Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-07 / 211. szám
10 SZABADIDŐ Házigazda 1995., Szeptember 7, Csütörtök A nyomelemekről tudni kell Miskolc (ÉM) - A nyomelemekről, annak szükségességéről, hiányával, avagy túletetésé- vel kapcsolatos betegségekről mind több kistermelő tud valamit. Ha valaki komplextakarmányt vásárol, s azzal éteti jószágát, nem feltétlen kell e kérdéssel törődnie, ám éppen költségei csökkentése érdekében egyre több gazdaember maga termeli meg az állatállomány számára az éves takarmányszükségletet. Nem árt tehát, ha a korszerű takarmányozás érdekében a nyomelemekkel jobban megismerkedik. Köztudott, hogy az élő szervezet egészséges működéséhez és gyarapodásához teljes értékű táplálékra van szükség. Ezen belül eddig igen fontos szerepük van a nyomelemeknek, hiszen teljes, vagy részleges hiányuk néha megbetegedéssel, máskor lassúbb fejlődéssel jár. Ezen túlmenően a takarmányban lévő ásványi anyagok és nyomelemek meghatározzák a takarmányok hasznosulását, s mindez jelentősen befolyásosa a költségeket is. A takarmányozás költségeinek alakulása viszont a nyereséges állattartás kulcskérdése. Magyarországon évtizedek óta kiváló takarmánykiegészítők - premixek, koncentrátumok készülnek -, sajnos azonban - elsősorban kistermelői körben - az irántuk való igény meglehetősen kicsi. Másik oldalról viszont többnyire a helyi takarmánybolt választéka is szűkös, pedig igen nagy bajt okozhat, ha nem a megfelelő állattal etetik meg a neki készült premixeket. (A Kistermelők lapjának augusztusi száma említ egy esetet, amikor több, mint kétszáz jól fejlett bárány pusztult el két nap alatt, mert malac- premixszel készítették el a takarmánytápot.) Ismert, hogy az anyakocák föcstejében csak két napig van elegendő mennyiségű vas, az újszülött malacnak viszont magas a vasigénye, ezért kétnapos kortól gondoskodni kell a szükséges vas pótlásáról. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen vaskészítményt kap a malac. A tenyészállatoknak különösen magas a jódigénye. Amennyiben a sertéstartás során hallisztet használ a gazda, úgy megnyugodhat, a jódszükséglet biztosítva van, ám figyelnie kell arra, hogy egyes takarmányok etetése rontja a jód hasznosulását. A takarmánynak általában rendkívül alacsony a mangántartalma, sőt egyes területeken termesztett takarmányokból hiányzik is. Jól lehet az állatok mangánszükséglete sem nagy, de - miután életfontosságú nyomelemről van szó - hiánya esetén súlyos emésztési, vemhesülési, csontfejlődési zavarok támadhatnak. A cink - akárcsak az előbb említett mangán - az enzimek fontos alkotórésze. Hiánya étvágycsökkenést okoz. A kevesebb takarmányfelvétel megtorpantja a jószágot fejlődésében, miközben a tartás költségei jelentősen emelkedhetnek. Megnövelik a szelénszükségletet a zsírban, főleg telítetlen zsírsavakban gazdag takarmányok. A szelénnek ugyanis a szervezet méreg- telenítési folyamatában van szerepe. A hiány májnekrózist válthat ki. Esetenként tüdőödémát, termékenységi problémát vált ki. A cink - akárcsak a mangán - az enzimek fontos alkotórésze, hiánya étvágycsökkenést von maga után. Szeptemberi vásárnaptár 'Szeptember 7., csütörtök: Országos állat- és kirakodóvásár; Ónod Szeptember 9., szombat: Országos állat- és kirakodóvásár; Ózd Szeptember 10., vasárnap: Autóvásár: Miskolc Szeptember 11., hétfő: Országos állat- és kirakodóvásár: Szikszó Szeptember 13., szerda: Országos állat- és kirakodóvásár: Tiszakarád : Szeptember 17., vasárnap: Országos állat- és kirakodóvásár: Tokaj Au tó vásár: Miskolc Szeptember 20., szerda: Országos állat- és kirakodóvásár Rudabánya Szeptember 21., csütörtök: Országos állat- és kirakodóvásár: Edelény Szeptember 24., vasárnap: Autóvásár: Miskolc Szeptember 26., kedd: Országos állat- és kirakodóvásár; Sajókaza Szeptember 20., szombat: Országos áBat- és kirakodóvásár: T.-szentjakab Apad a tejtermelés Miskolc (ÉM) - A nyárvégi kedvezőtlenebb takarmányozás miatt csökkent a tejtermelés megyénkben. Javult viszont a felvásárláskori tejár kifizetése, s ma már átlagban 20-30 napot kell várni a termelőknek pénzükre. Egyes üzemek és kistermelők a nagyobb városokba egyenesen a kereskedőknek szállítják a tejet, akik a nyers tejet literenként 42-43 forintért értékesítik a lakosságnak. Gazdatanács csibetartóknak A fű etetése könnyen pusztulást okozhat az udvaron A jó takarmányozás fél siker. (A felvétel csak illusztráció.) Fotó: Farkas Maya Megyaszó (ÉM) - Csőri Istvánná, a helyi református lelkész felesége lassan három évtizede foglalkozik baromfitartással. Az első nagy „nekirugaszkodása” 1957 tavaszához kötődik. Akkor vett 100 naposcsibét. Azóta hol kisebb, hol nagyobb volt a megyaszói „baromfifarm”. A legtöbb, 600 tyúk és hozzávaló kakasok tartása volt, hiszen te- nyésztojás-termelésre szakosodott. Ma már csak annyit tart, amennyi a család tojás- és hússzükségletét kielégíti. Miért? Elfogyott az erő, nehezen bírna már annyi munkát elvégezni, mint amennyi a hajdani méretek fenntartása igényelne. No, és romlott is a jövedelmezőség. Véleménye szerint a tenyésztojás-ter- melés csak úgy kifizetődő, ha az mennyiségében ellát egy ötezer férőhelyes keltetőt. Az állandó önképzés, valamint a harmincéves tenyésztői múlt okán Csőri Istvánná tanácsaira érdemes odafigyelni. • Tavasztól késő őszig nagyon kell vigyázni a kiscsibékkel - mondja —, mért a íu etetése könnyen okozhatja a csirkék pusztulását. Láttam én már csibéket a házak előtt, az árokparton, amint az elvénült füvet csipegették, de szánalom volt rájuk nézni. Gazdájuk panaszolta, hogy semmi mást nem akarnak enni csak füvet, naphosszat csak füvet. Aztán lassanként mind elhullanak. Mit csináljon velük, kérdezte. □ Valóban, mit lehet tenni? ® Igaz, a csibék nagyon szívesen csipegetik a füvet, és ez egy bizonyos mennyiségig egészséges is számukra. Vigyázni kell azonban, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá. Amikor észrevesszük, hogy a kis jószágok étvágytalanok, nem emésztenek reggelre rendesen, vagy etetéskor a tápot, a darát nem eszik ízletesen, viszont szó szerint rohannak füvet csipegetni, akkor néhány napon keresztül egyszerűen zárjuk el a fűtől. A sok fű ugyanis veszélyes. Gazdag rostban, a baromfi nyers- rostemésztése ugyanakkor korlátozott. A túl sok zöld begyeltömődést, fejlődésben való visszamaradást okoz. Ráadásul az elvénült fű, valamint a fűfélék szára a csirkék számára emészthetetlen nyersrostot tartalmaz. Ha ezekből sokat eszik a csirke, akkor az el nem emésztett fű rostja kenderkócszövedékkel tölti ki a zúzát. Ez pedig azt eredményezi, hogy az aprójószág nem képes rendesen emészteni, egyre étvágytalanabb lesz, lesoványodik, fejlődésében visszamarad, és sok esetben el is pusztul. □ Önnek milyenek voltak a tapasztalatai? • Régebben márciusi keltetésűek voltak a csibéim. Ezek hamar kiették a zsenge fiivet a kifutón. Később áprilisi kelésű csibéim voltak, ezeknél már vigyázni kellett, időnként elzártam őket a fűtől. Napjában csak egy órát engedtem a fűre az apróságokat, de valóságos élmény volt nézni, amint több száz csirke mohón tömte magába a füvet. Úgy legeltek, mint a libák szoktak. Amikor viszont májusi csirkéket neveltem, kénytelen voltam kapával kiirtani a füvet tövestől. Ha kaszáltuk a füvet az rosszabb volt, mert akkor az elvénült szárrészeket csipegették. □ Hogyan védekezett ez ellen? • A legutóbbi években egy új módszert vezettem be, s ez nagyon bevált. Utakat kaszálunk a kifutón a fűben. Ezáltal a csibék könnyen tudnak közlekedni, nem vesznek el a nagy fűben, viszont a lekaszálat- lan zöld zsenge leveleit csipegetik. A magasra nőtt gyomnövények egyúttal félámyékot is nyújtanak, védelmeznek a tűző nap sugarától. A jövőben jó üzlet lehet a juhtartás Új támogatási lehetőségek az export növelése érdekében Budapest (MTI) - Jól értékesíthető a magyar bárány a nyugateurópai piacon. A tenyésztőknek a felvásárlók 300-450 forintot fizetnek súlytól függően az élő bárány egy kilogrammjáért. Sajnos azonban nincs elegendő exportképes áru, mivel a hazai termelők még a Magyarország számára megállapított 28 ezer tonnás kontingenst sem tudják áruval kitölteni. Mintegy 20 ezer tonna kivitelére képesek a tenyésztők éves szinten. Az ágazat exportbevétele évente mintegy 70 millió dollárt tesz ki - hangsúlyozta Hajuk Péter, a Magyar Juhte- nyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, hogy a tenyésztők exportbővítő támogatáshoz juthatnak, amelyet a reorganizációs program keretében a Földművelésügyi Minisztérium hirdetett meg. A támogatást azok a tenyésztők vehetik igénybe, akik vállalják, hogy hasznosítják és magas genetikai értékű állatállománnyal töltik fel a jelenleg üresen álló hodá- lyokat. A gazdálkodónak azt is vállalnia kell, hogy a megvásárolt, ilA minőségi juhhús előállítása a cél letve a korszerűsített anyaállat-férőhelyek legalább 80 százalékát ténylegesen állatokkal telepíti be. Ezt követően a megnövelt anyaállat-állományt legalább 5 éven keresztül szinten kell tartania. Ennek fejében a tenyésztők kamattámogatást vehetnek igénybe a férőhelyek megvásárlásához, illetve korszerűsítéséhez, továbbá a tenyészállatbetelepítéshez minden tenyészjerke Fotó: Dobos Klára után 3500 forintos vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Újabb kedvező lehetőség, hogy a megnövekedett tartós forgóeszköz-szükséglet finanszírozására a gazdálkodóknak további 3000 forint vissza nem térítendő segítség is adható te- nyészjerkénként. A pályázatokkal kapcsolatos részletes információkat az érdeklődők a területileg illetékes földhivataloktól kaphatják meg. Törvény a termőföld tulajdonszerzéséről Budapest (MTI) - Várhatóan szeptember végén kerül a Parlament elé a termőföld tulajdonszerzéséről szóló törvényjavaslat. A kormányprogram szerint a jelenlegi korlátokat csökkenteni kell, ám de korlátozást fenn kell tartani - mondta Lakos László, földművelésügyi miniszter. A korlátozások többféle verziója képzelhető el, amelyekről heves politikai viták zajlanak. Ilyen felvetés például, hogy a helyi mezőgazdasági termelők hozzájárulása legyen a feltétele annak, hogy külföldi magánszemély földhöz jusson. Más vélemények szerint az adásvételt állami szervezet engedélyéhez kell kötni, megint mások pénzügyi technikákat javasolnak beépíteni a rendszerbe. A miniszter - mint rámutatott - olyan korlátozás híve, amely a hatékony birtoknagyság kialakulását szolgálja, illetőleg amely esélyt ad a termelőknek a termőföld-tulajdonjog megszerzésére. Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy szigorú korlátokat állítsanak a jogi személyek termőföldtulajdon-szerzése elé. A haszonbérlet lehetőségeinek korlátozását viszont nem tervezik. A jövő évi támogatások kapcsán hangsúlyozta: az agrárágazat várhatóan 90-100 milliárd forint közötti összeget kap különféle támogatásokra, kedvezményekre. Cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint megszűnnének a kistermelők adókedvezményei. Növekvő takarmányárak Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hónapban - jól lehet kismértékben -, de tovább emelkedtek a takarmányárak. Több keverőüzem jelzése alapján szeptember közepétől azonban jelentősebb árnövekedés várható. Jelenleg tonnánként a kukorica 12-15 ezer forintért, a búza 11-13 ezer forintért, az árpa 12 ezer forintért, a korpa 11 ezer forintért kapható. A nyúltáp ára átlagban 23 ezer forint, a baromfinevelőé 28 ezer, s a tojótápé 21430, a háztáji malactápé 17280, a háztáji sertéshízótápé 14860 forint tonnánként. Az árak az áfát nem tartalmazzák. A világban kevesebb a juhok száma Miskolc (ÉM) — Az elmúlt öt év alatt drasztikusan csökkent a juhok száma és a termelés a közép- és kelet-európai juhágazatokban - állapították meg értékelésükben az Európai Unió szakemberei. Mindez kedvezőtlenül hat a vásárlók piaci pozíciójára. Különösen szembetűnő az apadás Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. Támogatás a munkahelyekre Miskolc (ÉM) - Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriuma kísérleti jelleggel pályázatot hirdet a munkanélkülivé válás megelőzésének céljából, a munkahelymegtartás támogatására. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. szeptember 1-jétől szeptember 30-ig. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást az OFA Alapítványi Irodában (Budapest, Roosevelt tér 7-8.) Szalai László, Bőr- csőkné Simon Borbála és Juhász Gyuláné ad kedd és csütörtöki napokon, illetve ugyanezen napokon a 132-2100 telefonon, a 311-es, illetve 312-es melléken. Több lesz a pulykahúskínálat Budapest (ÉM) - A Hajdúsági Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Részvénytársaság a közelmúltban kérte felvételét a Magyar Pulykaszövetségbe. Az rt. tervei között szerepel, hogy az idén megkezdi a pulykatermeltetés és -felvásárlás szervezését. A következő évtől pedig már jelentős mennyiségű gigant pulyka felvásárlása és feldolgozása várható. A feldolgozott árut leginkább exportra szánják. A hazai piacokra a cég továbbfeldolgozott termékeket és darabolt árut kíván szállítani. Pályázat kistermelőknek Budapest (ÉM) - A Kistermelők Lapja szerkesztőség pályázatot hirdet „így tettem jövedelmezővé gazdálkodásomat” címmel. A pályázatban a mezőgazdasági termelés bármely ágazatát művelők vehetnek részt géppel, vagy kézzel (olvashatóan) írt munkáikkal. A beküldött pályamunkáknak tartalmazniuk kell a gazdálkodás azon sarkalatos módszereit, amelyek előmozdították a kistermelői tevékenység jövedelmezővé válását. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el, s az első tíz helyezett jutalomban részesül. A beküldési határidő: szeptember 30. Az elbírálás határideje október 20. A nyertes pályázók névsorát a lap novemberi száma közli. Könyvújdonság a takarmányozásról Miskolc (ÉM) - Napokkal ezelőtt a új könyvet jelentetett meg a Mező- gazdasági Kiadó a korszerű takarmányozásról. Schmidt János: Gazdasági állataink takarmányozása című könyvéből a kistermelők mindazt a tudásanyagot megszerezhetik, ami a szarvasmarha, a sertés, a ló, a juh, a baromfifajok és a nyúl szakszerű takarmányozásához elengedhetetlenül szükséges. A szakkönyv segít a költségtakarékos, gazdaságos állattartáshoz, a kifogástalan termékelőállításhoz szükséges takarmányozási módszer kialakításában, s egyúttal felhívja a figyelmet a leggyakoribban elkövetett hibákra. x.
