Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-11 / 240. szám

LI. évfolyam, 240. szám 1995. október 11., szerda Ára: 21,90 Ft MAGYARORSZÁG BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A kenyér és a török átok Tizennégy helyen jelentettek fel a pékség mellett lakók - mondja Barna György, aki­nek több milliójába kerül, hogy véget vessen a rossz szomszédságnak. (4. oldal) Új tulajdonos — biztosabb jövő Október elsején múlt egy éve, hogy valós tulajdonos kezébe került a felszámolás alatt álló miskolci drótgyár. Idén már szerény nyereséget is hozott a vállalkozás. (7. oldal) A hölgy szép, de csúnyán beszél Javában zajlanak a My Fair Lady musical próbái - Hor­váth Péter irányításával - a Miskolci Nmezeti Színház­ban. A bemutató az évad első premierje lesz. (8. oldal) Családi pótlék: változás várható Budapest (MTI) - A népjóléti tárca az október 19-i kormányülésre vár­hatóan már beteijeszti az új csalá- uipótlék-rendszerre vonatkozó ja­vaslatát, ami - tekintettel az Alkot­mánybíróság határozataira — több Ponton eltér majd a június 1-jén el­fogadottaktól. A minisztérium szak­értői jelenleg is dolgoznak az előter­jesztésen, ám az már tudható, hogy a családi pótlékra jogosultságnál a Jövőben mégsem lesz kizáró ok, ha Valakinek 10 millió forintnál érté­kesebb lakása vagy üdülőingatlana, illetve 2 milliónál drágább autója Van. Bár az ellátás folyósítását to­vábbra is jövedelemhatárhoz köt­nék, az egy főre jutó jövedelem ki­számításánál nemcsak a kiskorú­nkat, de a többi keresőképtelen csa­ládtagot is figyelembe lehetne ven­ni. Az egygyermekes családok pedig, rászorultság esetén, várhatóan a Gyermek hatéves kora felett is jogo­sultak lesznek a családi pótlékra, és nem csupán akkor, ha az egyik szü­lőnek nincs kereső tevékenysége. Faskai látogatói: Horn és Orbán Esztergom (MTI)- .Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy Paskai László híboros úr egészségi állápota igen Jő. Láttam rajta: ugyanolyan jól- esett neki, hogy meglátogattam, mint nekem, amikor autóbalesetem után ő keresett fel” - mondta Horn Gyula miniszterelnök az újságírók­nak, miután kedden délután Esz­tergomban, a Vaszary Kolos Kór­házban meglátogatta a szeptember HO-án szívinfarktust szenvedett magyar katolikus egyházfőt. A Fő- egyházmegyei Hivatal közleménye szerint kedden a bíboros fogadta közvetlen munkatársait, áttekin­tette a főegyházmegye helyzetével, állapotával összefüggő legfontosabb teendőket. Személyes, magánjelle­gű látogatást tett kedden a bíboros­nál Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar * olgári Párt elnöke is. Martinovicsék emlékezete Budapest (MTI) - Koszoiázási ün­nepséget rendezett a Martinovics- •ele összeesküvés hét tagjának sír­emlékénél - kivégzésük kétszáza­ik évfordulója alkalmából - ked- uen a Magyar írószövetség. A jako- mnus mozgalom kivégzett mártírja­iról - Martinovics Ignácról, Laczko- VlCs Jánosról, Sigray Jakabról, Haj­nóczy Józsefről, Szentmarjay Fe­rencről, Szolártsik Sándorról és Óz t álról, valamint mindazokról akik hosszabb-rövidebb börtönbüntetést szenvedtek - Ferenczi László iroda- fomtörténész emlékezett meg. Hulladéklerakó: sikertelen szavazás Gcsa (MTI) - Népszavazást írtak ki ?z ácsai hulladéklerakó telep ügyé- ,en, ám vasárnap csupán a válasz­0 Polgárok 23,75 százaléka járult az uj mik elé. Viszont csak 50 százalék Plusz egy fő szavazása esetén érvé­nyes a voksolás. A szavazók többsé­ge a telep ellenében foglalt állást. y2' önkormányzat most nehéz hely­ibe került, mert egyrészt a hiány­0 Pénzek pótlására jól jönnének az ^ T^edélyeztetéssel járó anyagi elő­1 -v _ 9 másrészt tisztázatlan az a mi des, hogy megfelel-e az ilyen jel­egű beruházással kapcsolatos kör­nyezetvédelmi előírásoknak. Feriik Ózdot a tűzoltóság miatt A nehéz helyzetre hivatkozva nem hozták létre a szervezetet Ha nem hozzák létre a tűzoltóságot, az végső esetben az önkormányzat feloszlatásához vezethet Fotó: F. L Miskolc (ÉM - FL) - Mivel az óz­di képviselő-testület nem vállal­ta magára a tűzoltás és a műsza­ki mentés ellátását, emiatt pert indít ellenük a közigazgatási hi­vatal. Idén június 25-én lépett hatályba a rendelet, ami a települési önkor­mányzatok kötelező közszolgáltatá­si feladatává tette a tűzoltóság lét­rehozását. • Mint Simon Józseftől, a megyei közigazgatási hivatal tanácsosától megtudtuk: megyénkben a legelsők közt Tiszaújváros és Encs önkor­mányzata alapította meg az önkor­mányzati tűzoltóságot. Hét telepü­lés - Sátoraljaújhely, Miskolc, Ózd, Szendrö, Kazincbarcika, Szerencs, Mezőkövesd - önkormányzata a törvény kötelezettségeinek teljesí­tését a megadott határidőig elmu­lasztotta, vagyis nem alapították meg a feladat ellátásához nélkülöz­hetetlen költségvetési szei-vet, az önkormányzati tűzoltóságot. Ezt követően augusztus 9-én a közigaz­gatási hivatal vezetője megkereste őket azzal, hogy az önkormányzati tűzoltóságok megalapítása érdeké­ben haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket, és erről szeptember 30-ig adjanak tájékoz­tatást. Ózd kivételével valamennyi településen pozitív határozatot hoz­tak, azaz megalapítottak az önkor­mányzati tűzoltó-parancsnokságot. Az önkormányzati törvény sze­rint, amennyiben törvényességi ész­revétel alapján a megadott határ­időn belül intézkedés nem történik, a közigazgatási hivatal vezetője a határidő lejártától számított 30 na­pon belül kezdeményezheti a tör­vénysértő határozat bírósági felül­vizsgálatát. Magyarán szólva: mivel az ózdiak a rendelkezésükre állt idő alatt sem vizsgálták felül az önkor­mányzati tűzoltóság megalapításá­tól eízárkózó döntésüket, a közigaz­gatási hivatal pert indít az önkor­mányzat ellen. Hogy a per mit je­lent? A közigazgatási hivatal kéri á bíróságtól annak megállapítását, hogy az önkormányzat mulasztás­ban megnyilvánuló törvénysértést követett el, és kötelezi ennek határ­idő kitűzésével történő pótlására. Azaz záros határidőn belül alapítsa meg az önkormányzati tűzoltósá­got. Ha ezt ezután sem teszi meg, akkor bírsággal szankcionálhatják, sőt, legvégső esetben még fel is osz­lathatják a törvénysértő önkor­mányzatot. Az ózdi önkormányzat alapvető­en a város rendkívül nehéz anyagi helyzetére, valamint a tűzoltóság elegtelen technikai színvonalára hi­vatkozva nem vállalta az önkor­mányzati tűzoltóság megalapítását. A kamera olvasta le a nyertest Az adatvédelmi biztos kivizsgálja a lottónyeremény ügyét Budapest (MTI) - A lottófőnye­remény nyertese nevének és cí­mének nyilvánosságra kerülése során a Szerencsejáték Rt. jog­sértést nem követett el. A társa­ság egyetlen dolgozója sem mű­ködött közre abban, hogy az adatok nyilvánosságra kerülje­nek. A feldolgozás folyamatá­ban azonban elővigyázatlanság' történt, és ez a részvénytársa­ság üzleti érdekeit sérti. Ezt ál­lapította meg az a vizsgálat, amelynek célja, hogy kiderít­sék: miként került nyilvános­ságra a 40. heti lottófőnyere­mény nyertesének neve és címe. Pongrácz Antal, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója keddi tájékozta­tóján elmondta, a nyertes szelvény kitöltője megjelölte címét és nevét is, ami azt jelenti, hogy lehetővé tet­te az rt. részére ezeknek az adatok­nak a nyilvánosságra hozását. Ez azonban csak a társaság számára jelent felhatalmazást, a fogadó ugyanezt a lehetőséget a sajtó ré­szére nem biztosította. Pongrácz Antal elmondta: ponto­san tudják, hogyan is történt az A szelvény feladásakor nem szá­míthattak a főnyereményre, hiszen közölték címűket (felvételünk il- lusztáció) eset, mivel ipari tévékamerákkal rögzítettek mindent. Az rt. a sajtó számára már egy ideje lehetővé te­szi, hogy a szelvények feldolgozásá­nál képeket készíthessen. Ezzel a lehetőséggel az Objektiv, valamint egy másik tévéstáb élt a hétvégén. Mivel azonban a kamerák nem vol­tak végig a helyszínen, az eseményt a tévé kedvéért újra lejátszották. A kamerák maximálisan két méterre közelíthették meg a helyszínt. A nyertes szelvényt nem fordították meg, csupán a társaság dolgozója arrébb tette. Ez azonban elegendő volt, hogy a csak egy pillanatra lát­ható hátoldalt a kamera egy tized másodperc alatt leolvassa. Pong­rácz Antal szerint teljes egészében az Objektívet terheli a felelősség, hogy ez alapján felkeresték a nyer­teseket, és az elkészített filmet hét­fő este bemutatták. Pongrácz Antal egyébként még az adás előtt a tévé épületébe sietett, ahol felhívta a szerkesztőség figyelmét az esetleges veszélyekre. Ennek ellenére a stáb úgy döntött, leforgatja a filmet. * Előzetes vizsgálódásba kezdett az Objektív hétfői riportjával kapcso­latban Majtényi László adatvédel­mi biztos. Majtényi László elmond­ta: nincs döntéshozatali jogköre, ki­zárólag javaslatokat tehet, ha vala­mely ügyben az adatvédelmet sértő visszaélést vagy személyi felelősse­get tapasztal. KOMMENTÁR Beteg-szabadság Görömbölyi László Néhány napos találgatás, bizonytalanság után többé már nem kétséges: újabb mi­niszterváltás tanúi leszünk a közeljövő­ben. Kósáné Kovács Magda tegnapi sajtó- tájékoztatóján ugyanis egyértelművé tet­te: november 30-án átadja hivatalát. Hogy Vastagb Pál - akinek távozásáról ugyan­csak lábra kaptak a hírek - az igazságügyi tárca éléről követi-e vagy sem, még a jö­vő titka. A kormány és a munkaügyi miniszter kö­zötti vita alapja a huszonöt napos beteg- szabadság tervezete. Tudjuk: a kormány nem döntötte el, hogy az Alkotmánybíró­ság állásfoglalása ellenére kitart eme vál­tozat mellett - csak arról szól az elhatáro­zás, hogy egy lehetséges megoldásként ez is az Érdekegyeztető Tanács elé kerül. Kó- sánénak pontosan ez a problémája: a kor­mány a stabilizáció érdekében még arra is hajlandó, hogy alkotmányossági szem­pontból kifogásolható (sőt: kifogásolt!) szabályozás mellett sorakoztasson fel ér­veket. Karakán, tiszteletet parancsoló kiállás a jogállamiság alapvető elvei mellett - ami ugyanakkora legkevésbé sem talál egyér­telmű fogadtatásra. Hogy a kormány ez ügyben magára hagyta (talán csak Vastagb Pál kivételével, aki viszont jogász létére nem is igen tehetett másként), az nyilván­való tény. Valószínűsíthető viszont, hogy az állampolgárok véleménye is megosz­lik. Ami nem is csodálható, hiszen a rend­szerváltás óta éppen elég példa volt rá, hogy parlamenti (tehát kiemelkedő fele­lősséget viselő) politikusok tettek kétértel­mű, vagy nem is annyira kétértelmű kije­lentéseket az Alkotmánybíróság működé­sére, döntéseire. Hogy tehették, tehetik ezt különösebb kockázat nélkül, az éppen ar­ra figyelmeztet: a jelek szerint a jogbiz­tonság nem első számú érték manapság a társadalomban. Nem tudatosult még ben­nünk eléggé, hogy a polgári demokrácia csak úgy működhet biztonságosan, meg­felelő garanciákkal, ha valamennyien nyugodtak lehetünk: az alaptörvény sért­hetetlen, azt pillanatnyi politikai (vagy gazdasági) érdekek érvényesítése érdeké­ben soha senki meg nem szegheti. Biztosra vehető, hogy nem teszi meg ezt a jelenlegi kormány sert), nem kerül e vál­tozat a parlament elé. Éppen ezért volt el­hibázott döntés napirenden tartani ezt a „megoldást". A bizonytalanság jeleként, a költségvetési torintmilliárdok mindenek- felettiségének újabb bizonyítékaként - s vélhetően a pénzügyminiszter körüli konf­liktusforrások további elemeként. Ismerve közállapotainkat, mindez nem csupán a kormány - de az ország számára káros. FM: nem lehet 100 forint a kenyér Budapest (MTI) — A Földművelésügyi Mi­nisztériumnak nincs lehetősége árszabályo­zásra, így a kenyér árát sem tudja befolyásol­ni. A búza felvásárlási árának növekedése, il­letve piaci felértékelődése azonban az FM szakértői szerint nem eredményezhet 100 fo­rintos kenyérárat. Tamás Gábor, a minisztéri­um szóvivője elmondta: a minisztériumban végzett számítások szerint a liszt áremelkedé­se után 70-80 forintos fehérkenyérárak a reá­lisak. Egy kilogramm kenyér előállításához ugyanis egy kilogramm, vagy valamivel több búza szükséges. Ez az önköltségen belül nem képvisel akkora hányadot, hogy indokolna a jelentős áremelkedéseket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents