Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-07 / 184. szám

8 ÉSZAKMagyarország Kultúra 1995« Augusztus 7«. Hétfő ^APROPÓ Beszűkülünk Horpácsi Sándor ✓ Évente mintegy ötezren hagyják el mene- külésszerűen megyénket. Többségükben kvalifikált értelmiségiek, és nem segéd­munkások. Az a 60 ezernyi értelmiségi, aki már elment, azért súlyos veszteség, mert kreativitás, innováció nélkül remé­nyünk se lehet arra, hogy kilábalunk a ba­jainkból. Ilyen súlyos helyzetben levő ré­giónak mindent meg kellene tennie, hogy idecsábítsa a szellemi erőket és a tőkét. Pontosabban a szellemi erő idecsábíthat­ná a tőkét is. Nos - sokszor leírtuk már más összefüggésben is - megyénk, Mis­kolc városa mindig kétbalkezes volt eb­ben a kérdésben. Elég legyen itt csupán utalni, hogy a háború után elengedte az Eperjesről idemenekült jogakadémiát, ké­sőbb elengedte a tanító-tanárképzőket, de a sornak még nincs vége, mert most meg az egészségügyi főiskoláról mondunk le. Tudom, a témát már körüljárta az orszá­gos és a helyi sajtó is, de mint lokálpatri­óta nem tudok napirendre térni az ügyön. Először is nem hiszem el, hogy a főváros­ban olcsóbb az oktatás. Ám ha tényleg ol­csóbb lenne is, megengedhetetlen, hogy éppen egy ilyen lepusztuló vidékről vigyék el a szellemi kapacitást, lehetőséget! Egyáltalán nem lehet elfogadni ezt a fis­kálisszemléletet, amely a jövőn akar spó­rolni, hiszen az oktatásba befektetett pénz térül meg a leghatékonyabban. Ugyanakkor tudom, hogy más régiók (pl. a Dunántúl) kapva kapnak minden alkal­mon, s foggal-körömmel ragaszkodnak az intézményeikhez, vívmányaikhoz. Talán éppen mert az ottani lakosság, vezetés lo- kálpatriótább, mint a miénk. A tét ugyan­is nem csupán az a 120 kislány, akit ki akarnak szakítani innen (el tőlünk), akik vagy kapnak, vagy nem az amúgy is zsú­folt fővárosban kollégiumot. Még csak nem is az a néhány tanári állás, néhány orvos mellékjövedelme. Egy szellemi mű­hely vész el, aminek inkább erősödni kel­lene, hogy nagyobb kisugárzása legyen. A fejlesztés koncepcióját itt, nekünk, helyi értelmiségieknek kell kimunkálnunk. S ez nem csupán, nem elsőrenden pénz kér­dés. Ha van adósságunk, felelősségünk, akkor ezen a téren a legsúlyosabb. Mert volt idő, amikor ömlött a pénz ebbe a me­gyébe, ide XIX. századi iparba, lakhatatlan lakótelepekbe stb. öltük, s lám most itt tar­tunk. Megfordíthatatlan ez a folyamat??? Kezdődik az iskola Budapest (MTI) - Az iskolakezdésig ugyan még hátravan közel egy hónap, viszont már most érdemes készülni a tanévre. A művelődé­si tárca hivatalosan is közzétette - a Művelő­dési Közlöny 19. számában - az 1995/96-os tanév rendjét. Eszerint a jövő tanév szeptember 1-től 1996. augusztus 31-ig tart majd. Az első taní­tási nap szeptember 4-én - hétfőn - lesz, míg az utolsó 1996. június 14-én, pénteken. Az első tanév tanulmányi eredményéről február hete­dikéig kapnak értesítést a tanulók, illetve szü­leik. Az MKM hivatalos lapjában megjelentek alapján a téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 21-e, csütörtök lesz, és január 3-án - szerdán - kell folytatni a tanulást. A tavaszi szünet, amely április 1-től 9-ig tart, ugyan­olyan hosszú lesz, mint a téli. A szüneteknek a karácsonyi-újévi, illetve a húsvéti ünnepek is részét képezik majd. Új szabályt is tartalmaz a jövő tanév rend­jéről szóló rendelet. Eddig csak a katonai és a művészeti főiskolák, valamint néhány kivéte­lezett iskola élhetet azzal, hogy előzetes felvé­telit szervez. A jövő tanévtől bármelyik közép­iskola és szakiskola megteheti ezt november 15-e és december 15-e között. Ez a lehetőség nem zárja ki a tanulót a további felvételi eljá­rásokból, még akkor sem, ha az előzetes felvé­teli eljárás során bejutott valamelyik iskolába. Minden nyolcadik osztályos tanuló három helyre jelentkezhet, akár három gimnázium­ba, vagy szakközépiskolába, illetve egyéb szakiskolába. Továbbtanulási lapját az iskola február 15-ig továbbítja az első helyre. Az álta­lános felvétek eljárás április 12-ig tart, és ed­dig az ideig mindenkinek tudomása lesz arról, hogy sikerült-e valamilyen iskolába bejutnia. A jogorvoslati eljárás ezután kezdődik, és má­jus 10-ig tart. Az a tanuló, akit egyik iskola sem vett fel, segítségért a megyei és a fővárosi önkormányzathoz fordulhat. A nyári szünet örömeit az őszi iskolakezdé­sig egyébként jelenleg mintegy 985 ezer álta­lános iskolás, 163 ezer szakmunkásképzős és 337 ezer középiskolás élvezi. „Vigyétek világgá ezt a zenét!” A rádiófelvétel előtt koncerteken is bemutatják Lavotta műveit Mészáros István Sátoraljaújhely (ÉM) - Az elmúlt évben megjelent Lavotta János­ról szóló monográfia kedvező fogadtatásra talált. Ennek sike­rén felbuzdulva - idén, a zene­virtuóz halálának 175. évfordu­lója alkalmából - hangzó anya­got (CD-lemezt, hangkazetta) készítenek Lavotta verbunko­saiból a Magyar Rádióban. Er­ről és Lavotta János hagyatéká­ról beszélgettünk Dombóvári Jánossal, a Lavotta János Mű­vészeti Iskola igazgatójával, a Lavotta-monográfia szerzőjé­vel. □ A Muzsika elmúlt évi, decemberi számában Magyar Orfeus? címmel igazán kedvező kritikát kapott a mo­nográfia. Talán ez is inspirálta önö­ket a Lavotta-órókség további megis­mertetésére? • Kétségtelenül így van, és Zemplén muzsikusai igyekeznek is méltó mó­don megemlékezni a nagy zeneszer­ző halálának 175. évfordulójáról. Ahogyan a monográfia is egy szak­mai hiányt pótló forrás, ugyanúgy az lesz az a hangzó anyag, amit ver­bunkosaiból kívánunk közkinccsé tenni. □ Készült-e már felvétel Lavotta műveiből? • Eddig még nem, és a Magyar Rá­diónak sem áll rendelkezésére au­tentikus Lavotta-felvétel. Könnyen összetévesztik az eredeti Lavotta- műveket azokkal a verbunkosok­kal, melyeket jó nevű népi zeneka­rok játszanak - leginkább Biharit, Csemákot - a közönségnek. Termé­szetesen nem ezekről van szó, ha­nem azokról az eredetiekről, melye­ket a nagy zeneszerző hagyományo­zott az utókor számára. Ezek a kéz­iratok egyébként az elmúlt években kerültek iskolánk birtokába. □ Vajon miért nem tárták ezeket ed­dig a nagyközönség elé? Miért nem foglalkoztak ezzel a hagyatékkal a zenetudósok? • Erre a kérdésre én nem tudok vá­laszolni. Úgy gondolom, hogy mél­tatlan volt ez a mellőzés az eltelt száz esztendőben. Ugyanakkor a mi szerencsénknek is nevezhetném ezt, hiszen így lehetőségünk adó­dott Lavotta munkásságának, zene­A CD-lemez borítója már elkészült műveinek a felkutatására, publiká­lására. Ez adott egy olyan különös értelmet az alsófokú művészeti, ne­velői tevékenységünknek, amit mi emelt fővel vállalunk. □ A Zempléni Szimfonikus Zenekar már több helyen is előadta a Lavot- ta-műveket. Milyen volt a fogadta­tás? • Az együttes fellépett többek közt Pozsonyban, Miskolcon, Edelény- ben. A fogadtatás nagyon kedvező volt. Talán nevezhetném ezeket a koncerteket egyfajta vizsgának is, melynek eredménye a csodálkozás, és ne tűnjék szerénytelenségnek, de a mély elismerés volt. Példaként mondanám el, hogy Pozsonyban Dobos László író a fellépésünk után odajött hozzánk és szó szerint ezt mondta: „Vigyétek világgá ezt a ze­nét!” Ez olyan biztatás volt a szá­munkra, hogy megerősítette a hangzó anyag elkészítésére vonat­kozó elképzeléseinket. □ Mikor készül el a rádiófelvétel? Fotók: ÉM-repró • A Magyar Rádió 22-es stúdiójá­ban augusztus 23-án zenélünk. Ezt megelőzi - mintegy országos hírve­résként — az iskolánkból közvetíten­dő Ki nyer ma? című közkedvelt műsor augusztus 11-én. Ezen túl­menően augusztus 19-én Királyhel- mecen, 20-án Újhelyben, míg a fel­vételt megelőző este, 22-én a fővá­rosban, a régi Zeneakadémián mu­tatjuk be az anyagot. Ebben az év­ben még lesz egy országos zenetudo­mányi előadás Lavottáról, valamint körvonalazódik egy bécsi meghívás is, hiszen Lavotta ifjú éveiben Po­zsony után Bécsbe és Kismartonba is ellátogatott. Kicsit távolabbi ter­veink közt szerepel, hogy zenemű­veinek kottáit is kiadjuk. Ezek közt pedig lesz majd olyan, melyeket be lehet építeni az alsófokú oktatásba is. így lesz aztán teljes a Lavotta- életmű mai megjelenítése, s ezzel kerül helyére a nagy zeneszerző eleddig méltatlanul elfeledett mun­kássága. A rendíthetetlen ólomkatona atyja 120 éve halt meg Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó Odense (MTI) -120 éve hunyt el Hans Christian Andersen, a nagy dán mesemondó, akinek történetein gyermekek nemze­dékei nevelkedtek, és akinek személyéről szinte semmit sem tudnak olvasói. Pedig maga az író szenvedélyesen törekedett a hírnévre, és élete - legalábbis első szakaszában - maga is olyan volt, mint egy Andersen- mese. 1805. április 2-án született Oden- sében, Fünen szigetén. Nyomorú­ságos gyermekkor jutott osztályré­széül:, anyja vallásos és babonás cselédlány, apja ínségben senyve­dő vándorcipész volt, aki végső el­keseredésében zsoldoskatonának állt. A kis Andersen a város men- helyén kosztolt öregek, nyomoré­kok és hülyék között, az iskolában épp csak írni-olvasni tanult meg. Hamar munkába kellett állnia, hogy a család eltartásában segít­sen. Dolgozott szövődében, dohány­gyárban és patikusinasként,'míg­nem 14 évesen anyja egy cigány­asszony jóslatára a fővárosba küld­te szerencsét próbálni. Kísérletezett balettel, de a csúnya, sovány fiút el­tanácsolták, énekléssel, de hangja mutálni kezdett, végül színészke­déssel. Sikert itt sem aratott, de a színház igazgatója felfigyelt rá, és pénzt adott tanulmányai befejezé­sére. A gimnáziumban sem érezte jól magát, mert egy rosszindulatú ta­nár keserítette életét, de 1828-ban leérettségizett, és egy évvel később megjelent első műve, egy E.T.A. Hoffmann stílusában írott fantasz­tikus mese. A könyv sikere után több mecé­nás is segítette, és ösztöndíjat ka­pott Németországba, majd Olaszor­Hans Christian Andersen szágba. Hímeve egyre nőtt, ő egyre többet utazott. Komoly irodalmi ambíciókat dédelgetett, és kezdet­ben íróként és költőként ismerték el: a közönség tetszéssel fogadta re­gényeit, verseit, útleírásait és drá­máit. A kritika viszont nem volt ke­gyes hozzá: a saját szavai szerint „űzött vad”. Andersen írói tehetsé­gét lebecsülték, gyengének találták drámáit, ledorongolták költeménye­it. Amiért neve fennmaradt, erede­tileg csak „melléktermék” volt: elő­ször szűk körben, barátai, vendég­látói és azok gyermekeinek szóra­koztatására kezdett mesélni. Ké­sőbb a hatást látva gyűjtötte össze és adta ki első meséit 1835-ben, de az igazi elismerésre nyolc évig kel­lett várnia. A hatalmas siker után tudatosan meseíró lett, és a világhírt is így ér­te el. Meséiből teljesen hiányzik a „csodálatos” elem, a gonosz gyakran emberi tulajdonság - hiúság, sznob­ság. Javarészt teljesen maga alkot­ta, hétköznapi történeteket írt, amelyek hősei ritkán jutnak el a boldogsághoz, legfeljebb a túlvilá­gon. A szomorkás történetek súlyos és ma is aktuális erkölcsi mondani­valót hordoznak; sok közülük a szerző ismerete nélkül terjedt el a világban, és lett népmesévé. Előfor­dult, hogy egyik történetének főhős­nőjéből dán polgárasszony, breton hMász felesége vagy indiai nő lett - a fordítótól függően. Műveit nyolc­vannál is több nyelvre fordították le, évente újabb és újabb kiadásban jelennek meg ma is. Igazi otthona élete végéig nem volt: gyalog, kocsin, hajón, vonaton szinte egész Európát bejárta (1841- ben néhány napot Magyarországon is töltött). Á közbeeső időben gazdag arisztokraták, előkelőségek kasté­lyaiban vendégeskedett; egyébként is vonzódott a hírességek társaságá­hoz, így ismerte egyebek között Heinét, Balzacot, Dickenst, Lisztet, Wagnert. Sikeres és elismert ember volt: busás ösztöndíjakat kapott, szülő­városa díszpolgára lett, még életé­ben kiadták összegyűjtött műveit, saját szobrát is leleplezhette, szá­mos kitüntetést tűztek mellére. Mégsem volt boldog: magánélete nem alakult szerencsésen, soha nem nősült meg, bár többször volt szerelmes, még a kor híres énekes­nőjével, a svéd csalogánnyal, Jenny Linddel is összehozta a fáma. Fennmaradt leveleiből és naplói­ból nem a magát a gyermekmesék írásának szentelő szeretetre méltó úriember portréja bontakozik ki, sokkal inkább egy ambiciózus, eg- zaltált, hiú, érzékeny és intelligens lényé, aki mindent éles szemmel fi­gyelt meg maga körül. Legendás volt hipochondriája, de sorsát nem kerülhette el: 70 évesen májrákban halt meg. Meséi azonban tovább élnek. Néptánc és orgona Sárospatak (ÉM) - A cigándi gyer­mektánccsoport ad műsort augusz­tus 12-én este fél 7-től a pataki vár­udvaron. Augusztus 13-án Péceli István orgonaestjére várják a kö­zönséget a vártemplomba, ugyanitt délután 4 órától Soltész Károlyné fuvolajátékát hallhatják az érdek­lődők. Lúci napok Tiszalúc (ÉM) — Az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódva több kultu­rális esemény is lesz Tiszalúcon. Augusztus 18-án este 9 órától a Tűzvirág Művészeti Egyesület tag­jai az István, a király című rockope­ra zenéjére készült színpadi pro­dukciót mutatják be. (Ezzel az elő­adással augusztus 20-án este fél 9-tól a Diósgyőri várban vendégszerepei az együttes.) Augusztus 19-án este 9 órától a Jézus Krisztus szuper­sztár című rockopera-feldolgozását adják elő a Petőfi Sándor Művelődé­si Házban a helyi ifjúsági klub tag­jai és barátaik. Másnap, a Népkert­ben megrendezendő ünnepség dél­után 4 órakor kezdődik. A követke­ző héten minden nap érdemes lesz felkeresni a művelődési házat. A ki­csiket játszóházba, kézműves fog­lalkozásokra, filmvetítésre várják, különböző sportversenyeket ren­deznek, lesz nosztalgiadiszkó, 3 TIKSZÉ-tanyán vízparti twist-par- ty, és a hétvégén, augusztus 27-én ismét bemuatják a Jézus Krisztus szupersztárt. Olasz nyelven Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezete 50 órás intenzív kezdő olasz nyelvtan- folyamot indít augusztus 14-től. Az oktatás naponta reggel 8-tól dél­után 1 óráig tart, így a kurzus két hét alatt befejeződik. Érdeklődni és jelentkezni lehet a TIT-székházban személyesen (Miskolc, Széchenyi u. 14.1. emelet), vagy a 46/354-011-eS telefonszámon. Diákfotósoknak Budapest (ÉM) - Diákfotósok szá­mára pályázatot ír ki az 1995/96-os tanévre a Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány) amelyre általános iskolai fotószak­köröktől csoportos, középiskolai di­ákok részéről pedig egyéni jelentke­zőket várnak. A tanév folyamán a pályázóknak három fotós feladatot kell megolda­niuk. Az első feladat témája: az épí­tészét. A témában gyakran látott képi megoldások helyett újszerű áb­rázolásokat várnak. (Beküldési ha­táridő 1996. december 1.) A máso­dik téma: az ellenfény, amellyel a pályázóknak a tárgyak, személyek. Motívumok formáját, alakját, töme­gét kiemelő fényhatásokra kell töre­kedniük. (Beküldési határidő 199®. március 1.) Végül: a diákok készít­senek felvételeket fényképező em­berekről. Olyan portréképeket, ese­ményfotókat, amelyek a fényképe­zőgépet a kezében tartó fotográfuso­kat ábrázolják különleges helyze­tekben. (Beküldési határidő 1996; május 1.) A pályázatra jelentkező fotószakköröktől témakörönként 10-10, egyéni pályázóktól 4-4 13x1® centiméteres képet várnak - nert életkor, a lakás és az iskola címének feltüntetésével - a következő címem Fényképezés a Vizuális Neveles Szolgálatában Alapítvány, Ú*2 Budapest, Maros u. 11. Orbis Pictus Budapest (MTI) - Orbis Pictus címmel első ízben tárja a hazai k°" zönség elé munkáit Dámosy Géza grafikus önálló kiállításon. A Bono* ban élő művésztanár Comenius lu­res illusztrált tankönyvének címe választotta útirajzainak n*“1’ tójául”. A mintegy nyolcvan alko­tást felvonultató kiállítást Makó-; vecz Imre építész, az alkotó egyken műegyetemi évfolyamtársa nym.la meg kedden Budapesten, a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége székházában. , . A kontinenseket bebarangoló al­kotó elsősorban a szép épületeke megörökítő munkáit hozta el a ma­gyar fővárosba, illetőleg azokat a fe­kete-fehér tusrajzait, amelye szembesítik a szemlélődőt az elmú­lás, a rombolás, a háború esztelen pusztításának nyomaival.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents