Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-05 / 183. szám
Vili ÉM-hétvóge ÉM-évforduló Augusztus 5., Szombat 1945. augusztus 6. 50 évvel ezelőtt történt 1945. augusztus 9. Plutónium ä Tokió Készítette Eileen Glanton, az AP írója E gymás után estek el a tengelyhatalmak országai. A szövetségesek csapatai győzedelmes hullámban haladtak előre Európában, és 1945 végére Japán maradt az egyedüli ellentől. De a kicsiny sziget nemzete erős akaratú volt, sokan azt hitték, hogy Japán katonái és polgárai az utolsó emberig harcolni fognak. Az amerikai vezetők tárgyalásain egyre inkább előtérbe került egy, az egész japán szárazföldre kiterjedő csapás, melyet Harry S. Truman elnök úgy nevezett el, hogy „a legborzasztóbb bomba a világtörténelemben". Augusztus 6-án ledobták az első atombombát Hirosimára. Augusztus 9-én a második atombomba-támadás Nagaszakil érte. Augusztus 15-én Japán megadta magát. A két város meghalt. Az atomkor megszületett. A gombafelhő Nagaszaki felett Az Enola Gay leszáll Tinianon a hirosimai bomba ledo- bása után Hirosima a bombázás után Little Boy A hirosimai és a nagaszaki bombáknál két különféle eljárást alkalmaztak, de pusztító erejük azonos volt: A hirosimai bomba 4,5 tonnás urániumbomba, beceneve „Little Boy" - Kisfiú. Ebben a fegyver- nemben a sűrített uránium robbant az urániummagon. A bombának az energiája 20 kilotonna TNT-vel volt egyenlő. A „Kisfiú" 600 méter magasan robbant fel a város fölött, mindössze 250 méterrel tévesztve el célpontját. „Bajtársaim - mondta Paul Tibbets pilóta -, most dobtátok le az első atombombát a történelemben." Hasadóanyag Láncreakciót kiváltó robbanás Fat Man A Nagaszakira ledobott atombomba plutóniumbomba volt, beceneve Fat Man - Kövér ember. Bár a bomba több mint 1,5 mérfölddel célt tévesztett, mégis a város felét érintette. A Kövér emberben a láncreakciót előidéző robbanás egy sokkal fejlettebb nukleáris alap volt. Egy átlagos robbanással átpréseli az üvegen a plutóniumot a központban elhelyezett hasadóanyaghoz, előidézve a robbanást. 6 mf. 4 mf. 2 mf. Föld- 2 mf. 4 mf. 6 mffelszín A bomba hatása A robbanás középpontjában az emberek elporladtak. A testek egyszerűen eltűntek a magas hőmérséklet hatására, melynek csúcsa 5000 fok. Az atombomba ütközési hullámokat, tűzvihart váltott ki, és végül behatolt a környezetbe a radioaktivitás. A halál hullámokban söpört végig, és sokak állapotában (akik nem égtek el rögtön) egy ide* ig javulás mutatkozott, de aztán ők is meghaltak a radioaktív mérge- zésben vagy rákban. 1 mérföld: Poriadási szint: Minden elporladt a robbanás hatására (98 százalékos veszteség) 2 mérföld: Teljes megsemmisülés: A föld felett minden építmény elpusztult (90 százalékos veszteség) 3,5 mérföld: Súlyos robbanási károk: Gyárak és más épületek összedőltek (90 százalékos veszteség) 5 mérföld: Súlyos égési károk: Minden éghető elégett. Az emberek attól szenvedtek, hogy a tűz az éltető oxigént vette el előlük. (A veszteség 50, a sérülés 45 százalékos) 6 mérföld: Súlyos égési és szélkárok: Az építmények súlyosan megégtek, az embereket a szél sodorta el. Másod- és harmadfokú égés' sérüléseket szenvedtek, de a legtöbb túlélő köztük van (a veszteség 15, a sebesülés 50 százalékos). A vita Mikor a felzúdulások elcsituld az Egyesült Államokban, amikor 3 katonák hazatértek és Japán felett az ég megszűnt füstölögni, egy kérdés felvetődött. Történészek, veteránok, túlélők még mindig kételkednek abban, hogy valóban szükség volt-e a bomba ledobására. Milyen közel állt Hirohito császár a feltétel nélküli kapitulációhoz? Még hány japán polgár halt volna meg, ha a háború folytatódott volna? Hány amerikai vesztette volna élete egy szárazföldi megszállás esetén? Az érzelmek magasra csaptak az Atlanti-óceán mindkét partján- Tokióban a kormány szabályos küzdelmet folytatott a „bocsánatke- rés" szóért, mielőtt kifejezte volna bűntudatát a háború miatt. Washingtonban a Smithsomian Intézményben egy emlékkiállítás szerveztek a bombázásról, hogy az megbékítse a veteránokat, akiK úgy érezték, az USA túl békülékeny Japánnal. , Hirosima ma növekvő város - a bombázás néhány fizikai jelével, a béke tökéletes képeként. De bármely világhatalom, amely nukleáris kísérletet hajt végre, egy tiltakozó táviratra számíthat Hirosima polgármesterétől. A láng örökké égni fog a hirosimai Béke Parkban, mindaddig, míg Földünk meg nem szabadul összes nukleáris fegyverétől. A parkbéli emlékművön ez a felirat olvasható: „Engedjük meg, hogy minden lélek békében nyugodhassék. Ezért sohasem ismételhetjük meg a bűnt!" Az Enola Gay A B-29-es a világ első interkontinentális bombázója, és egyben a legnehezebb bombázója is, melyei valaha építettek - 7 000 font ( I font = 45,36 dkg). A B-29-ést Enola Gay-nek keresztelték, annak a pilótának az anyja neve után, aki le- dobta a bombát Hirosimára. „Meg- j fordultunk, hogy lássuk Hirosimát" j - mondta később Paul Tibbets pilú- j ta - „A várost szörnyű felhő fedte... ! gombaalakú lett, és szörnyen, hihetetlenül magasra nőtt." Hirosima Hirosima akkoriban Japán második hadtestének főhadiszállása és számos, a hadiipart kiszolgáló gyár otthona (tulajdonképpeni hátországa) volt. Valóban készen állt a háborúra. De nem volt lehetősége felkészülnie a bombatámadásra. Körülbelül 80 000 ember azonnal meghalt a „Kisfiú"-nak nevezett bomba robbanásának hatására; és még 60 000 a következő év végéig. Azok, akik túlélték, szemtanúi voltak a bombázásnak, szörnyű emlékeiket mondták el. „Voltak olyanok, akik szénné égtek és meghaltak, és mások, akik súlyos égési sérüléseket szenvedtek és azért haltak meg, mert a bőrük szétrepedt, ismét mások, akik attól vesztették életüket, hogy mindenféle törött üvegszilánk hatolt be testükbe. Mindenféle volt" - mondta egy 6 éves kisfiú. 76 000 épületből a városban 70 000 nagyon erősen megrongálódott vagy teljesen megsemmisült. Fél méríföidön belül a bomba a legerősebb acélépítményeket is elpusztította (1 mérföld körülbelül 1700 méter). A tégla- és faházak szétporladtak 1,5 mérföldön belül. 2,5 mérföldön belül minden éghető anyag elégett. Körülbelül 10 mérföldnyire a robbanás központjától a vakolatok megrepedtek és az ablaküvegek összetörtek. A romok között volt 18 segélykórház, ambulancia és 32 elsősegélyklinika. Gyakorlatilag nem volt kétség afelől, hogy a második városra is ledobják az atombombát; a reggeli kedvező időjárás miatt választották Nagaszakit. Hirosimával ellentétben Nagaszaki már többször volt bombázás célpontja, ezért kevesebb pusztítanivaló maradt. A magas hegyek, melyek Nagaszakit körbeveszik, talán gátolták a bomba erejét. De még így is 70 000 ember vesztette életét 1945 végéig. Azt elkövetkező 5 évben még 70 000-en haltak meg. Nem volt szükség a harmadik atombomba ledobására. „Csak" ezt a kettőt, a Hirosimára és Nagaszakira ledobottat használták fel. A hirosimai bomba túlélőjének forradásos hegei Ma 100 000 túlélő él Hirosimában és a körülötte lévő településeken. Sokuk viseli a testén a nyomát, a hegeket; mások pedig mint az atombomba túlélői az élet más terheit voltak kénytelenek elviselni. A munkaadók elrettentek a „hibakusha"-tól, féltek a rákra vagy depresszióra .való hajlamosságuktól. Néhány japán visszautasította, hogy a bomba túlélőjével kössön házasságot, mivel félő, hogy a radioaktivitás genetikai abnormalitást okozhat gyermekeinél. at/ím Forrás: Az atombomba készítése; Az atombomba hatása; National Geographic
