Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
4 M Itt-Hon 1995. Szeptember 5., Kedd Folytassa, Répáshuta! Répáshuta (ÉM - SL) - Mondjuk valamennyien, akik részesei voltunk a 700 fő lakosú bükki település „nemzetiségi nap” rendezvényének, akikkel a lélekszám alkotmányunk ünnepén átmenetileg mintegy négyszeresére duzzadt. Arról volt tudomásunk, hogy a kis településekről vendégeskedő amatőrök hónapok óta készültek a találkozóra programjaikkal, ennek megfelelően udvarias taps volt bemutatásukra a reakció... Hogy azután minden várakozást felülmúlva, olyan előadással rukkoljanak elő, hogy extázisbán verje össze tenyerét a publikum! Több tudósítóval, így a Ludové Novini (Magyarországi Szlovákok Lapja) riportereivel is egyetértettünk abban; a német, szlovák és magyar ajkú folklór együttesek mindegyike professzionista színvonalon produkált, mi több, némely közöttük slágergyanús szerzeményekkel mutatkozott b_e. Mátrai Károlyt, Répáshuta polgár- mesterét régebbről van szerencsém ismerni, ám nyakkendőben ezen a napon láttam először. Ennek oka, hogy ő, aki a bükki település közművesítésében és környezete kialakításában tevékenyen részt vett, a lakkcipőt gumicsizmára cserélte fel. És mert hű követőkre talált polgártársaiban, az eddig Csipkerózsika-álmát idéző szlovák és magyar ajkú települést kiragadták viszonylagos elzártságból. A határainkon túlról és innen érkezett vendégek ma már nemcsak a térképről ismerik azt a festői környezetű Répáshutát, ahol az etnikum fogalma csak a szótárakban létezik... Amatőr költők versei Dancs Karoly Vasgyár Itt élek én, ahol szürkék az utcák a házak. Nyeljük a port és a rosszízű bort! Félelem az arcokon! A jelen gyöt- relmes! Jövő nincs! Ami bennünk él, a múlt, mely elmúlt! A szép szavak, melyeknek hittünk, szertefoszlottak! Becsaptak, megaláztak minket! Itt nyomor, máshol gondtalan élet! Kínlódás minden napunk! Gyűlöljük a világot, önmagunkat! Napjaink egybefolynak! Erőnk fogytán! Kinek higgyünk?! Elveszítettük önérzetünket! Éjszakánként nem jön álom szemünkre. Csak nézzük a csillagos eget, kezünk imára kulcsolódik! Imádkozzunk egy jobb és szebb holnapért! Egy miskolci diák Kínába indul Nagy József Miskolc (ÉM) - Mire ezek a sorok megjelennek, Szűcs István miskolci diák már a távoli Kínában, a Sanghaji Fudam egyetem padjait koptatja. Elutazása előtt beszélgettünk miskolci Szentpéteri kapui lakásuk kellemes teraszán néhány pohár hűs üdítő mellett. A beszélgetésbe időnként bekapcsolódott az édesapa és István egyik gyerekkori barátja is. A fiatalok messziről indítottak, gondolataikat elsősorban a napi politikai kérdések őket érintő hatásai kötötték le, a diákság nehéz helyzete, a tandíj bevezetésével összefüggő további szorítások, a szülők beszűkülő kereseti viszonyaival szemben pedig a pénzügyi kormányzat oktatást, kultúrát nyomorító telhetetlensége. A diák tanulni szeretne, kivált, ha érez magában ehhez elegendő spirituszt. Szűcs István 1973-ban született, apja az Áfész szállításvezetője, anyja a Volán szak- szervezeti bizottságának munkatársa volt. Itt a múlt idő használata teljesen helyénvaló, hiszen munkahelyük már ré- ges-régen megszűnt, azóta, mint annyian mások, a magánszférában kerestek-találtak kapaszkodót, a család egy csaknem nonstop nyitvatartású üzletet tart fenn a lakóház utcai részében. A beszélgetésből nem nehéz kivenni, a két Szűcs István (apa és fia) sokban hasonlít egymáshoz, nem fogadják el a tehetetlenségre való hivatkozást, terveik véghezvitelében pedig nem ismernek semmiféle engedményt. István már hároméves óvodás korában jól úszott, holott jól emlékszik rá, vágyai elemének akkor a levegőt képzelte el, pilóta szeretett volna lenni. Már általános iskolás korában a DVTK birkózótáborait látogatta, és ennek izomépítő nyomait mindmáig szívesen viseli az egyébként is jó kiállású, jókötésű magas fiatalember.- A Zrínyiben folytattam iskoláimat, és azokra az évekre Szűcs István Fotó: Farkas M. szívesen emlékszem, mert az osztályban lányok voltak többségben. Ez jó hatással volt rám, meg gondolom a többi fiúra is, hiszen az ember hiú lény, és emiatt állandóan ambicionálja magát a jobb teljesítmények elérése érdekében, s fokozottan így van ez a szebbik nem képviselői közelében. Ez az iskola sokat tett a mi felemelkedésünkért, emberré nevelésünkért, amiért örökké hálás leszek. Nyelvtanulásunk javítására az UNESCO segítségével külföldre utazhattunk. így jártam Dániában, illetve az akkori Szovjetunióban, ahol tanúja lehettem az éppen kibontakozó peresztrojkának. Általános iskolás harmadikos korom óta tanulok angolul. Nagyjából így foglalható össze a gyermek- és a kamaszkor, melynek változatos, élményekben gazdag időszakában jelentős szerepet töltött be a barátság, a jó szellemű összetartozás, összetartás. A barátok közül, akik tudják, hova készül most Szűcs István, irigység nélkül biztatják, figyelik igyekezetét, eredményeit.- Pedig az -út egyáltalán nem egyszerű és nem is rózsás - folytatja a fiatalember. Egy kis vargabetűvel kerültem a bölcsészettudományi intézet politológiai szakára, ahol most másodéves voltam. Ugyanis a gépészekhez vettek fel, de onnan átnyergeltem. Azóta párhuzamosan a Külkereskedelmi Főiskolán is tanulok, most végeztem az első évfolyamot. A miskolci diákoskodás ideje alatt szabadidőm egy részét vízben töltöm, Kovács Bertalan tanárunk vízilabdacsapat-építő keze alatt. Amikor még ennél is több szabadidőm volt - jó ideje már -, harminc kilométeres túrákat tettem meg ugyancsak vizen, kajakban ülve, vízlapátolással.- Hogyan jött az életébe ez a kínai út?- A külkeren ezt a nyelvet tanulom, és beadtam a pályázatomat a sanghaji egyetemre. Azért választottam ezt a nyelvet, mert a „hagyományos” angol-német, angol-francia stb. lassan eldugulni látszik, a távoli Kína pedig márcsak a nagyságrendje miatt is óriási piaccal, lehetőségekkel kopogtat Európában, s így nálunk is. Igaz, hogy ötvenezer karakterből áll az írásuk, s az is, hogy 6-8 ezret használ az átlag, és a legjobbak is csak 28 ezret, de 3-4 ezerrel már írni-olvasni lehet, illetve boldogulni is. Nyolc hónapja tanulom a kínait, gondoltam, nekivágok. Kint csak nyelvet tanulok néhány magyar társammal együtt. Ez az iskola három egyetemen hatvanezer hallgató képzését végzi.- Milyen érzésekkel indul útnak, mit hagy itt, és mire számít hazaérkezése után?- Ma nagyon nehéz jó érzésekkel útnak indulni, amikor itthoni társaimat és szüleinket az emelkedő kiadásokkal majdnem lehetetlen helyzetbe hozzák, sokaknak komolyan latolgatniuk kell, merik-e vállalni a megkezdett tanulást. Persze erre jövök vissza én is, ha addig nem romlanak tovább a forint és a diákok hazai pozíciói. így aztán nem tudom, mennyire lehetek bizakodó. A tanulmányaimat egy kis kínai nyelvgyakorlat után ott szeretném folytatni, ahol most félbehagytam. A jövő most valahogy túl távolinak és egy kicsit sajnos homályosnak is tűnik, bizonytalannak. Ősztől szabni-varrni tanulhatnak Miskolc (ÉM - NJ) - Mondhatnánk úgy is, hogy az ősz kezdetének csalhatatlan jele, ha kezdődnek a szabás-varrás tanfolyamok. A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Házában az idei felkészítést annak a jegyében hirdetik meg, hogy ilyen módon is könnyítsenek valamit a családok ruházkodási gondjain.- Ennek ellenére a hagyományos tanfolyamoktól eltérően itt kevesebb gondot fordítanak a szerkesztésre, ehelyett a gyakorlatias képzésre fektetik a hangsúlyt, hogy aztán ki-ki a divatlapok mintái alapján bátran, könnyen varijon magának, családjának otthon. Kezdő és haladó szinten délelőtti és délutáni csoportokat is indítanak. A három hónapos tanfolyam foglalkozásait hetente egy alkalommal tartják meg. Lesz két hónapos tanfolyam is gyermekruha-készí- tésre készülőknek. Az érdeklődőket a 357-421- es telefonon várják. 1995. Szeptember 5., Kedd Itt-Hon M 5 Az egészségügy fejlődése Horváth Béla Miskolc (ÉM) - A városnak igen jelentős és elismerésre méltó múltja van az egészség- védelem fejlődésében. Ebben az 1847-ben alakult Borsod-mis- kolci Orvos-Gyógyszerész Egyesületnek jelentős szerepe volt. Első elnöke Kun Tamás és 1937-ben Henszelmann Aladár számos érdemes munkatársa képes volt olyan kulturált légkört teremteni, ahol a lehetőségek és a törekvések szervezettsége és az egyéni adottságok is a közösség javára érvényesülhettek. Az ezt megelőző időben Domby Sámuel és Ben- kő Sámuel munkássága érdemel kiemelést. A folyamat egyik elindítója Katona Mihály, aki a mostoha közegészségügyi viszonyok javítására szóval, írásban és tettekkel munkálkodott; őt számtalan mellőzés is érte, a hatalom részéről. 1848-ban a szabadságharc idején 3000 személyes katonakórház működött a városban. Ebből alakul 1856-ban a megyei közkórház a Tetemvári Ispotály helyén. Három év múlva a kórház a mai Hősök terére költözött a Fáy kúriába, amely egy földszintes közép- rizalitos késő barokk épület volt, a jelenlegi Nemzeti Bank helyén. 1896-1900 között épült fel a Borsod megyei Erzsébet közkórház a Csabai kapuban. Az első ütemben az igazgatóság, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti, elmepavilon és a műszaki-technikai épület. A többi létesítmény (röntgen, gyermekgyógyászat, konyha, fertőző, labor stb.) a két világháború közötti fejlesztés eredménye. A vasgyári kórház létesítésének gondolata 1882-ben egy pénzügyminiszteri levélben fogalmazódott meg. Az építkezés 1899-ben kezdődött el és 1901. december 31-én adták át rendeltetésének. A már keletkezése idején is szűkös kórházat az 1937. augusztus 17-ei társpénztári ülés határozata alapján még a II. világháború befejezése előtt újabb pavilonokkal bővítették. A miskolci kórházak közül a legváltozatosabb története a mai Szent Ferenc kórháznak van. Eredetileg zsidó kórháznak épült, majd a két világháború között hadtestparancsnokság céljára fejezték be és használták. AII. világháború után Honvéd kórház lett és 1949-52 között többször bővítették. 1957 óta tüdőkórház, míg a 90-es években emeletráépítéssel és belső átalakításokkal fejlesztették. 1954-ig a Csabai kapu 13. szám alatti új rendelőintézet és az időközben gyermekkórházként használt Petőfi u. 23. számú gyermekotthon (épült a 20- as években) épületén kívül új kórház nem létesült a városban. Rendelőintézeti, ill. gyógyászati célra használták az Enyedi u. 2-3-4-5., Bajcsy-Zsi- linszky út 7., Tízes honvéd utca 26., Kerpely utca 34., Petőfi Sándor utca 5-7. (jelenleg lakóház), Gyöngyösi utca 3., Táncsics tér 3., Tárna tér 7., Rózsa F. u. 4., József Attila utca 5. és a Győri kapu 33. számú épületeket. A kórházi és rendelőintézeti összes terület 28 424 m2. Ebben már az 1953-ban a Petőfi utca 18. szám alatt felépült Mentőállomás adatai is szerepelnek. 1954-ben a város 135 ezer lakosának és a vonzáskörzet lakóinak csak az adott szűkös lehetőségek álltak rendelkezésre. A Vörösmarty u. 12. számú ház - a későbbi vízművek épülete hosszú időn át a Társadalombiztosító rendelője volt. Új fejezete a miskolci és megyei kórházfejlesztésnek a Szentpéteri kapuban eredetileg katonai létesítményként megkezdett és 1956-tól egészség- ügyi célokra átalakított épület- együttes. E kórháztelep vagy egészségügyi központ, ahogy - egy időben - nevezték 42 hold területen, 35 épületből állt eredetileg. Á beépített légköbméter 236 295 m'. Csak jellemzésül és összehasonlításként; addig mindössze 180 539 lm3 épület állt az egészségügy rendelkezésére. A munkálatok költsége a létesítés, átalakítás idején 300 millió Ét volt. Ezt követően 1964-ben valósult meg a 351 ágyas ideg-elme épület. A miskolci gyermekgyógyászat is régóta igen jelentős történeti hagyományokkal és kiváló orvosokkal rendelkezett. A két világháború között a Csabai kapuban önálló gyermek- gyógyászati pavilon is létesült részben adakozásból. Jelentős erőfeszítés eredménye volt, hogy 1976-ban elkészült a Gyermekegészségügyi Központ Farkasdy Zoltán Ybl- és Kos- suth-díjas építés tervei szerint, amely korszerűségében és egész megjelenésében ma is Miskolc város egyik legszebb és legkorszerűbb építészeti alkotása. A kórház területén később gyermekrehabilitációs és vesebetegségeket gyógyító egységek is létesültek, és a sebészeti pavilon is bővült. Kisebb bővítésekre a Csabai kapui kórházban is sor került, korszerűsítésekkel. Sajnálatos, hogy ennek keretében átfogó az egész kórházegyüttesre kiteije- dő építészeti-beépítési-orvos- technológiai koncepció helyett csak a tüneti kezelést megoldó építészeti beavatkozásra került sor. A 70-es évek végén a Vasgyári kórházban új sebészeti létesítmény készült, amelynek átadása már a 80-as évekre áthúzódott. A műszaki-gazdasági mutatók sem feledtethetik, hogy Miskolc és vonzáskörzete, és/vagy a sajátos szakellátást biztosító lehetőségek színvonala miatt az ellátás 1000 lakos/kórházi ágy rosszabb az országos átlagtól. Napjainkban jelentős, nyugtalanító viták zajlanak a kórházi ellátottságról, amelynek a megye és város lakói a szenvedő alanyai. A miskolci kórházi lehetőségek csak úgy képesek működni, hogy orvosok és segítőik pótolják azt, amit az épületek és a technikai adottságok nem mindig tesznek lehetővé. A kép rendkívül változó, nagyok a különbségek az ápolási egységek és az adottságok, a felszereltség között. A betegek komfort- érzetét javító világítási, szellőz- tetési, wc-mosdó, pihenő- és tartózkodófeltételek javítására feltétlenül szükség volna. Tomográf vizsgáló berendezés Fotó: Laczó József Az Itt-Hon konyhája Töltött paprika Hozzávalók: 8 cső húsos paprika, 50 dkg sovány sertéscomb vagy lapocka, 7 evőkanál főtt rizs, só, őrölt bors, 1 evőkanálnyi reszelt vöröshagyma. A mártáshoz: 1,25 kg érett paradicsom, 2 evőkanál cukor, kb. egy csapott evőkanálnyi só,J. szál zellerzöld, 2 evőkanál liszt, vagy 1 evőkanál étkezési kukoricakeményítő. A paprikát kicsu- mázzuk, vastag ereit kivágjuk, és a csöveket megmosva félrerakjuk. A combról a zsiradékot lefejtjük, a húst megmossuk, földaraboljuk, majd kis lyukú tárcsán ledaráljuk. Á főtt rizst hozzáadjuk, megsózzuk, megborsozzuk és a hagymával jól összedolgozzuk. Ezt a masszát a paprikákba töltjük és villával vagy hústűvel néhány helyen meg- szurkáljuk, nehogy szétrepedjenek. A paradicsomot megmossuk, szárát kimetsszük, majd a szemeket turmixol- juk és lábasba szüljük (így sem a magja, sem a héja nem kerül bele). A cukorral ízesítjük, megsózzuk, majd beletesszük a zellerzöldet is. 1 deci vizet hozzáöntünk, a paprikákat belefektetjük (akkor jó, ha a paradicsomlé a töltött paprikákat ellepi) és nagy lángon rázogatva felforraljuk. Utána letakarjuk, majd kis lángon kb. 30 percig főzzük. Amikor kész, a töltött paprikákat a lábasból kiemeljük és az 1 deci vízzel simára kevert lisztet a levéhez öntjük. 2-3 percig forralva besűrítjük. Tálalás előtt a paprikát a mártásba visszarakjuk és megforrósítjuk. Puha kenyérrel önmagában is tálalható, de igazából sós vagy petrezselymes burgonya illik hozzá. Jó tanácsok:- ha a töltelékből gombócokat is készítünk, akkor 1 tojást is adjunk hozzá, nehogy szétfőjenek.- a mártást cukor helyett mézzel vagy mesterséges édesítőszerrel is ízesíthetjük, amit csak a végén, a már besűrített paradicsomlébe keverünk.- párolt rizst kis mennyiségben nehéz főzni, ezért készítsünk „normál” adagot, ami marad, az másnap köretnek jó, de le is fagyaszthatjuk.- amikor még vagy már nagyon drága a paprika, csak 1-2 csövet töltsünk az íze kedvéért, a többi tölteléket gombócként főzzük a mártásba tojás hozzáadásával.
