Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-18 / 220. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Szeptember 18-, Hétfő „TÉKA Az első év könyve Miskolc (ÉM - DK) - Bizony nem lett min­denki kitűnő a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnáziumban. Ez kiderül abból az elegáns évkönyvből, amely a fiatal oktatási intézmény első évét reprezentálja. S talán azért kezdem ezzel a gondolattal, mert - bár régen szokás volt ez nem tartom túl jó ötletnek az év végi osztály­zatokat tartalmazó táblázatot. Önkéntelenül is belegondol az ember, mi lenne, ha valami­kor sok évvel az iskola befejezése után - tudós­ként, pártelnökként vagy akárhogy - viszont­látná ifjúkori bizonyítványában a „feketepon­tokat”. Bár - pláne egy nyolcosztályos gimná­ziumban - az,első év eredményei kijavíthatok, jobbíthatok. És persze erről szól az iskola szel­lemisége, a Szent Ignác-i magis: „Mindig egy kicsit többet, egy kicsit jobbat, egy kicsit szeb­bet, sohasem megelégedve azzal, amik va­gyunk”... Az viszont már kellemesebb lesz, mikor a mai diákok majd osztálytársaik portréját né­zegetik sok év távlatából, illetve az esemény- naptárból idézhetik vissza ottlétük történése­it. És egész életükben vezérelvként olvashat­ják újra és újra Szent Ignác gondolatait. „Az ember arra van teremtve, hogy Istent dicsélje, tisztelje és szolgáljon neki, és ezáltal lelkét üd­vözítse. Minden egyéb a föld színén az embe­rért van, hogy őt segítse a cél elérésében. Eb­ből következik, hogy az embernek ezeket annyira kell felhasználnia, amennyire célja elérésében segítik, és annyira kell megválnia tőlük, amennyire akadályozzák abban.” De tanulságosak lehetnek Horváth Tibor igazgató jezsuita nevelésről szóló gondolatai is. Egyrészt azért, mert az iskola (és a rend) történetét, módszereit, a névadó életét és munkásságát minden diáknak ismernie kell, és az erről szóló sorok a szülők számára is irányt mutathatnak. Kitekint az első év könyve az iskolán túlra is, közük például az iskola szervezésében el­hangzott előadások kivonatát. Az egyik éppen arról szól, hogy a jezsuita iskolában két hazá­nak nevelnek polgárokat: egyrészt földi ha­zánknak, másrészt Isten országának. Ahogy az évkönyv mutatja, ezt a munkát az Avason sikerült elkezdeni... „RÁDIÓ Színházak vidéken Horpácsi Sándor Mindig is foglalkoztatott, hogy a pesti kollegá­im mikor melyik színházat nevezik ki „ügyeletesnek”. Valóban az a legjobb? Vidéken élő ember ezt egyáltalán nem tudja eldönteni, mert soha, esetleg véletlenül jut el a békéscsa­bai, soproni vagy zalaegerszegi színházba. így- látatlanban - el kellett hinnem, hogy - soká­ig - Kaposvár, majd egy időben Szolnok volt a fogalom, az etalon. A vidéki ember legfeljebb csak akkor fog gyanút ha, időnként a saját városa színházát kiáltják ki „ügyeletesnek”. Mert - mondjuk ki!- a „szakma” megítélése nem mindig esik egy­be a közönségével (Kaposváron sem). Gyanút kelt az is, hogy városok, színházak kerülnek évekre szélárnyékba, mintha nem is létezné­nek. Legutóbb például a Magyarországról jö­vök című rádióműsorban hallhattunk a vidéki színházakról. Tudom én, hogy egy 50 perces összeállítás­tól nem lehet elvárni a teljességet, így megítél­ni sem lehet a vidéki színházakat. Ezúttal nem (sem) hallhattunk Debrecenről, Békés­csabáról, Egerről, az új székesfehérvári és a soproni társulatról, de a veszprémiről sem. Az összkép olyan, mint az országé, azaz Pa­ris jelmondatát idézve „hánykódik, de el nem süllyed”. Elgondolkodtató, amit Kaposvárról halottunk. A múlt században minden nagyobb városunk palotát épített Tháliának, és ezek­ben a gazdasági válságok, a rendszerváltások idején is felment esténként a függöny. így van ez most is, amikor például a magyar film a padlón van, könyvkiadásunk, -kereskedel­münk súlyos válságban, panaszkodnak a kép­ző- és építőművészek is. Holott nyilvánvaló, hogy a színház soha nem lesz nyereséges. Az állam, az önkormányzatok - igaz egyre keve­sebbet - mégis kiszorítanak annyi pénzt, hogy a verkli azért menjen. A művészek mindenütt zúgolódnak, panaszkodnak. Okkal, mert rosszul fizetik őket, és vidéken mellékes sincs. Mégis szinte hitetlenkedve hallgatjuk, hogy például Miskolcon színészlakásokat adnak át, épül, szépül a színház. Gondolom, olyan para­doxon ez is, mint az egész gazdasági, politikai életünk. Polgárságunk, gazdag mecénásréte­günk már-még nincs. Állandóan nőnek a helyárak, mégis elfogynak a bérletek, egyálta­lán van színházi, szellemi élet. Mert azt a rádi­óban csaknem mindegyik színházi vezető el­mondta, hogy a tömegeknek akarnak színhá­zat csinálni. Pécsett és Miskolcon (Szeged sem szólalt meg) három tagozatot. Végezetül azt kell tehát mondanom, hogy a nagy sírás-rívásból, panaszkodásból mégis po­zitív összkép alakult ki: ilyenkor szeptember­ben, októberben mégis felmegy a színházak­ban a függöny, megtörténik a varázslat, a megunhatatlan. Jótékony művészet a templomért Zeke-Hajas Ilona és Simon László szikszói kiállítása Sokan nézték meg a művészházaspár alkotásait Fotó: Knyizsák Ferenc Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Jótékony- sági célú rendezvény színhelye volt szombaton a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Ház. Zeke- Hajas Hona festőművész és fér­je, Simon László szobrász kiállí­tását Harrach Péter, a KDNP alelnöke, a Magyar Katolikus Püspöki Kar világi titkára nyi­totta meg. A művészházaspár díszvendégeként műsort adott Pászthy Júlia operaénekesnő és gyermekei, valamint Fodor Fe­renc gitárművész. A koncert és a két hétig n jutva tartó tárlat jótékonysági célokat is szol­gál. A művészek ugyanis a bevétel jelentős részét felajánlották a szik­szói református templom újjá­építésére. Eredetileg Giczy Györgyöt, a KDNP elnökét kérték fel a házigaz­dák a megnyitóbeszéd megtartásá­ra, de kötelezettségei miatt távol­maradt. Levelét Harrach Péter ol­vasta fel a népes publikum előtt. Néhány sort mi is idézünk tőle: „Zeke-Hajas Ilona ikonjait, festmé­nyeit és Simon László szobrait ko­rábban központi székházunkban rendezett kiállításukon láthattam már, így most, amikor távollétem­ből küldöm köszöntő üzenetemet, a látvány emlékeivel szólhatok.” A művelődési ház nagytermében műsorral kedveskedett a hallgató­ságnak Pászthy Júlia. Zongorán kí­sérte leánya, Karosi Júlia. Fuvolán pedig a művésznő fia, Karosi Bálint játszott. Gitáron közreműködött Fo­dor Ferenc. Ez az első kiállítása megyénk­ben a művészházaspárnak. Petrás- sevich Gabriella, a szikszói görög katolikus esperes leánya figyelt fel alkotásaikra. Az ő ajánlására hív­ták meg őket Szikszóra, ahol a Pető­fi Sándor Művelődési Ház képzőművészeti galériájában szep­tember 30-áig tekinthetik meg az érdeklődők a művészházaspár ke­resztény szellemiségű műveit. Közművelődés - akciós áron is Évadnyitó a barcikai Egressy Béni Művelődési Központban Kazincbarcika (ÉM - M.L.) - A kulturális egyenlőtlenség kiala­kulásának veszélye, a kultúra devalválódása, felhígulása min­dennapos beszédtéma. Ma, ami­kor a közművelődési intézmé­nyek napi fennmaradásukért küzdenek, az Egressy Művelő­dési Központ és Könyvtár eseté­ben mégsem csak az intézmény talponmaradásáról, hanem fej­lődéséről beszélhetünk - mond­ta Sajó Attila, az Egressy igaz­gatója azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a művelő­dési központ 1995/96-os évadjá­nak programját.- Az Egressy fejlődéshez persze hoz­zátartozik az is, hogy az önkor­mányzattal felhőtlen a kapcsola­tunk, s az intézmény most több pénzzel gazdálkodhat, mint ezt megelőzően - felelte az intézmény pénzügyeire vonatkozó kérdésünk­re Sajó Attila. - A régió közművelő­dési intézményeinek körében egyébként tartottak és tartanak a kulturális esélyegyenlőtlenség ki­alakulásának veszélyétől, a félel­mek ellenére rendezvényeinket és programjainkat mi próbáltuk úgy megszervezni, hogy elkerüljük en­nek kialakulását. Ézt szolgálja pél­dául, hogy színházi előadásainkra, tanfolyamainkra - a már bevált mó­don - részletfizetési kedvezményt adunk. E mellett az idén ajándék- akciót is szerveztünk, ami azt jelen­ti, ha valaki felnőtt színház- és pódi­umbérletet vásárol, filmmúzeumi bérletet kap ajándékba. A tájékoztatón megtudhattuk, hogy a művelődési központ - a régi hagyományok szerint - tovább foly­tatja tehetséggondozó programjait, s szeretnék feleleveníteni a kazinc­barcikai diáknapok hagyományát. Kiemelkedően fontos feladatnak tartják emellett a honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplését is, amelyre fesztiváljellegű ese­ménysorozattal készülnek. A rendezvények felelőse hét - köztük felnőtteknek, általános és középiskolásoknak, valamint óvo­dásoknak szóló - színházi, illetve hangversenybérlet-sorozatról szá­molt be. A színházi előadások közül elsőként a Leszállás Párizsban cí­mű komédiát emelte ki, amelyet a budapesti Vidám Színpad vendégjá­tékában október 2-án láthat a kö­zönség. Ezt a kassai Thália Színház Semmi és végtelen című előadása követi, amellyel a színház a Határa­inkon Túli Magyar Színházak Ta­lálkozóján díjat nyert. Ez évben Kazincbarcikán is megemlékeznek a mozgókép 100 éves múltjáról. Válogatásukban hétfőnként a filmművészet egy-egy jeles darabját láthatják majd az ér­deklődők. Eire a 100 évre emléke­zik egyébként az a plakátkiállítás is, amely a művelődési központ elő­csarnokában tekinthető meg. A mo­zi ősszel bekapcsolódik a megyei francia filmnapok rendezvénysoro­zatába, míg decemberben megren­dezik a hagyományos családi film­hetet. A város kiállítótermeiben az 1995/96-ban tizenhat képzőművé­szeti tárlatot rendeznek. Ezek közül az első - egyben az évadnyitó - a vá­rosban élő grafikusművész, Mezey István 50. születésnapja alkalmá­ból szeptember 21-én nyíló retros­pektív kiállítás lesz. Napjainkban átalakulóban van az amatőr művészeti tevékenység, így az Egressy amatőr csoportjai­nak is lehetőségük nyílt arra, hogy művészeti iskolai rendszerben foly­tassák munkájukat - hallottuk az amatőr csoportok felelősétől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg­válnának a művelődési központtól, és tovább folytatják a város határa­in is túlnjníló tevékenységüket. Az amatőrök közül tavaly legeredmé­nyesebben talán a citerazenekarok szerepeltek, a minősítőkön három arany fokozatot szereztek. Múlt nyári rendezvényük, a kazincbarci­kai népzenei tábor sikere után jövő­re - immár harmadszor - ezt már országos körűvé szeretnék tenni. A Kincs bábcsoport, valamint a fotó­kör ma már az országhatárokon túl­ra is „terjeszkedik”. Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör továbbra is fontos szerepet tölt be a fiatalok művészeti előképzésében. A Gyermekek Háza igyekszik megőrizni családias jellegét. To­vábbra is várják klubjaikba, szak­köreikbe, tanfolyamaikra az érdek­lődőket. Módszertani játszóházukat - megyei programként - ez évben is megrendezik a gyakorló pedagógu­sok számára. Emellett a szakembe­rek számára országos játszóház-ta- lálkozót szerveznek. Az Egressyben kap helyet a vá­ros egyetlen közművelődési könyv­tára. Á közgyűjtemény a szolgálta­tások színvonalának emelése érde­kében közalapítvány létrehozásá­hoz kérte az önkormányzat segítsé­gét. Visszatérő könyves rendezvé­nyeikkel az olvasást szeretnék is­mét előtérbe hozni. Nemcsak a felnőttek, de a gyer­mekek körében sem „divat” az olva­sás -jegyezte meg a gyermekkönyv­tár vezetője -, ezért a könyvek, a könyvtárhasználat népszerűsítésé­ért számos játékos vetélkedőt ren­deznek az általános iskolásoknak. A város és a művelődési központ mindig is büszke volt a kazincbarcikai citerások eredményeire Filmszemle-igazgató Budapest (MTI) - A Magyar Moz­gókép Alapítvány Nemzeti Kurató­riumának döntése alapján a 27. Ma­gyar Filmszemle igazgatói tiszté­nek betöltésére kiírt pályázatot Horváth György, a Balázs Béla Stú­dió művészeti vezetője nyerte. A ko­rábbi igazgató, Kézdi-Kovács Zsolt tavasszal mondott le. Horváth György elképzeléseiről nyi­latkozva az MTI-nek elmondta: az előző évek tapasztalatai azt mutat­ták, a szemle alatt nagyobb az ér­deklődés a magyar filmek iránt, mint máskor. Ezt ki kell használni, és meg kell teremteni a feltételeket, hogy minél többen nézhessék meg az alkotásokat ebben az időszak­ban. A fesztivált az előző évekhez hasonlóan egy helyszínen célszerű megrendezni, ugyanis a tavalyi pró­bálkozás - amikor több moziban tartották a vetítéseket - mem volt nyereséges. Az új igazgató szerint a versenyben minden új játékfilmnek részt kellene vennie, jövőre 12-13 új alkotásra számítanak. A számos do­kumentumfilmből pedig - ahogy ez már korábban is volt - előzsűri vá­logatja ki a versenyben részt vevő­ket. A szakmai díjak változatlanul megmaradnak, jutalmazni szeret­nék az eddig háttérbe szorított dísz­lettervezők munkáját is. * Horváth György 38 éves, a Berzse­nyi Dániel Tanárképző Főiskola népművelés-magyar, majd a Szín­ház és Filmművészeti Főiskola ren­dező-operatőri szakán szerzett dip­lomat. Munkatársa volt a Magyar Filmtudományi Intézetnek, és egy évig részt vett a Filmkultúra folyó­irat szerkesztőbizottságának mun­kájában is. Jelenleg a Balázs Béla Stúdió művészeti vezetője, a Titanic Filmjelenlét Alapítvány kuratóriu­mi elnöke. Horváth György tanít az esztergomi tanítóképző főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán. Alliance-hírek Miskolc (ÉM) - Az Alliance Fran- caise miskolci irodája szervezésé­ben (a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet közreműködésével) Guy Ga- tepaille farncia mesemondó három­napos műhelyt rendez október ele­jén Miskolcon a Zrínyi, a Kilián és a Herman Gimnázium tanulóival és tanáraival. A párizsi Alliance és az Air France nemzetközi versenyt szervez ősszel az Alliance Francaise tanulói és tagjai részére a film születésének 100. évfordulója alkalmából. A fel­adat egy fogalmazás megírása a francia moziról. A legjobbak bejut­nak a párizsi döntőbe, amely janu­árban lesz. Bővebb felvilágosítást a 46/327-687-es telefonszámon kér­hetnek az érdeklődők. * November elején rendezik meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a negyedik francia filmhetet, és tarta­nak az Alliance-ban videoesteket is, francia lektorok segítségével. Menedzsertréning Miskolc (ÉM) - Vállalatok, önkor­mányzatok és más gazdálkodó szer­vezetek szinte naponta találkoznak az előrehaladás esélyeit segítő pá­lyázati lehetőségekkel, az adott in­tézmény, vállalkozás „eladható­ságának” szükségességével. Ehhez elengedhetetlen a propagandamun­ka. De ez nem mindig sikeres. Hogy azzá váljon, ahhoz szeretne segí­tséget adni a Tudomány és Techni­ka Háza sajtómenedzser-tréningjé- vel. Jelentkezni szeptember 22-éig lehet. Bővebb felvilágosítást a 412- 802-es és a 412-804-es telefonszá­mon kaphatnak az érdeklődők. Előfelvételi Miskolc (ÉM) - Az 1996/97-es tan­évben újra induló külkereskedelmi ügyintéző és a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakokra előfelvéte­li vizsgát hirdet nyolcadikos diákok számára a Berzeviczy Gergely Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola. Az írásbeli felvé­telik november 20-án, a szóbeli vizs­gák pedig november 30-án és de­cember 1-jén lesznek. A szóbeli vizs­gákról az írásbelik napján adnak tájékoztatást. Az előfelvételire no­vember 5-éig lehet jelentkezni az is­kolában (Miskolc, Hősök tere 1.). A-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents