Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
Solti György díja Róma (MTI) - Az öt éve elhunyt nagy amerikai zeneszerző emlékére alapított Leonard Bernstein-díjjal tüntették ki Olaszországban Sir George Soltit, a magyar származású világhírű karmestert. A díjat az olasz Musicalia folyóirat és a New York-i Leonard Bernstein Társaság alapította. A díjátadást a Livorno közelében fekvő Castiglioncello kisvárosban tartották - a kitüntetett távollétében. Solti, a rendezők legnagyobb fájdalmára, egyéb elfoglaltságai miatt az utolsó pillanatban lemondta részvételét. így a vele készített inteijú videofelvételét forgatták le a ceremónián. Solti, akit meleg barátság fűzött Bernstein- hez, azt hangsúlyozta, hogy erre a kitüntetésre nemcsak a barátság miatt büszke, hanem azért is, mert véleménye szerint Leonard Bernstein a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője volt. West Side Story című operája „abszolút főműnek tekinthető” - mondta. A díjátadás utáni koncerten itáliai premier következett: első alkalommal adták elő Olaszországban a West Side Story fuvolára, zongorára és szoprán énekhangra írt változatát. Delta-múzeum Bukarest (MTI) - Befejezéshez közeledik annak a történelmi múzeumnak a berendezése, amelyet a Duna-delta és a Fekete-tenger találkozási pontjánál fekvő Szulina kikötő i'égi, 1870-ben emelt világító- tornyában hoztak létre a település i. sz. 950-ben történt alapítása utáni tárgyi emlékekből. A múzeum a jelek szerint év végéig elkészül, megtekintésére a Delta 1996-os látogatói már bátran számíthatnak. Donau-balett A modern művészet magyar mestere Emlékezés a száz éve született Moholy-Nagy Lászlóra Miskolc (ÉM) - A XX. századi modern művészet legismertebb magyar származású mestere, Moholy-Nagy László száz éve született. Ez az apropója, hogy az Új Művészet című folyóirat szeptemberi számában több írás szól róla, természetesen több alkotásával illusztrálva. Passuth Krisztina a Marseille, Régi kikötő című filmről írt, ami Moholy- Nagy első megvalósított filmje. Ezt 1929-ben forgatta, életének egyik legválságosabb évében. Ekkor dőlnek el ugyanis korábbi, nyugodt életének pillérei: már nem oktat a Bauhausban, otthagyja az intézményt, s vele együtt dessau-i műtermét, s ekkor válik el feleségétől is. így tehát új feladatokat keres, olyanokat, amelyek kutató, kísérletező ösztönét kielégítik, s megélhetését is biztosítani tudják. így talál rá a színházra, s az elsők közé tartozik, aki a vetített díszletet alkalmazza a színpadon... Moholy-Nagy Amerikában halt meg, ezért a centenárium alkalmából ott is nyílt egy kiállítása. Bajkay Éva a delaware-i kiállításról ír, amit - a kecskeméti fotográfiai emlékkiállítással együtt - a művész leányának, Hattula Moholy- Nagynak tevékeny együttműködése tett lehetővé. Az amerikai kiállítás Moholy-Nagy László: Budapesttől Berlinig 1914-1921 címmel nyílt. Hogy a Magyar Nemzeti Múzeum, vagy más múzeumok nem segíthették ezt a bamutatót, annak nemcsak a pénzhiány az oka, hanem az, hogy a cikk szerzője szerint a Bauhausban hírnevet szerzett mesterünk egyetlen fő műve, konstruktivista olajképe sincs idehaza. Moholy-Nagy László: Krisztinaváros (1918) Vécsi Nagy Zoltán szerint sincs Moholy-Nagy az őt megillető helyen. Ahogy az Egyensúly érzés és intellektus között című írásában olvashatjuk: „Magyarként az egyetemes képzőművészet porondján ismertté, híressé válni egyedül csak Moholy-Nagy Lászlónak sikerült, így magyar szempontból az ő alkotói, művészetelméleti és pedagógiai jelentősége nem is hasonlítható máshoz, mint a Bartók-Kodály pároséhoz a zenében. Nemzeti értékeink pazarlásának egyike, hogy munkássága most, születésének századik évfordulóján is többnyire ismeretlennek számít a hazai közvélemény előtt. Például, mert nem szerepel egyetlen eredeti műve sem a közgyűjtemények állandó kiállításain, és elméleti munkáinak is csali egy része hozzáférhető.” Önarckép (1919) Győr (MTI) - A Donau-balett első produkciójának sajtóbemutatóját szeptember 12-én tartják Győrött, a Nemzeti Színházban. A nemzetközi társulat három egyfelvonásos koreográfiát mutat be kortárs zeneszerzők műveire. A táncszínházi produkciók összefoglaló címe: Táncolj, ne háborúzz! A Donau-balett létrehozásáról hat közép-európai ország tíz balettegyüttese határozott két évvel ezelőtt. A művészek arra vállalkoztak, hogy olyan produkciót alkotnak, amely lebontja az országokat elválasztó „szellemi vasfüggönyöket”. A horvát, a cseh, a magyar, a szlovák, a szlovén és a lengyel ba- lettosokból alakított együttes első premierjét június 15-én tartotta volna Zágrábban, a háború azonban közbeszólt. A próbák helyszínét áttették Győrbe, s a produkciókat is Győrött láthatja először a közönség. Magyar részről az Állami Operaház balett-társulata és a Győri Balett működik közre a nemzetközi produkcióban. És a három zeneszerző egyike: Mártha István is a hazai művészeti életet képviseli a nemzetközi vállalkozásban. A premiert szeptember 15-én tartják Zágrábban, a horvát nemzeti színházban. Nyári alkotások Gyomaendrőd (MTI) - Huszonkét hazai és külföldi művész majdnem félszáz munkája látható a gyoma- endrődi nyári művésztelepen készült alkotásokból rendezett kiállításon, amely vasárnap nyílt meg a Körös-parti város Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolájának tornacsarnokában. A gyomaendródi nyári múvésztelepet működtető Bethlen Alapítvány immár második alkalommal szervezett alkotótábort, amely július végén, augusztus olején két hétre a városhoz kötődő hazai képzőművészeken kívül osztrák, bolgár, romániai, valamint kínai alkotókat fogadott. A főleg fiatal művészek által látogatott gyoma- endrődi művésztelep résztvevői alkalmanként két-két munkát ajándékoznak az alapítványnak, ame- jyek egy részéből állandó kiállítást terveznek létesíteni. A nemzetközi művésztábor kiállítása szeptember , aO-éig várja a közönséget. Szoborremekek szerelemmel, szatírral Athén (MTI) - Egy görög régészcsoport az ái-kádiai Lukoszban, Pelo- ponnészosz középső részében folyó ásatásokon három újabb hellenisztikus szoboregyüttesre bukkant. Az egyik 2,5 méter magas márványegyüttesen Akhilleusz tartja karaiban Pentheszileát, az amazonok királynőjét, akit Trója falainál ölt meg, és akibe szerelmes lett. A másik szoborcsoport egy szatírt mintáz, rajta a fiatal Dionüszosszal. Az árkádiai ásatásokról előkerült harmadik remekmű egy egyalakos szobor; Niobét, a legendás thébai királynét ábrázolja, akinek a történet szerint mind a tizenkét gyermekét lenyilazta Apollón és Artemisz, s a királyné kővé meredt fájdalmában. A Theodorosz Szpiropulosz professzor vezette csoport néhány nappal ezelőtt már rábukkant a reneszánsz óta csak Pasquino néven ismert szoborcsoportra, amely Homérosz Iliászának azt a jelenetét ábrázolja, amidőn Meneláosz spártai király karjában tartja a haldokló Pat- roklosz holttestét. A hősi eposz szerint Akhilleusz barátját, Patrokloszt a trójai Hektói- ölte meg Trója ostrománál. A történészek által a Karisztószi Anti- gónosz ókori szobrásznak tulajdonított remekműnek a XIX. század eleje óta nyoma veszett. A most előkerült szoborcsoportok a Görögországban az utóbbi években feltárt legjelentősebb hellenisztikus leletek. A hellenisztikus korszak a Kr. e. 4. század végétől a Kr. u. 3. század végéig tartott. A híres régész tizenöt éve folytat ásatásokat a lukoszi területen. Itt egy villa maradványai között már egy csodálatos mozaikra is rátalált. A villát a Kr. u. második században egy szofista életszemléletú athéni polgár, Heródes Atticus, római császárok barátja építtette. Házát is Hadrianus római császár tivoli rezidenciájának (Villa Hadriana) mintájára emelte Lutroszban, Asztrosz közelében, Peloponnészosz keleti partvidékén. Szpiropulosz professzor közlése szerint a föld alá rejtett remekműveket a villa központi udvarán találták meg. A tataiak világörökségi törekvései Tata (MTI) - Tata világörökséggé való nyilvánítását szeretné kiharcolni a helybeli lokálpatrióták egy kisebb csoportja. A geológusokból, fizikusokból, környezetvédelmi szakemberekből verbuválódott társaságnak az adta az ötletet, hogy a hidrogeológiai előrejelzések szerint az ezredfordulót követó két évtized valamelyikében újjáélednek az elhalt tatai langyos források. A század első felében ugyanis több tucat, malmok sorát hajtó bővizű forrás fakadt Tatán, s erről kapta a település a „vizek városa” titulust. A festői környezetben feltörő vizeket a bányászat vízvédelme apasztotta el. Napjainkban a karsztvízszint újra megemelkedett, miután a tatabányai medencében megszűnt a szénfejtés. A tatai csoport úgy véli, ha feltámad a forrásvilág, s a település ismét a vizek városa lesz, úgy méltán kivívhatja a világörökségi rangot. A ma még némileg utópisztikus elképzeléseket a csoport eljuttatta Habsburg Ottóhoz, hogy ó majd az Európa Parlamentnél patronálja a tataiak világörökségi törekvéseit. A hírek szerint a prominens személyiségnek elnyerte tetszését az ötlet, s ezek után már csak idő és nem utolsósorban pénz kérdése, hogy egyszer világörökséggé válhasson Tata. Világörökség lesz Tata? Fotó: Dobos Klára Velencei filmszemle Gózon István Velence (MTI) - Méltánytalan hátrányba kerülnek azok a versenyfilmek, amelyeket a Velencei Filmszemlén akkor vetítenek, amikor sztárok vonulnak fel a lagúnák városában. Ez a sors érte az ír Thaddeus O’Sullivan „Nothing personal” (Semmi személyes ok) és a mexikói Carlos Carrera „Sin remitente” (Feladó nélkül) című alkotását. Costner és Campbell A két versenyfilmről a pénteki olasz sajtó jószerivel a „futottak még” rovatban számolt be, ugyanis a Velencébe küldött tudósítók figyelmét két személyiség: Kevin Costner és Naomi Campbell kötötte le. Feltehetőleg a kritikusok is a két csillag - a producerként makacsul bukásra ítélt Costner és a szépséges manöken - bűvkörébe estek. A mexikói rendező filmjét, amely arról szól, hogy Mexikóváros teljesen elszemélytelenedett világában egy fiatal lány névtelen szerelmes leveleket küldözget a szomszédban élő férfinak, s a játék tragédiával végződik, azzal intézték el: ha nem mutatják be, senki nem vette volna észre hiányát. Az ír verseny film, amely az ír katolikusok és protestánsok véres drámáját mutatja be egy húsz évvel ezelőtti történet feldolgozásával, némileg jobb kritikát kapott. Feltehetően azért, mert fájdalmasan aktualizálható, minden bírálónak elsőként Bosznia mai háborúja jutott eszébe a filmről. Kerin Costner a „Waterworld” bemutatójára érkezett Velencébe. Az olasz újságolvasók is már régóta tudják, hogy a 170 millió dolláros rekordköltséggel készült film komoly anyagi bukásnak ígérkezik a producernek, aki nem más, mint a főszereplő: Costner. A film kapcsán már annyi bírálat és támadás érte őt, hogy az olasz újságírók most igyekeztek nagyon tapintatosak lenni, s elsősorban a film üzenetéről faggatták az amerikai színészt. Costner erre csak annyit válaszolt, hogy a filmnek semmilyen üzenete sincs, egyszerűen szórakoztatni akarja a nézőket. Naomi Campbell is színészként érkezett Velencébe. Pénteken délelőtt vetítették Douglas Keeve „Unzipped” című dokumentumfilmjét, mely a divat világáról szól, bepillantást nyújtva abba, miként készülnek a manökenek egy divatbemutatóra. A Pasolini-ügy Lehet, hogy az idei, 52. Velencei Filmfesztivál igazi szenzációja egy bírósági ügy lesz: a fesztivál színhelyén bejelentették, hogy új tárgyalás kezdődhet a 20 évvel ezelőtt meggyilkolt világhírű olasz filmrendező, Pier Paolo Pasolini ügyében. A bejelentés természetesen akkor hangzott el, amikor szombaton este levetítették a „Pasolini: Egy olasz bűntény” című filmet, az elsőt a versenyben részt vevő három olasz film közül. A hírt és a filmet hatalmas lelkesedés fogadta a nézők részéről. Marco Tullio Giordana alkotása a gyilkosság ügyében folytatott vizsgálatot felidézve természetesen azt fogalmazta meg, hogy Pasolini nem egy egyszerű homoszexuális bűncselekmény, hanem előre kitervelt összeesküvés áldozata lett. Pier Paolo Pasolinit 1975 novemberében ölte meg egy 17 éves suhanc, a Róma melletti Ostiában. A tettes, Dino Belosi úgy vallott, hogy azért verte agyon a filmrendezőt, mert az az előre kialkudott szexuális szolgáltatásoknál többet követelt tőle. Az elsőfokú ítélet még ismeretlen bűntársakkal közösen elkövetett gyilkosság miatt marasztalta el Belosit, a fel- lebbriteli tárgyalásokon viszont a magányos gyilkos variációja vált hivatalossá. Az olasz közvélemény számára azonban az ügy azóta sem zárult le. Pasolini nemcsak a kor uralkodó erkölcsi megítélése szerint volt botrányos, hanem a vezető politikai elit számára is nagyon kellemetlen figurának számított. Kíméletlen őszinteséggel figyelmeztette az olaszokat a fasizmus továbbélésének veszélyére, s egyenesen azt követelte, hogy a veszély miatt fő felelős „pártállamot” az akkor teljhatalmú kereszténydemokrata pártot állítsák a társadalom ítélőszéke elé. A Pasolini- gyilkosság éppen ezért a máig tisztázatlan, sötét politikai mdokokból elkövetett nevezetes bűntények közé tartozik Itáliában. Pasolini halálának 20. évfordulója kiváló alkalom area, hogy az igazságot követelők hangja visszhangra leljen. Ezt a közvélemény és a megváltozott politikai erőviszonyok is segítik. Ezt hangsúlyozta Nino Marazzita ügyvéd, aki kezdettől fogva a Pasolini családot képviselte a tárgyalásokon. Mint mondta, azért, kérte az új vizsgálatot, mert előkerült egy új tanú. Megszólalt az ügyben Giulio Andreotti is. Andreotti, aki a majd fél évszázados kereszténydemokrata hatalom élő jelképének számít, egy inteijúban elismerte, lehet, hogy a kereszténydemokrata párt Pasolmit illetően tévedett. De a hétszeres volt miniszterelnök figyelmét most az köti le, hogy a hónap végén Palermóban bírósági per indul ellene, állítólagos maffiatagsága miatt.
