Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-19 / 221. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Szeptember 19», Kedd „APROPÓ (Sör) kultúrharc Méhes László Azon, hogy bor-, sör- netán pálinkaivó nemzet a magyar, manapság már nem vi­tatkozik senki: mindenivók vagyunk. (Sut­ba az absztinenciával, de tisztelet az absz- tinenseknek!) Sőt-a pálinkát egyelőre ki­véve az ivás kultúrköréből -, meg is üljük a szeszek ünnepét. Legyen az szüreti mu­latság vagy sörfesztivál. Az elmúlt hét végén annak rendje és mód­ja szerint megtartották Miskolcon is a so­kadik sörfesztivált, a sörivó nemzetektől átörökített hagyományt. Ám legyen, mondhatják a „jött-ment" ünnepen fanyal- gók, ha a polgárok ezt kívánják. Hagyo- mánytalanság ide, hagyománytalanság oda - végül is egy könnyű családi hétvé­gét megér. Az idei fesztivál műsorkínálatát böngész­ve azonban szembeötlő, hogy míg egy év­vel ezelőtt - a sokaságot vonzó nagynevű előadók mellett - találkozhattunk me­gyénkben, illetve szőkébb környezetünk­ben élő előadóművészekkel, félprofi ze­nekarokkal, az idei műsorterv (budapesti) összeállítói mintha megfeledkeztek volna róluk. Igaz, a Miskolci Nemzeti Színház - csak az ő, pardon: mi kedvükért - ját­szotta a fesztivál idején Hrabal Sörgyári capriccióját. Akadtak persze olyan, „patrióta " előadók, akik nem hagyták volna annyiban a kita­szítottságot. Már a szervezés ideje alatt - akár kerülő úton is-próbálkoztak: miként lehetne felkapaszkodniuk a világot jelen­tő fesztiváli deszkákra. De sem a megye nevét viselő gyár, sem pedig a budapesti programszervezők marketingjébe" nem fértek bele. Jövőre talán majd rájuk is jobban figyel­nek majd. Állítólag egy konkurens sörgyár szeretne betörni a borsodi piacra... Új Holnap Budapest (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre és a Magyar írószövetség Észak-magyarországi Csoportja közös rendezésében ma este 5 órától Budapes­ten a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszer­vezete Székházában Új Holnap-estet rendez­nek. A miskolci Új Holnap című folyóiratot be­mutatja Serfőző Simon, a lap felelős szerkesz­tője. Ezt követően Serfőző Simon: Félország, félvilág című válogatott verseket tartalmazó kötetét Vasy Géza irodalomtörténész ajánlja a közönség figyelmébe „TÁRLAT Avastól Avasig Kozma István: Csendélet Miskolc (ÉM) - Az 1990 óta Mezőkövesden élő Kozma Istvánnal talán senki sem ismeri jobban Nagybányát, a nagybányai képzőmű­vészetet. A festő- és iparművészként is tevé­kenykedő alkotó huszonhét évig élt és dolgo­zott a városban. Saját képzőművészeti tevé­kenysége mellett mindig is érdekelte a népmű­vészet. Járta a vidéket, hosszabb-rövidebb időt töltött egy-egy fazekasnál, üvegművesnél, fi­gyelte a szőnyegszövőket. Behatóan foglalko­zott a Máramarosi-havasok, a szatmári Avas népművészetével. A gyűjtőutakon szerzett él­ményeit, tapasztalatait saját művészetében is felhasználta. A miskolci Képcsarnokban rendezett kiállí­táson október 20-áig Kozma István festménye­in kívül iparművészeti alkotásait: szőnyegeit, fémdomborításait is láthatják az érdeklődők. Rendezett és rendezetlen káosz Beszélgetés Szentpétery Ádám rozsnyói képzőművésszel Szentpétery Ádám kiállítása a Miskolci Galériában látható A szerző felvétele Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A kép már a fa­lon van. A műfajból adódóan, éles szemű látogatónak kellene lenni annak, aki észrevenné, hogy valami nem stimmel. A rozsnyói művész - Szentpétery Ádám - azonban odamegy művé­hez, és megfordítja. Még a Mis­kolci Galériában látható kiállítás rendezője, a művészettörténész Beskid is mosolyog rajta... • Jó, jó - mondja az alkotó -, tu­dom, hogy nem feltűnő a hiba. Meg egyébként is a káoszról van szó. De én azt is tudom, hogy ez így jó... □ Azért nem érezni minden képén a káoszt. Vagy ilyen „titokban” tudja rendezni a rendezetlenséget? • Nem, természetesen csak néhány képem szól erről. Ezek ’89 körül ké­szültek, amikor az úgynevezett bár­sonyos forradalom volt nálunk. Ak­kor az egész társadalom lázban égett, mindenki várta az újat, a job­bat. Ezek a képek azt jelképezik, hogy minden szétesett, és arra vár, hogy valaki összerakja. De ma már unom a politikát, sokkal inkább vá­gyódom a tiszta formákra. Ezért nyugodtabb képeket készítek. □ Mindig ez az absztrakt irányzat érdekelte? • A főiskolát 1982-ben végeztem. Akkor nálunk még az absztrakt nem volt igazán elfogadott, hiszen a szoc- reál elég sokáig tartott. Oda kellett figyelni arra, mit állít ki az ember, már csak a megélhetés miatt is. Be kellett állni a sorba. így például sok csendéletet festettem. Egyébként a főiskolán monumentális festészetet tanultam. Templomfreskót nem festhettem, mert templomok nem nagyon épültek, de pártházban sem dolgoztam. Viszont terveim alapján készültek belső képek halottasház­ban, házasságkötő teremben. □ Valamilyen szinten biztosan bele­vitte önmagát a munkáiba... • Sok kompromisszumot kellett kötni, persze azért tényleg igyeke­zett az ember önmaga lenni. Ez a vi­lág, ami itt a kiállításon is látható, tulajdonképpen mindig bennem volt. De az iskola megfogott. Akkor ezt formalizmusnak nevezték, és nemigen nézték jó szemmel, ha vala­ki ebbe az irányba megy el. Azt mondták, nincs teteje, nincs veleje, nincs ideologikus töltete, csak egy­szerű játék. És ráadásul Nyugatról jött... Szokásos vizsgafeladatunk volt a szlovák nemzeti fölkelés. „Hálás” témának számított a kozmosz. A folklórba menekültünk, hogy ezeket a szürke témákat legalább dekora­tívvá tegyük. Aztán később oldódott kicsit a helyzet. Azt továbbra is el­várták az alkotótól, hogy figurális képeket fessen, de már nem számol­ták, hogy a képen mindenkinek meg van-e öt ujja. □ Ön milyen irányzathoz sorolja mai képeit ? • Talán geometrista absztrakcio- nizmusnak nevezném, vagy valami ilyesminek. De nem nagyon törő­döm az irányzatokkal. Most ez tet­szik nekem, bennem van, ezzel tu­dom kifejezni magam. Címeket se nagyon szeretek adni, nem akarok megmagyarázni. Ha más kiállítá­son vagyok, a címet akkor is csak végső esetben nézem meg, mert azt szeretem, ha önmagukban hatnak rám az alkotások. Nem én vagyok a fontos, hanem maga a mű... □ Á másik teremben látható Lud­wig Múzeum kiállítását rendező művészettörténész szerint az így áb­rázolt világot éppen hogy csak akkor értheti meg a néző, ha van háttéris­merete a művészről, illetve a. közeg­rőlt/ amelyben, az alkotás született... • Én nem hiszek abban, hogy meg lehet érteni egy szubjektum abszt­rakt világát. És talán nem is fontos. De természetesen, mivel ember csi­nálja, van valamilyen közlési igé­nye. Sajnos, a mi régiónkban ez még elég távol áll az emberektől. Nyugaton teljesen természetes, hogy megvesznek egy ilyen képet. Nálunk viszont lehet, hogy tetszik is valakinek, de mégsem biztos ab­ban, hogy nincs-e itt valami gúny. Kérdezvén: a mester húz egy vona­lat, és ez itt a kép? Azt hiszem, en­nek a komák, a mai világnak ezek a képek az igazi lenyomatai. Nem akarnak meghökkenteni, de fel sze­retnék hívni magukra a figyelmet. A közoktatás modernizációjáért A KOMA az idén 300 millió forintot kapott a kormánytól Budapest (ÉM) - Az oktatásügy­ben évek óta jelen vannak az is­kola fejlesztésére, modernizá­ciójára irányuló törekvések. Ezeket kívánja előmozdítani a készülő új oktatási törvény. De ezt szolgálja az a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (KOMA) is, amely a helyi sajá­tosságokat figyelembe vevő, el­terjeszthető programok, kuta­tások támogatását ígéri. A közalapítvány - amely 1995-ben 300 millió forintos kormánytámoga­tással kezdi meg működését - min­denekelőtt azoknak a gyakorló pe­dagógusoknak, kutatóknak a mun­káját szeretné anyagilag segíteni, alak az általános művelődést, a ne­velést, a szakmai képzést kívánják korszerűsíteni. „A közoktatási intézmények és a helyi társadalom” témában olyan pályázatokat várnak, amelyekben az oktató-nevelő intézmények és a fenntartói szervezetek, valamint ci­vil társulások helyi és regionális együttműködésének fejlesztésére vállalkoznak a pályázók. ,A közoktatás és a kisebbség” té­makörét azért írták ki, mivel úgy gondolják, hogy a társadalomban meglévő feszültségek, etnikai prob­lémák enyhítése érdekében szükség van az iskolai nevelő és oktató mun­ka fejlesztésére is. ,A közoktatás modernizációja” a szemléletében, tartalmában és módszereiben merészen korszerűsí­tésre törekvő programok, pályáza­tok iskolai megvalósításának támo­gatását ígéri. „Az óvodás és iskolás kor sajátos pedagógiai problémái” pályázati té­mával az alapítvány célja az, hogy a kisgyermekekkel foglalkozó peda­gógusok figyelmét ráirányítsák a testi-lelki-szellemi hátrányok felis­merésére, megelőzésére, valamint az ezek korrekcióját szolgáló mód­szerek kidolgozására. A „pályaválasztás” témakörében támogatást ajánlanak olyan kuta­tásokra, amelyek számba veszik a gazdaság szerkezetében, az iskola- rendszerben végbemenő, a fiatalok továbbtanulására és munkába állá­sára kiható változásokat. A tanszabadság, a gyermek- és személyiségközpontú alternatívák megvalósítása a közoktatás moder­nizációjának szintúgy fontos eleme. Ezért az „alternatív pedagógiai” kezdeményezéseket anyagilag is segíteni szeretnék. ,Az oktatási intézmények irá­nyításának korszerűsítése” című pályázatoktól a iskolarendszer ha­tékonyságának növelését, a szelle­mi és gazdasági tartalékok feltárá­sát váiják. A KOMA által kiírt pályázatokra a jelentkezési határidő október 15. Az űrlap a közalapítvány titkársá­gán (Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium, Budapest, Szalay u. 10-14., III. e. 382.;) szerezhető be. Megtáncoltatták a műsorvezetőt is Vikár Béla népdalgyűjtő száz évvel ezelőtt Csinosén és a környező ta- nyavilágban rögzítette fonográfra az ősi magyar dalokat. És egy évvel ezelőtt lett önálló település Csin­osé. A két évforduló tiszteletére az elmúlt hét végén népdalos találko­zót rendeztek. A meghívott együttesek műsorán érződött, hogy a fellépéseknek nincs tétje, versenyjellege, szaba­don, feszélyezettség nélkül adták elő műsorukat. Óiási sikere volt a szomolyai fúvósoknak. A „rezesek" már több alkalommal szolgáltattak aláfestő zenét a Duna Televízió műsoraihoz, Pattogó csárdásukra Csapó Károly, a Magyar Rádió Népdalkörök pódiuma című műso­rának vezetője is táncra perdült. Fotó: Serfőző László Mezey-graJfikák Kazincbarcika (ÉM) - Mezey Ist­ván grafikusművész munkáiból nyí­lik kiállítás szeptember 21-én, csü­törtökön délután 4 órakor Kazinc­barcikán a Városi Kiállítóteremben. Az 50 éves művészt Király Bálint, a város polgármestere köszönti, majd a tárlatot Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója nyitja meg. A megnyitó műsorában közreműkö­dik a Jánosi együttes. Szellemi erőpróba Edelény (ÉM) - A magyarok bejö­vetele címmel történelmi vetélkedő­sorozatot hirdet a Bódva-völgyi ál­talános iskolák felsős diákjai szá­mára az edelényi Városi Rendezvé­nyek Háza és Könyvtár. A magyar honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére megrendezendő többfor­dulós szellemi erőpróbára október 15-ig várják 3-3 fős csapatok jelent­kezését a Rendezvények Háza cí­mén (Edelény, Borsodi út 9., tele- fon/fax: 48/341-824). Magyar dráma Brüsszel (MTI) - A brüsszeli Kirá­lyi Flamand Színház magyar drá­mával kezdi idei évadját. Szeptem­ber 19-én mutatják be Hubay Mik­lós Freud-drámáját, amelynek egy korábbi változatát a magyar közön­ség tíz évvel ezelőtt láthatta a Nem­zeti Színházban Freud - az álomfej­tő álma címmel. A belgiumi előadás rendezője a színház intendánsa: Franz Marijnen. Előkészítők Miskolc (ÉM) - Az általános iskola 8. osztályába járók részére középis­kolai előkészítő tanfolyamot szervez - magyar, matematika, biológia és rajz tantárgyakból - a miskolci Kos­suth Lajos Gimnázium és Pedagó­giai Szakközépiskola. Jelentkezni telefonon (46/345-830) vagy levél­ben (Kossuth Gimnázium és Szak- középiskola, Miskolc, Dayka Gábor u. 4.) szeptember 18-ig lehet. A Zrínyi Hona Gimnázium önkölt­séges felvételi előkészítő tanfolya­mokat indít az általános iskolák 8. osztályos tanulói számára magyar nyelv és irodalom, történelem; an­gol és német nyelv; matematika-fi­zika; biológia; rajz; ének-zene; orosz tantárgyakból. Az első foglalkozá­sok és egyben a jelentkezés időpont­ja: szeptember 21., délután 3 óra. Bővebb felvilágosítás a gimnázium­ban, illetve a 46-344-908-as telefon­számon kérhető. A Kilián György Gimnáziumban a következő tantárgyakból indulnak előkészítő tanfolyamok általános is­kolai tanulóknak: magyar nyelv és irodalom, matematika, francia nyelv, angol nyelv és biológia. Indul előkészítő a hatosztályos gimnáziu­mi képzésre levelező oktatás és kon­zultációk formájában matematiká­ból és magyarból. Érdeklődni a 46/370-502-es telefonszámon lehet. A Herman Ottó Gimnázium előké­szítői magyar, történelem, matema­tika, biológia, angol és német tan­tárgyakból 20 órásak. Szerveznek tehetséggondozó szakköröket is: 5-6. osztályosoknak Kis Matemati­kusok Baráti Köre, 7-8. osztályo­soknak Kis Irodalmárok Baráti Kö­re, 6-7. osztályosoknak Német nyelvi Baráti Kör és Angol nyelvi Baráti Kör. Szerveznek egyetemi felvételi előkészítőt is magyar, tör­ténelem, matematika, fizika, föld­rajz, rajz, angol és német nyelvből. Jelentkezni szeptember 25-ig lehet. Bővebb felvilágosítást a 46/349-888- as telefonszámon kérhetnek az ér­deklődők. Az Avasi Gimnázium ebben a tan­évben is indít diákköröket a TIT-tel karöltve magyar, történelem, mate­matika, biológia, rajz, angol, német, francia tantárgyakból Mivel a hat- osztályos és a négyéves gimnáziumi képzés beiskolázása egy időpontra esik, ezért a diákköröket egyszerre indítják hatodik osztályos és hete­dik-nyolcadik osztályos tanulók számára. A hatodikosok első foglal­kozása október 6-án (tájékoztató szülők és tanulók részére szeptem­ber 29-én, délután 4 órától), a hete­dik-nyolcadikosoké október 7-én lesz (tájékoztató szeptember 29-én, délután 5 órától ). A diákkörökre szeptember 25-ig lehet jelentkezni. Előzetes felvilágosítást pedig Takács Márta igazgatónál, a 46/365-970-es telcfonszámon kap­hatnak az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents