Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-23 / 225. szám
Szeptember 23., Szombat ÉM-riport ÉM-bétvége III Háromszáz ember válni szeretne... A tanyák szétverése után lett egy „műfalu" A címbeli kijelentést talán úgy lehetne pontosítani, hogy: egy falu önálló akar lenni. Olyan falu, amely eleddig (a köztársasági elnök döntésétől függően lehet, hogy továbbra is) legtöbbnyire más, nálánál nagyobb településhez tartozott. Ugyanis Újharangod 1968-tól Gesztely, mondjuk így, bár nem biztos, hogy fedi a valóságot, társközsége, annak minden előnyével s hátrányával Mert úgy tűnik mindkettőből kijut ennek a kis falunak (bárha az előny kifejezést az újharangodiak erősen vitatják). Azelőtt pedig Hernádnémetihez, Megy aszóhoz tartozott. Mészáros István Bárhová is sodorta a közigazgatás «szeszélye”, sosem fejlődhetett annyit es úgy, ahogyan azt az újharangodiak szerették volna. Rájuk talán még inkább érvényes a „csatolt falu szindróma”, mint más társközségre. Éppen azért, mert mindig más volt a „gazda”... Kigolyózták a harangodi jelölteket A 37-es főútról Gesztely és Szerencs között úgy félúton letérve, a jóval rosz- szabb minőségűn alig másfél kilométert kell autózni, hogy beérjünk a falucskába. Az idegen keresi a faluköz- Pontot, de nem nagyon találja. No, ott egy vadonatúj templom, biztos lesz a környékén más hivatal is. De nincs, mert az egyetlen bolt, kocsma a másik utcában van, az iskola meg majdnem °lyan, mint egy falusi családi ház, így elég nehéz felfedezni, mint iskolai „objektumot”... Hát mi kellene még ide? Valami hivatal, községháza. Az végképp nincs. Ember se nagyon mozog az utcákon, mintha kihalt lenne a település. A Szeptember közepi bágyadt, nyárutói melegben Czető Lászlóné is csak vízért Jött az utcai közkútra a kissé sárgás uelsejű vödörrel.- Biztos sok benne a fertőtlenítő - magyarázza a barnaság okát - Különben jó víz ez. Én már nem tudom bevezettetni a házba, mert nagyon kevés a nyugdíjam, hát kijárok én ide azért az egy-két vödör vízért. A vezetékes ivóvíz egyébként újdon- Sag> s a falu fennállása óta egyszersmind a legnagyobb beruházás is. Egészen a legutóbbi időkig az ásott kutakból vételezték a vizet a faluban.- Nem volt olcsó a vízhálózat kiépí- tese. Összesen 18,5 millió forintba ke- fnlt - tájékoztat Szemán András gesz- telyi polgármester - Ebből 10,2 millió a mtel, amit nekünk kellett felvenni. A szerződés szerint idén kell megkezdeni a törlesztését. Nem lesz könnyű a visszafizetése, ha önállóak lesznek az újharangodiak. A polgármester egyébként egyáltalán nem ellenzi az újharangodiak elvá- lasát, sőt, azt mondja örülne annak, ha °k is megtanulnák, megtapasztalnák az önállóságot. Az önálló gazdálkodás »örömeit”... Nos, erre, mármint az önállóvá vá> Lászlóné: Különben jó víz ez Mi kellene még ide? Valami hivatal, de az még nincs... Szemán András: 18,5 millióba került az újharangodi vízműhálózat lásra először az elmúlt évi helyhatósági választás után gondoltak úgy komolyabban. A választási kampányban három újharangodi jelölt harcolt a választók kegyeiért, ám egyikük sem került be a testületbe. A gesztelyiek - ott háromezren élnek - „kigolyózták” a kistestvér falu jelöltjeit, bárha - állítják az újharangodiak - onnan is voltak páran akik az ő jelöltjeiket (is) támogatták. Hát most mi lesz velünk, tanító néni?- De nem sikerült - mondja Magyar Józseféé, aki a helyi általános iskolások egyetlen tanítója. - A választási eredményt megtudva aztán jöttek hozzám az emberek: hát, most mi lesz, tanító néni, senki nem került be a képviselő- testületbe, ki fogja a mi érdekeinket képviselni? A másik, ami birizgálta a község lakóinak az orrát, hogy a megválasztott polgármestert Újharangod nem támogatta, mégis ő lett a településiek) első embere. Szóval egyre csak panaszkodtak a lakosok. Valamit tenni kell - mondtuk ekkor többen is.- Engem mór nem nagyon érdekel mi lesz a faluban, válunk vagy sem - mondja Czetőné - tudja én így is megvagyok, meg úgy is meglennék. A fiataloknak persze biztos nem mindegy. Varga Ferenc és felesége - bár szintén az idősebb korosztályhoz tallóznak már - viszont úgy vélekednek, egyáltalán nem mindegy, hogy önállóak lesz- nek-e. Vargáné, aki „ravatalozós”, panaszkodik, hogy még kötelet sem kapnak Gesztelyből, amivel a halottat leengednék a sírba... A régi meg már elszakadt. A vizet sem vezették ki a kiskápolnába, hát hogyan lehet ott tisztaságot tartani, fertőtleníteni? Azt tudni kell, hogy a falu meglehetősen sajátságos helyzetben van - sok szempontból. Egyik ezek közül, hogy a temető és a ravatalozónak használt kiskápolna a lakóházaktól eléggé kiesik. Ez volt egyébként a korábban tartott istentiszteletek helyszíne, nem lévén Gáli Lajos: Úgy tűnik végleg itt ragadok... más templom a faluban. Ide pedig jócskán gyalogolni kell a népnek.- Nincs rendben ez a falu - panaszkodik Varga Ferenc - nézzen körül! Itt nem épült egy aszfaltos út, minden gazos, a templom körüli közterület nagy részét is én kaszálom le, mert a hivatal nem foglalkozik ilyesmivel. Sok minden kellene ide, de leginkább nagyobb megbecsülés a falu népének. Vargáné kinyitja a kis templomot, melyben a katolikusokon túl a reformátusok is kaptak egy kisebb helyiséget. Ok rendszeresen meg is tartják szertartásaikat, nem így a római katolikusok. Ugyanis - nem elég a falu lakóinak a sok más probléma - még a pap is elpártolt tólük, így augusztustól nincs mise.- Sajnos a plébános úr nagyon sok rosszat mondott a faluról, az itt élőkről a rádióban egyszer - sóhajt egy nagyot Vargáné. A pap levette a kezét Újharangodról Félje, hogy erről bizonyosságot szerezzünk már keresi is a rádióban elhangzottakat rögzítő kazettát, amin a plébános úr nyilatkozott. Lejátsszák, s ebből bizony kiderül: tényleg, hogy finoman fogalmazzunk, nem túl hízelgő megállapításokat tett Szabó György az újha- rangodiakra. Mikor felkerestük a plébános urat Gesztelyben, hogy kikéijük véleményét a történtekről, az újharan- godiak elválási szándékáról, csak annyit mondott:- Nem nyilatkozom, s ami az újha- rangodiakat illeti, már levettem róluk a kezem, nem foglalkozom velük. S hogy a lakók meg a plébános közti ellentét valójában miből adódott, a sértődés kinek a részéről jogos, nehéz lenne így utólag kideríteni. Mindenesetre papjuk sincs a harangodiaknak-jelenleg. De mijük van?- Ügy tűnik, a különváláshoz szükséges alapfeltételek, ha éppen csak, de adottak. Orvosi ellátás, óvoda, iskola - ez utóbbi kettő ugyan részben Gesztelyben, de biztosított - sorolja a gesz- telyi polgármester. A népszavazáshoz legalább háromszáz lakos kell, nos ez éppen adott volt akkorra, vagyis ez év márciusában, a szavazáskor. Még cg)» fél év kell a válaszig Jenei Lászlóné jegyző úgy véli, hogy legalább még egy fél év kell, hogy megtudják a választ, vagyis azt, hogy a belügyminiszter felterjesztése alapján hogyan dönt ez ügyben a köztársasági elnök. Jelenleg a megyei Közigazgatási Hivatal emberei vizsgálják a helyi adottságokat , a működtetéshez szükséges feltételeket, tehát azt, hogy életképes lehet-e Újharangod, mint önálló település. A faluról érdemes még tudni, hogy nem rendelkezik olyan mély gyökerekkel, mint sok más település. Annak idején, az ötvenes évek elején a tanyák megszüntetésével, szétverésével az embereket ide telepítették, ahol té- eszközpontot alakítottak ki. A falucskában így több helyről érkeztek, egymástól eltérő szemléletű, gyökerű - többnyire szegény parasztemberek. Magyar Józsefné sem idevaló, négy esztendeje tanítja az 1-3 összevont osztályosokat. Azelőtt Hejóbábán, illetve Makkoshotykán tanított.- Hogy milyen emberek laknak itt? - ismétli kérdésemet. - Néhányan, de ez a kevesebb, közömbösek. Aztán van egy réteg, melynek tagjai akarnak, tesznek. Nos, ők vannak többen, s ők azok, akik leginkább szeretnék, ha a falu különválna Gesztelytől. A tavaszi népszavazáson a lakosságnak több mint kilencven százaléka mondott igent a válásra. Ma- gyamé úgy vélekedik: ha meg sem próbálják, akkor nem történik semmi. Ó mindenesetre optimista.- Ez egy műfalu, ahol nincsenek gyökerek - jelenti ki Gáti Lajos vállalkozó, s rögtön meg is magyarázza mire gondol. Nézze, itt nincsenek olyan gazdaemberek, akik - mint más faluban - annak idején végigszenvedték a téesze- sítést, azt, hogy elvették tőlük a földet satöbbi. Nincs olyan ragaszkodásuk tehát az itteni dolgokhoz, a földhöz, a faluhoz, nincs érzelmi kötődés annyira mint másütt. Öt éve már volt egy kis mocoigás Gáti úr világot látott, tapasztalt ember. Eredeti foglalkozását tekintve mérnök, de jelenleg csirketenyésztéssel foglalkozik meg ezüstrókával. A csirkézés a régebbi, s ennek révén került ide, Újharangodra is. Életében több mindennel foglalkozott már, például arabokkal is üzletelt. Amikor összedőlt a csirkeól, fogta magát s elment Szíriába. Aztán csak visszajött, mostanában éppen a farmon lévő irodáját bővíti.- Úgy tűnik, végleg itt ragadok - neveti el magát. - Már két lovat is vettem, hát ez sok mindent megmagyaráz... Szóval lassan gyökeret eresztek Újharangodon... Mikor a boltot is ő vezette, akkor ismerkedett meg jobban a helybéliekkel. Mái- öt éve is volt egy kis mocorgás elválás ügyben, ám akkor az emberek nem akartak még népszavazást - tudtuk meg tőle. Mikor aztán tavaly megtörtént a választáson az, ami, akkor mondta ó is: no, akkor csináljunk valamit!- A nehézségek ellenére jó ügy ez, higgye el. Az hogy a falu önálló lesz, az lesz majd a tradíciója. A lakosokat is jobban össze lehet fogni, hiszen jó elképzeléseik, terveik vannak a jövőre vonatkozóan. Azzal tisztában vagyunk: nagy ára lesz a változásnak, az önállóságnak. Nem lesz könnyű, de bele kell vágni. Készülnek az újharangodiak az esetleges önállóságra, hiszen már polgármesterjelöltjük is van. Igaz, a végső döntésre még várniuk kell. Magyar Józsefné: Három jelölt közül egy sem jutott be Fotók: a szerző
