Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-28 / 229. szám
1995- Szeptember 28., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Gázberuházás: Abaúj, Zemplén Szerencs (ÉM - I.S.) - Az ütemtervnek megfelelően halad a gázbe- ruházás Abaűjban és Zemplénben. A munkálatokat vezénylő Zemplén- Abaúj Kft. jelenleg a középnyomású gázellátási tervek beruházói jóváhagyását végzi. Ez idáig hetvenhat település ilyetén tervét küldték meg a Tigáz Rt. Miskolci Üzemigazgatóságának. A gázszolgáltató társaság a terveket szolgáltatói szempontból felülvizsgálja, s ha ezen szempontoknak megfelelnek, a fővállalkozók továbbítják azokat a Bányaműszaki Felügyelőségnek. Egyébként a Zemplén-Abaúj Kft. a következő települések középnyomású gázvezeték-hálózatának terveit hagyta jóvá szeptember 21-éig: Abaújalpár, Abaújdevecser, Abaúj- kér, Abaújszántó, Abaújvár, Árka, Baktakék, Bekecs, Beret, Bodrog- keresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrog- °laszi, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Csobád, Csobaj, Detek, Encs, Encs-Fügöd, Erdőbénye, Fancsal, Forró, Fúlókércs, Garadna, Golop, Gönc, Halmaj, Hercegkút, Hernádbüd, Hernádkércs, Hernád- szentandrás, Hemádszurdok, Hidasnémeti, Ináncs, Kázsmárk, Kéked, Kiskinizs, Legyesbénye, Léh, Litka, Mád, Megyaszó, Méra, Mo- Pok, Nagykinizs, Novajidrány, Olaszliszka, Prügy, Rásonysápbe- vencs, Rátka, Sátoraljaújhely Pa, Eb. és Il-es ütem, Sárazsadány, Sárospatak I—II. ütem, Szalaszend, Bzegi, Szegilong, Szentistvánbaksa, Szerencs I-II/b, Ill/b ütem, Takta- háj, Taktakenéz, Taktaszada, Telkibánya, Tiszaladány, Tiszatardos, Tolcsva, Tornyosnémeti, Vámosújfalu, Vilmány, Vizsoly és Zsujta. A létesítési engedély és a munka- kezdési engedély után megkezdődhet az adott településeken a gázvezetékek lefektetése. Jelenleg harminc településen folynak a kivitelezési munkák. A Zemplén-Abaúj Kit. különben ar- ra kéri a lakosságot, hogy a lakóházak belső terveit a műszaki előírások egységesítéséig ne terveztessék meg. Vállalkoznak az információkért Encs (ÉM) - Saját szervezet létrehozásáról döntöttek kedden az aba- áji polgármesterek, akik a miskolci Begionális Vállalkozásfejlesztési Központ abaúji alközpontjának létrehozására gyűltek össze. Encs, Gönc, a Csereháti Településszövetség, Szikszó vezetői ettől remé- hk, hogy hamarabb, rövidebb úton ■jutnak a támogatási lehetőségekkel kecsegtető információkhoz, és ezek birtokában önállóan próbálkozhatok például a PHARE-program keletében vállalkozásaikhoz, településeik fejlesztéséhez pályázatok útján pénzt szerezni. Az alközpont megalakításához az előmunkálatokat megkezdték, folytatására a szükség kényszeríti őket. A biotermelésről tanácskoztak Debrecen (MTI) - Bioélelmiszei termelésre és -feldolgozásra szeret ué ösztökélni a kis- és középvállal kozókat a Hajdú-Bihar megyei Vál lalkozásfejlesztési Központ, amely témáról tanulmányt készíttetett ; Kertészeti és Élelmiszeripari Egye lemmel. Szabó Zoltán, az egyeter képviselője elmondta, hogy haza tapasztalatokra e téren nem tá maszkodhattak, mert gyakorlatiig Ólunk nincs bio-árutermelés Ugyanakkor hobbiszinten sok me zőgazdasági vállalkozó állít elő bic termékeket, olyan mezőgazdaság Produktumot, amit a nemzetköz előírások alapján, minimális vegy szerfelhasználással termelnek. Mindez azonban kevés ahhoz - sző gezik le a tanulmány szerzői -, hog, hazánkban bioélelmiszer-termelés ről beszéljünk, az utóbbihoz az kell hogy egyrészt tényleges áruterme lökké váljanak a vállalkozók, más részt szigorúan dokumentálják é bizonylatolják a termékeiket. Szabó Zoltán végezetül arról szólt:: hajdú-bihari régióban megvannak: biotermelés lehetőségei, csak mei hell találni hozzá a vállalkozókat Egyebek mellett a hortobágyi vé dett területeket is alkalmasnál tartják a biotermelésre, de megfele lő vetésforgók alkalmazásával i dél-nyírségi és a bihari térségben i Népszerű agrártámogatások Új vállalkozások indulnak, várhatóan több lesz a hús, a tojás Balogh Andrea I ... ..... maliP . ii A beérkezett pályázatok tanúsága szerint sokan fontolgatják az állatállomány bővítését Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A nyár elején meghirdetett új állattenyésztési támogatások iránt megyénkben szokatlanul nagy az érdeklődés. Még az is fejleszteni szeretne, aki mostanában fejezte be telepén a rekonstrukciót - tájékoztatta lapunkat Király József, a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalának helyettes vezetője. A szakember hozzátette, örvendetes, hogy elsősorban a tenyészállatok minőségi javítása iránti igény fokozódott. • Egyes nagyüzemekben, mint például Gelejen, Kenézlón, bár csak most fejezték be a szarvasmarhaágazat telepének építését, a támogatások hatására máris jelentős méretű fejlesztést, állománynövelést kívánnak végrehajtani. Az érdeklődés persze kisüzemi körben is számottevő, olyannyira, hogy a támogatás megyénkre leosztott pénzügyi keretét messze meghaladják az igények. □ Mekkora összeggel rendelkezik a megye'? • Konkrétan 27 millió forinttal. Ezzel szemben a gazdák eddig több, mint harmincnégymillió forintot igényeltek. Változatlanul nagy az érdeklődés - főleg kistermelői körben - az exportárualap-növelő reorganizációs program keretében meghirdetett támogatásokra. □ Nem okozott gondokat a nyáron tapasztalt tejtúltermelés ? • Nyár elején a zöldtakarmányok miatt mindig növekszik a tejtermelés. A mostani növekedés némileg magasabb volt a vártnál, de a feldolgozó cégek rendkívül gyorsan alkalmazkodtak a számukra kedvezőtlenebb állapothoz. Sőt, az eltelt időszakban javult a fizetési fegyelem. A felvásárlásnál a tejár kifizetése a korábbi 60 nappal szemben 23-30 napra csökkent. A másik oldalon maguk a termelők is igyekeznek minél kedvezőbb pozícióba jutni, áruikért a lehető legtöbb pénzt szerezni. Azt egyébként, hogy megnőtt a tehéntartás iránti érdeklődés, az állatvásárokon is nyomon lehet követni. Gondoljon bele, egy választási borjúért 25 ezer forintot is elkérnek a gazdák, sőt, egy jobb vemhes- üsző ára bizony 155-160 ezer körül mozog. □ A sertések iránt a felvásárlói kereslet nőtt. A sajtó meglehetősen sokat foglalkozott a „csillagos eget” verdeső árakkal. Úgy hírlik, a sertéságazat még nem mozdult el a holtpontról. • Ez a kérdés összetett. Az ágazatban a legjelentősebb változás, hogy a hízósertések ára egy hónap alatt jelentősen megemelkedett. Több dunántúli felvásárló szervezet - a megyei vágóhidakkal összhangban - augusztusban már 180 forintért vette meg a nagyüzemi élősertés kilóját. A háztáji állománynál a sátoraljaújhelyi Zemplén Hús Kft. például 155 forintot, a Miskolci Húsipari Vállalatot megvásárló Kolos Húsipari Kft. 160 forintot fizetett a hízó kilójáért. A feldolgozóüzemek ugyanakkor egyre nehezebben tudják megvenni a szükséges alapanyagot. Várhatóan tehát tovább emelkedik a felvásárlási ár, s köny- nyen elérheti a bűvös 200 forintos határt. Hozzá kell tennem, a sertés- ágazatban bizonyos elmozdulás már a tavalyi állami támogatások hatására is tapasztalható volt, s ennek megfelelően hivatalunk már 10 százalékkal több hízóval számolt az idén. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az ágazatban nagyobb mértékű lett volna a létszámnövekedés. Most talán ezen a téren is előbbre lépünk, hiszen a tenyészállatok iránti érdeklődés is nagy. Egy kocasüldó ára ma már 40 ezer forint, s ez magas. □ Menjünk tovább. Juhászat? • Néhány évvel ezelőtt térségünk egyik meghatározó ágazata volt. Aztán elkezdődött a pozícióromlás. Nem olyan régen még tizenkét törzstenyészet volt a megyében, ma négy van. Tenyészkosneveléssel két helyen foglalkoznak, sajnos veszteségesen. Ebből következik, hogy hiába éltek a minőséget célzó támogatások, a követelményeknek nem feleltek meg a jószágok. Az új támogatási forma jótékony hatása viszont érezhető. A hajdani Szikszói Állami Gazdaságból alakult társaság már jelezte létszámfejlesztési szándékát. Azt pedig, hogy a juhászat mindinkább éledezik, szintén a vásári árakból mérhető. Most például a legutóbbi ónodi vásáron az anyajuhok 10 ezer forintért cseréltek gazdát. □ Végezetül mit tud mondani a baromfiról? • A tartása körzetünkben változatlanul fellendülőben van. Egyre többen kívánnak élni az épületberuházásra vonatkozó, vissza nem térítendő pénzügyi segítség lehetőségével. Sajóládon például egy 200 ezres étkezési tojástermelő üzemet alakítanak át broilerteleppé. Mások viszont - elsősorban természetesen a vállalkozók - ezertől ötezres nagyságrendig étkezési tojástermeléssel kívánnak foglalkozni. Bizonyára mindkét tevékenység - ha jól végzik - jó üzlet lehet, hiszen ma az élő broilercsirke ára 160-170 forint, az étkezési tojásé pedig nagyságtól és súlytól függően 7-10 forint darabonként. MIT, HOL, MENNYIÉRT? o © © @ © © © © Napraforgó étolaj (liter) 139 149 149 159 168 146 — — Ecet (20%-os) 66 76 79 72 88 80 72 Teavaj (10 dkg) 37 41 37 — 40 — 36 38 Ráma (25 dkg) 66 68 71 69 65 71 70 65 Sertészsír (50 dkg, dobozos) 90 91 99 79 75 99 — 75 Tojás (db) 11.80 12.50 12.50 11 —Kristálycukor (kg) 83 88 83 84 86 — 90Asztali só (kg) 24 23 26 24 ' 22 — 25 29 Finomliszt (kg) 36 36 36 38 33 — 38 37 Rizs („B” fényezetlen) 129 125 129 109 119Tej (liter, 2,8 %) 46 48 48 52 46 — 48 53 Tejföl (2 dl, 20 %) 29 29 29 33 27 — 35 ÉiiiiiM Trappista sajt (kg) 499 529 499 600 485 — 550Tehéntúró (50 dkg) 129 137 136 — : 130 — 135 Sertésmájkrém (10 dkg/db) 23 25 24 29 25 24 30Párizsi (kg) 324 299 279 339 279 320 .307 Sertéscomb (kg) 560 590 549 — 580 579 560 562 Rövidkaraj (kg) 570 615 579 — 610 599 580 588 Hosszúkaraj (kg) 540 579 559 _ 550 579 560 557 Sertésoldalas (kg) 440 489 479 — 495 489 480 514 Sertésmáj (kg) 313 _ _ — 320 329 300 308 Virsli műbélben (kg) 338 345 329 — 379 329 360 351 Fagyasztott egész csirke (kg) 304 309 299 _ 313 289 230 275 Csirkefarhát fagy. (kg) 119 — 116 — 110 119 110 110 Csirkeaprólék (kg) 202 _ _ 2 08 205 200 195 Papírzsebkendő (100 db) 96 87 79 85 8780WC-papír (2 tekercses) 43 49 53 49 49 — 55 — Hypo (liter) 20 25 — 24 29 — 26 Tomi Sztár (2,4-es) 629 699 599 — 560—Ol02. -sz. Szuperéit Thököly út 1. © Szinva ABC Vörösmarty út. 74. © 922. Bulgárföldi ABC Kiss tábornok út 4. © Delikátesz Üzlet Jósika út 1-3. © Centrum Szupermarket Széchenyi u. 111. ©Belvárosi Húsbolt Széchenyi u. 56. & Lábas-Csemege Győri kapu 46. © Sajó Húsbolt Bajcsy-Zs. út 22. ÁLLÁSPONT Eqy tőrőt {akad Brackó István A Búza téri piacon az alma és a burgonya ára 40-50 forintra rúg, a kenyér még alatta van a száznak. Ám, ahogy az időjárás, úgy minden más is változhat. Csak a tehetetlenség és kiszolgáltatottság marad. A hazai almatermés az idén fele lesz a tavalyinak. Hibáztathatjuk a későtavaszi fagyot, de felemlegethető a nem jövedelmező szabolcsi gyümölcsösök korábbi kiirtása is. Amint azt az illetékes államtitkár elmondotta, hazánk az idén kétszáz tonna ipari alma behozatalára szorul, hogy eleget tudjon tenni külföldi kötelezettségeinek. A sűrítményből remélt bevétel 90 millió dollárra tehető, de vajon mennyibe kerül majd karácsonykor az alma... Száz- százhúsz forint? Áll ez a megállapítás a burgonyára is, noha a krumpliból egymillió tonnát gyűjtöttek be, az már most kitapintható, hogy a spekulációs törekvések srófolják az árakat, s karácsonykor ugyanaz lesz a helyzet, mint az almával. S itt van a búza is. Az egyik országgyűlési képviselő szerint szándékosan terjesztették a rekord termésről szóló híreket, így kényszerítve a gazdákat az idő előtti értékesítésre-mázsánként 700 forintért-, a „mindennapi" alapanyagául szolgáló gabonából. Most 2000 forint a piaci ár, bizonyítva, hogy a becslések túlzóak voltak, s igazolva, hogy jó a gabona piaca, s, hogy valakik a háttérben alaposan belekevertek a képbe. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan a vetőmagnak szánt készletektől is megváltak. Azoktól is, amelyeket a fémzár kifejezetten arra predesztinált, hogy legyen miből vetni, hogy jövőre arathassunk... Furcsa, s a már idézett agrárminisztériumi államtitkár sem érti... En sem, mi sem... Csak azt tudjuk, hogy az alma a fán, a krumpli a földben, a búza derékmagasságban terem. Ez a különbözőség mit sem von le abból, hogy a baljós következményeket sejtető hibák gyökere egy tőről fakad. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Tőzsde Index szeptember 27. 1610,93 -4,53 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. szeptember 27. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Valuta Vétel Eladás 206,71 210,59 98,70 100,50 Deviza Középárf. 208.33 99.68 Béig. és lux. frk •146,42 455.02 451 ,47 Dán korona 23.67 24.13 23 .91 Finn márka 30,40 30,98 30 .63 Francia frank 26,65 27,15 26 ,90 Holland forint 81,95 83,53 82 .87 Ír font 211,36 215,32 212 ,97 Japán ven1 130,94 133,86 132 ,46 Kanadai dollár 97,90 99,68 ' 98 ,89 Kuvaiti dinár 439,74 448.00 444 ,19 Nőmet márka 91.78 93.56 92 ,81 Norvég korona 20,87 21,27 21 ,07 Olasz lira** 82,18. 83,66 82 ,58 Osztrák schill. 13,04 13,30 13 .19 Portugál escudo* 87,91 89.57 88 .62 Spanyol peseta* 106,79 108,79 107 ,66 Svájci frank 113,39 115,53 114 ,65 Svéd korona ' 18,84 19,18 18. ,98 USA-dollár 131,73 134,15 132 ,99 ECU (KP) 170,59 173,83 172 ,17 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység 'énzintézetek irányadó kamatai Hitamniá 2» 2S ** 35 ; 40 a hónap gazd. 12 hónai» gazd. 3 hónap nisz. 12 hónap m>/- 3 hónap 12 hónap éven túli ___________________ ■ ijy MNII 2Í1",.
