Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-01 / 179. szám

A SZELLEM VILAGA Urfenyegetés Budapest (MTI) - Harminchárom fényévnél kisebb távolságban törté­nő csillagrobbanás a földi élet nagy részét megsemmisítené. John Ellis és David Schramm véleménye sze­rint az ilyen szupemova-robbaná- sok az okai a földtörténet során né­hány esetben előfordult tömeges faj- pusztulásnak. A robbanás kemény sugárzása a légkörben láncreakciót indítana el, aminek az ózonpajzs 90 százaléka áldozatul esne. Ezután a Nap ultraibolya sugárzása szűrés nélkül érné el a Föld felszínét, és csaknem minden életet elpusztíta­na. Átlagosan 240 millió évenként fordul elő ilyen katasztrófa. Becslé­sében azonban a két kutató abból indult ki, hogy galaxisunkban tíz évenként történik egy ilyen csillag­robbanás, noha eddig a csillagászok úgy tartották, hogy száz évente for­dul elő egy. Am ebben az utóbbi esetben is a Föld története során két szupernóva robbanhatott fel a kritikus távolságon belül. Kísérleti szenny Budapest (MTI) - Nemrég egy űr­sikló fedélzetén második föld körüli útját tette a három frekvenciasávon működő SIR-C/X leképző radar. A radarműholdak a felhőzettől füg­getlenül és éjszaka működnek, s al­kalmasak a környezetszennyezés - Például illegális olajkibocsátás - föl­derítésére. Ezért a repülés során — ellenőrzött feltételek között - az Északi-tengeren különböző felületi filmeket hoztak létre. Ezek a Die­sel- és fűtőolajból, valamint termé­szetes anyagokból - algák vagy Planktonok - álló filmeket szimulál­ták. A kísérlet célja ezeknek a fil­meknek egymástól való megkülön­böztetése volt. A kijuttatott olajat eztán olajszennyezés elleni hajók­kal leszívatták. Rákevő nyiroksejt Nem szó szerint értendő az, hogy a eyiroksejt felfalja a daganatos sej­tet. A végeredmény szempontjából azonban az is ugyanolyan hatásos, ha elpusztítja az ember életére törő ráksejtet. A szervezet védekezési rendszerét kutatók régóta tudják, h°gy vannak testünkben ölő T-nyi- roksejtek, amelyek felismerik a fe- hiletükön idegen antigént (immun­reakciót keltő anyagot) hordozó sej- mket, s hozzájuk kapcsolódva vé- geznek velük. Az újabb kísérletek­ből úgy tetszik, hogy ezek a nyirok­sejtek az addig bizonyosfajta védel­met élvező ráksejtekre is ráuszítha- °k. Minthogy az utóbbiak felszínén Különleges — daganattal kapcsola- 8 - antigén lelhető fel, az ellen faj- Kgos ellenanyag hozható létre. Ha armost az ellenanyag olyan tulaj- onságú, hogy nemcsak a ráksejt­em, hanem egyidejűleg az ölő T- yiroksejthez is hozzákötődik, a ^oksejt végezni tud a daganatos Jttel. A hamburgi G. Jung profesz- ■ úUt elő ezzel az ötlettel, s pró- k hozása a tenyésztett sejtekkel si- rn résnek bizonyult. Amikor az élő x'n£H°ksejtek felszínén lévő CD3 a-.T'28 jeífogót (receptort) egy- iWc,nt Különleges ellenanyag kötötte „7.Ze a hőr festékes daganatából r-i rrnazó sejtekkel, a nyiroksejtek Petité hatása szembeszökő 2v^ü tokiói T. Nitta azt is megfi- j^h®, hogy ennek köszönhetően szaí fipKlaganatos betegének visz­ik; dött, ugyanennyinek pedig «sebbedett a daganata. i (Élet és Tudomány) Villámkérdések a villámokról Trabantba is üthet a ménkű, ám a gömbvillám ritkán emberbarát Dobos Klára Miskolc (EM) - Ezekben a ziva­taros időkben rengeteg villám sújt le ránk. Nemrégiben halá­los baleset is történt Nyéklád- házán, ami ráadásul elkerülhe­tő lett volna... A villámok termé­szetéről beszélgettünk a Mis­kolci Egyetemen Szótér László fizikus egyetemi docenssel, a TIT megyei szervezete ügyveze­tő kollégiumának tagjával. • A villám természete ismert is, meg nem is. Ismeijük a villámok létre­jöttének fizikai alapjait, de nem tel­jesen. A fizikai alapok egyértelmű­ek, légköri elektromosságra vezet­hetők vissza. Viszont amit még nem tudunk teljesen leírni, az az, hogy a légkörben létrejövő hatalmas térfo­gati töltés zivatarok idején hogyan is áll össze vonalas kisüléssé. Mert vonalas kisülésről van szó, hiszen a 10 kilométeres villámnak is mind­össze 30-40 centi az átmérője, vagy még kevesebb. Másrészt nem is­meijük tejesen, hogyan is keletke­zik ez a töltés zivatarok idején a lég­körben. De számunkra, fizikusok számára egyáltalán nem misztikus a villám, annak ellenére, hogy a fo­lyamat dinamikáját nem ismeijük teljesen. Mert nem ismeijük azokat a körülményeket, amelyek alapján egyértelműen meg tudnánk monda­ni, hová és mikor csapódik be. Villámszámtan DEzt ki lehetne számolni? • Csak akkor, ha ismernénk a lég­kör összes adatát és az egyéb fontos paramétereket. Mert hogy hova csa­pódik be a villám, az a légkör min­denkori állapotától illetve a föld fel­színi és felszín alatti viszonyaitól függ. A villám a becsapódásánál mindig a legkönnyebb utat választ­ja magának. Éppen ezért csapódik be általában magas kéményekbe, magas lakóépületekbe. De nemcsak a távolság a döntő a villám számá­ra, hanem az is, hogy útjában mi­lyen közegek találhatók. Tehát ez függ az atmoszféra nyomásingado­zásaitól, amely időben és térben ál­landóan változik, illetve az atmosz­férában a töltéseloszlástól, amely szintén időben és térben erősen kü­lönbözik. Ha egy fizikus ezeket mind ismémé, és ez az eloszlás megfelelő mértékben egyszerű lenne, akkor talán ki tudnánk számítani. □ Egyébként próbálkozott már ezzel valaki? • Általános esetben ez szinte re­ménytelen. A villámok ott és akkor csapódnak be, amikor a föld és a légkör közötti feszültség elér egy megfelelő szintet ahhoz, hogy az áramkisülés megindulhasson. Hogy ki tudnánk számítani, hogy melyik irányban fog ez a több kilométeres kisülés bekövetkezni?! Az adatok nagy-nagy száma és ismeretlen vol­ta miatt ezt gyakorlatilag nem tud­juk megcsinálni. Ez úgy van, mint ahogy az időjárást is csak bizonyos valószínűséggel lehet megjósolni. Óriási komputerek, műholdak dol­goznak, egyre több az adatuk, ám ezek mellett sem tudjuk pontosan megjósolni, hogy hol tör ki zivatar, hány órakor, Miskolcon, vagy mondjuk Kazincbarcikán. Nem le­het egy nappal előre megjósolni. □ De mondjuk egy órával? • Akkor már körülbelül, de hát az már látszik a felhőkből... □ Előállítható villám laboratóriumi körülmények között? • Kisebb méretekben természete­sen, hiszen a villám a szikrakisülés egy nagyobb méretű fajtája. Hosszúsága elérheti a 10 kilomé­tert, a feszültség, amely létrehozza, az körülbelül egymilliárd volt, az áramerősség néhányszor tízezer amper, de elérheti a százezer am­pert is. □ Az önök laborjában is előállítható? • Egy kis villám, egy kis szikrakisü­lés igen. Nem kell hozzá más, csak nagyfeszültség. □ Villámvédelem? • Nem vagyunk teljesen kiszolgálta­tottak. A villámvédelem olyan gya­korlati eszköz, amellyel a rizikót ­Fotók: ÉM-repró épületek esetében - gyakorlatilag nullára le lehet vinni. Vagy leg­alábbis a nullához közelítem annak a valószínűségét, hogy az épület vagy a benne lévők kárt szenvedjenek. Ä villámvédelem komoly szakma. □ Külön szakma? • Igen. A fizikán túl, külön szakmai képesítést igényel. Én is beszélek a villámról, de nem vállalnám a fele­lősséget azért, hogy valakinek taná­csot adjak a villámhárító rendszer megtervezéséhez. Erre az ország­ban van néhány száz minősített szakember, akik a magyar szabvá­nyok szerint dolgoznak. Ezért óva intenék bárkit, hogy akár ő maga, vagy barátja, aki nem szakember, felszerelje a villámhárítót, mert kel­lő szaktudás nélkül ez még nagyobb veszélyeket idézhet elő, mint ha nincs villámhárítója. Persze villám­hárító kell. De nem szabad barká­csolni! Fa alá ne! □ Nyékládházán egy fa alá álltak a szerencsétlenül járt fiatalok... Sok­szor hallottam, ha valaki nyílt me­zőn van és zivatar támad, szaladjon egy közeli fa alá... • Ez nagyon veszélyes tévhit. Hi­szen ha sík mezőn áll egy fa vagy egy magas tárgy, a villám becsapó­dása oda a valószínűbb. A kertben sétáló emberbe is belecsaphat. □ Akkor mit csinálhat a kiránduló? • Ha villámlás van, keressen in­kább egy gödröt, vagy egy árkot. Persze olyat, ahol nincs víz. □ Csak ha esik, van víz... • Legyen annyira előrelátó, hogy hazasiet, vagy keressen egy fedett épületet. Hegyi túra esetén siessen le a völgybe. Ha nincs más, mene­küljön az autójába, mert az egy úgy­nevezett Faraday-kalitka, ami vi­szonylagos biztonsággal egy villám- védelmet jelentő térfogatnak te­kinthető. Célszerű az antennát visszadugni. De ez csak a fémautó­ra vonatkozik, a Trabantra már nem. Szerencsétlen nyékládházi gyerekek a legrosszabb megoldást választották... □ Ma teendő olyan lakásban, ahol nincs villámhárító? • Az első teendő, hogy észlelve a zi­vatar közeledését, minden elektro­mos eszköz vezetékét húzzuk ki a konnektorból. Olyan helyre kell ül­ni a lakásban, ahol tudjuk, hogy a falban nincsenek vezetékek. Példá­ul csillár alatt sem helyes tartóz­kodni. Célszerű a lábakat fölhúzni. □ Ezt elég nehéz komolyan venni... • Szerencsére nem sok ilyen bal­esetről hallani, de jobb félni, mint megijedni. □ Egyáltalán mit hárít a villámhá­rító? • A villámhárító az általunk válasz­tott útvonalon tereli a villámot a földbe. Olyan házakban, ahol nincs villámhárító, magába az elektro­mos hálózatba is nagy valószínű­séggel becsapódhat a villám, és ott nemcsak a villamos eredetű bal­esetnek van esélye, hanem annak is, hogy a becsapódó villám pillana­tok alatt elpárologtatja az elektro­mos hálózat vezetékeit, és hatalmas erővel vágja le a rajta lévő vakola­tot, esetleg téglákat. Ez pedig fizi­kai sérülést okozhat. DHa én bent vagyok egy villámhárí- tós épületben, és odacsap a villám, mit érzékelek? • Hatalmas fényjelenséggel kísért csattanást. Esetleg előfordulhat, hogy az elektromos berendezések meghibásodnak. Nálunk a fizikai tanszéken nemrégiben tönkremen­tek a számítógépek. Holott nem csa­pott bele a villám, de közel csapó­dott valahová. □ A villámsújtott ember elvben por­rá és hamuvá lesz? Hiszen úgy kép­zeli az ember, ha egy ilyen erősségű áram belecsap valakibe, azonnal darabjaira esik szét. • Olyan is előfordul. Ez attól függ, milyen közel csap be, illetve hogy maga a fővillám, vagy az egyik elá­gazó szikrája ér le. Ákkor is áram­ütést szenvedhet, ha tőle néhány méterre csapódik be. □ A fényjelenség hangjelenséggel is jár. Mi váltja ki a mennydörgést? • Mondtam, hogy az áramerősség lehet százezer amper is. Ez a hatal­mas áram hirtelen fölmelegíti az at­moszférát. A mennydörgés nem más, mint mikor a hirtelen fölmele­gedett levegő kitágul, a 30-40 centi­méter átmérőjű villámkötegben óri­ásira nő a nyomás, és ennek a szét­robbanó levegőnek a hangját hall­juk, ami kombinálva van a többszö­rös visszhanggal. Egy villámkisü­lés egyébként körülbelül egyezred másodpercig tart. □ Akkor hogy lehet, hogy a fényhatá­sát tovább látjuk? Vagy ez már a szemünk „természete”? • Azért, mert nagyon gyakran elő­fordul, hogy ugyanabban a villám­ban egymás után több villámkisülés is végbemegy, és azok összefolynak. Mennydörgős mennykő □ Van egy gyermekes” számítási módszer a villám távolságára - leg­alábbis gyerekkorunkban sokszor Játszottuk”, hogy a fényjelenség után számoltuk a mennydörgésig el­telő másodperceket, és annyi kilomé­terre csapott le a villám. Ez persze biztos nem túl tudományos. • Ha már nem érzékeljük az időt a villámlás és a dörgés között, akkor tényleg nagy veszélyben voltunk. Ismeretes, hogy a hang teijedési se­bessége az atmoszférában valami­vel több mint háromszáz méter má­sodpercenként. Ha számoljuk a má­sodperceket, azokat meg kell szo­roznunk háromszázzal. Például ha 10-ig számoltunk el, akkor 3 kilo­méterre csapódott be. □ Léteznek-e a villámok energiáját hasznosító erőmüvek? • Legjobb tudomásom szerint sehol a világon, de nem is várható a jövő­ben sem ilyenek építése. Ennek két oka van: az egyik a villámlások tér­és időbeli eloszlásának már említett bizonytalansága. Másrészt pedig egy-egy villámlás mindössze 10-300 kilowattóra energiát hordoz, ami a mai árak mellett csak 70-2100 fo­rint értékű villamosenergiát jelen­tene. Gyöngyök, gömbök... □ Vannak a villámnak még „misz­tikusabb” fajtái - na persze biztos nem a fizikusok számára... • így van. Ismerünk még gyöngy­sorvillámot, gömbvillámot stb. A gömbvillám az mindig a kisülés he­lyén keletkezik, percekig tud élni, néhány centiméter vagy néhány de- ciméter átmérőjű lehet, és imbolygó mozgást végez, mielőtt szétrobban­na., Az is életveszélyes. □ És be tud menni a kulcslyukon is... • A nyitott ablakon mindemcéppen. □ Igaz lehet például az a történet, mikor a gömbvillám besétált egy kórterembe, végigszaladt egy kórhá­zi ágyon, és a napok óta kómában lé­vő beteget „feltámasztotta”? • Nem vagyok orvos, nem tudom, lehet-e ilyen „elektrosokkoló” hatá­sa. Elvileg elképzelhető, de mégsem a jótékony hatásáról ismert ez a je­lenség. Sárkányos istennyila Egykor világszerte a teremtő férfiprincípi­um, az Égisten jelké­pe volt. Lehetett a te­remtés eszköze: élet­szikra, termékenyítő- erő, a Földanyába ha­toló égisteni Phal- losz, másfelől bünte­tőeszköz. Mint ilyet, fegyverként képzel­ték el. Ez a kettősség a sajátja az Ótesta­mentum tűzben meg­jelenő istenének is. A héber nyelv az égi fé­nyességre és a pusztí­tó villámlásra ugyan­azt a kifejezést hasz­nálja. Az isteni fegy­ver lehet lándzsa, korbács, nyíl („isten­nyila”) vagy balta (kőbalta), illetve ka- Viharisten, bikán (asz- lapács (Tór kalapá- szír kő dombormű) csa). A kép részben az égből hulló meteoritokra (mennykövekre), az első vaseszközök anyagára, részben a tűz- csiholás ősi módjára vezethető vissza (az uráli Numi-Torum egy fehér és egy fekete kő összeütögetésével csiholja villámait). A kova­kő, acélbalta, illetve a mennydörgés hiedelmi kapcsolatára vet fényt az a magyar népi hiede­lem, mely szerint vihar idején villámhárítóul baltát kell vetni az udvarra. Egy másik ma­gyar hiedelem szerint a viharfelhőben sár­kány utazik, az okádja a villámokat (a kínai sárkány ugyancsak jelképe a termékeny eső­nek, viharnak). A villámlást táltos bikák ökle- lődzése is okozhatja: egy altáji változat szerint égi bika csap össze földi kőbikával. Szibériai eredetű hiedelmünk szerint a villámokozta tü­zet csak tej oltja, lévén a tej táltoseledel. Az ég­zengés tréfás népi magyarázatai: Szent Péter kuglizik vagy hordóit görgeti; nyárközepi (D- lés-nap körüli) égiháború esetén: ülés szekere- zik, és ostorát pattogtatja. Átvitt értelemben a villámlás a megvilágosodás jelképe (a villám­csapásszerű felismerésé), erkölcsi vonatkozás­ban a megtisztulásé (tisztító vihar). Ahogy a mennydörgés Isten szava, úgy a villámlás az égre írt isteni üzenet, de a zsidó hagyomány is Isten lángbetűiből eredezteti a héber írást. A mondottaknak megfelelően a villámsújtotta élőlényt és helyet szentnek tekintették. Áz ar­chaikus jelképet ma is használják eredeti je­lentésében, de új értelemmel is bővült. A villa­mosság felfedezésével és alkalmazásával en­nek jele lett. (Jelképtár) Villámsújtotta fa E. Szabó István felvétele Magyarok a Marsban Budapest (MTI) - Tesztelik azokat a magyar fejlesztésű műszereket, amelyek rajta lesznek a jövő ősszel a Marshoz induló orosz űrszonda fedélzetén. Három készülék elkészítésében - MARIPROBE, SLED-2, MAREMF - vettek részt a hazai kutatók. Feladatuk a Napból származó részecskék töltésének és az elektro­mágneses sugárzásnak a vizsgálata. A két év­re tervezett expedíció feladata a vörös bolygó térségének és felszínének vizsgálata. Az eddi­gi^ kísérletek alapján - a kijelölt pályától füg­gően - maximum kilenc hónap alatt elérhető a Mars. A magyar-orosz együttműködés kereté­ben folyamatosan értesülnek majd tudósaink a visszaérkező eredményekről, amelyek segít­ségével megérthetjük, hogyan hat a Nap akti­vitása a bolygókra. A világegyetem feltérképe­zésén túl olyan közhasznú célokat is szolgál­nak a kutatások, mint a mindennapokat segí­tő űreszközök, távközlési és meteorológiai mű­holdak fejlesztése, működésük biztonságosab­bá tétele. A további űrexpedíciókat segíti, hogy a MARS-program felhasználásával pontosab­bá tehetők az „űridőjárás” jelentések, amelyek mára a világűrben való működés mindennapi szükségletévé váltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents