Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-06 / 210. szám

1995, Szeptember 6 Hökosz — többhetes demonstrációsorozat Budapest (MTI) - A kormány júli­usi tandíjrendeletének végrehajtá­sa elleni tiltakozásul több hétig tar­tó demonstrációsorozatot szervez szeptemberben a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsége. A tiltakozássorozatot - amelynek színhelye a felsőoktatási intézmé­nyek és az utca lesz - a hónap végén a fővárosban egy nagy demonstráci­óval fejeznék be. Az ügyben a végső döntést a Hökosz szeptember 9-i rendkívüli közgyűlése hozza meg. Minderről a szövetség keddi sajtótá­jékoztatóján Szabó László elnök, va­lamint Jaczkovics László és Pintér Attila alelnökök szóltak. A szerve­zet vezetői közölték: a szövetség ar­ra szólította fel a diákokat, hogy ok­tóber 31-ig ne fizessék be a tandíjat, a kormányrendelet ugyanis erre le­hetőséget ad. Bodnár Zoltán az MNB alelnöke Budapest (MTI) - A Magyar Köz­társaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - 1995. szeptember 5-ei hatállyal - 3 évi időtartamra - Bod­nár Zoltánt a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé kinevezte. A kine­vezésről szóló okmányt Göncz Ár­pád kedd délután a Parlament Nán­dorfehérvári termében nyújtotta át, egyúttal az újonnan kinevezett alel- nök letette a hivatali esküt. Az át­adáson jelen volt Surányi György, az MNB elnöke és Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkára. A 37 éves Bodnár Zoltán állam és jogtudományi dok­tor, az állam és jogtudomány kandi­dátusa. Magyar—román vízügyi szemle Debrecen (MTI) - A magyar­román kétoldalú együttműködési megállapodás keretében az idén ősszel is határvízi szemlét tartanak a szakemberek az országhatár két oldalán: az ellenőrzésre szeptember 5. és 8. között Debrecenben, majd október 17. és 20. között Nagyvára­don keiül sor. A bukaresti vízügyi minisztérium és a nagyváradi terü­leti vízügyi szervek vezetői kedden megérkeztek Debrecenbe. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel megállapodtak ab­ban, hogy ma és csütörtökön a határ menti - a penészleki, az Ér-menti és a Berettyó-Sebes-Körös közötti bel­vízrendszereket, valamint az érin­tett folyókat - a Sebes-Köröst, a Be­rettyót és az Ér főcsatornát - tekin­tik meg.-^Mozaik _________ • A HATÁRŐRSÉG MEG­TETTE a szükséges intézkedéseket a szerbek ellenőrizte horvát Bara­nyával érintkező magyar határvi­dék védelmére - összegezte az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizottsága keddi látogatásának tapasztalatait Mécs Imre elnök. • BARTHA ATTILA, az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság műszaki vezérigazgató-helyettese, szeptember 4-én, munkája teljesíté­se közben, az M7-es autópályán tra­gikus autóbaleset vétlen áldozata lett. Temetéséről a cég később intéz­kedik. • NEMZETI ÉRDEKEKET kép­viselő, ideológiamentes szervezet­ként kíván a nyilvánosság elé állni a Nemzeti Erők Mozgalom és Párt (NEM) - jelentette ki Kassa György elnök a szervezet keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, szövetségük azokat tömöríti, akik az elmúlt 45 évben nem voltak ha­talmi pozícióban. • ZÁGRÁBBAN TÁRGYAL ma a MÁV Rt. szakembereinek delegáció­ja Rigó Zoltán vezérigazgató vezeté­sével. Ezt követően, szeptember 7- én Rigó Zoltán vezérigazgató meg­nyitja Zágrábban a MÁV Rt. helyi képviseletét. Az iroda tevékenységi köre kiteljed Szlovéniára is. • ELSOFOKON ELVESZTETTE Murányi László a Magyar Televízió ellen indított munkaügyi perét. A 1 óvárosi Munkaügyi Bíróság keddi, nem jogerős ítéletében elutasította a tv-híradó és az „A hét” korábbi szerkesztőjének keresetét, amely munkaviszonya helyreállítására és kiesett átlagjövedelme megtérítésé­| re irányult. , Szerda ~ _______zzz Hírek - Tudósítások E SZAK-Magyarqrszág 3 Fodor a kormány döntését kéri Októberre az iskolákba kerülhet a nemzeti aíaptanterv Veszprém (MTI) - Egyéves or­szágos vita és egyeztetés után szeptember 11-éré elkészül a nemzeti alaptanterv, amely - ha a kormány elfogadja - október végén már az iskolákba kerül­het - jelentette be Báthory Zol­tán helyettes államtitkár ked­den Veszprémben az iskolaigaz­gatók és polgármesterek szak­mai tanácskozásán. Közölte azt is: Fodor Gábor művelő­dési és közoktatási miniszter - bár ez törvény adta joga -, nem akar egyedül dönteni a nemzeti alaptan­tervről, hanem egy fokkal maga­sabb legitimációt láván ez ügyben, vagyis a kormány döntését kéri. Eh­hez azonban a közoktatási törvény módosítására van szükség. Az erre vonatkozó javaslatot már beadták, és a parlament várhatóan szeptem­ber közepén napirendjére tűzi. El­készült az óvodai nevelés országos irányelve, és kidolgozták az alap­műveltségi vizsga és az érettségi vizsga koncepcióját is. Mindezzel már lezárult a közoktatás tartalmi szabályozásának szakmai előkészí­tése. A helyettes államtitkár szerint 1998 lesz az utolsó olyan esztendő, amelyben az iskolák még a régi tan­tervek szerint működnek. A veszprémi Szakmai tanácsko­záson sok szó esett a finanszírozási gondokról. Báthory Zoltán egyebek mellett elmondta: közoktatásunk működése gazdaságtalan. A demog­ráfiai hullámvölgy hatására évente negyvenezerre] kevesebb gyerek ke­rül be a közoktatásba, s az idén - évtizedek óta először - már nem ér­te el az egymilliót az általános isko­lások száma. A munkanélküliségről szólva kijelentette: nő az állástalan pedagógusok száma, 4-5 ezerre te­hető. Főleg az óvónők, napközis ta­nítók és az egyszakos tanárok ke­rülnek nehéz helyzetbe. Báthory közölte azt is; a követke­ző évben várhatóan ugyanannyi pénz jut a közoktatásra mint az idén: 229 milliárd forint. Készül a lakáspolitikai koncepció A fiatalok és a középréteg helyzete egyelőre reménytelen A folyamatos közműdíjemelések következtében a lakóknak egyre na­gyobb hányada nem tudja fizetni a béreket Fotó: Fojtán László Budapest (ISB - DZS) - Úgy tű­nik, elindult valami a hazai la­káshelyzet megoldása terén. Legalábbis így értékeli a La­kásszövetkezetek Országos Szö­vetsége a kormány augusztus I7-i határozatát, amelyben ki­mondja az Országos Lakáspoli­tikai Tanács felállítását. A rész­letes lakáspolitikai koncepció kidolgozására november 30-ig kapott időt az új szervezet. A Tanácsnak tagja - más civilszer­vezetekkel együtt - a Lakásszö­vetkezetek Országos Szövetsége is. Elnöke, Farkas Tamás a lakáshely­zet problematikáját nem abban lát­ja, hogy már jó néhány éve meg­szűnt a panellakások építése, ha­nem hogy nem lépett semmi a he­lyébe. Mára ezért ellehetetlenült a fiatalok, illetve a középréteghez tar­tozók lakáshoz jutása. Idén például száznál is kevesebb szövetkezeti la­kás épült, ami gyakorlatilag a szük­ségletekhez mérve a nullával egyenlő - jelentette ki Farkas. A la­kásokat azonban sajnos nemcsak felépíteni, de karbantartani is egyre nehezebb. A házak üzemeltetési költsége több mint 7 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben. Mivel a panelházak hamarosan teljes felújításra és korszerűsítésre szorulnak, a lakásszövetkezetek ér­dekképviseleti szervezete sürgeti a kormány mielőbbi intézkedéseit. A sürgetés annál is inkább időszerű, mert bármilyen lépés érezhető ha­tása csak másfél-két év múlva je­lentkezik. A legújabb számítások szerint csupán a szinten tartást szolgáló munkálatok 300-400 ezer forintba kerülnek lakásonként, ami 25-30 ezer forint terhet jelent ha­vonta egy-egy tulajdonosnak. Mivel ezt a lakók többsége nem tudja vál­lalni, központi állami támogatási rendszer kidolgozásában látják a szövetség vezetői a megoldást. Meg­felelő pénzügyi támogatásnak tar­tanák a hosszú lejáratú alacsony kamatozású, esetleg kamatmentes kölcsön felajánlását a szövetkezeti lakások tulajdonosai számára. Sőt, mivel panelházak társasházakként is működnek, fontosnak tartják, hogy ezek tulajdonosai is ugyan­olyan lehetőségeket kapjanak. Csökkennek a MÁV Rt veszteségei Budapest (MTI) - A MÁV Rt. idei veszteségei a hatékonyságnöve­lő intézkedések következtében előreláthatólag mintegy 13 mil­liárd forinttal csökkennek a tervezetthez képest. így a veszteségeik az év végéig 27 milliárd forint körül alakulnak majd. Mindez annak is köszönhető, hogy az év júliusáig a tervezetthez képest 3,7 százalékkal emelkedtek a MÁV bevételei. A MÁV jövő évi terveiről, valamint a vasútegészség­ügy helyzetéről folytatott megbeszé­lést a MÁV vezetése a reprezentatív vasutasszakszervezetek vezetőivel. A MÁV elképzelései szerint lehe­tőség nyílhat arra, hogy a vasút­egészségügyben dolgozók közül 220 munkavállaló átkerüljön a MÁV ál­lományába. A foglalkozás-egész­ségű g\ö feladatokat a MÁV így a je­lenlegi adminisztrációs apparátus bővítése nélkül, saját állományba vett orvosokkal, egészségügyi dol­gozókkal szeretné megoldani. A vasúttársaság számításai szerint ezen elképzelés megvalósítása 1996-ban 300 millió forintba kerül­ne. Az eszmecserén szóba került, hogy már körvonalazódik, mennyit szán az állam 1996-ban a vasúti pá­lya fejlesztésére, valamint a sze­mélyszállítás finanszírozására. Egyelőre még nincs végleges megál­lapodás a MÁV, illetve a miniszté­riumok képviselői között a vasúti szállítások önköltségszámítási módszereiben. Amennyiben ez is rendeződik, a MÁV vezetése kiala­kítja 1996-ra vonatkozó bérfejlesz­tési javaslatát. Péter Mihály, aVasutasok Szak- szervezetének elnök-helyettese ez­zel kapcsolatban elmondta: a MÁV vezetése nem zárkózott el a repre­zentatív szakszervezetek javaslatá­tól, miszerint szeptember 18-ától el­kezdődhetnek a tárgyalások a jövő évi bérfejlesztés mértékéről. A PARLAMENTBŐL: Képek és jelképek Budapest (ÉM - Bl) - Talán a szokásos­nál kevesebb téma tette lehetővé, hogy napirend előtt majd egy órán át szóltak a képviselők, s az egyetértésben vitatott nemzeti jelképek használata nagy ívű eszmecserék forrásává vált. (Ez utóbbi téma kapcsán hangzott el, hogy a zászló és a címer használata mellett a himnusz eléneklésével kapcsolatban is törvényi szabályozást kellene hozni.) De men­jünk sorjában, mert egymásra fényképe- ződnek a képek. Isépy Tamás (KDNP) szerint az Or­szággyűléssel kapcsolatban a közvéle­mény megítélése negatív, s mivel a T. Ház a demokrácia színpada, a dramatur­giai szabályokat be kell tartani, azaz nem lenne haszontalan az írott házsza­bály mellett az íratlan illemkódexet és a magatartási kódex egyetemes előírásait betartani. Erre a politikai kultúra növelé­se érdekében lenne szükség. A további hozzászólók pártállástól függetlenül megerősítették a kereszténydemokrata frakcióvezető előterjesztését. Ugyancsak napirenden kívül Szeke­res Imre (MSZP) emlékezett meg az Ide­iglenes Nemzetgyűlésről, amely éppen 50 esztendővel ezelőtt ült össze. Az ak­kori testület történelmi feladatot látott el, s a szocialista képviselő igyekezett pár­huzamot vonni az akkori és a mostani országépítő teendők között. Szabó Iván (MDF) a médiák ürügyén a határon tüli magyarság helyzetének rosszabbodásá­ról szólt. Fölemlegette a szerb betelepí­tés miatt az etnikai arányeltolódással fe­nyegetett vajdaságot, a román nyelvtör­vény miatt tiltakozó székelyudvarhelyi gyűlést, s azt a tényt, hogy Szlovákiában az anyanyelvért és a kultúráért aggódó szülők ültek az iskolapadba a szeptem­beri iskolakezdéskor. Véleménye szerint ezért fontos a határon túlra is eljutó tele­vízió és rádió működésének anyagi fi­nanszírozása, s kérte a miniszterelnököt, hogy a szűkén vett pártcsatározásokon fölülemelkedve ebben a kérdésben nem­zeti érdekeket képviseljen. Délelőtt megkezdődött, s este folyta­tódott a felsőoktatás fejlesztésének irány­elveiről szóló országgyűlési határozat- tervezet általános vitája. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter tar­totta az expozét. A történeti visszatekin­tés után elmondotta, hogy az alapvető cél a hallgatók létszámának növelése, a képzési struktúrák átjárhatósága, vala­mint az ésszerű pénzügyi finanszírozás megteremtése. A bizottságok képviselői­nek véleménye után a pártok vezérszó­nokai fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket. Dobos Krisztina (MDF) kifogásolta, hogy a megszorító intézke­dések kapcsán 6000 egyetemi oktatót, il­letve alkalmazottat bocsátottak el. Bret­ter Zoltán (SZDSZ) sürgette, hogy vita helyett döntés kell, nem szabad bizony­talanságban hagyni az egyetemeket és főiskolákat. Sándorfíy Ottó (FKGP) elis­merte, hogy az ország jövőjének irányt szabó előterjesztésről van szó, de nagy kár, hogy annak színvonala nem haladja meg egy sörözgetés közbeni eszmecsere nívóját. A kisgazda Kovács Kálmán kifo­gásolta, hogy a koalíció ebben a témá­ban sem tartotta be választási ígéretét, s a felsőoktatás szándékos leépítése hoszszű távon lehetetleníti el az országot. Po- korny Zoltán (Fidesz-MPP) pótszernek nevezte a tervezetet, vitára alkalmatlan­nak találta, mondván, hogy a semmiről nem lehet határozatot hozni. A (nyugdíj)postás kétszer csenget Budapest (MTI) - Szeptemberben kétszer kapnak nyugdíjat az arra jogosultak; először az emelt nyugdijat, majd a visszamenőlegest kézbesíti a posta - jelentette be a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat közgyűlését követő keddi sajtótájékoztatón Mészáros Tamás elnök. A tanácskozás napirendjéről szólva Mé­száros elmondta: azon elsősorban az önkor­mányzat közelmúltban jóváhagyott költségve­tését vitatták meg a képviselők. Mivel ezt a nyáron fogadta el a parlament, azt először most volt módjuk megvitatni a képviselőknek. A büdzsével kapcsolatban az elnök megjegyez­te, hogy az megkérdőjelezi az elmúlt fél év mű­ködésének bizonyos elemeit. Példaként emlí­tette: a végleges változat nem ismeri el műkö­dési kiadásként az önkormányzat Röntgen ut­cai építkezését és a Váci úti épület bővítését. Ä szervezet tavalyi működéséről szólva az elnök tudatta: noha 1994-es költségvetésük­ben 1 milliárd forintos többlettel számoltak, az év végére abban 23 milliárdnyi hiány mutat­kozott. Ennek egyik oka az volt, hogy a büdzsé készítői 15 százalékos nettó bérkiáramlással számoltak annak ellenére, hogy egyes gazda­ságkutató intézetek ennél majdnem 10 száza­lékkal magasabbat, prognosztizáltak. így je­lentősen alulbecsülték a kiadások összegét, és eközben a költségvetéstervezet bevételi olda­lán 8,9 milliárd forinttal szereplő vagyonát­adásból egy fillér sem folyt be a kasszába. Ezért történhetett meg, hogy a bevételek szo­lid növekedése ellenére ilyen mértékű hiány állt elő. A nyugdíjemelésekkel kapcsolatban Mészáros úgy nyilatkozott, hogy - noha ezt a tényt egyes nyugdíjasszervezetek kétségbe vonják - az idei nettó bérkiáramlás 15 száza­lékkal nő majd, ezért az önkormányzat nem számít újabb emelésére. Ellenzéki egyeztető tanács Budapest (MTI) - Megtartotta első ülését kedden az MDF, a KDNP és a Fidesz által életre hívott koordinációs egyeztető tanács. A több mint kétórás megbeszélésen részt vett: Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakció- vezető; Boross Péter alelnök; Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke és Gáspár Miklós alelnök; Áder János, a Fidesz ügyvezető alel­nöke, valamint Deutsch Tamás alelnök. A megbeszélés utón Áder János, a Fidesz alelnöke elmondta: mindhárom párt elnöksé­ge jóváhagyta a pártelnökök múlt heti megál­lapodását, miszerint a jövőben koordinációs egyeztető tanácsot hoznak létre az ellenzéki pártok szorosabb együttműködésének meg­szervezése érdekében. Az elnökségek abban is döntöttek, hogy mindhárom pártból az ügyve­zető elnökök és a pártkapcsolatokért felelős alelnökök legyenek tagjai e bizottságnak. A ta­nácskozáson a három párt tárgyaló delegáció­ja megegyezett abban, hogy tovább erősítik a frakciók között mái' korábban kialakult kap­csolatot, elsősorban a parlamenti felszólalások egyeztetésével. Az egyeztető fórum feladatát abban is meghatározták, hogy a kormányzati munkáról, a koalíció működéséről alakítsanak ki közös álláspontot. Korlátozzák az importgyógyszereket Debrecen (MTI) - A gyógyszerár-emelkedé­sek ütemének csökkentésére még ebben az év­ben importgyógyszer-korlátozási tervet dolgoz ki az egészségügyi kormányzat - ezt Szabó György jelentette be kedden Debrecenben, a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. kereskedőházának és raktárának az avatá­sán. A népjóléti miniszter a megnyitót követő­en a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: számos olyan külföldi gyógyszer ta­lálható a magyar piacon, amely sem hatásá­ban, sem a mellékhatásokat illetően nem je­lent újat, vagyis egyenértékű hazai, vagy már itt lévő, alacsonyabb árszínvonalú importter­mékekkel. A miniszter szerint az importkorlá­tozásra még az idén sor kerül. Szabó György a gyógyszerár-emelések kompenzálásáról el­mondta: azok a rászorultak, akik jelenleg is 90-95-100 százalékos támogatást kapnak, nem érzik meg az emelkedést, mert azt a tár­sadalombiztosítás átvállalja. „LAPZÁRTA • SZÓVÁLTÁSBA KEVEREDETT tegnap Ormosbányán a késő délutáni órákban két fér­fi, veszekedésük verekedéssé fajult, majd egyi­kük - pipaszurkálóval - megszórta a másikat, akit életveszélyes sérüléssel szállítottak kór­házba. Lapzártánk idején az esetet vizsgálta a rendőrség. • LABDARÚGÓ OLIMPIAI, egyben után­pótlás Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen: Törökország - Magyarország 2-1 (2-0), gól­szerzők: Serkan Aykut (12. p.), Okán Buruk (44. p.), illetve Zavadszky (92. p.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents