Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-11 / 240. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995» Október 11., Szerda _TÁRLAT Hegyek, házak, fotók Bánóczi László: Cím nélkül (1995) Kassa (ÉM) - A kassai Magyar Művészet Hete ’95 című rendezvénysorozat keretében - a kassai Nova Fotóklub meghívására - Bánóczi László alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn este a városi könyvtár épületében található Nova Galériában. Bánóczi László a kazincbarcikai Kamera Fotókör tagja. 1991 óta foglalkozik rendszeresen fényképezéssel, azóta küld pályázatokra képeket, és szerepel kiállításokon. A fényképezésben az izgat - írja a kassai, Hegyek, házak, emberek című kiállítás katalógusában -, hogy a puszta látványból hogyan tudom kiragadni a lényeget, lehánta- ni a felesleget.” _ÉM-portré Margó néni Miskolc (ÉM - DK) - 1976 óta a Zenepalota portása. Onnan ment nyugdíjba is, de visszahívták. Ment is örömmel. „Énnekem itt nagyon mozgalmas és színes az életem” - mondja Mársovszky Györgyné (Margó néni, Margó mama). „Nagyon szeretek emberek között lenni, imádom itt ezeket a gyerekeket, felnőtteket.” Említik is sokan, milyen jó ide bejönni, mert legalább egy ember mosolyog. „Nekem is van gondom, problémám, de mit kell ezt mindenkinek tudni! Az nekem nagyon jó, hogy szeretnek, sokan úgy köszönnek, hogy csók, mamikéin, megállnak itt beszélgetni egy kicsit. Nem szeretem magam körül az elkeseredett embereket, addig csacsogok, míg el nem mosolyogja magát...” Persze, hogy szereti a zenét. Valamikor énekelni is tanult, és Szabolcsi Bencééknél volt házvezető (a róla és Kodályról szóló könyvben szól is erről egy fejezet). „Többet jelentett az a két év ennél a csodálatos embernél, mint valami diploma. Ezek a nagy emberek olyan türelmesek voltak, megéreztem náluk a zene iránti alázatot.” Koncertekre már nemigen jár, de nagyon szeret beülni zenekari próbákra. „Nekem az külön élmény, mikor smirglizik a művet. Egyébként elég mélyen foglalkozom a zeneművekkel. Először is beleélem magam a szerző életébe, és csak utána tudok igazán a zenére figyelni.” Mondja, a pénzzel nem nagyon foglalkozik. Megkapja, ami jár ezért a munkáért, de sokkal többet jelent neki, hogy ott lehet. Fiatalok válnak felnőtté, művésszé, szerelmek szövődnek a szeme előtt, s ha valakinek segíteni nem is tud, de legalább drukkol nekik, noszogatja őket. „A mostani igazgatók, Sándor Zoli meg Lenkey Csaba is innen nőttek ki. Nagyon fáj nekem minden veszekedés itt a szakközépiskola meg a főiskola között. Mondom is nekik, ha valami vita van, dugják össze a buksijukat és beszéljék meg. Mert egybe nem tudok belenyugodni, most kellene igazán, hogy az emberek megértsék, segítsék egymást. Türelem kellene itt az épületen belül is...” Magyar könyvek - határok között Miskolc (ÉM - M.L.) - A kultúra közvetítésének technikai eszközei mára ugyan jelentősen megváltoztak, korai lenne azonban temetni a „Gutenberg-galaxist”, a könyvnyomtatást és a könyvet. A könyvet, amely feltalálása óta szolgálja a nemzeti szellem megőrzését - mondta Po- mogáts Béla irodalomtörténész a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban rendezett fórumon, amely napjaink határainkon túli magyar könyvkiadásának helyzetét igyekezett bemutatni szlovák, erdélyi és kárpátaljai írók és költők segítségével. A magyar kisebbségi kultúra intézményrendszerének csak ebben az évszázadban háromszor kellett újrateremtenie magát a „semmiből”. Először a trianoni békeszerződést követően, majd a második világháború után, legutóbb pedig a keleteurópai, egykor szocialista berendezkedésű országokban lejátszódott politikai rendszerváltás éveiben kellett bebizonyítani életképességét. — A kisebbségi kultúra helyzete ma látszólag nagyon jó, hiszen nincs az a direkt korlátozó politikai erő, ami gátat jelenthetne számára. Akadálytalanul jelenhetnek meg magyar nyelvű könyvek a határainkon túl, csakhogy a politikai cenzúrát mostanra gazdasági korlátozó rendszer váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy gazdasági csatornákon keresztül indirekt módon lehet manipulálni, szűkíteni a kisebbség lehetőségeit - fejtette ki Pomogáts Béla. Papírhiánnyal, a kisebbségi könyvek magasabb nyomdai költségével pedig lehetetlen helyzetbe hozhatja a könyvkiadást a többségi kormányzat. Emellett Szlovákiában és Romániában is tapasztalható a kisebbség költségvetési támogatásának folyamatos csökkentése.- A magyarok kulturális intézményrendszerét szétzüllesztették Erdélyben, és ’95-re egyetlen államilag támogatott kisebbségi könyvkiadó sem maradt - állította előadásában Gálfalvi György marosvásárhelyi író. Hozzátette azonban, hogy mára sikerült több nyomdagépet szerezniük, s így függetlenségük biztosítottnak látszik a magyar nyelvű könyvkiadás terén. Romániában jelenleg 67 kiadó ad ki könyvet magyarul. Szerzőben sincs hiány, hiszen csupán Marosvásárhelyen kilenc elsőkötetes író munkáját adták ki ez évben. Összeomlott viszont a könyvkereskedelem, s ez megnehezíti a kiadók helyzetét. Gálfalvi György egyben bejelentette: a romániai magyar írók az elmúlt héten Az Erdélyi Magyar Kultúráért néven alapítványt tettek, amivel a magyar nyelvű folyóiratok és könyvkiadás fennmaradását szeretnék segíteni. Gál Sándor szlovákiai költő a politika és a gazdaság összefüggéseit elemezve megemlítette: a szlovák parlament megszavazta ugyan a kisebbségi kultúra támogatását, pénzt azonban ebből máig nem láttak. így lehetetlenné tesznek tizenhárom szlovákiai magyar kiadót. Pedig - mint mondta - a szlovákiai magyarok adójának csupán egyetlen százaléka elegendő lenne kultúrájuk fenntartásához. A szlovák kormányzatnak fel kellene tehát ismernie, mekkora értéket termel az ottani kisebbség. Az ungvári író, Duplca György a kárpátaljai helyzetet áttekintve elmondta, hogy az ukrán nyomdák monopóliumával csak egy magyar nyomda beindításával lehetne felvenni a versenyt. Ehhez a Kárpátalján alakulóban lévő mecénási hálózat mellett elkelne az anyaországból érkező támogatás is, akár ukránmagyar vegyes vállalati formában. A hölgy szép, de csúnyán beszél Egy kis musicaltörténet a My Fair Lady bemutatója elé A My Fair Lady című musical premierje október 13-án lesz, az előadás rendezője Horváth Péter, koreográfusa Majoros István. Higgins professzort Matus György és Szervét Tibor kelti életre, Elizát Nagy Ibolya és Létay Dóra. További szerepekben láthatjuk még Dézsy Szabó Gábort, Máthé Évát, Szegedi Dezsőt. Felvételünkön Nagy Ibolya, Matus György és Dézsy Szabó Gábor. Fotó: Dobos Klára Gergye Zoltán Miskolc (ÉM) - Javában zajlanak a My Fair Lady című musical próbái - Horváth Péter rendező irányításával - a Miskolci Nemzeti Színházban. A csütörtöki, illetve a pénteki bemutató a ’95/96-os színházi évad első premierje lesz. Annak ellenére, hogy a Szép Hölgy éppen ebben az esztendőben töltötte be a negyedik ikszét, mi, a közönség, biztosak lehetünk benne, hogy most is meg leszünk hódítva, akárcsak Higgins professzor. Ehhez persze együtt kell G. B. Shaw Pygmalion című szellemes vígjátéka - ami a musical alapjául szolgált -, Alan J. Lemer szövegkönyve, Frederick Loewe ellenállhatatlan muzsikája, nem utolsó sorban Ungvári Tamás és Mészöly Dezső fordítása, és G. Dénes György kifejező dalszövegei. A My Fair Lady 1955-ben a Broadwayről indult a világsiker felé, Rex Hamison és Julie Andrews főszereplésével, Moss Hart rendezésében 2717 előadást ért meg a híres színpadi deszkákon. Londonban volt az európai ősbemutató, majd sorra következett földrészünk minden nagyobb városa, az átlag előadásszámok elérték a félezret. De átkerült a darab az ausztrál és a dél-amerikai kontinensre is. 1965-ben - kissé a szovjet kultúrideológiához igazítva - még Moszkvában is színre került. De a kezdet korántsem volt könnyű; a musical ötlete már 1948- ban felmerült, de Shaw a leghatározottabban tiltakozott vígjátéka megzenésítése ellen. Nemcsak a Pygmalion, de más darabja esetén is hajthatatlan volt mindenféle zenés feldolgozás tekintetében. 1950-ben, Shaw halála után az örökösök Gabriel Pascal amerikai producernek adták el a megzenésítés jogát, Pascal volt a producere a harmincas években a Pygmalion első filmváltozatának. Nem volt könnyű dolga a producernek, amikor szövegírót és zeneszerzőt keresett az átdolgozáshoz, a szakma olyan neves képviselői sorra utasították el, mint Cole Porter, Noel Coward. Sokévi keresgetés után, az első szakmai sikereiket élvező Lemer és Loewe szerzőpáros kezeibe került az anyag. Néhány hónapi munka után azonban visszaadták a megbízást azzal a megjegyzéssel: a Pygmalion alkalmatlan arra, hogy librettót írjanak, illetve zenét szerezzenek hozzá. Ez ügyben majdnem valóra vált Shaw-nak egy szellemes megjegyzése, amit kritikusai bosszantására tett. „Mindig magától értetődőnek veszem, hogy rajtam kívül senki nem tud semmit.” 1954-ben másodszor is felkérik a Lerner és Loewe szerzőpárost a musical megírására, akik megpróbálkoztak a lehetetlennel, és ezúttal megtalálták a kulcsot a műhöz. „Rájöttek”, hogy a cselekménynek mindvégig követni kell az eredeti darabot, a történetet csak azzal kell kiegészíteni, hogy ami Shaw-nál a színfalak mögött történik, azt a musicalben a színpadon is meg kell jeleníteni. így születtek meg tehát az olyan slágerré is vált számok, mint a Ma éjjel táncolnék (I Could Have Danced All Night), vagy az Ó, ez volna csudi jó (Wouldn’t It Be Lovely). A musical világsikerét tovább öregbítette az 1964-ben készült filmváltozat is. A rendező George Cukor, a Professzor szerepét itt is Rex Hamson játszotta, Elizát Audrey Hepburn keltette életre (énekhangja Marni Nixon volt). A film a maga korában Hollywood legdrágább produkciója volt, 20 millió dollárba került. De a filmváltozat - csakúgy, mint a színpadi - meghálálta a befektetett pénzeket és energiákat. Az üzletembereknek jelentős hasznot, a film alkotóinak pedig rendkívüli művészi elismerést hozott, hiszen hét Oscar-díjat is nyert. A My Fair Lady hazai színpadra állításában a Fővárosi Operettszínház volt az első. 1966 tavaszán volt a bemutató, Seregi László rendezte az előadást, támaszkodva a filmváltozat egyes motívumaira. A főszerepek kettős szereposztásban szólaltak' meg; Higginst Básti Lajos és Bessenyei Ferenc, Elizát Lehoczky Zsuzsa és Galambos Erzsi alakította A budapesti premier után alig két hónappal a Miskolci Nemzeti Színház színpadán is felcsendültek a varázslatos melódiák. Orosz György volt a rendező, Higgins professzort Némethy Ferenc játszotta, Elizát, a virágáruslányt Komáromy Éva és Margitai Ági formálta meg. (Margitai Ági számára a pesti bemutatkozás is megadatott, ugyanis betegségek miatt beugrással mentett meg néhány előadást a Fővárosi Operettszínházban.) A miskolci színház zenés darabjainak történetében a My Fair Lady volt az első musical, amit színre hozott az itteni társulat. Nagy kihívás, igazi erőpróba volt ez a munka, hiszen a musicaljátszás tapasztalata nélkül kellett megküzdeni a színpadra állítással. Az előadásban fel-felbukkantak még a hagyományos operettelemek, de a megmérettetés szakmailag és a közönség részéről is rendkívülien sikeres volt. A Miskolci Nemzeti Színház ebben az évadban ismét műsorára tűzte a My Fair Lady című musicalt. Valószínű, hogy az alkotók most sincsenek könnyebb helyzetben, mint a közel harminc évvel ezelőtti kollégáik voltak. Talán még annak ellenére sem, hogy ma már a legfiatalabb színházba járónak sem kell elmagyarázni, mi is az a musical, és hogy a darab is immár a műfaj klasszikusa lett. Sőt. Az orosz évszázad Budapest (MTI) - Az orosz évszázad címmel fotóalbum jelent meg Oroszország történetének száz évéről. A Kossuth Könyvkiadó keddi sajtótájékoztatóján Szilágyi Ákos író azt mondta, hogy a könyv nagy meglepetéseket fog okozni, mert eddig nem ismert oldaláról mutatja be az országot, az embereket, a közismert személyiségeket. A század eleji Oroszország összeomlását, a Szovjetunió kialakulását, annak bomlását és a jelenlegi Oroszországot hűen ábrázolják a neves és névtelen fényképészek által készített fotók, a plakátszerű képaláírások. Brian Moynahan történész, Oroszország-szakértő angolszász stílusú, lényegre törő, az ország eseménytörténetét összefoglaló írása jellegzetesen amerikai kép - tette hozzá Szilágyi Ákos. A kötetben látható, többek között, Hruscsov a dácsáján és Miidós cár vadászat után, illetve kép a bárkát vontató nőkről és a volt cári tisztekről utcatakarítás közben. A könyvhöz Jevgenyij Jevtusenko írt előszót. A kötetet 1994-ben jelentették meg Londonban, a Kossuth Könyvkiadó magyar nyelvű változata a 18.kiadás. Arnóti képek Miskolc (ÉM) - Amóti Nagy József festményeiből nyílik kiállítás október 12-én, csütörtökön délután 4 órakor a Signal Galériában (Miskolc, Széchenyi u. 70. III/301., Bató- ház). A november 10-ig látogatható tárlatot Korkos Jenő Zoltán festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitó műsorában közreműködnek az arnóti iskola diákjai. Előkészítő Miskolc (ÉM) - A Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon tanárai felvételi előkészítő tanfolyamot tartanak magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból szombati napokon délelőtt 10 és 12 óra között. Áz első foglalkozás október 14-én, délelőtt 9 órakor kezdődik. A tanfolyamot záró dolgozatot legjobb eredménnyel megírok mentesülnek az írásbeli felvételi vizsga alól. Nebuló-palánták Miskolc (ÉM) - A Nebuló Általános Iskola az előző évekhez hasonlóan angol nyelvi és komplex iskolaelóké- szítő tanfolyamot indít október 16- tól nagycsoportos óvodások részére. Érdeklődni és jelentkezni az Ifjúsági és Szabadidő Ház B épület II. emelet 16. sz. szobájában reggel 8-tól délután 4 óráig, vagy délután 5-től a 356-404-es telefonszámon lehet. Angoltanároknak Miskolc (ÉM) - Janet Thorpe Jones módszertani továbbképzést tart a megyei középiskolai angol szakos tanárok számára a British Council, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet és az Észak-magyarországi TOK szervezésében. A félévenként három (okt. 16., nov. 20, jan. 8.), összesen hat foglalkozásból álló kurzus résztvevői a British Council bizonyítványát kapják. A miskolci tanfolyam helyszíne: Miskolci Egyetem, English Teaclúng Resource Center (főépület). Megfelelő számú jelentkező esetén Sátoraljaújhelyen is szerveznek továbbképzést. Érdeklődni lehet a 356-800-as telefonszámon. Külker-kurzus Miskolc (ÉM) - A Külkereskedelmi Főiskola Szókratész Kft.-je mérlegképes könyvelői és külkereskedelmi ügyintézői tanfolyamot indít október közepétől Miskolcon. Az érdeklődők a következő telefonszámon kapnak bővebb felvilágosítást: 46/321-880. Vian-koncertek Miskolc (ÉM) - A debreceni Wayang együttes dallamos rockzenéjét október 13-án, pénteken, az alternatív műfajt képviselő Kino- puskint pedig október 14-én, szombaton este 9 órától hallhatják az érdeklődők a Vian-klubban. A koncerteket hajnalig tartó zenés-táncos mulatság követi.
