Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-29 / 230. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995- Szeptember 29«, Péntek TÉKA Kritika 95/9. Horpácsi Sándor Lassan úgy leszünk a közgazdaságtannal is, mint a futballal: mindenki jobban ért hozzá, mint akik ténylegesen csinálják. A kormány, a miniszterek győzelmekről, javulásokról számolnak be, az állampolgár, a vásárló azonban egészen mást tapasztal. Évtizedek óta folyik (nálunk) ez a játék. Most Bródy András mondja el a Kritika legújabb számában erről a véleményét (Téveszméink ketrecében, a gazdasági elméletek hatásáról). Sommásan azt mondhatnánk, hogy igazán jó elmélet, megoldó képlet nincs, mert Smith óta a tudósok kullognak az eredmények után. A dolog természetéből következik ez, hiszen a tudomány tényekkel dolgozik, csak a már lezajlott, befejezett folyamatokat tudja elemezni. A gond abból ered, ha a tudomány prognózisokat, megoldási módozatokat kínál. A kapitalista gazdaság lényege az, hogy állandó mozgásban van. Ciklusai (lásd Kondratyev) kiszámíthatók, de maguk a ciklusok nehezen manipulálhatók. Pontosabban a beavatkozás - lásd tervgazdaság - többet árt, mint használ. A magyar közgazdászok legnagyobb hibája, hogy több évtizedes késéssel veszik át az elméleteket, s akkor is rosszul alkalmazzák, mert rosszul értették meg. Ez történik most is. Az állam nem tudja eldönteni, hogy engedjen vagy tiltson, beavatkozzon, így aztán a vállalkozókat agyonterheli adókkal, bürokratikus megkötésekkel, ugyanakkor nem teljesíti vállalt kötelezettségeit: szétveri az oktatás- és egészségügyet, szaggatja a szociális hálót, szerzett jogokat vesz el. Nyugaton már rég bebizonyosodott, hogy a nálunk alkalmazott fiskális szemlélet bukás (lásd Tatcher asszony), de még ha bevált volna is, nem alkalmazható az alulfejlett, szétzilált posztszocialista gazdaságban. Az új elitet, a bankszakmát vizsgálta meg Szalai Érzsébet (Kastély). Kikből tevődik ösz- sze ez a réteg? A csúcson a pártállam átmentett káderei, akik időben váltottak. Kiváló kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a hatalommal, a politikával is. Gazdagodnak, ők a presztízsfogyasztók, de élnek bennük a régi nosztalgiák is. A másik réteg a szorgalmas bürokrata. Származásuk polgári-kispolgári, az értékrendjük is, azaz fontosnak tartják a kultúrát. A fiatalok, a yuppik a legnyitottabbak. Vállal- kozószelleműek, és ugrásra készen lesik, mikor vehetik át a hatalmat. Ok a jövő emberei. Az ellenzék elit rendszerváltás előtti szerepéről ír Lányi András (Ami azóta történt Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék története című könyve kapcsán). Mi történt ezzel az ellenzékkel? Miért vált súlytalanná, noha pártja most bekerült a hatalomba? Lányi se, Csizmadia se tudja a választ. Tény, hogy az értelmiség (s ebben ludas az előző kormány is) undorodva elhúzódik a mindennapi politizálástól, s ez - mindkét oldalon! - a kontraszelekciót erősíti fel. Év fotói 1994 Budapest (ISB - P.Cs.) - Hiányzott már Magyarországon egy kiszámítható rendszerességgel megjelenő fotós évkönyv. Szerkesztői nem a művészfotók keresztmetszetét nyújtják át nekünk, szándékuk a fotográfia valameny- nyi műfajának a legjobbjait bemutatni. A kötet elsősorban a mai magyar sajtófotó sokszínűségének látványos illusztrációja lett. Az itt bemutatott válogatás egy esztendő szubjektív látlelete. Harmadízben látott napvilágot a Pelikán Könyvkiadó jóvoltából az Év fotói 1994 című album, amelynek bevallott célkitűzése, hogy az előző esztendő bő terméséből szűk válogatást adjon. Ezzel majdnem lehetetlenre vállalkoztak a szerkesztők: több ezer, talán tízezer képből adnak válogatást, s egyben értékítéletet mondanak egy esztendő meglehetősen heterogén terméséből. Természetesen kockázatos a vállalkozás, hiszen kétséges, hogy az olvasó egyetért-e vele. Feltűnően ritka a sajtófotótól eltérő műfajba sorolható kép. Betűrendben mutatják be az alkotókat és munkáikat. A képek mellett rövid „fülszöveg” található, így az olvasó a lényegre összpontosíthat. (A kötet végén magyar és angol nyelvű kislexikon mutat be minden egyes alkotót.) Az elmúlt esztendő legjobb sajtófotóit tartalmazza a kötet Fotó: Nagy Gábor (ISB) Egyáltalán nem VÁRatlan fordulat A megyei közgyűlésen döntöttek a várról és a Domján-házról Fotó: Dobos Klára Miskolc CÉM - DK) - A megyei önkormányzat tegnapi közgyűlésén tárgyaltak - többek között- a Diósgyőri vár használatáról illetve a sárospataki Domján- ház térítésmentes használatba adásáról. Mindkét esetben elfogadtatott a határozatijavaslat, némi módosítással. A sárospataki Domján-ház esetében- amely már évek óta használatlanul áll - annyi volt a módosítási javaslat, hogy. a szerződéskötés előtt a házat használni kívánó népfőiskolái egyesület bizonyítsa, rendelkezésére áll a felújításhoz szükséges összeg. Ezután a testület egyöntetűen elfogadta az előterjesztést. A Diósgyőri vár sorsával kapcsolatban többen is felszólaltak. Elhangzott, hogy a nagy anyagi teherrel járó kötelezettséget - az ingyenes használati jogot - nem szabad elvállalni. Viszont - hiszen a múzeumi használat mellett a vár sok városi rendezvénynek ad otthont - az lenne igazságos, ha a város is többet adna a fenntartáshoz. A közgyűlésen jelen volt Tikász Sándor, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megyei kirendeltségének vezetője, aki elmondta, jobban meg tudnák óvni a várat, ha a megye is többet fordítana rá. Egyébként most kaptak 5 millió forintot a bástyák felújítására. A képviselők egyetértettek abban, hogy elég furcsa helyzet, mikor a felújítási kötelezettség nem a tulajdonos, hanem az ingyenes használó feladata. Ha az állam „kijelentette”, hogy úgysem adja ki a kezéből, akkor vállalja az ezzel járó következményeket, terheket is! A szavazáskor 41 igen és 2 nem szavazattal a megyei közgyűlés megerősítette lemondását az ingyenes használati jogáról. Ugyanakkor a múzeumi feladatait továbbra is ellátja. És ezzel a lemondással nem a feladattól akarnak elzárkózni, hanem jelenlegi anyagi helyzetükhöz mérten vállalnak kötelezettséget. A fenntartási kötelezettség miatt az önkormányzat levelezést kezdett ’93 augusztusában Mádl Ferenc művelődési és közoktatási, valamint Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel. Anyagi hozzájárulást kértek a vár felújítási költségeihez, ugyanis így lehetett volna újra a közgyűlés elé terjeszteni az ingyenes használati jog visszavételére irányuló előterjesztést. Azt a választ kapták, hogy ha ténylegesen szükséges lesz, segíTánc a várban - és a vár körül tenek. Aztán szükséges lett, ám a konkrét anyagi támogatást kérő levélre már nem jött válasz... Az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól érkezett „gyorssegély”, így a legsürgetőbb munkákat el lehetett végezni. Később érkezett még egy levél Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztertől, melyben arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a kormány fontos feladatai között szerepel a kincstárról szóló törvény megalkotása, és ez a törvény rendelkezni fog az állami tulajdonú műemlékek fenntartásában a tulajdonos és a használó kötelezettségeiről, jogairól... * Csáki Imrét, a közgyűlési vitaanyag előterjesztőjét - az oktatási és köz- művelődési osztály vezetőjét - kérdeztük arról a döntés után, kié most a vár, mi változott tulajdonképpen.- Különösebben semmi nem változott, hiszen ez már egy ’93 óta tartó huzavona, és a várba ezalatt az idő alatt is jöttek látogatók, illetve voltak rendezvények. Levelezéseinkben törvénymódosítást is kezdeményeztünk, hiszen a joggyakorlattal ellentétes, hogy nem a tulajdonosnak, hanem a használónak kell a felújítási kötelezettséget vállalnia. A felújítás a legnagyobb teher. Hiszen egy ilyen régi történelmi értéknél bármikor előfordulhat valami nagyobb katasztrófa, ledől például egy torony, aminek a felújítása hirtelen óriási pénzeket igényelne az önkormányzattól. A karbantartás és az állagmegóvás már természetes, hogy a használó kötelessége. Felmerül a kérdés, miért nem várták meg az előterjesztéssel a va- gyontörvény elfogadását. Mint kiderült, egyrészt azért, mert a testületet folyamatosan tájékoztatni akarják, másrészt pedig mert így megállapodást kezdeményezhetnek a KVSZ-szel, hogy a felújítást ugyan nem vállalják, de használói lennének a várnak - karbantartási, állagmegóvási kötelezettséggel. A szakma nem(csak) jövőre ünnepel Konferencia a magyar honfoglalás korának régészeti emlékeiről Miskolc (ÉM - DK) - A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei címmel háromnapos konferenciát rendeztek a hét elején Mályiban. Béna István akadémikust, a konferencia elnökét kértük, foglalja össze az rendezvény „tanulságait”. • • A konferencia tulajdonképpen a Herman Ottó Múzeumban most látható nagy honfoglalás kori emlékkiállításhoz kapcsolódott. Hangsúlyoznám az évszámot a jelvényünkön: 895-1995. Már száz évvel ezelőtt is pontosan tudta az Akadémia, hogy a honfoglalás 895-ben volt. Igen ám, de a milleniumi kiállítással nem lettek készen. Azért tette át a kormány mindenestül 1896-ra a rendezvénysorozatot. Mi ’90 táján elhatároztuk, hogy nem hagyjuk magunkat a kormánytól befolyásolni. A szakma igenis ’95- ben ünnepel. Az más ügy, hogy majd átviszik az anyagot a Magyar Nemzeti Múzeumba, és március 15- én megnyittatják valakivel. Mi tartozunk önmagunknak annyival, hogy ha egyszer ezzel foglalkozunk, időben ünnepeljünk. □ Nem valamiféle szakmai önzés ez? • Nem szakmai önzés. De nem akarunk kullogni az események után. Még akkor sem, ha különben nem lehet ennyire élesen szétválasztani, hiszen az tény, hogy a honfoglalás még 896-ban is tartott. De 895 nyarán kezdődött, ebben az évben a Kárpát-medence keleti felét foglalták el a magyarok, a Dunántúlra csak egy évvel később került sor... Vezéri szablya ÉM-repró □ A szakmai konferencián milyen előadásokat hallhatott a közönség? • A szervezők fölkérték azokat, akik az elmúlt esztendőkben a honfoglalás korának régészeti kutatásában, vagy az ehhez kapcsolódó részterületeken dolgoztak, számoljanak be munkájukról. Nagyon jó volt, hogy majdnem mindenki új kutatásról beszélt. Sok megye helyzetét megismerhettük. □ Kiemelne előadásokat? • Fodor István, aki a miskolci kiállítás egyik fő rendezője, például egy nagyon érdekes kárpátaljai ásatásról számolt be. Otven év óta az első eset, hogy honfoglalás kori magyar temetőt tártak ott föl. Ezt annak a véletlennek köszönhetjük, hogy valamikor a ’80-as években volt nálunk aspiránsként egy szibériai fiú, akit érdekelt ez a téma. Mikor hazament, kért ásatási engedélyt Tisza- csomán, és megkezdte a munkát. Ugyan türelme nem volt hozzá, de utána már a helyi régészek is merték folytatni a kutatást... Révész László most egy szót sem szólt karo- si munkájáról, hanem a Heves megyei tapasztalatait foglalta össze. Jó barátom volt Szabó János, aki az életét szánta arra, hogy Heves megyében honfoglalás kori ásatásokat végezzen. Mire feldolgozhatta volna, meghalt. Révész Laci szedte össze nagy munkával a hagyatékot... Kovalovszki Júlia a legrégebben foglalkozik a legnehezebb témával, a telepek kutatásával. Tudniillik temetőnk rengeteg van, de telep úgyszólván nincs... Vörös István, a Nemzeti Múzeum munkatársa a honfoglaló magyarok legfontosabb „szerszámáról”, a lovakról beszélt. Nagyon keveset lehet róluk tudni. Bár a temetkezési szokás szerint a halottak mellett ott találjuk a lovak koponyáját és lábszárcsontokat, de a bőrből „kiették” a lovat. Nagy előrelépést itt is a telepkutatásoktól lehet majd várni, előbb-utóbb előbukkannak a szemétgödörből a lerágott maradványok is... Továbbtanulóknak Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma az 1996/97-es tanévben a hagyományos 4 osztályos oktatás mellett beindítja a 6 osztályos képzést is. Az intézmény beiskolázási tervei: 5 évfolyamos magyar-angol két- tannyelvű; speciális angol nyelvi; emelt szintű német nyelvi; emelt szintű matematika; számítástechnika; általános tantervű osztályok. Megfelelő számú jelentkezés esetén a kántorképzést is beindítják. Mivel az iskola saját kollégiummal rendelkezik, mind a 4 osztályos, mint a 6 osztályos tanulók számára biztosítanak kollégiumi férőhelyet. Az iskolába jelentkező valamennyi tanuló számára előfelvételit tartanak. Jelentkezési határidő: az 5 évfolyamos magyar-angol két- tannyelvű osztályokba 1995. november 8., a 4 és 6 évfolyamos osztályokba 1955. november 22. Jelentkezni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információs lapjában, a Hírláncban megjelent jelentkezési lapon vagy pedig levélben lehet. (A jelentkezési lap mellé felbélyegzett, saját címre megcímzett válaszborítékot kérnek.) Az iskola címe: Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Sárospatak, Rákóczi út 1. 3950. Az előfelvételik időpontjai: magyar-angol kéttannyelvú osztályokba november 18.; a 4 osztályos gimnáziumba december 2., a 6 osztályos gimnáziumba december 9. A felvételik mindhárom napon délelőtt 10 órakor kezdődnek. Éel- vételi tárgyak magyar nyelv és irodalom, valamint matematika. A felvételikkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást az iskola titkárságán a 47/311-039-es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Nyílt nap Sárospatak (ÉM) - Nyílt napot tart a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium az általános iskolák 8. osztályos tanulói számára október 12-én, csütörtökön délelőtt 9 órától. A nyílt napon a tanulók tájékoztatást kapnak a beiskolázásról, felvételiről, és betekintést nyernek az iskola életébe. November 6-án, hétfőn délelőtt 9 órától a hatodikos tanulókat várják nyílt napra, őket a 6 osztályos gimnáziumi oktatásról tájékoztatják. Az iskolának három profilja van, mely meghatározza arculatát: intenzív idegennyelvi oktatás, informatika-számítástechnika oktatás és a környezetvédelem. A gimnázium november 18-án, szombaton előzetes felvételit tart a ’96/97-es tanévre speciális angol, speciális német tagozatra, és alapítványi - heti 20 órás angol nyelvi - 0. osztályba. Ezen osztályokba általános iskolák nyolcadikos tanulói jelentkezhetnek, előzetes nyelvismeret nem szükséges. Az alapítványi osztályban az oktatás 5 évig tart, az úgynevezett 0. évben alapítványi díjat kell fizetni, ezt követően az oktatás érettségiig ingyenes. A vidéki tanulók részére kollégiumi férőhely igényelhető. Jelentkezési határidő: november 3. Érdeklődni a 47/312-140-es telefonszámon lehet. T ánctanfolyam Miskolc (ÉM) - Társastánc-tanfolyam indul a Bartók Művelődési Házban szeptember 30-án, szombaton délután fél 3-tól. Tangót, angol keringőt, bécsi keringőt, szambát, rumbát, rock and rollt tanulhatnak az érdeklődők a tanfolyam során. Kinder-tárlat Miskolc (ÉM) - A gyűjtés ártatlan foglalatosság, de olykor szenvedéllyé válhat. A megszállott gyűjtők egy kor „hagyatékának” apró részleteit őrzik meg az utódok számára. Fauszt Márton és Szepesi László nyolc éve gyűjti a Kinder-tojások- ban található meglepetésajándékokat. Négyezer darabos gyűjteményükből - és ebben még nem szerepel a tízezerre rúgó cserére szánt darab - szeptember 29-én nyílik tematikus kiállítás a Tudomány és Technika Hazában. A szeptember 30-ától a nagyközönség előtt is nyitva álló bemutatón azonban nem csak az általunk ismert, apró tojásba zárt világ játékai láthatók, hanem olyan, Magyarországon még nem forgalmazott óriás Kinder- meglepetések, amelyek a gyűjtemény ritka darabjai.
