Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-22 / 224. szám

Márkaboltokban is kapható kínálat Kereskedelem a képernyőn keresztül Amikor az ember túljutott a tv-képer­nyőre való rácsodálkozás kezdeti korszakán, elkezdte a televíziós tech­nikát gyakorlatias dolgokra használni, hiszen az általa megvalósítható lehe­tőségek szinte korlátlannak tűntek. A térnek az adással egy időben törté­nő áthidalása új távlatokat nyitott egy sor, addig bonyolult szervezést és fel­tételek meglétét igénylő folyamat szá­ntára, és új dimenziót valósított meg a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok rendszerében. A televíziókészülékek képernyőjé­nek „közbeiktatásával" ma már részt­vevői lehetünk nyelvoktatásnak és főzőtanfolyamnak, ismeretátadó ve­télkedőknek és imítt-amott szabály­szerű szerencsejátéknak is. Az ilyen, vagyis a nézővel kapcsolatot teremtő, vele az együttműködés lehetőségét kereső műsorok, műsortípusok szá­ma gyakorlatilag végtelen. Közéjük fejlődik fel egyre inkább a televízió­csatornákon át megvalósuló, a képer­nyőn keresztül folytatott kereskede­lem, ami nem más, mint az ugyan­csak terjedőben lévő csomagküldő szolgáltatások speciális változata, amelynek legfőbb erénye a gyorsaság és a kényelem. Hiszen a néző nem csinál mást, mint a képernyőről szerzett benyo­mástól indíttatva odalép telefonké­szülékéhez - ha van neki olyan - és tárcsázza az adásból megismert szá­mot. Közli, hogy a bemutatott termé­kek közül melyiket rendeli meg, pon­tosabban melyikből mennyit kér. És ettől kezdve ő a TV-áruház vagy áru­da vásárlója, várhatja a postást, a kül­deményt. IV£ás meglepetés nem érhe­ti, mint az, hogy a látvány alapján kért áru, szerkezet vagy készítmény a valóságban esetleg nem pontosan olyan, mint amilyennek a képernyőre vetített kép alapján elképzelte. Igen, az ilyen típusú vásárlások ezt a ve­szélyt magukban hordozzák, igaz, nem kellett vágyaik tárgya után egy métert se menni.. . A televíziós képernyőkön keresztül történő árukínálat, az ilyen módon létrejövő üzleti kapcsolat az ötvenes években alakult ki Amerikában, és majd csak három évtized múltán, a nyolcvanas évek közepén terjedt el az európai TV-társaságok adásaiban. Magyarországon 1991 tavaszán jelent meg a TV Shop kínálata, amelyet a Brightonban székelő angol anyacég működtet. Az angliai központban döntik el. milyen áruféleségek kerül­jenek hirdetésre, és a reklámok he­lyéről, idejéről is ők állapodnak meg a különböző csatornákkal. A magyar- országi képviselet telefonszáma is központi döntés folytán kerül többek között a Super, az Eurosport, a CNN és a VOX adásaiba. Természetesen szaporodnak ver­senytársaik a piacon, amit tulajdon­képpen nem is bánnak, hiszen úgy tartják, hogy a hasonló tevékenységet folytató cégek közül ők tudhatják ma­gukénak talán a legjobb eredménye­ket. Az már több gondot okoz a szá­mukra, hogy nemrég alakult társasá­gok olykor visszaélnek a nevükkel, sőt termékeiket is hamisítják, ami az eredeti kínálat hitelét rontja, illetve ronthatja a vásárlók előtt, Ennek következtében határozták el, hogy márkabolthálózatot építenek ki, amelyből tíz ilyen közvetlen árusí­tóhely már megnyílt az országban. Többék között Debrecenben, Miskol­con és Kazincbarcikán is. A csomag­küldő, csak látványon, tehát TV-rek- lámon vagy katalóguson alapuló ke­reskedelmi tevékenység úgynevezett gyenge pontja éppen az, hogy a kí­nált áru csupán vizuális élményként hat, „kézzelfoghatóan" meggyőződni a minőségéről nem lehet. A kínálat­nak a márkaboltokban való terítésé­vel éppen ezt igyekeznek kiküszö­bölni a tele-kereskedők, megteremt­ve ezzel az eredeti portéka és a hami­sítványok összehasonlításának lehe­tőségét a vásárlók számára. Joggal vetődnek fel kérdések: há­nyán szetvezik a magyarországi kép­viselet tevékenységét, mekkora hoz­závetőlegesen az éves forgalmuk, csak a megrendelések közvetítésével foglalkoznak-e, vagy valamiféle rak­tározás is történik a telephelyükön? Továbbá mekkora átfutási idővel dol­goznak? Milyen a termékek minősé­ge, és mi a helyzet a minőségi rekla­mációval? A magyar ügyvezetőtől, Burányi Árpádtól kapott tájékoztatás szerint cégüknek harminc alkalmazottja van, több százmilliós forgalmat bonyolíta­nak évente, és készletezés is folyik Magyarországon. A megrendeléseket általában a telefonhívástól számított harminc napon belül kielégítik. Rek­lamáció esetén a műholdas adások­ban hirdetett termékekre pénz­visszafizetési garanciát vállalnak, más a helyzet például-a belföldön forgal­mazott videofilmekkel, amelyekre ez érthető módon nem érvényes. Minő­ség dolgában egyébként a szokásos előírásokat tartják, a leszállított árufé­leségre terméktől függően ugyan, de általában egyéves garanciát vállalnak. Katalógus szerinti árusításra egye­lőre nem gondolnak, mivel a keres­kedelemnek ezt a „műfaját" már idő­közben jó néhány cég. illett e képvi­selet lejáratta az országban, akikkel ezáltal sem kívánnak „egy kalap alá kerülni”. Jelenleg futó termékeik kö­zül a kontúrpárna, az Auri polírozó, a Lineár 2000 típusú kötőgép, a TTI sü­tő, a felmosófa és a hajformázó a leg­keresettebb. E tevékenység másik, vagy is foga­dó oldalán természetesen a fogyasztó áll, aki valamilyen mértékű védettség­re számít vásárlásainál. A távkereske­delem, vagy ha úgy tetázik, a csomag­küldő szolgálatok jogi hátteréről, a forgalomba hozott termékekkel kap­csolatos tapasztalatokról Rabb József- né, a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség munkatársa adott felvilágosítást. Elmondása szerint a csomagküldő szolgálatokkal kapcsolatban vegyes tapasztalataik vannak. A mai ár- és jö­vedelemviszonyok mellett szükség van ilyen kereskedelmi tevékenység­re, ha benne nem élnek vissza a vá­sárlók jóhiszeműségével. A távkeres­kedelem lényege ugyanis, hogy a piac által diktált áron alul, olykor mé­lyen alatta kínálja, forgalmazza áru­cikkeit, amelyekről a vevőnek mind­össze a képen vagy a képernyőn mu­tatott látvány az egyetlen információ­ja. A felügyelőség szakemberei sze­rint tisztességes üzleti magatartással ezek a cégek valóban tényleges igényt elégíthetnek ki, sőt olcsó kíná­latukkal még amolyan jószolgálati küldetést is teljesítenének, csakhogy a piaci etika szabályait nem mind­egyik szolgálat tartja be. Egyébként a tevékenység jogi hát­terét az ipari és kereskedelmi minisz­ter 14/1993., illetve 2/1994. számú rendelete képezi, amely meghatároz­za a tevékenység fogalmát és többek között kitér arra, hogy csomagküldő szolgálat hirdetése csak akkor tehető közzé, ha benne a cég azonosítható módon megnevezi magát (székhely, állandó belföldi telephely stb.). to­vábbá, hogy megrendelés nélkül áru nem küldhető. A társaság a telefonban, a kimon­dott szó erejében is bízik. Mert nyil­ván abból indul ki, hogy a többi már tiszetesség és becsület dolga. Mindkét fél részéről. És még valami: kockázat nélkül, mint tudjuk, nincs üzlet. Se nekik, se nekünk! Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös melléklete. A szerkesztőség postacíme: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: (52) 412-144. Telefax: 412-326; lapterv és kivitelezés: Inform Stúdió Kft., Lovász Imre (felelős vezető) O H 2 fi m Döntőben Eger csillagai Hét európai város csapatának részvételével rendezték meg Budapesten, a Városligeti tó medrében felépített pályán a Játék határok nélkül című nagyszabású nemzetközi tévés vetélkedő döntőjét. A fináléban a magyar városokat Eger város csapata képviselte. TV2, szombat, szeptember 23., 20.05

Next

/
Thumbnails
Contents