Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-01 / 206. szám
10 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1995, Szeptember 1., Péntek Szentpétervári kannibál Moszkva (MTI) - Szentpétervár egyik kerületi ügyészsége megkezdte annak a kórházi halottasháznak az átkutatását, ahol a feltételezések szerint egy emberevéssel gyanúsított szentpétervári lakos dolgozott. A meg nem nevezett személyt a múlt héten tartóztatták le, előre kitervelt emberölés vádjával. A jelentések szerint az ügyészség július 21- én indított büntetőjogi eljárást, amikor a kerületben megtalálták egy feldarabolt férfi holttest fejét és nemi szervét. Egy hónappal később ugyanennek a helynek a közelében egy szemetes kukában egy másik áldozat testének ugyanezen részeit, valamint belszerveit találták meg. A nyomozás során sikerült elfogni a gyanúsítottat. Lakását átkutatva emberi testrészeket, konzervált és szárított emberhúst, valamint egy fazékban emberhúsból főzött levest találtak. A nyomozók tovább dolgoznak az ügyön, és nem kizárt, hogy újabb áldozatokat találnak. A kerületi ügyészség nyomozója, Alek- szandr Gavrilov szerint az igazságügyi orvosszakértők valószínűleg beszámíthatatlan- nak találják majd a gyanúsítottat, aki így nem vonható felelősségre. Gavrilov attól tart, hogy ebben az esetben a kannibált kényszergyógykezelésre ítélik, a kezelés után pedig elengedik. Spanyol erdőtüzek — a papíripar javára Madrid (MTI) - Bár hatalmas károkat okoznak Spanyolországban évről évre az erdőtüzek, mégis akad a gazdaságnak olyan részlege, amely tetemes hasznot húz belőlük - állítja a Greenpeace nemzetközi környezetvédő csoport, és követeli a megégett fák kereskedelmének fokozottabb ellenőrzését. A Greenpeace egyik spanyol vezetője sajtóértekezleten elmondta: lehet, hogy nincs összefüggés az erdőtüzek és a papíripar között, ám az tény, hogy a papírgyártók számára nagyon jó üzlet a megégett faanyag. Papíripari szakértők szerint az alapanyagárak általában a felére csökkennek egy-egy erdőtüzekben „gazdag” nyár után. Az erdőtüzek általában csupán a fák kérgét pusztítják el, törzsük belső része sértetlen marad. Az ilyen faanyag azonban hulladékáron beszerezhető. Spanyol tűzoltók szerint Galíciában a tüzek csaknem egytizedét - 116 esetből 11-et - a papíripar nyersanyagárainak letörése végett gyújtották Nesze neked sajtószabadság! Kijev (MTI) - Az ukrán Legfelsőbb Tanács sajtóosztályának vezetője jókora pofont adott a függetlenné válás óta egyre inkább megerősödő sajtószabadságnak. A sajtóhivatal irányítója kedden azt közölte a Vszeukrainszkije Ve- domosztyival, az egyik legolvasottabb ukrán újsággal, hogy nem hajlandó akkreditálni a lap egyik munkatársát a soron következő parlamenti ülésszakra, mert a tollforgató korábbi írásaiban nem bírálta eleget Kucsma elnököt. A Vszeukrainszkije Vedomosztyi című napilap szerdai számának címoldalán megjelent cikk így kezdődik: ilyet még nem látott a független Ukrajna. A parlament sajtóosztályának vezetője, Vaszil Ivanina az őt felkereső újságíróknak dühében kijelentette, hogy egyáltalán nem engedélyezi a lap munkatársainak jelenlétét a törvényhozás következő, negyedik ülésszakán. Vaszil Ivanina azzal vádolta meg a Vszeuk- rainszikje Vedomosztyi című lapot, hogy tevékenységével minduntalan ellenségeskedést és Uszályt szül, illetve, hogy előítélettel viseltetik a parlament irányában. A sajtóval való kapcsolattartásért felelős személy úgy ítélte meg, hogy a lap kizárólag a honatyák közötti nézeteltéréseket boncolgatja, ellenben sosem bú-álja az elnököt. És egyébként is - vélekedik Vaszil Ivanina - ma alapvetően arra van szükség, hogy az országban és az állami vezetésben béke és egyetértés uralkodjék, amit a lap nem segít elő. A sajtóosztály vezetője sajátos módon értelmezi a sajtó és a szólás szabadságát. Vaszil Ivanina a lap megdöbbent munkatársaival közölte: „Önöknek joguk van, hogy saját véleményük legyen, nekem pedig jogomban áll eldönteni, hogy kit akkreditálok, és kit nem.” A Belgrád-Pale egyezség szövege Az egyezség értelmében Radovcan Karadzic (képünkön) is részt vesz a béketárgyalásokon Fotók: AP Belgrád (MTI) - A boszniai szer- bek és a jugoszláv vezetés képviselői augusztus 29-én Belg- rádban egyezségre jutottak arról, hogy Pale elfogadja Belgrád külpolitikáját. A szerdán este közzétett egyezmény szövege a következő: 1. A boszniai Szerb Köztársaság vezetése beleegyezik abba, hogy teljes mértékben egyezteti a jugoszláv vezetéssel a békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. 2. Ezzel összhangban a boszniai Szerb Köztársaság három főt küld a hattagú szerb tárgyalócsoportba, amelyet Slobodan Milosevic szerb elnök vezet. A boszniai küldöttség tagjai: Radovan Karadzic elnök, Momcilo Krajisnik parlamenti elnök és Ratko Mladic főparancsnok. A küldöttség felhatalmazással bír arra, hogy a Szerb Köztársaság nevében alánja a rendezési tervet. 3. A boszniai Szerb Köztársaság beleegyezik abba, hogy a béketerwel kapcsolatos döntést a delegáció hat tagja hozza meg, az egyszerű többség elve alapján. Szavazategyenlőség esetén Slobodan Milosevic szavazata dönt. 4. A jugoszláv küldöttség tagjairól a jugoszláv vezetés dönt. A szerződést a boszniai szerbek részéről Radovan Karadzic elnök, Biljana Plavsic alelnök, Nikola Kol- jevic alelnök, Momcilo Krajisnik parlamenti elnök, Dusán Kozic miniszterelnök, Aleksa Buha külügyminiszter, valamint Ratko Mladic tábornok írta alá. A szerződést jugoszláv részről Zoran Lilie szövetségi elnök, Slobodan Milosevic szerb elnök, Momir Bulatovic montenegrói elnök, Radoje Kontic szövetségi miniszterelnök, Pavle Bulatovic védelmi miniszter és Momcilo Perisic, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke írta alá. A szerződést Pavle pátriárka, az ortodox egyház feje, és Irinej bácskai ortodox püspök is aláírta. Iliescu: megbékélést Magyarorszaggal Bukarest (MTI) - „Tanulva a francia-német megbékélési modellből, Románia valamennyi társadalmi ereje nevében” Ion Iliescu román államfő olyan politikai dokumentum aláírására szólította fel a - mint fogalmazott - demokratikus budapesti vezetést, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. Az ünnepélyes felszólítás azon az országos szemináriumon hangzott el, amelyet szerdán rendezett a Román Tudományos Akadémia, a honvédelmi és a külügyminisztériummal együtt, a Bécsi Döntés 55. évfordulója alkalmából. A román államelnök a szeminárium megnyitásakor felvázolta a több mint fél évszázaddal ezelőtti események körülményeit és tanulságait, hangsúlyozva a románság kényszerhelyzetét és szenvedéseit, illetve azt, hogy Románia ki volt szolgáltatva a két fasiszta nagyhatalom, Németország és Olaszország háborús érdekeinek - amelyeket Magyarország revizionizmusa „oly jó érzékkel kihasznált”. Ion Iliescu beszédében rámutatott, hogy haszontalan dolog lenne most az akkori szemmel nézni a történelmet. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy „az elszigetelődési és feldarabolódási tendenciákat, amelyek a ma Európáját jellemzik”, nem szabad szőnyeg alá söpörni. Hangsúlyozta, hogy Románia szíwel-lélekkel az európai integráció híve, és meggyőződése, hogy az euroatlanti modell az egyedüli, amely képes megoldani az ezredvég nagy problémáit, megteremteni az európai államok biztonságát. Egyúttal dicsérte, az európai szellemiség példájaként említette a francia-német megbékélés folyamatát. A román államfő elítélően szólt mindazon erőkről (bár nem nevezte meg ezeket), amelyek „az etnikumok közötti konfliktusokról álmodoznak” és felelőtlenül játszadoznak ceruzáikkal Közép-Európa térképén, Romániát is fenyegetve. Ezek az erők szerinte újjáélesztik a hitleri „szudéta-elméletet”; a szomszédos országbeli kisebbségek mentorának képzelik magukat; bátorítják - az európai normákkal szemben - az etnikai alapú autonómia és a kollektív kisebbségi jogok gondolatába burkolt területi szeparatizmust; hamis erényekkel büszkélkednek, illetve hamis bűntudatba sodoiják Szomszédaikat. Ami Romániát illeti - hangsúlyozta beszédében Iliescu elnök -, az 1989 utáni bizonytalan világban csak egyetlen út létezik számára: az európai beilleszkedés, amelynek máris számos intézményével eljegyezte magát. Miután kifejtette, hogy az ezredfordulónak a román állam számára a minden szempontú korszerűsödést kell meghoznia, Iliescu elmondotta: „mindenkitől tanulnunk kell, de ezt csak belső és külső békében tehefjük”. Ilyen értelemben külön kiemelte az egyetértés fontosságát a szomszédokkal, majd rátért arra a gondolatra, hogy gyökeresen meg kell javítani a magyar-román kapcsolatok minőségét. „Románia is szeretné maga mögött hagyni a múlt tragikus mozzanatait, és a jövőbe akar nézni” - mondotta a román elnök.- Bármilyen diplomáciai nyitást hajlandóak vagyunk megtenni a (francia-némethez) hasonló megbékélés érdekében, mert egyik állam jövője sem képzelhető el az euroatlanti erőviszonyokon, egyértelmű és tiszta értékrendszeren kívül - fogalmazott. Iliescu szerint a jelenlegi helyzet megismételhetetlen történelmi esélyt jelent Románia és Magyarország számára a megbékélésre, az egyidejű európai beilleszkedésre. E meggondolásokból kiindulva felszólította Magyarország elnökét, kormányfőjét, országgyűlését, valamennyi politikai erejét, hogy „közösen tekintsenek a jövőbe”. Szerinte arra van szükség, hogy helyezzék a román-magyar államközi viszonyt az európai államok között az utóbbi 50 évben meghonosodott kapcsolatok szintjére. Ezzel kapcsolatban kérte, hogy „bizonyos magyarországi politikai erők mondjanak le a határaikon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepéről”. ,A jelenkori Magyarország vezetőinek meg kell érteniük: Románia területi egységének és szuverenitásának biztosítása esetén maga Románia a legfőbb érdekelt abban, hogy a magyar kisebbség ugyanolyan jogokat élvezzen, mint bárki más, aki az országban él, hogy megóvhassa etnikai önazonosságát, az emberi jogok általános rendszerének keretén belül” - mondta Iliescu. A román államfő felszólította „Magyarország egész politikusi társadalmát, hogy nézzen szembe a történelmileg és jogilag hitelesített valósággal: az európai kisebbség- ügyi dokumentumok szellemében a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, az ebből fakadó valamennyi következménnyel egyetemben. A romániai magyar kisebbség jogai a román alkotmány által integrált alapvető emberi jogokból fakadnak, az európai szabványokkal összhangban, és ez nem lehet semmilyen vita tárgya, még Magyarország viszonylatában sem”.- Amennyiben Magyarországon és Romániában is megértik ezeket az alapelveket — hangoztatta Ion Iliescu elnök -, vagyis az államközi kapcsolatok azon alapelveit, amelyeket a nyugati országok természetesnek tartanak, semmilyen akadályát nem látom az országaink közötti, különben most is lényeges és sokoldalú kapcsolatoknak, beleértve a mi magyar polgáraink természetes kapcsolatait az egyazon nyelvet beszélőkkel, egyazon kulturális örökséggel rendelkezőkkel, Magyarországon és a világ bármely részén - fogalmazott az elnök. Ilyen értelemben Románia elnöke felszólítja a budapesti vezetést, hogy a lehető legrövidebb időn belül írjanak alá politikái dokumentumot, amelyben leszögezik: 1. új alapokra helyezik kétoldalú kapcsolataikat; 2. a két ország kölcsönösen támogatja egymást az egyidejű euroatlanti beilleszkedésben, hiszen történelmi megbékélésük a régió és egész Európa biztonságát szolgálja; 3. a két ország kapcsolatai az ENSZ Alapokmánya és a Helsinki Záróokmány (illetve az európai intézmények egyéb dokumentumai) szellemében alakulnak, tiszteletben tartva egymás területi épségét, kijelentve azt, hogy sem most, sem a jövőben nincs területi követelésük a másikkal szemben. Ion Iliescu szerint e nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái is. Javasolja egyben, hogy az erre vonatkozó tárgyalások haladéktalanul kezdődjenek meg. * A román államfő javaslatával kapcsolatban a román külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben a bukaresti diplomácia leszögezi: maradéktalanul megkezdi a javaslatcsomag „diplomáciai úton való érvényesítését”. Teodor Melescanu külügyminiszter, Rita Süssmuth-nak, a német Bundestag elnökének szerdai fogadásakor már ismertette is a román-magyar megbékélésre irányuló elnöki javaslatot. Kábítószert kaptak a horvát katonák Rimini (MTI) - Egy olaszországi elvonókúrán vesznek rész azok a horvát katonák, akik saját bevallásuk szerint naponta kétszer fél gramm heroint kaptak, hogy el tudják viselni a háború borzalmait. Egy Davor nevű 29 éves horvát katona elmondta, hogy ő és katonatársai bevetések előtt a katonai kórházban kapták meg adagjukat. „Szükségem volt a kábítószerre, mert csak így bírtam ki a rettenetes csatákat, és az ember különben ilyen állapotban úgy érzi, hogy akkor mentheti meg a saját bőrét, ha az elsők között gyilkol”- mondta. A drogok nélkül Davor szerint a katonák összeomlottak volna a meggyilkolt szüleik mellett reszkető gyerekek látványától. A gránátok által szétroncsolt katonatársak láttán pedig kábítószer nélkül biztos, hogy hancképtelenné váltak volna - ecsetelte Davor. A horvát katonák menetrendszerűen- az alkohollal és a többi stimuláló gyógyszerrel együtt - a különösen nehéz és kényes bevetések előtti este kaptak nagy adag kábítószert. Az erős fajdalomcsillapítók, a heroin és a kokain megfelelő keveréke különösen alkalmas volt arra, hogy a katonákat hidegvérű gyilkosokká alakítsák át. Újabb kivégzések Kínában Peking (MTI) - Tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki közvetlenül ítélethirdetés után a dél-kínai Csiejangban - adta hírül szerdán egy helyi napilap. Az eset még múlt pénteken történt, de csak most számolt be róla a kínai sajtó. A halálraítélteket gyilkosságban, nemi erőszakban és rablásban találta bűnösnek a bíróság. Az Amnesty International emberi jogi szervezet adatai szerint tavaly 1791 embert végeztek ki Kínában, míg egy évvel korábban 1419-et. Lakáselkobzás a hajléktalanokért Párizs (MTI) - Bankok és biztosítótársaságok tulajdonát képező üres lakásokat kobzott el a francia kormány Párizsban és környékén - tudatta Pierre-André Périssol lakásügyi miniszter. Az érintett ötszáz lakást azért foglalták le hatóságilag, hogy otthonhoz juttassanak hajléktalan embereket. Périssol emlékeztetett arra, hogy Alain Jup- pé francia miniszterelnök megígérte: még a tél beállta előtt tízezer otthont és szálláshelyet biztosítanak a rászorulóknak. Egy részüket állami alapokból, más részüket állami-magán összefogással teremtik elő, végső soron pedig elkobzással. Pierre atya, a szegények Franciaor- szág-szerte híres jótevője, az ország legnépszerűbb embere, a lakásfoglalási akció szervezője, hatszáz- nyolcszázezerre becsüli a hajléktalanok létszámát francia földön, és további kétmillióra azokét a családokét, amelyek mostoha körülmények között kénytelenek lakni. Csupán Párizsban százezerre tehető az üresen álló lakások száma. Elfogadták az új kazah alkotmányt Almati (MTI) - Az új alkotmány elfogadására szavazott szerdán a kazah választópolgárok elsöprő többsége. Nem végleges adatok szerint a választópolgárok 90,58 százaléka járult az urnák elé. Az igen szavazatok aránya ezen belül 89,07 százalékos, ami jócskán felülmúlja az előzetes várakozásokat. Nyugati tudósítók szerint a szovjet időket idéző számok kevéssé hihetők: azokat föl- tehetőleg illegális manipulációk duzzasztották fel. Az új alkotmány elfogadása nyomán Nurszultan Nazarbajev elnök szabad utat kap piacgazdasági reformjai megvalósításához. A nyugati diplomaták és kazah ellenzékiek bírálták az új alaptörvényt, mondván, hogy formailag demokratikus ugyan, ám túlságosan nagy, szinte korlátlan hatalmat biztosít az államfőnek. Amerikai diplomaták jelezték: Washington éles hangú nyilatkozatban fogja bírálni azt a tényt, hogy az új kazah alkotmány nem tesz eleget a nemzetközileg elfogadott demokratikus alapelveknek.
