Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-28 / 229. szám

1995. Szeptember 28,« Csütörtök zz _____Hírek - Tudósítások E SZAK-Magyarország 3 MSZOSZ: az elnök ügye rendezett Budapest (MTI) - Az MSZOSZ el­nöksége nem kíván rendkívüli szö­vetségi tanácsülést összehívni a Vasutasok Szakszervezete javasla­tára, hogy megvitassa a Nagy Sán­dor személye körüli helyzetet. Az MSZOSZ elnökének kormányzati szerepvállalásával az elnökség ko­rábban már foglalkozott. Akkor úgy foglalt állást a testület, hogy támo­gatja Nagy Sándor kormányzati po­zícióba kerülését, ám az utódlásról még korainak tartotta a döntést. Ennek alapján a helyzetet jelenleg az elnökség rendezettnek tartja. Az ülésen szó volt arról is, hogy az átfo­gó ár-bér megállapodáson nyerhet­nek a munkavállalók. Olyan tb-já- rulék emelésre kívánnak javaslatot kidolgozni, amely hosszabb távon sem növeli a dolgozók terheit. Ügynöktörvény: késik a módosítás Budapest (MTI) - Még ezen a hé­ten elkészül az úgynevezett ügy­nöktörvény módosításának terveze­te, amely már alkalmas változat lesz a szakmai-politikai egyezteté­sekhez - nyilatkozta szerdán Zsuffa István, a törvény előkészítéséért felelős Belügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára. Mint el­mondta: az Alkotmánybíróság által megszabott határidőre (szeptember 30.) a parlament már nem tudja el­fogadni a törvénymódosítást, ami­ért a tárca közigazgatási területét kétségkívül felelősség terheli. A ha­táridőmulasztást azzal magyaráz­ta, hogy a minisztériumnak 21 tör­vénytervezet előkészítésében kel­lett részt vennie, sok munkát adtak a létszámleépítések, és az sem könnyítette meg a helyzetüket, hogy szakemberek sora hagyta el a minisztériumot. Miniszterek az Alkotmánybíróságon Budapest (MTI) - Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke szer­dán - kérésükre - fogadta Kuncze Gábor belügy- és Vastagh Pál igaz­ságügy-minisztert. A miniszterek első kézből kívántak tájékozódni ar­ról, hogyan kell értelmezni az Al­kotmánybíróságnak a személyi szám használatáról 1991-ben és 1995-ben hozott határozatait - tu­datta az Alkotmánybíróság. A kom­müniké szerint „szó esett a két üres alkotmánybírói szék betöltéséről, amelynek törvényi határideje ta­valy december végén lejárt. Megvi­tatták azt a lehetőséget is, hogy tö­rölnék az alkotmánybírósági tör­vényből azt a rendelkezést, misze­rint a testület székhelye Esztergom. _ Mozaik • A MINISZTERELNÖK kezde­ményezésére csütörtökön este kibő­vített elnökségi ülést tart az MSZP elnöksége. • MÉGSEM LESZ Friderikusz Show csütörtök este a televízióban. A produkció gyártói és a tévé veze­tői még nem tudtak megállapodni a műsorsorozat őszi folytatásáról. • A LÁNCHÍD 2000 befektetési csalás elkövetői 205 millió 210 ezer forint kárt okoztak a valamennyi is­mert sértett meghallgatását köve­tően elkészített összesítés szerint. • A KISOSZ és az Iposz közös be­advánnyal fordul a pénzügyminisz­terhez és az Alkotmánybírósághoz: kérik az átalányadózás kiterjeszté­sét; alkotmányellenesnek tartják, hogy az üzemegészségügyi orvosi szolgálat kötelező, s ezért fizetni kell; sérelmezik, hogy jövőre meg­szűnik a nullakulcsos személyi jöve­delemadó-sáv, ám a kompenzálás a vállalkozókra nem terjed ki. • A FEGYVERES SZERVEK hi­vatásos állományának szolgálati vi­szonyáról szóló törvénytervezet csak vitaalapként fogadható el, és lényeges tartalmi változtatásokra szorul - jelentették ki a szakszerve­zetek a tárcák képviselőivel folyta­tott szerdai egyeztetést követően. • AZ MSZP FRAKCIÓ és a műve­lődési tárca vezetése között „elindult egy közös gondolkodás” azután, hogy az oktatás helyzetéről tartott előadást Fodor Gábor művelődési miniszter a képviselőcsoport ülésén. • GÁZROBBANÁS TÖRTÉNT a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem egyik laboratóriumában egy kísérlet közben szerdán délután. Egy személy súlyosan megsérült. Bokros: A sokkterápiának vége A legfőbb feladat a költségvetési túlköltekezés lefaragása Budapest (MTI) - A sokkterápiá­nak vége - jelentette ki Bokros Lajos pénzügyminiszter szer­dán az Autójavítók és Autóke­reskedők Szakszövetsége által rendezett Országos Dealer Kon­ferencián, amelyet a Budapesti Autószalon rendezvényei során tartottak. A pénzügyminiszter a kormány nevében kiszámítható gazdasági környezetet, követ­kezetes, egyensúlyőrző, ugyan­akkor a növekedést bátorító gazdaságpolitikát ígért a követ­kező évekre. Ez alapján Bokros Lajos szerint 1997-1998-ban már négy-öt százalékos gazda­sági növekedés érhető el. A pénzügyminiszter megerősítette,- hogy kitart a szigorú, de következe­tes gazdaságpolitika mellett, amely meggyőződése szerint a pénzügyi csődtől menti meg az országot. Hangsúlyozta: a kormány március Bokros Lajos Fotók: Nagy Gábor 12-ei intézkedései az egyetlen esélyt jelentették arra, hogy rövid távon lefaragják az államháztartási deficitet. A pénzügyminiszter a kormány 1996. évi i,elvezett intézkedéseiről elmondta: az árfolyampolitikában nem terveznek változást, nem kell egyszeri, nagy forintleértékelésre számítani. Nem emelik fel a vám­pótlékot sem, sőt 1997-ben az erede­ti terveknek megfelelően leépítik azt. Várhatóan negyedévenként 2 százalékkal csökkentik a pótlék mértékét, amely így az év végére el­tűnik. Nem terveznek módosítást az adórendszerben sem. A miniszter sikerként értékelte, hogy a reálbérek az elmúlt időszak­ban 8-10 százalékkal csökkentek, és ez az élő munka 20 százalék feletti hatékonyságnövekedését eredmé­nyezte, egységnyi exportértékre ve­títve. Jövőre újra reálbércsökken­tésre lesz szükség a miniszter sze­rint. Úgy véli 3,5-4 százalékos reál­bércsökkenésre már lehet alapozni a gazdasági növekedést. A közeljövő legfőbb feladatának a költségvetési túlköltekezés lefaragását nevezte. Joggal írták át a statisztikát Az MKM cáfolja, hogy kompenzáció nélküli a tandíjrendelet Budapest (MTI) - A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szö­vetsége (HÓKOSZ) még hétfőn, az országos tüntetéssorozat kezdőnapján új tárgyalási ja­vaslatokat juttatott el írásban a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A dokumentum - amit a hivatal másnap küldött meg a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­umnak - számos új elemet tar­talmaz - jelentette ki Papp La­jos helyettes államtitkár a tárca szerdai sajtótájékoztatóján. A javaslatok egészét egyelőre nem kívánta értékelni, azonban - mint megjegyezte - megdöbbentőnek és igen furcsának tartja a hallgatók egyik követelését, nevezetesen, hogy a felsőoktatás 1996-ban terve­zett új finanszírozási rendszerén be­lül biztosítani kellene a hallgatói tá­mogatások reálértékének megőrzé­sét. A helyettes államtitkár szerint tisztázni szükséges a javaslat pon­tos értelmét, és ezért - mondta - fel­veszik a HÖKOSZ-szal a kapcsola­tot. Rámutatott: míg a HOKOSZ azért bírálja a tandíjrendeletet, mert az nem a tanulmányi eredmé­nyek szerint differenciál, addig vele ellentétben például a miskolci egye­temisták a szociális szempontok ér­vényesítését hiányolják a szabályo­zásból. Papp Lajos cáfolta azt a be­állítást, miszerint a tandíjrendszert kompenzációk nélkül vezették be. Rámutatott: a szabályozás szerint a diákok 20 százaléka tandíjmentes­séget élvezhet, és a tandíj 30 száza­léka leírható lesz az adóból, továbbá a diákok különböző juttatásokban is részesülnek. Az első két kompen­zációs lehetőséget figyelembe véve a 2000 forintos alaptandíj átlagosan 1120 forintos terhet jelent hallga­tónként. Kijelentette: tévedés, hogy a mű­velődési minisztérium illetéktele­nül írta át a magyar felsőoktatás modernizálásáról a Felsőoktatási Tudományos Tanács ad hoc bizott­sága által készített anyag statiszti­káit. A tervezetnek a felsőoktatás fi­nanszírozásáról szóló fejezete az MKM munkája, így a minisztéri­umnak jogában állt a korábban összeállított adatokat az új helyzet­nek megfelelően megváltoztatni. Nincs kormányválság, súlyosabb a helyzet A kezdetektől kölcsönös a bizalmatlanság a két párt között Dombrovszky Ádam Budapest (ISB) - Csütörtökön ál­lítólag bejelentik a kormánykoa­líció felbomlását - leptem meg „biztos forrásból” származó érte­sülésemmel kedden délután Schlett István politológust. Majd a következőt kérdeztem tőle: ter­mészetesen nem azt várom, hogy egy ilyen bizonytalan lábakon álló közlést minősítsen. Arra va­gyok kíváncsi: meglepődne, ha tényleg ez történne? • Formálisan nincs koalíciós kény­szer, hiszen az MSZP egyedül is kormányozhatna. Megvan a kellő többségük hozzá, Horn Gyulának egyszerűen át kellene alakítani a kormányát. □ Lehet, hogy formálisan nincs, nem is volt koalíciós kényszer, viszont a mai Magyarországon 53-54 száza­lékkal például egy, a társadalom el­lenében született Bokros-csomagot nemigen lehetne megvalósítani. • Illetlenség, de visszakérdezek: no és 72 százalékkal lehet? Ez nem a parlamenti erőviszonyokon múlik. Amit egyébként egy kicsit misztifi­kálunk is. A lényeg: a parlamenti aritmetika szerint 50 százalék plusz egy szavazattal már lehet kor­mányozni. Ami a koalíciót illeti: az­zal nemcsak előnyök járnak, hanem hátrányok is. Éppen ezért a demok­ráciákban nem szokás a szükséges­nél nagyobb koalíciót létrehozni. Hiszen akkor többfelé kell osztozni, többféle érdekcsoportot, politikai erőt kell kielégíteni, ami legalább annyira „macerás”. Akármilyen tá­volságokat áthidalni a kényelem ér­dekében - legalább annyi kompli­kációt okoz. □ Mekkorák most ezek a tá volságok a kormányzó pártok között ? • A koalíciónak tulajdonképpen alig voltak felhőtlen napjai. így azt kell feltételeznem, hogy nagy távol­ságokat próbáltak áthidalni. Ha a konkrét okokat nézzük, amire a vi­ták kirobbanásakor hivatkozni szoktak, akkor azokat nem értem igazán. Anélkül, hogy a miniszterel­nök rögtönzéseit védeném, nem tu­dom felfogni: miért probléma, ha Schlett István politológus egy miniszterrel több van, vagy ke­vesebb. A koalíciós szerződés körüli csinnadrattát sem igen értem. □ Azzal mi a problémája ? • Egy normális koalíció egy „gentle­man agreement”-en alapszik. Le­hetséges, hogy már a kezdet kezde­tétől fogva kölcsönös bizalmatlan­ság volt a két párt között. Ez a kö- rülcirkalmazott szerződés ezt sejte­ti. Másrészt talán valami félreértés volt a koalíció stabilizálására szánt eszközök megítélésében. □ Lényegi kérdés ez most? • A kezdet kezdetétől feszültség volt a két párt között. Amit ők úgy­mond koalíciós kényszernek nevez­tek, az olyan típusú engedményekre késztette őket, amelyek visszavon­hatok voltak, amelyeket nem gon­doltak tartósnak. U Ha már az indulás ilyen volt, va­jon meddig maradhat fenn? • Akár '98-ig is. Horn Gyula éppen a napokban mondta, hogy soha olyan jól nem működött a kormány, mint amióta veszekednek egymás­sal. Eire persze mondhatnánk, hogy akkor állandósítani kellene a veszekedést. Félretéve az iróniát: lehetséges, hogy a kormány ettől még működik. Tudnak előterjeszté­seket tenni, nem verekednek össze a miniszterek, végigtárgyalják a na­pirendet... □ Erre mondható az, hogy nincs kormányválság? • Az nincs. Ennél súlyosabb a do­log. Kormányunk van, de egyre ko­molyabb kormányzati válság bonta­kozik ki. Felerősödtek azok a ten­denciák, amelyek már a nyolcvanas évektől jellemzőek. A kormány egy­szerűen nem rendelkezik eszközök­kel arra, hogy a kormányzati fel­adatokát ellássa. □ Kérem, legyen konkrét! • Ha egy kormányzat működik, az el tudja érni. hogy a lakosság a tör­vényeket, szerződéseket betartsa. Ez pillanatnyilag csak vágyálom. A kormány nem tudja elérni, hogy akár áílami vállalatok, intézmé­nyek is befizessék a tartozásaikat. Azaz a kormány nem tudja ellátni a feladatát. Azaz a társadalom beren­dezkedik arra, hogy a kormánytól független életet kezdjen élni. De menjünk tovább: nem tudom, mi a kormány gazdaságpolitikája. Olyan helyzet alakult ki - rosszabb, mint az Antall-kormány idején -, hogy minden teljesen kiszámíthatatlan. Nem lehet tudni, hogy a Bokros­program meddig van érvényben. Nem lepődnék meg, ha valamelyik nap arra ébrednék: Hóm elküldte Bokrost. A miniszterelnök minden megmozdulásán látszik: komoly fenntartásai vannak pénzügymi­niszterével szemben. Amikor ő Nagy Sándort be akarta helyezni a kormányba, annak más oka nem le­hetett. Meg is akaija valósítani a Bokros-programot, meg nem is. Éb­redhetünk holnap arra, hogy most már nem. És hát ezt a gazdasági élet szereplői is érzékelik: nem tud­nak hosszú távú kormányzati tö­rekvésekkel számolni. ü Ha ennyire bizonytalan minden, akkor az ország szempontjait nézve rendkívüli károkat okozhat, ha ez így folytatódik. • Érre csak azt mondhatom, hogy ugyanúgy egyik pillanatról a má­sikra megvilágosodhat a koalíciós pártok számára is minden, s rájö­hetnek ilyen összefüggésekre. Te­hát holnapra ébredhetünk akár ar­ra. hogy ezt végiggondolták, és egy olyan megállapodással zárták vitá­jukat, amely most már nem akadá­lyozza a kormányt abban, hogy kor­mányozzon. Horn-Kuncze: nincs megegyezés Budapest (MTI) - A tárgyalásokat befejez­tük. és nem kötöttünk megállapodást - közöl­te Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-he­lyettes röviddel azután, hogy befejeződött Horn Gyulával folytatott szerdai négyszem­közti megbeszélése. A szabaddemokrata poli­tikus arra a kérdésre, hogy ez a koalíció végét jelenti-e,' azt válaszolta: ez azt jelenti, hogy ő szerda este felkészül a csütörtöki kormányülés­re, mert most még érvényben van a koalíciós szerződés. A további újságírói kérdések megvá­laszolása elől Kuncze Gábor elzárkózott.- Egyelőre még van koalíció - nyilatkozta Horn Gyula a Kuncze Gáborral folytatott húszperces, illetve a Gál Zoltán házelnökkel folytatott majd másfél órás eszmecsere után. A miniszterelnök elmondta: Kuncze Gábor ve­le egyeztetve nyilatkozott úgy, hogy a tárgya­lások befejeződtek, de nem sikerült megegyez­niük. A kormányfő végül annyit közölt: a kor­mány a csütörtöki ülésen végzi a dolgát. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke arra a kérdésre, hogy lát-e reális esélyt a koalíció fenntartására, úgy válaszolt: az MSZP több­ször hangoztatta, hogy koalíciópárti. Hozzá­tette: a többpárti kormányzás fennmaradása a két féltől függ. A kialakult helyzetet az MSZP csütörtöki elnökségi ülése megvitatja majd. ÁSZ—PM: nyolc milliárd különbség Budapest (MTI) - Az Országgyűlés bizottsági ülésein a napirend ellenére nem tárgyalták meg a jövő évi költségvetés tervezetét. így- a Számvevőszéki Bizottság sem hozott döntést arról, hogy alkalmas-e általános parlamenti vitára a Magyar Köztársaság 1994. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslat. A képviselők Nagy Sándor (MSZP), a bizottság elnöke javaslatára azért helyezked­tek erre az álláspontra, mert az ülésen kide­rült: élesen különbözik a Pénzügyminisztéri- unmak (PM) és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a törvényjavaslatról alkotott vélemé­nye. Nyikos László, az ÁSZ alelnöke szerint a központi költségvetés múlt évéről szóló zár­számadás nem minősíthető hitelesnek. Az ÁSZ jelentésében a költségvetési hiány mérté­két 329.6 milliárd forintban jelölték meg. A PM törvényjavaslata ezzel szemben azt állítja, hogy a központi költségvetés hiánya 321,7 mil­liárd forint volt. Az eltérés 8 milliárd forint. Médiahajó ’95 Visegrád (MTI) - Bokros Lajos egyéb el­foglaltsága miatt az utóbbi évek expénz- ügyminisztereinek fórumával kezdődött meg szerdán Budapesten a Médiahajó ’95 elnevezésű egész napos rendezvénysoro­zat. A Táncsics és a Hunyadi-hajó fedélze­tén megközelítően ezer politikus, újság­író és más közéleti személyiség jött össze, hogy a Dunán hajózva megvitassa a leg­égetőbb politikai, gazdasági és társadal­mi kérdéseket. Az expénzügyminiszterek fórumán Békési László a gazdaság esélyeiről szólva kifejtette: amennyiben az előttünk álló negyedik negyed­évben a megszorító intézkedések hatására várható társadalmi tiltakozás nem lassítja le a megindult kedvező folyamatokat, akkor jövőre csökkenhet az infláció, és igazolódik a prog­ram készítőinek optimizmusa. Szabó Iván volt pénzügyminiszter erre nyomban azzal repli- kázott, hogy a várt inflációcsökkenés elsősor­ban azzal magyarázható, hogy az előző kor­mány 18 százalékos inflációrátával zárta a ciklust, de ez azóta 38 százalékosra emelke­dett, és ennek mérséklődése könnyen értékel­hető látványos sikerként. A másik expénzügy- miniszter - Kupa Mihály - álláspontja szerint a mostam vezetés az elmúlt egy évben nem tu­dott elfogadható kormányprogramot kidolgoz­ni. Bokros Lajos adórendszere már csak ami­att is kétségbeejtő, hogy távlati programok hí­ján a költségvetésben elenyészőnek számító egy-két milliárdos pillanatnyi bevételek eről­tetésére kényszerül, amivel viszont feleslege­sen ingerli az embereket. Rabár Ferenc érvelé­se szerint a privatizáció lassúsága miatt évi 60 százalékkal értékelődnek le az eladandó ja­vak. Ami eredménynek tekinthető, az Rabár Ferenc véleménye szerint a Bokros-csomagtól függetlenül a piacgazdaság erősödésének kö­szönhető. LAPZÁRTA • AZ ELEKTROMOS HÁLÓZAT MEGHI­BÁSODÁSA okozta a tegnapi tüzet egy Ke­nézlő közelében található tanyán - állapítot­ták meg tegnap estéré a megyei tűzoltóságon. A tanyán két, egyenként hatszáz négyzetmé­ter alapterületű juhhodály tetőszerkezete égett le, teljes teijedelmében. Sem ember, sem állat nem került veszélybe, az anyagi kár vi­szont jelentős, az első becslések szerint meg­haladhatja az egymillió forintot is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents