkato­nákat alkalmaznak. Szó van arról is, hogy a jövőben elsősorban az ál­lástalanoknak adnak támogatást a hivatásos járművezetői jogosítvány megszerzéséhez, mégpedig a hon­védség szervezésében. A miniszter kitért arra is, hogy egységesíteni kell a sorkötelesek egészségügyi alkalmasságának el­bírálását, mert jelenleg igen eltérő­ek az orvosi szűrési szempontok. Manapság országos átlagban már a fiatalok harmincöt százalékát ta­lálják sorkatonai szolgálatra alkal­matlannak. Ha ez az arány tovább növek­szik, veszélybe kerülhet a 9 hóna­pos szolgálati idő bevezetése. Pokol Béla szabadegyeteme Pokol Béla professzor, a Miskolci Egyetem szociológiai tanszékének veze­tője tegnap meglátogatta a Parlament előtt tüntető diákokat, és a szó szo­ros értelmében szabadegyetemi előadást tartott a felsőoktatási intézmé­nyektől távol tartózkodó egyetemistáknak. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Kaotikus a településrendezés Budapest (MTI) - Az évezred végé­re a világ lakosságának több mint a fele városokban él majd. Hazánkban ez az arány már ma is 65 százalékos. Kara Pál, a BM helyettes államtit­kára a települések világnapján mon­dott beszédében úgy vélekedett, hogy az embereknek együtt kell munkálkodniuk az egészséges, biz­tonságos környezet kialakításán. Lackó László főiskolai tanár a plé- numon arról szólt, miszerint két év­tized elteltével jövőre ismét nemzet­közi csúcskonferenciát szervez az ENSZ a településfenntartás kérdé­seiről. Rámutatott: az ENSZ kiemel­ten foglalkozik az urbanizáció idő­szakában fenntartható fejlődéssel, illetve a hajlékot mindenkinek - gondolat - megvalósíthatóságának kérdésével. Kovács Imre, a környe­zetvédelmi és területfejlesztési tárca főosztályvezetője úgy vélte, hogy emberi léptékre van szükség, ha vál­toztatni kívánunk környezetünkön. A PARLAMENTBŐL: Ülés előtti vihar Budapest (ÉM - BI) - Nem vé­letlen, hogy az ülést megelőző Parlamenti Naplóban a napi­renden kívüli szócséplésről volt szó. A vélemények meg­oszlottak, de az tény, hogy teg­nap a honatyák 1 óra 35 percet vettek el a törvénytevő mun­kából, a „matiné” miatt. Az esti szünet előtt csak a múlt hétről elmaradt vezérszónoki be­szédét mondhatta el Varga Mi­hály (Fidesz-MPP) utalva arra, hogy a kormány devizatörvényről tett előterjesztését pártja csak bi­zonyos fenntartásokkal fogadja el. Szabó Zoltán államtitkár be­számolt a parlamentnek a magyar szakértői kormánydelegáció Ro­mániában tett látogatatásóról. El­mondta a küldöttek kifogásait (ro­mán nyelvű felvételi vizsga, a val­lásoktatás ellehetetlenülése), s utált aira, hogy a jelenlegi romá­niai intézkedések hátrányosan érintik mind a többségi, mind a szórvány magyar településeket. A kétperces hozzászólásokban az el­lenzéki képviselők elégtelennek tartották a magyar kormány fellé­pését, a határon túli magyarok vé­delmének érdekében. Torgyán József (FKgP) ismétel­ten kifogásolta a villamosenergia­ipar tervezett privatizációját, mondván egy stratégiai ágazatot nem szabad külföldi kézbe adni. Akar László államtitkár a kor­mány nevében kifejtette, hogy az ország érdeke ez a magánosítás, hiszen sok az érdeklődő, s azok „kellemes” árakat kínálnak. Szabó Iván (MDF) negyedmil­lió ember érdekében kért szót a tü­zelőolaj árának növekedése, illet­ve a kompenzáció kicsinysége mi­att. Véleménye szerint az olajjal fűtők költsége 40 millió forintra rúg, míg a kormány csak 5 millió forintos ellentételezést helyezett kilátásba. Szabó György népjóléti miniszter a rendelkezés törvé­nyességére és az összeg differenci­ált elosztására utalt. Szájer József (Fidesz-MPP) az országgyűlés elnökét, Gál Zoltánt kérte nyilatkozatának visszavo­nására, mely szerint a szabad val- lásgyakorlás (s ez főként az izrae­litákra vonatkozik) az új, koalíciós kormány nevéhez fűződik. Ezt erősítette Isépy Tamás (KDNP) és Szabó Iván (MDF) is, újólag fölszó­lítva a pulpituson helyet foglaló házelnököt véleményének módosí­tására. A szocialista Szekeres Im­re megvédte a házelnököt. A következő vita apropóját a di­ákok demonstrációja, illetve an­nak parlamenti fölemlegetése okozta. Gaál Gyula (SZDSZ) nem értette, hogy mi a valódi háttere a főiskolások és egyetemisták tünte­tésének. És nem értett egyet azzal sem, hogy a tűzoltók, rendőrök, katonák pénzt kérnek és anyagi okokok miatt hangjukat hallatják. Kónya Imre (MDF) ezzel kapcso­latban kifejtette, hogy a bizalmi válság miatt mennek az emberek az utcára. Lamperth Mónika (MSZP) ki­fejtette, hogy igenis volt párbeszéd a diákok és az államvezetés között a tandíj ügyében, ám a megegye­zés a félreértések miatt nem jött létre. Dávid Ibolya (MDF) keserű­en jegyezte meg, hogy' díszletként ülünk a parlamenti színpadon ak­kor, amikor országos dolgokról kellene beszélni. Magda Marinko-per — a héten ítélet Budapest (MTI) - Magda Marinko és társai bűnperének tárgyalása hétfőn folytatódott, a Fővárosi Bíróságon. Megbízható forrásból származó értesülések szerint még ezen a hé­ten várható az ítélet kihirdetése. Varga Zoltán tanácselnök-bíró a tárgyalási nap kezdetén felolvasta a szabadkai bíróságon tett tanúvallomások jegyzőkönyvét, valamint iratismertetést tartott. A bíróság minden to­vábbi bizonyítási indítványt elutasított, és le­zárta a bizonyítási eljárást. Mint elhangzott: a szabadkai bíróság két tanút hallgatott ki. Sekarity Alexander meg­erősítette a vádiratnak a kecskeméti ember­ölésekre vonatkozó részét. Elismerte, hogy Magda Marinkéval Petrity Szinisával és Sztavrity Goránnal együtt részt vett a bűncse­lekmény elkövetésében. Állítása szerint mind­három áldozatot Magda Marinko lőtte agyon. P. Peppino - egy szabadkai szórakozóhely al­kalmazottja - aiTÓl tett vallomást, hogy több ízben kereste Magda Marinkét Szegeden tele­fonon, és üzenetet is hagyott számára. (Ennek azért van jelentősége, mert a Kecskeméten meggyilkolt Horváth Antal holttesténél egy Marinko nevű férfinak szóló, P. Peppinótól származó üzenetet tartalmazó papírdarabot találtak a nyomozók.) Magda Marinko kérte, hogy Szerbiában szembesítsék társaival. Varga Zoltán tájékoztatása szerint az eddi­gi bűnügyi költség elérte a 3 160 000 forintot. Ma a vád és a védelem részéről elhangzó perbeszédekkel folytatódik a tárgyalás. Szőlőimportra kényszerülhetünk Eger (MTI) - Olyan méreteket öltött a must exportja, illetve a szőlőültetvények elöregedé­se, hogy sürgős kormányzati közbelépés nél­kül jövőre szőlőimportra szorulhat az ország - fogalmazták meg aggodalmaikat a mátraaljai, illetve az egri borvidék legnagyobb feldolgozó­vállalatainak illetékes vezetői. Mint azt Németh Ákos, az Egervin Borgaz­dasági Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az idei szüret során 120-130 ezer mázsa, azaz a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több szőlő felvásárlását tervezték, ám igen nehezen ké­pesek beszerezni ezt a mennyiséget. Mind­ennek a gyengébb termés mellett az a legfőbb oka, hogy a szüret idején 50-60 ezer tonna mustot szállítanak ki Szlovákiába a tokaji és az egri borvidékről. A must vámtétele ugyanis csupán egynyolcada a borénak. Megjelentek az alföldi borkereskedők is, akik anélkül vásá­rolják fel a szőlőt és a mustot, hogy megmér­nék a cukorfokot, és ugyancsak Szlovákiába szállítják nagy tételben az alacsony feldolgo­zottsági fokú terméket. A szakember szerint a dömpingárakon fel­vásárlókkal hosszú távon nem képes verse­nyezni az olyan minőségi termékeket előállító cég, amely rendesen fizeti az adókat, az illeté­keket és vámokat. A felvásárlási árakat máris 30 százalékkal fölverték. Ebben a helyzetben az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól, a földművelésügyi tárcától és a terméktanácstól kértek segítséget, de azt a választ kapták, hogy „piacgazdaság van”. Á mátraaljai borvidék egyik legpatinásabb borászati cége, a nagyrédei Szőlőskert Szövet­kezet borászati igazgatója, Bárdos Benjámin szerint a must kiszállítása azért jelent óriási problémát, mert a különösen jó minőségű bo­rok készítésére szolgáló, alacsony készültségi fokú termék kerül ki az országból, amelyből magasabb szintű, így több exjbortbevételt je­lentő bort lehetne előállítani. Létszámcsökkentés a honvédségnél Budapest (MTI) - Még az idén elbocsátanak mintegy ezerötszáz közalkalmazottat a hon­védségtől. Az idén július 1-jén már megváltak háromezer dolgozótól, és így 21 ezerre csökkent a civil alkalmazottak száma a honvédségnél. Az újabb elbocsátási dömping az év vége előtt várható. A honvédség átalakításáról elfogadott or­szággyűlési határozat ugyanis elóíija, hogy a közalkalmazottak létszámát 1998-ra kilenc ezer alá kell csökkenteni. Ezért 1996-ban és 1997-ben éri négy-ötezres elbocsátás várható, és az utolsó ütem 1998-ra marad. „LAPZÁRTA • HALÁLOS BALESET TÖRTÉNT tegnap délután a Telkihánya és Gönc között i útszaka­szon, melynek során egy, az úton haladó mun­kagép egyelőre ismeretlen okból beborult az árokba. Á munkagép vezetője S. Mihály 24 éves hajdúdorogi lakos a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeinek kivizsgá­lása műszaki szakértők bevonásával lapzárta­kor még tartott. • A LABDARÚGÓ NB I 9. fordulójának záró mérkőzésén: Csepel - Ferencváros 1-2 (0-1).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents