Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-19 / 221. szám
8 B Itt-Hon 1995. Szeptember 19., Kedd ^BORSODI PORTRÉ A betegkísérő Mezőkövesd (ÉM - B.I.) - A mezőkövesdi reumakórházban dolgozik. Hogy mit rejt ez a foglalkozás, csak azok a mozgásukban korlátozott betegek tudják, akiket Kovács István - társaival együtt elkísér, segíti őket. Ebben a kór- házban szinte minden kezelés óramű- pontossággal működik: masszázs, elektromos és ultrahang-kezelések, gyógytorna. Igencsak oda kell figyelniük arra, hogy az időpontok ne ütközzenek, a betegek ne legyenek türelmetlenek. Készséges, toleráns és mindig kedves, mosolygós. Egy tolószékben ülő betegnek - és még másoknak is - ez felér egy fél gyógyulással. Munkája van bőven. Huszonkét éves, egy éve csinálja ezt a munkát annak ellenére, hogy végzettsége autószerelő. Ehhez a szakmához nem szükségeltetik egyfajta egészségügyi képzés. Nem akar megállni ennél a beosztásnál, szeretné képezni magát. Hogy honnan van ennyi türelme és empátiakészsége az idősekkel szemben? Nagyszüleinek is voltak hasonló egészségügyi problémái, ápolni és segíteni kellett nekik. Jó iskola volt. A legfontosabb: a szeretet, az odafigyelés. Mezőkeresztesről jár be minden nap autóbusszal. Fáradtságnak még a nyomát sem lehet észrevenni rajta. Reggel héttől délután háromig dolgozik. Nagy ritkán gondol arra, hogy bizony milyen jó lenne egyet fürdeni a Zsóryban a betegekkel együtt, de erre csak szabadnapjain kerülhet sor. Általában menyasszonyával tölti szabadidejét, aki az idén érettségizett Egerben és szintén az egészségügyi pályát választotta: ápolónőként szeretne dolgozni. István szabadidejében sem marad hűtlen szakmájához, otthon gépkocsikat „bütyköl” javít, hogy el ne felejtse eredeti szakmáját, és mint a hasonló korú fiatalok, szívesen múlatja idejét a diszkókban. A kórházban is nagyon jól érzi magát, jó közösségben dolgozik azért, hogy a betegek is kellemes emlékekkel távozzanak a rehabilitáció és egyéb kezelések után. Nagyon jók a kollégái és Csorba Márta, főorvosnő irányításával igazi csapatmunkát végezhetnek az osztályon. Kérdi: Kell-e ennél több? Kisasszony után útrakeltek A védett ragadozók jól érzik magukat (ÉM - K.L.) - Visszavonhatatlanul itt az ősz. Néhány napsütötte időszakban még reménykedhetünk, hiszen hátra van még a „vénasszonyok nyara”, azonban a természet hervadá- sa már az őszt idézi. Többek között az is, hogy útrakeltek vándormadaraink. A több évtizedes megfigyelésen alapuló népi kalendárium számon tartja, hogy szeptember 8-án, Kisasszony napján útrakelnek a lakóhelyek kedvencei, a fecskék. A fehérmellé- nyes, fekete frakkos madárkák mái' nem csak a falusi házak ereszei, hanem a városi lakások erkélyei alatt is otthonosak. Most már elárvultak fészkeik. Kiröppentek a fiókák is, s elindultak téli tanyájuk felé. A gólyafészkek már üresek a villanyoszlopokon csakúgy, mint a falusi házak kéményein. Bár számszerű felmérés nem készült, az erdészek megfigyelése szerint gyarapodtak Fecskéink Afrika legdélibb részére is eljutnak. (Az illusztráció Schmidt Egon könyvéből való.) létszámban a megyénkben fellelhető védett, elsősorban ragadozó madarak. A Blikkben csakúgy, mint a zempléni erdőségek területén ezeknek a szigorúan védett ritkaságoknak, mint például a hollónak, az aggteleki karsztvidéken is honos uráli bagolynak. A megye területén lévő erdőségekben csaknem 30 olyan helyet jelölt ki a természetvédelem, ahol korlátozni kellett a költés időszakában az erdei műveleteket. Ezeken a helyeken, mint Ódorvár környékén a Hór völgyében fészkelnek az olyan ritka ragadozók, mint a kerecsensólyom, a vörösvércse, az egerésző ölyv, a szirti sas. Ezek az „edzett” madarak nálunk töltik a telet is. Szigorú védelmük remélhetőleg megakadályozza kipusztulásukat, s azt is, hogy' más vidékre költöznek a borsodi részekről. Jelenlétük nemcsak a türelmes turistáknak nyújt felejthetetlen látványt, ha sikerül meglesni repülésüket - de hasznos is a mezei kártevők pusztításával, amely táplálékukat képezi. Segítettek lapunk olvasói Tornaszentjakab (ÉM) - Április elején megjelent egy riport az Észak-Magyarországban egy tornaszentjakabi család gondjairól. Magyar István, a család- fenntartó egy kullancscsípést követően maradandóan beteg lett, leszázalékolták. Legnagyobb fiuk nyitott hátgerinccel született, deréktól lefelé béna. Rajta kívül még három fiút neveinek Magyarék. Elpanaszolták, hogy a 15 éves Lada gépkocsijukat a nyáron vizsgáztatni kellene, de nincs rá pénzük, hiszen rengeteg alkatrészt ki kellene cserélni, és a gumiabroncsok is rosszak. Márpedig, ha nem lesz autó, Istvánka nem tud iskolába járni Hid- végardóra. Tóth Pál, az iskola matematikatanára elmondta, hogy a kisfiú jó matematikus, és különös módon vonzódik a számítógépekhez. Ha volna egy egyszerű gépe a családnak, ő, maga a szabadidejében külön is foglalkozna a gyermekkel, hiszen lehetséges, hogy egykor majd számítógéppel keresi a kényerét a mozgássérült, kerekes kocsiba kényszerült fiú. Cikkünk megjelenése után több kedves olvasónk is jelentkezett, hogy segítene a kisfiún, illetőleg a családon. Került számítógép, volt, aki pénzt adott a szűkösen élő nagycsaládnak, a miskolci Illyés Autóház pedig teljesen felújította, és levizsgáztatta az autómatuzsálemet. A kisfiú tehát folytathatja az iskolát. Magyarék nevében is hálásan köszönjük olvasóink önzetlen támogatását. Mezőkövesdi, két, 6 éves ovista a családot rajzolta meg. A bal oldali képet Varga Rita, a jobb oldalit Elek Agnes készítette. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1995. szeptember 19. • IIL évf. 38. szám Ivóvíz, sziklaszoros, uhubagoly Húszéves a Lázbérci Tájvédelmi Körzet A lázbérci tavat a kirándulók is látogatják Fotó: Farkas Maya Lázbérc (ÉM - K.L.) - Országosjelentőségű tájvédelmi körzetté nyilvánították 1975-ben a lázbérci-tó környékét. A védelem kiteljed az Upponyi szorosra, a víztároló vízfelületére, az azt övező parti sávra. A Bán patak völgyében, tíz község közigazgatási területére kiteijedő, 8510 hektár védett rész nemcsak természeti értéke miatt értékes, hanem azért is, mert az 1967 és 1969 között épült a patak völgyének elzárásával, mintegy 100 ezer környéken lakónak biztosít tiszta, egészséges ivóvizet. A Bánhorváti, Uppony, Dédestapolcsány vonalában épült tároló több mint 200 négyzetkilométernyi terület vizét gyűjti össze a csaknem 80 hektáron, hatmillió köbméternyi víz tárolására alkalmas tóban. A tájvédelmi körzet legnagyobb részét erdőség borítja, de jelentős az itt található szántó és legelő is. Ennek legértékesebb természeti értéke a upponyi sziklaszoros, a fél kilométernyi hosszúságú úgynevezett Vízköz. Változatos karszti formációk találhatók ezen a részen, meredek sziklafalak, kőfiilkék, törmeléklejtők. Az upponyi sziklaszoros nö- vénytamlag is értékes része ennek a vidéknek. A nagyobbrészt tölggyel borított erdőségekben található az úgynevezett vetővirág, a hegyi ternye és sok más, a bükki sziklagyepekre jellemző növény. A Cibróka, a Sziklaforrás környékén végzett geológiai feltárások alapján vált ismerté a hegység flórája. A fennmaradt lenyomatokból lehet következtetni az akkori növényvilágra. Kedvelt vadászterülete ez a vidék a Bükkben élő ragadozómadaraknak, a barna kányának, a téli időben a gatyás ölyvnek, de fészkel itt az uhu is. A lázbérci tároló környékét, azóta is sokan és mind többen látogatják, ámbár, lévén ivóvíztároló, fürödni benne tilos. Nagy mélysége, hideg vize miatt nem is lenne ajánlatos. A kellemes, tiszta levegő, a táj szépsége így is jó időtöltést biztosít. Közelében már vendéglátós vállalkozók is megtelepedtek, szalonnasütők, bográ- csolók épültek, a gyerekeknek futkosásra, labdázásra alkalmatos gyepes részek váiják az ide térőket. Erdeink már terítik asztalukat Sok szegény ember nem kirándul, hanem gyűjtöget (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Gömöri értékek Gömör megye szlovákiai részéből kaptunk levelet, írója beszámol a rendszeres falunapról, melynek célja a gömöri népi értékek őrzése, a barátság ápolása. Idén magyarországiak is ellátogattak a napra. (2. oldal) Bezárt a meleg vizes Megyénk egyetlen magánkézben lévő strandja, a csáti meleg vizes is bezárt. Igaz, akár egész télen is nyitva lehetne, ha fedett medencét építenének, ehhez viszont sok minden kellene. (2. oldal) Szerencse le... Az edelényi bányaüzem is befejezte működését. Körülbelül száz évvel ezelőtt kezdte meg a munkát, főként az akkortájt létesült, edelényi cukorgyár energiaellátását biztosítva. Az évszázad alatt sok mindent kibírt, a most bezáruló bányáról szól írásunk. (3. oldal) A hazáért, a becsületért A Kazincbarcikán ma nyugdíjas éveit töltő, horgászatot, szőlészetet kedvelő férfi évtizedekkel ezelőtt kemény harcokban vett részt, szó szerint kockáztatva életét. A háborúban a budai önkéntesek közé tartozott. Róla szól írásunk. (4. oldal) Új utak Örvendetesen szép számmal épülnek megyénkben is új utak, hidak, melyek nehány percre, pár kilométeiTe rövidítik le az eddigi többórás, sok kilométeres kerülőket. Az egyik, nemrég átadott új útról is tudósítunk. (5. oldal) Gyerekek honi rajzasztala
