Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-10 / 239. szám
2 M Itt-Hon 1995. Október 10., Kedd „NEKÜNK ÍRTÁK Pályázatot nyertük Miskolc (ÉM - NJ) — Nehéz időket élnek át napjainkban a művelődési intézmények és ezek sorában különösen siralmas a művelődési házak sorsa. A rangos rendezvényekhez, a jó nevű művészek meghívásához kevés a rendelkezésre álló pénz, a belépődíjak alig fedezik a költségeket. A helyi szervezésű programok pedig nem minden esetben vonzzák eléggé a közönséget. Ma gondot okoz a belépődíjak megállapítása is, mert ha az túl magasra sikerül, akkor nem jön be a nagyérdemű, hiszen aligha szorul magyarázatra, mennyire nincs ma pénz az emberek zsebében a kultúrára. Nem is olyan rég volt, amikor megírtuk, Miskolcon a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza egyenruhákat keres a MÁV fúvószenekar tagjai számára, ugyanis arra a központi keretekből már nem futja. Hyen körülmények között szigorú gazdálkodásra fogatott valamennyi művelődési ház, és ezért azok vezetése ezerszer is kénytelen meggondolni, mit szervezzen az érdeklődők számára. Tanfolyamokat, amelyek lényege ugyancsak sok szállal kötődik napjaink valóságához. Ilyen például a szabás-varrás: a tanfolyamra beiratkozó szülő egy idő után maga varrhatja meg az otthon is elkészíthető ruhákat az egész család számára. Készségeket fejlesztő kurzusok is szóba jöhetnek, hogy amit otthon kis kézügyességgel, jártassággal megoldhat az ember, azért már ne kelljen külön fizetni valamelyik szolgáltatónak. S ha nincs pénz, próbálkozni kell a pályázatokkal. Ha életre való és jól kidolgozott elképzelés, lehet remélni valamilyen támogatást és jó estben már egy kevés pénz is elég az elinduláshoz. Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Nagy József. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Baicsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Honi hírek ♦ Honi hírek # Honi hírek # Honi hírek # Honi hírek # Szüret a Miskolc környéki diósokban Fahamus szódában fürösztik, és szétterítik (ÉM - KL) - Úgy tartja a népi megfigyelés, hogy Kisasz- szony napja után a diófa termése már betakarítható. Bár a mezőgazdasági munkák legtöbbjét a gépesítéssel korszerűsítették, maradt egy-két ágazat, ahol napjainkban is még az ősi módi járja. Ezek közé tartozik a dióverés is. A diószüret ma is kézi munka, s amolyan családi vigasság féle. Évszázados szokás szerint a termést most is hosszú póznákkal verik le. Vigyázva, hogy a termést hozó fát ne sértsék. A csonthéjas termést aztán megtisztítják a még zöld, vagy már feketedő héjától. Ha a burok nem repedezett meg, akkor késsel szabdalják meg, hogy megtisztíthassák. Az így megtisztított termést hideg vízben megfürdetik. Ebben fahamut vagy szódát oldanak fel, s a maradék héjat seprűvel ledörzsölik. A megtisztított dió héja szép fényes, fehér-sárgás színű lesz. A termést aztán rétegesen szétterítik, s vagy a napon, vagy pedig a falusi házak padlásán megszárítják, szellős helyen megszikkasztják. Az így kezelt dió nemcsak szép fényes lesz, de a belseje, a magja egészséges marad, nem pené- szedik, nem avasodik. A diót a száraznak nevezett gyümölcsök között tartják számon, holott a tudományos nevén „csontárosok” közé tartozik. Őshonos, a feljegyzések tanúsága szerint eleink is igen kedvelték. A hazai diósokat már a középkorban is „elkertelték”, a termőhelyeket bekerítették. Ahol a szőlő megél, ott a diófa is biztosan és jól díszük, termést hoz. Megyénkben sokfelé találhatók diófás területek, így például a Bükkalján, a Miskolchoz közeli falvakban is. Nemcsak a szőlőskertekben, azok környékén díszlenek több évtizedes, százados termőfák, hanem a bortároló pinceháznál, pincesoroknál is. Szinte elmaradhatatlan tartozéka a falusi portáknak is. Nemcsak a termése, de értékes fája miatt is kedvelik és ültetik. Ó-Hutta és Bükkszentlászló öregjei Bükkszentlászló (ÉM - B.S.) - A település létrehozásának kezdetei a Minoritaegyház anyakönyvei szerint az 1712-es évekre utalnak. Ez időtől kezdődően települtek be cseh, szlovák, lengyel származású családok, akik a Márkus-patak völgyében a Bányabükk vonulatán üveggyártással foglalkoztak. Később a megnövekedett lakosság lelkigondozás szempontjából a diósgyőri római katolikus egyházközséghez tartozott, melyet Za- tureczky László a Koronauradalom bérlője hozott létre és első plébánosa Gallo- vics János volt. Az anyakönyvi bejegyzések már ez idő tájt említik az üveghutát. Az első bejegyzésben ez olvasható: 1737. december 25- én megkereszteltem Mihály nevű gyermeket, Biros György, Rostás Hona szülőktől, keresztvíz alá tartotta Gerber Ferdi- nánd és Karasy Zsuzsanna Huttáról. Az üveghuta megszűnése után 1755-től (melyet előzőleg Diósgyőr határában lévő Hut- tának neveztek), Ó-Hutta nevet vette fel, majd pár év múlva az újhutai egyházközséghez tartozott, mint Diósgyőr leányegyháza. Az Ó-Hutta nevet csak 1940-ig viselte, amikor is felvette az 1938-ban Szent Lászlóra keresztelt templomának nevét, és lett Bükkszentlászló. A település alapítóit kutatva mái- az újhutai-bükkszent- kereszti egyházi anyakönyvekben találtam meg. A halotti anyakönyvben volt olvasható, hogy Orliczky József 1789-ben, 90 éves korában halt el. Ebből következtetve 1699-ben született, és 13 évesen települt be szüleivel az 1712-es évek után, és így az első betelepültek közé tartozik. Az ifjú ember később családot alapítva, A hosszú életkor visszavezethető foglalkozásukra. Életük nagy részét az erdőkben fakitermeléssel, mészégetéssel és faszénégetéssel töltötték el. Heteken át éltek az erdőkben maguk készítette kunyhókban, távol a családtól. Táplálkozásuk eltérő volt a városi emberekétől, kalóriadús ételek nem szerepeltek étrendjükben. Erdei gombákat, gyümölcsöket, burgonyát ettek, és legfeljebb a maguk főzte lebbencsleves volt az ételük. Az 1831. évi kolerajárvány a községet sem kerülte el. Itt is szedte áldozatait. Erre vonatkozólag az újhutai plébános, Priviczer Antal a halotti anyakönyv 90. lapján a következőket jegyezte fel:,Ebben az időben a legszomorúbb Isten csatározása érte a községeket, mely gyorsan érte el az embereket, és ennek neve tulajdonképpen: colerabetegség volt. Ez a coléra az egész Magyarországon, majdnem minden megyében közel azonos módon szedte áldozatait. Ami a Koronauradalom tartozékait illeti: Diósgyőrben, Újhután és Óhután 5-10 nap alatt a colerában számosán meghaltak. 1831. július 12. és augusztus 2. között zajlott le ez a szörnyű csapás, mely a legnagyobb félelemben tartotta a lakosságot. Kérjük az Istent, hogy aki örökké uralkodik, szabadítsa meg az embereket.” írja tovább a bejegyzés, hogy „Isten különös kegyelméből az Úr 1831. esztendejében Ó- és Újhután colerában senki nem hunyt el.” A halotti anyakönyv összesítése szerint Üjhután 55 fő, Óhután 25 fő halt meg kolerabetegségben. A halotti anyakönyvek áttekintéséből az volt megállapítható, hogy 1788-tól 1800-ig, a 12 évet felölelő időben a lakosság 336 fő létszámából 135 volt az elhalálozott. A település a Koronauradalomhoz tartozott és 1882-ben temető kibővítésére egy helyet jelölt ki. A temető bővítésére szükség volt, mivel 1788-tól számszerűleg 1866-ig 1061 halottat temettek el, melyek többsége gyermek. Az akkori szociális viszonyok, a szervezett orvosi ellátás hiánya és a különféle fertőző betegségek szedték áldozataikat. Óhuta a bükki üveghuták legkisebb fennmaradt települése, melynek létrejötte a kutatók szerint az 1712-15-ös évekre tehető, akkor a település ez évben emlékezhetne 280 éves fennállására. A kelták lakta „Nagysánc” területén régészeink 1849-ben késő keltakori leleteket találtak és így a Nagysáncot 1965-ben védett régészeti területek közé sorolták. Mint a bükki üveghuták fennmaradt települése, történelmünk egy kis szigete kiérdemelte, hogy emlékezzünk 280 éves fennállásukra. 1995. Október 10., Kedd Itt-Hon M 7 Még csak egyéves az újonnan kialakított diósgyőri villamos-végállomás forgalmi rendje, de ez az idő bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy meggyőzze a szakembereket és a forgalomszervezőket is, szükség volt a változtatásra. A „villamosok között" is nagy biztonságban érzi magát a gyalogos, olyan magától értetődő a közlekedés rendje. Ugyanez áll a képünkön látható Újgyőri főtéren is, melynek villamospályáját egyetlen szakasz részeként a végállomásig vezető sínpárokkal együtt, egy időben újították fel, illetve alakították át. Azóta ezen a téren is nagyobb biztonsággal közlekedhetnek a gyalogosok és a járművezetők egyaránt. Fotó: Fojtán László Az Itt-Hon keresztrejtvénye 1 £ tlf S 15 fi <6 5 17 G 18 7 19 8 20 9 10 lí U Í5 IJó Anagrammák Akik rendszeresen fejtik rejtvényeinket már találkozhattak ezzel a feladattal. Lényege, hogy a számozott, 3 betűs szélső kifejezéseket meghatároztuk. Ezek megoldása adja ki a középső 6 betűs szót. Azokat is meghatároztuk, de nehezítés céljából ömlesztve adjuk közre. Ha minden kifejezés a helyére került a nyíllal jelzett függőleges sorokban két Puccini-opera címét kapjuk végső megfejtésül. Számozott meghatározások: 1. Vonatkozó névmás. 2.... baba, japán film címe. 3. ... Tin Tin, híres kutyasztár. 4. Bibliai személy. 5. Borókapálinka. 6.... mars! 7. Félig tintás! 8. Erdei gyümölcs. 9. Tanúhegy a Dunántúlon. 10. Szervezet egyede. 11. Tudat hordozója. 12. Lamartine verse. 13. Helyez. 14. Becézett Attila. 15. Szláv tagadószó. 16. Magyarságba olvadt népcsoport. 17. Súrolja. 18. Angyalrang. 19. Becézett Erika. 20. Északi név, egy Andersen meséből ismert. 21. Román népcsoport. 22. Arra a helyre. 23. Miénk németül. 24. Könyvben sok található. Középső kifejezések, ömlesztve: Díszes épület - Női név - Megkísérteni a szerencsét - Kalapszegély -Vízzel mindent kitisztító - Teniszben szervái - Útelágazásokat jelző vázlatrajz - Dunántúli hőerőmű jelzője - Zaftot felitat - Bűnügyben figyelmet érdemlő - Kilátásba helyezni - Község és patak Baranyában. A futball szerelmese Görömböly (ÉM - N.Z.) - Bemegy a vevő a kis boltba. A kereskedő, Vára- di József gyakran a telefon mellett van. Intézkedik a futballcsapat ügyében, szervezi a Görömbölyi Futball Club meccseit. Hol is kezdődött ez a sportszeretet?- Fiatal koromban egy totózó szomszéddal gyakran eljártunk a meccsekre az MVSC-pályára és Diósgyőrbe. Drukkoltunk a hazaiaknak. Én azt vallom: az ember nemzetközi viszonylatban magyar, az országon belül borsodi, helyben pedig miskolci érzelmű. Gyermekkoromban, majd a honvédségnél magam is rúgtam a labdát, bár nem voltam profi. Görömbölyre 83-ban kerültünk. A fiamnak kialakult egy baráti köre, fo- cizgattak, néha én is velük tartottam. Megalakítottuk a GFC-t, és engem választottak vezetőjüknek. A kezdeményezés pozitívan hatott a városrész fiatalságára. Ma már hat csapat verseng. A GFC 94-ben benevezett a városi kispályás labdarúgó-bajnokságra és a negyedik helyet érte el az ötödik csoportban. Helyi menetben a hat csapat között a második lett. A városrész vállalkozóit dicséri, hogy erkölcsileg és anyagilag is támogatják a fiatalokat. Ezt váiják tőlük a továbbiakban is, amit a fiúk rendszeres edzéssel, szép meccsekkel hálálnak meg. Távlatokban a nagypályás labdarúgásról álmodoznak a görömbölyiek. Játszhatnának a régi pályán a Debri- nek nevezett részen, avagy a Sárga csikó vendégfogadó mellett. Bizonyára növelné az étterem forgalmát. Akár kínál akár cserél, az ITT-HON ml mindent elér! Villamosok között biztonságban
